Zalamegyei Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 208-227. szám)
1931-09-20 / 219. szám
Ana 12 fillér 1931 Szeptember 20 Vasárnapi XIV. évfolyam 219. szám Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC. ^aeg és kiadóhivatal: „g, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2*40 pengő negyedévre 7*20 pengő. colni és kezét*lábát ledolgozni csak azért, hogy a franciák — átvéve az angolok szerepét — fényes elszigeteltségben élhessenek és fogadhassák az egész világ hódolatát. Hohó, erre nem rendezkedtek be a népek és a francia makacskodás igen könnyen azt eredményezheti, hogy Franciaország tényleg elszigeteltségbe kerül, de olyanba amilyenből aligha kér. Elmúltak azok az idők, amikor egy nép uralkodhatik a földkerekség minden lakója fölött. Eddig tizenöt vágón vetőmagot igényeltek a 20 holdon aluli zalai gazdák. A hét folyamán megkezdik a vetőmag kiosztását. ■ Amerika is megunta már a mai nyomorúságos gazdasági állapotokat és belátta, hogy ezeknek oka az elhibázott békékben rejlik. Ha tehát radikálisan akarjuk gyógyítani a bajokat, akkor föltétlenül meg kell csinálni a revíziót, amelyről mostanában alig hallunk valamit. Franciaország a maga önző politikájával ugyanis odaterelte a dolgokat, hogy a hitelviszonyok mindenütt megromlottak s az egyes államokat annyira elfoglalták az özönvíz gyanánt reájok zuhant gazdasági bajok, hogy gondolni sem tudunk másra, mint a máról holnapra való megélésre. A revíziónak pedig még a kiejtésétől is félnek, mert Franciaország még tpbb bajt okoz nekik. Az Egyesült Államok lapjai igy írnak Francia- ország felől: „Nem marad más hátra, mint Franciaország vérlázitó makacsságát megtörni és leülni a békeszerződések revideálására. Amerikának ez első sorban kötelessége, mert az ő nemtörődömsége által nőtt meg annyira a francia étvágy és ma már az egész világ népei a francia telhe- tetlenséget sinylik s ezért kell sorompóba állania Amerikának,,. — Beismerik tehát az amerikai lapok, hogy nagyot hibázott Amerika, amikor a békekötések idején egész Európát kiszolgáltatta a franciák kénye-kedvének, amelynek sem Anglia, sem Olaszország nem mertek gátat vetni. Ma tulajdonképen az a helyzet, mint a nagy francia forradalom idején, amikor a franciák az egész Európával szemben fölvették a harcot s egy ideig nem is lehetett őket megfékezni. Akkor fegyverrel, most meg pénzzel hajt igába mindenkit a francia. De természetesen mindennek van vége, minden farsangnak megjön a böjtje. Amerika már megfujta a harsonát és ez talán hatással lesz a franciákra. Ha nem, következhetik utána más is, mert az nem tűrhető, hogy egy ország, egy nép ennyire uralja az egész világot, hogy a többi nemzetek, kicsinyek és nagyok egyaránt csak annyit haraphassanak, amennyit Franciaország nagy kegyesen engedélyez nekik. Amerika ugyanazt az utat jelöli meg a mai állapotokból való kivezetésre, mint amit Franciaország és három rabszolgájának kivételével az egész világ helyesnek tart és óhajt: a revíziót. És, úgy fordulhat a dolog, hogy, ha a franciák még tovább makacskodnak, végül is rákényszerülnek majd erre. Emlékezetükben lehet még az oroszországi hadjárat, Lipcse, Waterloo. Ezek mind azt jelzik, hogy mindenben mértéket kell tartani, határt kell ismerni, mert a gőgös nagyravágyásnak igen kellemetlen következményei lehetnek. És a világ elvégre is nem hajlandó örökösen Franciaország füttyére tánA megyei hatóságokhoz nagyrészt beérkeztek a vetőmagakcióra vonatkozó bejelentések. Eddig a rászoruló gazdák összesen 15 vágón vetőmagot igényeltek olyan helyekről, ahol a képviselő- testület a készfizetői kezességet