Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-05-12 / 107. szám

2 Zalamegyei Újság Zalai szónokok a képviselőházban. Budapest, május 11. A képvi­selőház ma részleteiben tárgyalta a földmivelési tárca költségveté­sét. Farkas Tibor azt kívánta, hogy a miniszter tárja a Ház elé, milyen mértékben áll fenn a ju­talékrendszer a földművelésügyi minisztériumban. Kocsán Károly az idegenforgalom és a turisztika fellendítését sürgette. Horváth Mi­hály azt fejtegette, hogy a föld­művelési tárcánál nem szabad ta­karékoskodni. Gyömörey Sándor a közelmúlt­ban lefolyt buzaankét tanulsága­ival foglalkozott. Megállapította, hogy a magyar búza, ha vannak is ellene kisebb kifogások, kiváló és felveszi a versenyt a konkurrens államok búzájával, akár az ameri­kai, akár az orosz búzával. Örül annak, hogy a miniszter a parla­mentben kijelentette, hogy nincs rossz magyar búza. Szilágyi Lajos tiltakozott az ellen, hogy birsággal sújtsák azo­kat a gazdákat, akik birtokuk egy részét átadták gyermekeiknek használatra. Reischl Richárd a balatonvidéki bortermelők kívánságait terjesztette elő. Siessen a kormány a terme­lők segítségére akár borbolettával, akár a vidék egyes szőlőterülete­inek dohánytermő területekké való átszervezésével. Politikai gyilkosság Zágrábban. Belgrád, május 11. Zágrábban tegnap este egy Kovács nevű droguistát, mikor házának kapu­ján be akart lépni, ismeretlen merénylő revolverrel lelőtte. A menekülő merénylő revolverlövé­sekkel tartotta magától távol az üldözőket. Mikor látta, hogy nem sikerül a menekülés, agyonlőtte magát. A vizsgálat szerint a tet­tes egy Kernjük nevű szlovén emigráns. Azt hiszik, hogy Peri- sics detektív ellen akart merény­letet elkövetni, aki erősen hason­lít Kovácshoz és vele egy házban lakik. Gyermekkorukban kivé­tel nélkül megvakulnak egy falu lakói. , London, május 11, Miguel Bus- tamente mexikói orvos a was­hingtoni pánamerikai kongresz- szuson megrenditő előadásban ismertette a mexikói „vakok falu­jának“ tragikus életét. A kérdéses falu, Tiltepec Oaxaca államban fekszik és a külvilágtól majdnem áthatolhatatlan sziklarengeteg vá­lasztja el. Lakóinak száma mint­egy 900. A lakosok ép látással jönnek a világra, de gyermek­korukban megvakulnak. A beteg­séget apró rovarok csípése idézi elő. Hatása nemcsak a teljes világtalanságban nyilatkozik, de abban is, hogy a betegek nem bírják a napfényt, ezért csak éj­szaka merészkednek ki. Igényük igen szerény, gyümölccsel és szegényes kukoricatermésükből tengődnek. A meleg éghajlat miatt csak csekély ruházatra van szük­ségük. A polgári közigazgatást, a házassági formát hírből sem is­merik. Primitiv családi közösség­ben élnek. Mexikó különböző he­lyein mintegy 20 ezer ilyen vak ember él. A kormány tanulmá­nyozza a problémát és reméli, hogy sikerül a kórokozó rovaro­kat kiirtani. Rótt püspök megkezdte bérmautját a nagykapornak! esperes! kerületben. Bérmálás Csatárban Rótt Nándor dr. veszprémi me­gyéspüspök most kezdte meg tavaszi bérmautját a nagykapor­nak esperesi kerületben. A nép­szerű főpásztort az összes közsé­gekben nagy szeretettel és ünnep­léssel fogadták. Amerre csak járt, díszkapukkal és lovasbandériu­mokkal várták. A megyéspüspök szombaton délután 4 órakor érkezett meg Bakra, ahol a nagyszámú hivő­sereg várta a díszkapunál. Itt Kauzli Gyula esperes, Skublics Ödön dr. főszolgabíró és Révész József községi biró üdvözölték A hívek ezután körmenetben a temp­lomba vonultak, ahol a főpászíor áldását fogadták. Rótt püspök azután megtekintette a plébánia épület számára megvett területet, végül az iskolába vonult, ahol a felállítandó plébánia