Zalamegyei Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 208-227. szám)
1931-09-08 / 221. szám
XWr évfolyam 21. Ára 12 fillér fS3l Szeptember 23 Szerda. föÚSX^ 9 &&***% ■ USZ\Ó p'éb4n0S U,"ak Gosx^°n^v ^a\acs^V ^ Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. 0 cs Kiadóhivatal: Zalaeg—„cg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. Felhívás a magyar társadalomhoz! A világháború szenvedéseitől és utókövetkezményeitől kifáradt emberiségnek a gazdasági rend meglazulása következtében egy új harcra — a szociális nyomor és ennek politikai kihatásai elleni küzdelemre kell felkészülnie. Ezt a harcot nekünk magyaroknak szintén meg kell vívnunk, ha csaknem akarjuk ölbetett kézzel, bűnös közönynyel balvégzetünk diadalát bevárni. Szervezetten kell felvonulnunk a nemzet célkitűzéseinek és az adott viszonyoknak legjobban megfelelő életformák felé. A nemzet kijelölt vezérei az alkotmányunk adta keretek között ezt a küzdelmet a siker reményében csak akkor vehetik fel, ha a kitűzött célok megvalósítása a lehetőségig biztosítva van minden hátráltató támadás ellen. Jelen helyzetünkben a nemzeti boldogulásnak kivívásáért folytatott heroikus erőfeszitésünket leginkább és elsősorban a magyar társadalom nagyrészének gazdasági elesettsége miatt fenyegeti támadás. Nemzeti erőink nyugodt felvonulásának irányát, egy célra való törekvésünk lehetőségét elsősorban tehát erről az oldalról kell biztosítanunk. A magyar állam jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében azonban egyedül nem képes e biztosítás körül felmerülő feladatok megoldására, hanem a társadalom támogatására is szorul. Éppen ezért a tavalyi évben már eredményesen működő Országos In- ségenyhitő Mozgalmat a kormány ebben az évben is életre kívánja hívni és már most — a közelgő hideg tél előtt — intézek felhívást a magyar társadalom tehetős tagjaihoz és intézményeihez. A helyzetnek rövid, őszinte feltárását nem a reménytelenség érzése, hanem az a hitem sugalja, hogy a magyar társadalom tehetős tagjai a magyar nép állami és gazdasági életének eme válságos óráiban — saját érdekükben is — sietnek majd hozzájárulni nemzeti létünk megvédéséhez. Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a társadalom minden rétegét súlyosan érinti és az eddigi kényszerű áldozatnyujtás is nehéz terheket ró a társadalom tagjaira, azonban az is bizonyós, hogy amig az életszínvonalnak ezzel járó kényszerű lecsökkentése egyes rétegeknél a teljes gazdasági és fizikai leromlás határán mozog, addig ez a tehetősebb rétegeknél az elsőrendű életszükségletek kielégítését egyáltalán nem befolyásolja és fokozottabb takarékossággal áldozatot hozni a nemzet nagy érdekeiért — egyéni létérdekük veszélyeztetése nélkül — még mindig képesek. Erre az áldozathozatalra nemcsak a fizikai lét biztosítása szempontjából, hanem erkölcsileg is szükség van. Ezáltal felébred ugyanis a magyar nép nemzeti összetartozandóságának tudata és az erkölcsi, szellemi, gazdasági érdekközösség felismerésének utjain a nemzeti szervezet egészséges életfolyamata indulhat meg. Ha a nemzet megértése, életösztöne tehetős fiait történelmi hivatásuk és kötelességteljesitésük tudatára ébreszti, a téveszmék és a tömegmegváltást hirdető áramlatok nem fognak veszéllyel nehezedni a társadalomra, hanem a nemzet tagjai, alakulatai, sokféleségük és különböző törekvéseik ellenére is az egyetemes nemzeti jó szolgálatában fognak harmonikusan egybekapcsolódni. A nemzetek történelme nem ismer