vállalta. Ebből a mennyiségből 9 és fél vágón a búza, 5 és tél vágón a rozsigénylés. Mivel a bevásárlással megbízott gazdasági felügyelőség legfeljebb 15 pengőt fizet bolettával együtt a búza és a rozs mázsájáért, igv a 15 vágón vetőmag értéke mintegy 23 ezer pengő. Megállapítást nyert, hogy a községek az ismételt felhívás után túlnyomóreszt megszavazták a készfizetői kezességet. Az igénylések még nem zárultak le, s napról-napra érkeznek a bejelentések, úgy hogy a hatóságok a vetömagbe- szerzésre még rendelkezésre álló mintegy 40 ezer pengőnek jórészét fel fogják használni. Örvendetes jelenség, amint az igénylések során kitűnik, hogy — bár a helyzet nem kielégítő — még sem annyira súlyos, mint kezdetben hitték. Ennélfogva Zala megye a telet előreláthatóan könnyebben fcirja ki, mint egyik-másik megye. A bejelentett 15 vágón gabonából a Kaptuk az alábbiakat: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel megkeresem, hogy alábbi, városom közönségét tájékoztatni óhajtó soraimnak b. lapjában helyt adni szíveskedjék. A „Zalavármegye“ f. hó 17-i számában a polgári iskolai főigazgató urnák az állami polgári leányiskolában megejtett helyszini szemléjéhez kommentárokat fűző cikk jelent meg, amelyet a polgári leányiskola „magát megnevezni nem óhajtó barátja“ irt. Zalaegerszeg polgármestere, aki városának minden iskoláját, köztük a három polgári iskolát is édes gyermekének tekinti, sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy a levélírónak már a hangja sem tesz jó szolgálatot épen az állami polgári leányiskolának, amelynek érdekében a város a múltban évről-évre jelentékeny anyagi áldozatokat hozott, ami nem utolsó sorban tudható be annak a tettekben is megnyilvánuló szeretetnek és értékelésnek, amelyet a polgármester a leányiskola iránt érez. A polgári fiúiskola sokkal mostohább viszonyok között, úgyszólván csakis a saját életképességézalavármegyei gazdasági felügyelőség már 10 vágón beszerzését biztosította, 5 vágón beszerzése pedig ezután történik meg. A felügyelőség ezúton értesíti azokat, akiknek felesleges rozs vetőmagjuk van, hogy a felügyelőség még 2—3 vágón rozsot kiván vásárolni az akció részére. Akik tehát rozsot hajlandók eladni, ezt jelentsék be a felügyelőséghez. A bejelentésen: során kitűnt, hogy vetőmagra legnagyobb szükség van a balatonkörnyéki járásokban, mivel ott köves a talaj, s igy az aszály a legérzékenyebb károkat okozott. A 15 vágón vetőmagból 9 vágón t a balatonfüredi és a tapolcai járás gazdái, 2 és fél vagónt a sümegi járás gazdái igényeltek. A többi 3 és fél vágón igénylése a többi járások között oszlik meg. Kétségtelen tehát, hogy a Zala megyeben az említett három járás van a legnehezebb helyzetben annál is inkább, füredi és a tapolcai járást még a borválság is sújtja. Megemlítjük még, hogy a 20 holdon felüli birtokosok is jelentettek be igényt vetőmagra, de a kormány ezekre egyelőre nem szándékozik kiterjeszteni az akciót pénzügyi okok miatt. re támaszkodva fejlődött fel mai 25C-es létszámára. {Párhuzamos osztályainak elhelyezéséről gondoskodni a városnak nemcsak kulturális kötelessége, hanem ehhez a polgári társadalomnak gazdasági érdeke is fűződik. A levélíró nagyon erősitgeti azt, hogy t. i. „igen is volt az áll. polgári leányiskolában párhuzamos osztály.