Zalamegyei Ujság, 1932. január-március (15. évfolyam, 2-72. szám)
1932-01-03 / 2. szám
XV. évfolyam 2. «3zám 1932 Janu ár 3 Vasárnap« ___________0 Ar a 12 fillér Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. j,32 í? jaüonLvatal: Zalaegerszeg, szédienyi-tér 4. j üt si'.lm. — FióMiadóMvaial: Keszthely, Petö-i. 9. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési órak : egy hónapra 2-40 pengő negyedévre 7-20 pengő. 5 Kdk álma. itk a forluna csak épen •i; >.ui; az életben,amennyiben, de elégedetten élni a szerencse szekerén tek, mert őket ez se , :cm bánnák, ha va- jra történnék a pénz- -m, ami sorsukat jobbra oromban, sajnos régen olyan húsvéti és újévi ‘•apók voltak divatban, eben az illető város fölött lin forma luftballonok vol- i ’ bcuök a jövő század regé - nuíató példánykép. ;soiyogtuk és iíjú fan- belenéztünk az ismeretlen s okoskodással nem til- í*nk a merész fantázia el- or. á ával szemben. Eljött a iunk amikor láthatjuk a ;evet csodáit, hosszasan és sajnos . eg-meg fulamodtunk tőle, mi különösen Albániában, ahol az clasz, amerikai és francia jg/ancsak keservessé tette napjainkat, mert élő teremtés koro- !i’: . ellenére, rókalyü- kekb? bújtunk e szörnyetegek elől, mint tehetetlen férgei a teremtésnek. Mikor otthon zsákszámra lát- íiattuk a Kossuth bankók emlékeit s hallottunk az elhamvasztott bankók csodás mennyiségéről, el se tudtuk képzelni, hogy olyan unpiaktkusok lehettek az emberek, hogy a pénzt nem tudták mire elkölteni s igy elhamvasztva pocsékolták el. Jött azután a temérdek pénz rémülete, — nem boldogsága, — amikor annyi volt belőle, mint a szemét, de rettenetes volt látni az összespórolt bankók semmivévá- iását, de egyúttal megnyugtató boldog érzéssel hallgatni a szegény adósok örömmámoros fellélegzését, amikor 10.000 koronássá; vágták ki a szemét a tanknak, ami semmit nem ért, holott valamikor azért házat és földeket vásároltak. Voli, illetve reánk köszöntött olyan időszak is, amikor az utcákon iátszó gyermekek a papírpénz;; 1 szórták tele játékterüket s e;: is elmúlt minden különös megrázkódtatás nélkül. Ma olyan világot élünk, hogy vakarnak van, de számtalan soruknak nincs és milyen késhe- . ug menő harcot provokált a on z 1 Akiknek van, azok büszkén és ndeg el zárkózottsággal babusgatok: azt, akikhez pedig gyéren ‘ ’ el, azok irtózatos vitustáncot /a t ornásszák keserű könnyek- az é'et mindennapi kenyér- • Cát, Tálé gatják, mi is lesz a ye é s persze prózai egoismus- ■ ! feji eget1 saját malmára a jobb • gold ást mindenki. Ma mindenki 1 yTornán voksol, legalább is a P k< j r nad része, hisz nem fél a meglepetéstől, mert adóssága terheitől szívesen megszabadulna akár ma. Ha sok pénz lenne, úgy a tőke vesztene, mert betéte semmivé válnék, de milliók örvendenének, mert váltóik szintén semmivé zsugorodnának össze. Pedig megoldást keresni lét- szükséglet, mert valaminek történnie kell! Az adósok óhaja, hogy bárcsak engednék el 50%-át tartozásuknak, hisz ez is többet érne, mint sok pénzzel, semmivel kifizetni az egészet. Ha volt már olyan idő, hogy a hadikölcsönök semmivé lettek, a betétek nullává zsugorodtak, a tartozások pedig pár tojás árán kiegyenlittettek; azonkívül lebélyegezték s igy a zsebből kivették a becsületes szerzeményt, — kényszerkölcsönnel a vagyon fe- • lét elvehették s igy megkoppasztva | mégis ellentmondást nem tűrve, törvényileg a népet hallgatásra bírták; hát akkor ma sem történnék nagyobb igazságtalanság, ha a büszke tőkét egy kissé meg- rendszabályozzák. Hadd jutna lélegzethez a vergődő pária egy kissé, akkor az adósság leszállításával és a kamat ledegredálásával még se vesztene annyit a tőke, mintha kénytelen-kelletlen egyszer csak eljutunk újra a régi módihoz, hogy mindent lefizetve, még zsákszámra is gyüjthetnénk a cimleteket azért, hogy téli időben azok melegénél és fényénél a kandalló mellett mesélhetnénk el a furcsa gazdaság lesújtó szegénységét. Tessék egy kicsit gondolkodni, mert a tőke is tévedhet, hisz régi mondás, hogy: tévedni emberi dolog. Horváth Elek plébános. A kormányzó, a miniszterelnök és Hindenburg újévi nyilatkozásai. Hindenburg egyenlőséget sürget a fegyverkezés terén. Budapest, január 2. A kormányzó újév napján fogadta a diplomáciai testület tagjait, akiknek nevében a pápai nuncius üdvözölte a kormányzót és jobb jövőt kívánt Magyarországnak. A kormányzó válaszában meleg hangon mondott köszönetét, majd foglalkozott a gazdasági válság kérdésével. Rámutatott, hogy a magyar kormány részéről ez a kérdés feszült figyelem tárgya. Ez a komoly probléma azonban nemcsak nemzeti, hanem lényegében nemzetközi kérdés. Csak valamennyi nemzet közös