kíméletet, hanem kérlelhetetlen következetességgel számol az adottságokkal, a tényekkel. Amely nemzet elveszti az élet nélkülözhetetlen megvalósításához szükséges erkölcsi erőt és a nemzeti lét megvédését akár kényelemből, akár önzésből elhanyagolja, az a történelmi igazságszolgáltatás kegyetlen birái elé kerül és a történelmi múlt emlékévé válik. Ezért figyelmeztető szóval fordulok a magyar társadalom tehetős tagjaihoz és intézményeihez, hogy siessenek a veszélyben forgó nemzetünk védelmére és áldozatkészségükkel a nyomorba jutott véreinket, s ezzel önmagukat mentsék meg a pusztulástól. Budapest, 1931. évi szeptember havában. Ernszt Sándor dr. m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A honvédtörvényszék megkezdte a csendőr laktanyai épitkezések ügyének tárgyalását. Budapest, szeptember 22. Amikor a múlt év tavaszán az úgynevezett belügyi épitkezések ügye kipattant, gyanú merült fel Balásy László csendőr gazdászati százados ellen, hogy a csendőrlakta nyák építkezésével kapcsolatban különböző visszaéléseket követett el. A nyomozás folyamán a gyanú bebizonyosodott és Balásyt a múlt év áprilisában előzetes letartóztatásba, majd vizsgálati fogságba helyezték. Ügyét a honvédtörvényszék ma kezdte tárgyalni. A tárgyalás megnyitása után a védő a nyilvánosság kizárását kérte, amit az ügyész sem ellenzett és csatlakozott a kéréshez a vádlott is. A személyi adatok felvételénél kiderült, hogy Balásy, aki már korábban lemondott századosi rendfokozatáról, 35 éves, kereskedelmi iskolai érettségit tett és büntetlen előéletű. A törvényszék ezután úgy határozott, hogy a nyilvánosságot a tárgyalás egész tartamára kizárja, kivéve az ítélethirdetést. A zalai molnárok tisztújító közgyűlése. Beszámoló az őrlési rendelet módositása érdekében tett lépésekről. A Zalavármegyei Molnárszövetség ma délelőtt az Iparteslület székházában közgyűlést tartott. A Hiszekegy elmondása után Kesz- 1 e r Mór elnök bejelentette, hogy a gyűlés megtartását a rendőrség engedélyezte s fölkérte a tagokat, hogy a tárgyalások folyamán tartózkodjanak a politikától, mert a szövetség nem politizál. Majd ismertette a napirendet. B o r o s s István dr. szombat- helyi ügyvéd, a szövetség ügyésze arról tett jelentést, hogy az ügyrend módosításra szorul. Az előterjeszteti módosításokat a gyűlés elfogadta. Ezután az új ügyrend értelmében megalakították az új tisztikart és választmányt. Egyhangúan megválasztották elnöknek Keszler Mórt (Tüskeszentpéter), alelnökök leitek : Hámos József (Zalaistvánd), Hosszú Károly (Zalabaksa) és Horváth János (Lenti), ügyész és titkár Boross István dr., pénztáros Boronyák Sándor (Gutorfölde), járási elnökök : zalaegerszegi járás Nagy Endre (Tőberek), zalaszentgróti Keszler Mór (Tüskeszentpéter), sümegi Böhm Sándor (Sümeg), tapolcai Cságoly Pál (Nemestör- demic), keszthelyi Böhm Mór (Zalaszántó), pacsai Kohn Mór (Pacsa), novai Czigány Vendel (Mikefa), lenti-i Horváth János (Lenti), nagykanizsai Pörneczi József (Szentlászló), balatonfüredi Móricz Károly, letenyei Hosszú Károly (Zalabaksa). A tisztujitás megejtése után Keszler elnök köszönetét mondott úgy a maga, mint tiszttársai nevében a bizalomért. Ezután rátértek a napirend többi ponijaira. Boross István dr. magyarázatát adta annak, miért nem hívták össze előbb a gyűlést és ismertette az országos szövetség munkáját. Eljártak a miniszternél az őrlési rendeletnek a molnárokra sérelmes intézkedései megváltoztatása érdekében. Értek is el sikereket. Még