Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)
1931-12-29 / 300. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 december 29. A jövőbelátók szerint az Ur 1932. esztendeje különbnek ígérkezik 1931-nél. Értelmes müveit ember nem sokra becsüli a jövendőmondók csacsogásait — normális időkben. A mostani általános nyomorúság közepette azonban a vízbe fuldokló a szalmaszálhoz is kapaszkodik — miután a jelen sötét és sivár, a közelmúltban sem volt sok-sok öröm, sokan kiváncsiak arra, mit rejt méhében a titokzatos jövő. Talán ezért szeretnek ma az emberek ahhoz fordulni, akik a hiszékenységet kihasználva abból élnek, hogy fellebbentgetik a jövendőt fedő sürü fátyolt. Nehány, világhírre jutott jövendőmondó és asztrológus alapján — néhány percre szintén fellebbentjük a fátyolt. a ránk következő évről. Egy hires amerikai asztrológus, Miszter Lee azt jósolja, hogy a kapitalista világrend, amelyet már sokan elparentáltak, az 1932-ik év közepén soha nem látott virágzásba fog borulni. Párisban Madame Freya örvend nagy hírnévnek ezen a téren. Ő volt az, aki jóelőre megjósolta a spanyol forradalmat, a mandzsuriai japán—kínai háborúskodást, az angol font zuhanását, Joffre marsai halálát, Laval pályafutását stb. Franciaországban egész felekezet, a Freya-szekta, lesi-várja a nagy jósnő ajkának minden megmozdulását. Nos, ez a hires jövendőbelátó hölgy szintén fellendülést jósol. Szerinte 1932 második felében az Amerikai Egyesült Államok gazdasági virágzása fog bekövetkezni. Hoover elnököt azonban aligha fogják ismét megválasztani. Világháborúról — Freya asz- szony szerint — szó se lehet. Az 1932-ik év Európára nézve teljesen zavartalanul, minden nagyobb megrázkódtatás nélkül fog lezajlani. Forradalomra sincs kilátás. Minden politikai esemény törvényes utakon fog lefolyni. Laval hatalmát csak az év első felében fogja tudni megtartani, utána egy fiatal államférfi foglalja el helyét, akinek magasan ívelő politikai pályafutását az egész világ bámulni fogja. Fiatalságé lesz a jövő. Egy hires, magyar arisztokrata körökben jól ismert jósnő hazánk jövő évi helyzetére azt jövendöli, hogy áldott esztendő előtt áll a magyarság. i Ha nem is lesz százszázalékos igaza, örülhetünk, hogy akadnak még emberek, akik — rózsaszínben látják a közel jövőt. Bárcsak igaz volna . . . Kölcsönösen a lovak közé lökték egymást s mindketten alaposan megsérültek. A karácsony napjára virradó éjjelen súlyos kimenetelű össze zördülés támadt Kovács István 27 éves postakocsis és Hajgató Ferenc postaszállítási vállalkozó József nevű 30 éves fia között. Kovács István éjfél után 3 óra tájban meglehetősen beborozva ment a Berzsenyi utcán levő is- tálóba s ott találkozott Hajgató Józseffel. Hajgató József siettette Kovácsot a befogással, hogy a lövői vonathoz rendesen odaérhessenek. Szó szót követett s a vita hevében Hajgató meglökte Kovácsot, aki a lovak közé esett. A lovak persze nem kiméi Néhány szó a hazai baromfi- tenyésztés fejlesztéséről. vető megnyugodó időben sokan elkezdtek baromfit tenyészteni és az állam erősen támogatta is őket 10 évi kamatmentes kölcsönökkel. Sajnos, mégis meg kell állapítani, hogy fejlődés szempontjából még nagyon messze vagyunk a nyugati országoktól. Nem akarom azt mondani, hogy az állami kölcsönök nem jó kezekbe kerültek, mert talán inkább abban van a hiba, hogy a legelső időkben jobbára olyanok fogtak a tenyészA mai nehéz gazdasági helyzet magával hozta azt, hogy az emberek olyan gazdasági haszonállatok tenyésztését is felkarolják, melyekre azelőtt különösebb gondot nem fordítottak s nem is gondoltak arra, hogy a velők való foglalkozás hasznot, vagy esetleg megélhetést is nyújthat Ha figyelemmel kisérjük ama törekvéseket, melyek a gazdasági válság enyhítésére irányulnak, gyakran halljuk, hogy fejleszteni kell hazánkban a baromfitenyésztést, mert ebből van legszámottevőbb kivitelünk (a baromfi és termékei a legéletképesebb exportcikkünket képezi). Mindez magával hozta azt, hogy az általános érdeklődés egyre nagyobb mértékben fordul a baromfi- tenyésztés felé. A háborút és a forradalmat kötéshez, akiknek vajmi kevés szaktudásuk és érzékük volt az állat- tenyésztéshez és igen sokszor a megfelelő helyük sem volt meg hozzá. Ilyenformán nem is fejlődhetett hazánkban a baromfitenyésztés olyan mértékben, mint ez várható lett volna, habár néhány igen lelkes tenyésztő is akadt köztük, kik ma is igen jó hírnévnek örvendenek. A magyar baromfitenyésztés csak úgy léphet a biztos fejlődés és haladás útjára, ha a magyar gazdatársadalom teszi magáévá. Ma már azonban örömmel láthatjuk, hogy a magyar gazdák mindig többen és többen kezdenek a baromfitenyésztéssel foglalkozni, ami természetes is, hisz erre elsősorban ők hivatottak. Soraimban is rá akarok mutatni, hogy mennyire összefügg a fajbaromfitenyésztés fejlődése