erőfeszítéseivel lehet leküzdeni a nehézségeket és lehet enyhíteni a bajokat. A magyar nép a jobb jövő reményében minden igyekezetével egyesíteni törekszik erőfeszítéseit más nemzetekével. Végül azt kívánta a kormányzó, hogy az 1932. esztendő nagyobb mértékben meghozza az emberek nyugalmát és a lelkek békéjét. A miniszterelnök üdvözlése. Az egységespárt küldöttsége újév napján Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt kereste fel, aki előtt a párt jókívánságait Pesthy Pál pártelnök tolmácsolta. A miniszterelnök válaszképen nyilatkozott az aktuális kérdésekről. A parlamentben és a sajtóban elhangzottakkal szemben kijelentette, hogy a kormánynak igenis van programja. A kormány célkitűzése az ország hitelének fen- tartása, a gazdasági élet folytonosságának biztosítása, a költség- vetés egyensúlyának biztosítása, a pengő értékének biztosítása és az infláció elkerülése. Azt hiszem — mondotta, — hogy célkitűzésnek ez elég és ha ezt elérjük, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy megfeleltünk az ország iránti kötelességünknek. Természetes, hogy e célok számtalan oly intézkedést tesznek szükségessé, melyek a lakosság minden rétegére súlyos terheket jelentenek. Ahoz, hogy a kormány feladatának megfeleljen és programját megvalósítsa, nem nélkülözheti az ország többségének bizalmát, de számolni kell azzal a kormánynak és a pártnak is, hogy hosszabb vagy rövidebb időre esetleg elfordul tőle a népszerűség A kormány programja nem pártprogram, mert minden magyar embernek ezt a célt kell tekintenie. Ezért reméli, hogy, akik nem állnak a kormány mögött, nem igyekeznek meghiúsítani az elérni kívánt eredményeket. Bejelentette a miniszterelnök, hogy megfelelő időben ismertetni fogja azokat az intézkedéseket, melyek az ország gazdasági egyensúlya érdekében még szükségesek lehetned. Majd hangoztatta, hogy Magyarország hitelének biztosítása és megjavítása nemcsak az ország jelene, de a jövő szempontjából is életbevágóan fontos kérdés és ez nem áll ellentétben az ország gazdasági életének az érdekeivel. Ezért a gazdasági élet két kardinális elvét, nevezetesen a hitel biztosítását és a gazdasági élet folytonosságának fentartását együtt kell megoldani. Azok az intézkedések, amelyeket a kormány a külföldi fizetések részleges felfüggesztésére tett, nem ártottak az ország érdekének, mert az intézkedések külföldön is megértésre találtak. A gazdasági életet illetően a kormány legfőbb gondja, hogy kereskedelmi szerződések révén exportlehetőségeket biztosítson és azokat fejlessze, s ennek segítségével az ipari, de különösen a mezőgazdasági termelés prosperitását biztosítsa. A mai világgazdasági helyzet beteg, ezt érzi a mi gazdasági életünk is. Az egész világ védő intézkedéseket tesz a gazdasági nehézségek elkerülésére és ezért az országok emelik a vámfalakat, az importot eltiltják vagy legalább is csökkentik. Ez a körülmény sok bajt okoz. Éhez járul, hogy a legtöbb országban devizakorlátozás áll fenn. Felesleges magyarázni, hogy ezek a nehézségek mennyire megnehezítik, Magyarország e gondolattól nem zárkózik el, sőt erőteljesen támogatja azt. Végül bizalmát fejezte ki a miniszterelnök, hogy a várható javulás bekövetkeztéig a nemzet képes lesz kiállni a mai nehéz helyzetet. Az ellenzéki pártvezérek közül újév alkalmával Friedrich István és Rassay Károly nyilatkoztak, hogy a kormány hosszabb időre kigondolt tervvel dolgozhassák. A kép elég vigasztalan volna, ha nem kezdene felébredni a világon az a tudat, hogy a túlzott védelmi intézkedések még inkább elmélyítik a gazdasági bajokat és ha nem kezdenék felismerni, hogy egyedül a gazdasági közeledés hozhatja meg a kibóntakozást. Mindketten a nemzeti erők összefogását és uj választást kívánnak. Hidenburg nyilatkozata. Berlin, január 2. A diplomáciai testület újév alkalmából tisztelgett Hindenburg birodalmi elnöknél. Az elnök az üdvözlésre adott válaszában hangoztatta, hogy a világválságot a kormányoknak együttes erővel kell leküzdeniök. Végzetes volna a világ számára és nem is szabad bekövetkeznie, hogy a leszerelés kérdésében a világ még egyszer csalódjék várakozásában. A jövőben e téren sem lehet kétféle jog az országok között, ha azt akarjuk, hogy a népek között helyreálljon a nyugalom. Újból megkezdődött m nemzeti ellenállás Indiában. Londoü, január 2. Az indiai alkirály és Ghandi között meghiúsultak a tárgyalások az együttműködés tárgyában. Ennek következtében a nacionalista kongresz- szus ismét kihirdette a nemzeti ellenállást. A bizottság felszólította a kereskedőket és a lakosságot az idegen árúk, valamint a köziizemek bojkottján. A kereskedők bejelentették a mozgalom*