folynak a tárgyalások a vámőrlás és kereskedelmi őrlés differenciájának megszüntetéséért. A rendélet ugyanis csak azt az őrlést ismeri el vámőrlésnek, amit a tetmelő végeztet. Kívánják, hogy a saját szükségletre történő őrlést mindig vámőrlésnek minősitsék. Az eddig gyakorlatban volt nehézkes könyvvezetés ellen is küzdenek; tárgyalások folynak az átalányozásról. Áfalányozzanak ott, ahol azt a molnárok kívánják. A határszéli malmok védelme is gondoskodásuk tárgyát képezi. Ebben a kérdésben az államnak áldozatokat is kellene hoznia. Elfogadta a pénzügyminiszter azt, hogy akik őrlési igazolványt mutatnak föl, vámőrlést végeztethessenek. Ennek érvényre emelését azonban a föld- mivelési és kisgazda miniszter megakadályozták, aminek következménye a liszíbatyuzás, mely a kincstárra kárral jár. A munkát, a tárgyalásokat tovább folytatják, annyival is inkább, mert a forgalmi adót felemelték. Az átalányozásra vonatkozóan megállapították, hogy ebbe a kérdésbe a megyei szövetség nem folyhatott be, mert a hatóságok nem ismerték el törvényes szervnek. De most, az új megalakulás után kérik a pénzügyigazgatóságtól új tárgyalás kitűzését az átalányozás foganatositása céljából. A vámmaximáló rendelet ismertetésénél közölte Boross dr., hogy a tárgyalások alkalmával épen molnárok gáncsolták el az országos bizottság akcióját. Az úgynevezett „olcsójánosok“ ellenőrzésébe a rendelet szerint a szövetség beavatkozhatik a járásonként malmi szakértők kirendelésével. Meg is választották a szakértőket az egyes járásokra. Kimondotta a gyűlés, hogy a szövetség továbbra is megmarad mint az Országos Molnárszövetség megyei szervezete. A múlt éven az önálló megyei szövetség céljaira befizetett összeg fölött majd azok a molnárok döntenek, akik a befizetésben résztvettek. A múlt évben befizetett 3 fillérekre nézve a minisztériumnak az az álláspontja, hogy a befizetett összegek bent maradnak, akik pedig nem fizették be, azok kötelesek befizetni, de kérelmezhetik a hat havi részletekben való, pótilletékmentes befizetéseket. A tárgysorozat ezzel kimerült, de néhány előterjesztett indítvány fölött még megbeszéléseket folytattak a molnárok a pénzügyi hatóságok képviselőivel. A szovjet hozzájárul a fegyverkezési szünethez Genf, szeptember 22. A Népszövetség leszerelést előkészítő bizottsága foglalkozott Grandi olasz külügyminiszternek azzal a javaslatával, hogy a leszerelési értekezletig és annak tartama alatt az összes államok szünteltessék fegyverkezésüket. A bizottság elhatározta, hogy a kérdést behatóan megvitatja és a tárgyalásba bevonja a Népszövetség kebelébe nem tartozó államokat is. Ennek megfelelően a bizottság távirati meghívást küldött az Egyesültállamokhoz, Szovjetoroszországhoz, Brazíliához és Argentínához. Moszkva, szeptember 22 Litvinov orosz külügyi népbiztos, mint a Tass iroda jelenti, közölte a Népszövetséggel, hogy a szovjet kormány az idő rövidsége miatt nem tehet eleget a leszerelési bizottság meghívásának. Azonban a szovjet hajlandó hozzájárulni az olasz külügyminiszter javaslatához, feltéve, hogy a fegyverkezés szünetelését tegyék kötelezővé valamennyi országra és terjesszék ki a fegyverkezés minden fajtájára. Halálos szerencsétlenség, Kassa, szeptember 22. Miszlóka községben egy öt éves kisleány játékból kapáini kezdett. Elber Katalin 2 éves fiacskája szintén ott játszadozott és közben a kapa alá ugrott. A lendületben levő kapa oly erővel zuhant a kisgyermekre, hogy az sérülésébe rövidesen meghalt.