“ Ezt a polgármester sohase vonta kétségbe és ilyen információt sohasem adott, ellenben tudja azt a polgármester, amit az ismeretlen levélíró informátoraitól szintén megtudhatott volna, hogy a párhuzamos osztályok mellett is annak idején hivatalosan kérte az intézet igazgatónője a várost, hogy az iskola- épületben részére igazgatói lakást létesítsen. Ennek a ténynek az ismeretében pedig nagyon természetes hogy különösen a mai nyomasztó gazdasági helyzetben, a város polgármestere nem zárkozhatik el az elől a megoldás elől, hogy a polgári fiúiskola párhuzamos osztályai a jelenleg csak 4 osztályos leányiskola felszabadult és nélkülözhető helyiségeiben helyeztessenek el. Hz a megoldás úgy a városnak, mint az államnak nagy megtakarítást jelent. A pedagógiai szempontok elbírálását pedig az iskolának minden igaz barátja nyugodtan rábízhatja a kir. főigazgató Úrra. Zalaegerszeg, 1931. évi szeptember 18-án. Tiszte lettel: Czobor Mátyás Zalaegerszeg m. város polgármestere. FÉivás a maijai társadalomhoz! Hét éven keresztül „Karácsonyi örömet a szegényeknek“ felszólítással fordultam az ország tehetősebbjeinek jószivéhez, hogy adományaikkal tegyék lehetővé az Ínséget szenvedők karácsony-ünnepi felsegélyezését. Az elmúlt év őszén a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel már az egész magyar társadalmat felkértem, hogy a nyomorban sínylődő honfitársaink megsegítésére rendezett gyűjtésemhez hathatósabb támogatással járuljon hozzá. Kérésem a társadalom minden rétegében nagy megértésre talált és ez tette lehetővé, hogy az elmúlt télen közel 80 ezer családnak lehetett élelmiszer, tüzelőanyag, ruha-, vagy pénzsegélyt nyújtani. Sajnos azonban a gazdasági viszonyok még sokkal súlyosabbak lettek. Ma nemcsak a szellemi munkával foglalkozók jelentékeny része és a munkások ezrei néznek munkanélküliségükben reménytelenül a közelgő tél szenvedései elé, hanem az idei rossz termés következtében a földmivelö nép nagy része is megsegítésre szorul. Megváltozott címmel is indítom meg az idei segélyakciómat, mert hiszen a nyomor oly arányokat öltött és a -segélyre szorultak száma annyira megnövekedett, hogy most már nem pillanatnyi segélynyújtásról, karácsonyünnepi örömszerzésről van szó, hanem a szegényeknek egész éven keresztül való hathatós támogatásáról és segélyezéséről kell gondoskodni. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy nagyon sokan, akiknek eddig módjukban állott az adakozás és segélynyújtás nemes cselekedetét gyakorolni, most sokkal nehezebb viszonyok körülmények között élnek. Mégis szent kötelességemnek tartom a szegények nyómorának enyhítésére minden lehetőt elkövetni és ezért azzal a bensőséges kéréssel fordulok az egész magyar társadalomhoz, hogy a nyojnor enyhítésére irányuló törekvésemben megértő szívvel és nemes lélekkel támogassanak. Felkérem tehát mindazokat, akiknek bármely csekély fölöslegük van, járuljanak hozzá gyűjtésemhez akár pénzben, akár élelem, tüzelőanyag, vagy ruhaadományaikkal, mert a legkisebb adomány is gyógyírként fog hatni a nyomorgók és szükséget szenvedők fájdalmára. Miután gyűjtésemnek egyetlen fillér adminisztrációs költsége nincs és a befolyt adományok a maguk teljes egészében, szorgos kivizsgálás után, személyes ellenőrzésem mellett jutnak a szegényekhez, minden adakozó meg lehet győződve arról, hogy adománya oda fog jutni, ahova az szánva volt. A nemesszivü adakozókat felkérem, hogy pénzadományaikat, vagy posta- utalványon címemre, vagy a nevemet viselő 19. számú postatakarékpénztári csekkszámlára, a természetbeni adományokat, vagy az arról szóló értesítéseket pedig — amsg a kerületi gyűjtőhelyek felállítást nyernek — közvetlenül a királyi Várpalotába (szárny- segédi hivatal) szíveskedjenek elküldeni. Budapest, 1931. szeptember 20. HORTHY M1KLÓSNÉ s. k. A polgári fiúiskola párhuzamos osztályainak ügye. A polgármester1 nyilatkozata és állásfoglalása a hosszan vajúdó kérdésben.