Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)
1931-05-12 / 107. szám
XIV. évfolyam 107. nim Apa 12 fillér 1931 május 12 Kedd. ta un László plébános urnák Zalacsány íztő: HERBOLY FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7*20 pengő, murr——nnrrmn-nv^—n—■ Hónapok óta izgalomban farija már az országot, de kiváltképen a képviselőket a választások kérdése és mindenki azt hitte, hogy a múlt hét végére már elhatározásra is jut ebben a kormány. Azonban újabb cáfolat jelent meg s ennek a cáfolatnak hajlandók is vagyunk hitelt adni, amennyiben az utóbbi napok eseményei váratlan meglepetésül fontos külpolitikai kérdéseket dobtak előtérbe. Ezek teljesen háttérbe szorítottak minden más ügyet, köztük természetesen a választások tervét. Az európai politika egén mint vészteljes felleg, úszkál a németosztrák vámunió kérdése, melyből a franciák és rabszolgáik a politikai csatlakozás ördögét látják kivigyorogni. Ezt az ördögöt pedig, — ha csakugyan ott van, — maguk a franciák idézték oda a gyilkos békeszerződésekkel. Saját alkotásuktól rémüldöznek tehát. De ez a körülmény az érdeklődés homlokterébe emelte Magyarországot, mert most úgy a vámunió hívei, mint ellenségei keresik barátságunkat, sőt az ellenségek olyan „engedményeket“ is hajlandók volnának tenni, amelyekről eddig még csak hallani sem akartak. Gondolni sem mertünk volna arra, hogy a legkényesebb kérdést épen ott kezeljék a legnagyobb jóindulattal, ahol azt mindig a leghevesebben ellenezték és ha mi azt csak emliteni bátorkodtunk is, rögtön békebontással és más hasonló „büncselekmény“- nyel vádoltak’benünket. Ők hozták nyilvánosságra azt, amit maguk akartak az örök feledés homályába burkolni, mások foglalkoznak most a legbehatóbban azzal a kérdéssel, ami legsajátosabban a mi ügyünk. És, amit egyszer fölhoztak, azt el is kell intézni, mert hiszen azért tették — hogy ugymondjuk — közszemlére, hogy azzal foglalkozhassék mindenki. Amivel pedig mindenki foglalkozik, az nem tűnhet el már nyomtalanul. A franciák sokra, nagyon sokra képesek azért, hogy a vámunió érvénybelépését megakadályozzák, mert félnek a politikai csatlakozástól. Ezért nézik olyan jó szemmel a magyarok és osztrákok ba- rátkozását s ezért segítik is elő ezt a barátkozást, de csak addig, amig abban bizakodnak, hogy a magyar-osztrák barátkozás lehetetleníti a vámuniót és annak következményeitől tartaniok nem kell. Ebben a helyzetben tehát, amikor Magyarország elhatározása annyira befolyásolja az európai viszonyok alakulását és amikor a külpolitikai kérdések olyan hatással vannak a belpolitikára, nagyon érthető, ha a választások terve egy kicsit hátrább kerül a napirenden és először azokban a kérdésekben teremtenek valamelyes rendet, amelyek most a maguk teljességében felszínre bukkantak s az egész Európának figyelmét lekötik. De, ha a kormány nem is foglalt állást a választások időpontját illetően, ebből nem következik, hogy az az időpont messzire kitolódnék. A mozgalmak folyamatban vannak országszerte és olyan szervezettségről tanúskodnak, hogy mire elérkezik a képviselőház feloszlatásának ideje, addigra már teljes fegyverzetben állanak a jelöltek a küzdőtéren. A fölkészüVármegyénk törvényhatósági kisgyülése ma délelőtt fél 10-kor Gyömörey György főispán elnöklésével tartotta rendes havi ülését. A Hiszekegy elmondása után fölolvasták a póttárgysorozatot s azután rátértek a közgyűlés ama tárgyaira, amelyek kisgyülési előkészítést igényelnek. Ezek között érdemleges tárgyalás alá vették először Móricz Zsigmond ügyét. Amint már többször megírtuk* Zemplén vármegye átiratot intézett a törvényhatóságokhoz Móricz Zsigmondnak a magyar nemzet ellen intézett hazafiatlan támadását elitélő állásfoglalás nyilvánítása tárgyában. Az ügyet Brand Sándor dr. főjegyző ismertette, aki az átiratot teljes terjedelmében fölolvasta és bejelentette, hogy Móricz Zsigmond időközben bocsánatot kért s azért több törvényhatóság az átirat fölött napirendre tért. Farkas Kálmán javasolja, hogy ítéljék el Móricz Zsigmond eljárását, de érdemben Móricz Zsigmond véleményével ne foglalkozzanak. Koller István dr. hivatkozott Móricz Zsigmondnak érdemeire s mivel ezért több törvényhatóság napirendre tért az ügy fölött, ő is napirendretérést javasol. P e h m József nem osztja a felszólalók véleményét. Igaz, hogy Móricz Zsigmondnak a magyar irodalom terén nagy érdemei vannak, ámde annál sulyossabb bűnt követett el az ellen a nemzet ellen, amely őt magáénak vallja és bizalmával ajándékozta meg. Megvádolta a magyar imperiumot, hogy sötétségben, butaságban tartotta az ifjúságot és ezzel ráütötte a pecsétet az ellenséges külföldnek, amely