az ex- tenziv viszonyok között tartott u. n. parlagi baromfitenyésztés fejlesztésével. Mint tudjuk, hazánkból igen nagy mennyiségben visznek ki külföldre élő és vágott baromfit, valamint más baromfitermékeket, m.lyek még az angol piacra is eljutnak, azonban ennek a legnagyobb tömegét nem a fajbaromfi- tenyészetek és nagy farmok teszik ki, hanem a sok-sok kisgazdaudvar 15—20 tyúkja, pulykája stb. és ezeknek termékei. Elsősorban tehát arra kell törekedni, hogy a magyar parlagi baromfitenyésztést fejlesszük oly módon, hogy annak termelési (képességét mennyiségileg és minőségileg fokozzuk. Hogy mennyire rászorul a mi nőségi termelés javításra, azt a múlt év telén is láthattuk, mikor is azt olvastuk és hallottuk, hogy hazánkba Lengyelországból hoztak be tojást, mert termelésünk nem fedezi a belföldi fogyasztást. Ez hihetetlennek látszott á ezért Budapesten a baromfitenjfészlők egyik gyűlésén kérdést intéztek ez ügyben az illetékesekhez, akik azután megmagyarázták, hogy a tojásosládák Lengyelországból üresen érkeznek Budapestre, azután magyar tojással megtöltve, mint lengyel tojás ment külföldre. Ez azért történt igy, mert a magyar tojás külföldön nem nagyon kedvelt árucikk, mivel apró, fehér- szinü és rendszerint bizony még piszkos is, melyet a ktíföldi kereskedelem egy nemzetközi szóval bélyegez meg, mellnek a jelentése az, hogy: szemft. Ezen kellene minél dőbb segíteni és pedig gondos /megfigyeléssel, feljegyzésekkel, helyes tenyészhivatással és í sok más aprósággal, melyet miáden egyes baromfitartónak magának kellene végezni. A gyakorlatban azonban ez kivihetetlen, mert egyrészt túl sok időt vonna el ínindenkitől, másrészt pedig igen sok év hozna esetleg cs&k eredményeket. Itt már a komoly fajbaromfite- nyészeknek kell bekapcsolódni hogy a hibákat Hküszöböljék, mert a fajbaromfitefiyésztők haKamalmentes és fel nem mondható kölcsön uj építkezésre és a már meglévő saját ház kamajtehertől való mentesítésére. Nincs lakbér, nincs kanatfizetés, csak évi 6 %-os tőketörlesztés köteleffö. Díjtalan tájékoztatás levélben, vagy személyesen délután j—5-ig Zalamegyei vezérképviselők: Berényi Sándor Kossuth Bajos utca 12 és Varga András építőmester Andrássy-tér 8 Keszthely. 4916 szonirányu kulturfajtákat tenyésztenek és a tenyész kiválasztást az állatok egyedi teljesítményei alapján ejtik meg, melynek eredménye, hogy a magas tojáshozam nagy és sötétszinü tojások az állatok egyetemes tulajdonságává válnak és ezen tenyészirány éveken át való szemelőtt tartásával a fenti jó tulajdonságok rögzítődnek és az átörökítő képesség nagy mértékben fokozódik. Ha tehát a fenti tulajdonságokkal rendelkező állatokat viszünk parlagi baromfiak közé, ezeknek kereszteződéséből már sokkal jobb állatot fogunk kapni. Bizonyítja ennek helyességét az is, hogy a m. kir. földmivelésügyi minisztérium évek óta oszt szét falun vörös islandi kakasokat és csirkéket és mint megállapítást nyert, igen jó eredményt értek el. Azzal, hogy ilyen magas ki- tenyésztettségi fokon álló fajbaromfiakat viszünk keresztezés céljából parlagiakra, nem csak ott érünk el célt, hogy a mennyiségi és minőségi termelést fokozzuk, hanem azzal is, hogy, miután a parlagi baromfi erősen beltenyésztett, idegen vér bevitelével a parlagi testalkata és szervezete megerősödik és ellenállóbb lesz a különféle fertőző betegségekkel szemben. Sajnos, még nem ment át a köztudatba eléggé, hogy minden gazda évente idegen (nem rokon) vérü kakasokat szerezzen állománya közé vérfelfrissités céljából, melynek igen nagy fontossága van. Legtöbb helyen állandó rokontenyésztés folyik, mely magával hozza azt, hogy állataik könnyű prédájává válnak a sokféle betegségnek, sokszor egy-egy faluban egy járvány után alig marad néhány állat. — Azt pedig, hogy ez milyen nagyjelentőségű mutatja az, hogy hazánkban csak a baromficholera évente 25—30 millió pengő értékű baromfit pusztít el. — Hol vannak még egyéb betegségek? A fajbaromfi tenyészeteknek még számos más befolyása is van hazánk baromfitenyésztésének fejlődésére, melyeket jelen soraim szűk keretében nem tudnám elmondani. Szerény ;véleményem szerint a legfontosabb elsősorban a keresztezési és vérfelfrissitési eljárások, melyek, ha keresztül vihető lenne, mindenütt igen nagy eredményeket lehetne elérni, aránylag rövid időn belül. Eitner Ákos. ték, hanem alaposan összerugdalták úgy, hogy a jobb felső lábszára eiíöröít. Azonban volt annyi ereje, hogy visszaadhassa Hajga- tónak a kölcsönt. Ugyancsak meglökte Hajgatót, aki szintén a lovak közé esett s ennek meg fejét taposták meg a lovak patkós lábaikkal. Súlyos sérüléseket szenvedett, hat centiméter hosszú repedés támadt a patkók nyomán koponyáján. A mentők mindkét sérültet beszállították a kórházba. Hajgató még mindig eszméletlenül fekszik s azért nem lehetett őt kihallgatni.