bennünket csak a Hortobágyról ismer, — arra a vádjára, hogy kulturátlanok vagyunk. Móricz nagyobbat vétkezett, mint azok a cseh katonák, akik a harctéren fegyvereiket eldobálták, kezüket föltartották. Az irodalom annyira összefügg a lődés soha ilyen nagy arányokat nem öltött még házföloszlatás előtt. Talán azért is intézi Bethlen most igy a dolgokat, hogy a választások hamarosan lepereghessenek és hamarább összeülhessen az uj képviselőház. A közeli jövő tehát igen változatosnak ígérkezik. Annyi bizonyos, hogy ezeknek az eseményeknek szereplői között mi is helyet foglalunk, még pedig nem az epizódszereplők, nem is a statiszták, hanem a főszereplők között. nemzet egyetemes érdekeivel, hogy azt szeparálni nem lehet. Farkas Kálmánnak arra a megjegyzésére, hogy nem érdemes Móricz Zsigmond véleményével foglalkozni, azt válaszolja hogy bizonyos retorzióval minden vonalon kell élni; enyhítheti azonban a megtorlást a bocsánatkérés. Indítványozza azért : mondja ki a törvényhatóság, hogy Móricz Zsigmondnak, az írók egyik elsőjének súlyos botlását elitéli, a súlyosabb megbélyegzéstől azonban eltekint, mert Móricz bocsánatot kért. A kisgyülés Pehm József indítványát elfogadta és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Az uj erdők kezelésének kérdésénél úgy határozott a közgyűlés, hogy a vármegye tulajdonába juttatott erdőkben részint az erdősités intenzivebb keresztülvitele, részint pedig az állam- építészeti hivatal kérésére az utak fásításának céljából csemetekertet létesít, az erdőket az általános erdőkezelés alól kiveszi és őrzésükre szakképzett erdőőrt állít. Függőkölcsön. A februári közgyűlés az alispán előterjesztésére 510 ezer pengő függőkölcsön felvételét határozta el. A kisgyülés olyan javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy 350 ezer pengőt vegyenek kölcsön a megyei pénzintézetektől. Vitéz Márk Ferenc számvevőségi főnök ismertette az összes alapok számadásait, miket a kisgyülés tudomásul vett. A balatonfüredi színház centennáriumára vonatkozóan a közgyűlés korábban olyan határozatot hozott, hogy a mai súlyos időkre tekintettel nagyobb ünneplést nem rendez, ellenben a legközelebbi közgyűlésen megfelelő méltatásban részesül a jelentős esemény. Ebből a határozatból folyóan felkérték Mázy Engelbert dr. tihanyi bencésapátot, hogy méltassa az alkalom jelentőségét. Az apátur készséggel vállalta a megbízatást s a holnapi közgyűlésen az alispáni jelentés előtt mondja el beszédét. A közgyűlés többi tárgyainál hozzászólás nélkül elfogadták az előadók javaslatait. A kisgyülés hosszú napirendjét is úgyszólván hozzászólás nélkül tárgyalták le. Ennek során tudomásul vették a kehidai gazdasági iskolánál tett 5000 pengős alapítvány alapitó levelét; özv. Fendrik Józsefnének ama kérelménél, hogy elhunyt férje pótilletménye után is állapítson meg részére a város nyugdijat, úgy határoztak, hogy a miniszternek egy későbbi rendeletére utalással visszaterjesztik az ügyet a városhoz; a vitenyédszentpáli biró- választás ellen beadott fölebbezést elutasítják, mert a megválasztott* bíró megígérte, hogy a község békéje érdekében lemond. Végül helybenhagyták Keszthelynek a piac áthelyezésére vonatkozó határozatát. 1 Apponyi válasza egy osztrák támadásra. Budapest, május 11. Az osztrák császárhü néppárt nyílt levélben megtámadta Apponyi Albert grófot legutóbbi nyilatkozata miatt. A támadásra vonatkozóan, amely politikai körökben nagy felháborodást keltett, Apponyi a következőkben válaszolt: — Mindig vallottam és ma is vallom, hogy nekünk, magyar legitimistáknak csak a Magyar Szent Korona örökösének a hatalomra való visszahelyezésével szabad törődnünk. Hogy Ausztria mily útra tér, nekünk ahoz semmi közünk. E tekintetben csak magyar érdekek irányadók számunkra. Ezt mondottam és ezt fenn is tartom. Egyenlő elbánást sürgetnek a községi tisztviselők. Budapest, máj. 11. A Községi Tisztviselők Egyesülete vasárnap közgyűlést tartott Juhász Kálmán elnökletével. Az elnök beszédében sürgette az uj községi törvényt. Kifogásolta, hogy a községek élén még mindig a bíró és a jegyző áll. A községi tisztviselők kívánják, hogy a községi számvevők előtt nyissák meg a 7. és 8. fizetési osztályt. Kívánják a vasúti kedvezményt és általában azt, hogy az uj törvény megalkotásánál a községi tisztviselőket egyenlő elbánásban részesítsék az egyenlő képesítésű állami és megyei tisztviselőkkel. A képesítésnek 6 középiskolához kötését kívánják. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el ezekről a kivánságokr'* A vármegye kisgyülése elítéli Móricz Zsigmcnd hazafiatlan támadását. Egyébként csendes Befolyású volt az ülés.