ügyében tár­gyalt a hívekkel. Ezután bande- ristáktól kisérve Csatárba ment. Útközben Sárhidán ésBocföldén is ünnepélyes fogadtatásban volt része. Csatárban a templom­nál Kauzli Gyula esperes fo­gadta, a körjegyzőség községei nevében pedig Ruis János kör­jegyző üdvözölte. A templomajtó­ban üdvözölte a püspököt Paál Miklós és Vizsy Erzsébet is. A püspök a templomi látogatás után az iskolát látogatta meg, ahol teljes elismerését fejezte ki a lá­tottak felett. Vasárnap reggel 9 órakor kez­dődött az ünnepi istentisztelet, amelyet Rótt megyéspüspök pon­tifikáit. A szentbeszédet Csóthi Géza murakereszturi apát mon­dotta. Ezután a megyéspüspök közel 600 gyermeket bérmált meg. A bérmálási szentmise alatt remek élvezetben volt része a jelenlevőknek, mert egy teljes gre­gorián misét énekeltek az iskolá­sok a hívekkel együtt. Déli 1 órakor ebéd volt, ame­lyen a megyéspüspökön kívül résztvett többek között Batthyány Pál gróf és Batthyány Pálné grófné, Gyömörey György főis­pán, Wallner József, Strausz Antal és Strausz Flórián kanonok, Bődy és Csácsbozsokon. Zoltán alispán, Kray István báró országgyűlési képviselő, Csóthi Géza murakereszturi és Pehm József zalaegerszegi apátplébános, Skublics Ödön dr. főszolgabíró, vitéz Barnabás István dr. tanfel­ügyelő, Körmendy Lajos zala- szentiváni plébános és mások. Az ebéd folyamán Kauzli Gyula es­peres köszöntötte a megyéspüs­pököt, aki kedves szavakkal vála­szolt. Beszédet mondott Gyö­mörey György főispán is. Ebéd után litánia volt, amelyen Rótt püspök beszélt közvetlen hangon a fiatalsághoz. Litánia után a megyéspüspök felvirágozott kocsin, a lakosság éljenzésétől kisérve távozott Csa­tárból. Zalaegerszeg határáig a csatári és botfai bandériumok ki­sérték. Innét pedig a városon keresztül a csácsbozsokiak ban­dériuma kisérte Csácsbozsokig, ahol igen melegen fogadták a megyéspüspököt. Csácsba vasárnap délután érke­zett meg a főpásztor és gyönyörű diadalkapun át körmenettel vonult a templomba a hívek sorfala kö­zött. A bérmálás ma reggel 9 óra­kor szentmisével kezdődött, ame­lyen vegyes kar működött közre szép latin és magyar énekkel. A szentbeszédet Kauzli Gyula kerü­leti esperes mondotta. Ezután a megyéspüspök 123 ifjút bérmált meg. A bérmálás befejezése után Rótt püspök fogadta a papságot, utána a tanítókat, végűig az egy­házközség és a politikai község képviselőit, valamint a tűzoltóságot. A bérmálást követő ebéden je­len voltak: Kroller Miksa zala- vári apát, gróf Batthyány Pálné, aki Bődy Zoltán alispán Mária nevű leányát bérmáltatta, továbbá Kray István báró, Bődy Zoltán alispán és felesége, Csóthi Géza murakereszturi apát, dr. Pfeiffer János püspöki titkár és több pap. Délután a püspök Nagylen­gyelbe rándult ki a Strausz kano­nokok látogatására, holnap pedig Zalaegerszegen végez látogatá­sokat. A súlyos gazdasági válság miatt lényegesen visszaestek a város bevételei. Az 1930. évi zárszámadás a pénzügyi bizottság elütt. Zalaegerszeg város pénzügyi bizottsága szombaton délután ülést tartott, amelyen kisebb ügyeken kívül a város 1930. évi zárszá­madásával foglalkozott Az ülésen Fülöp Jenő dr. elnökölt. A zárszámadást Szilágyi Mi­hály főszámvevő ismertette rész­letesen. Bejelentette, hogy egyes tételeknél a körülmények folytán kisebb kiadási többletek vannak. A katonai elszállásolási dijaknál a multévi gyakorlatok miatt 3323 pengő a kiadási többlet, az iskola­béreknél 1649 pengő a .többlet, mivel a laktanya melletti iskolát átadták a katonaságnak és igy az izr. hitközségtől tovább kellett bérelni a kisiskolát. A szegény­segélyezésnél 1207 pengő a több- í let az utcaöntözésnél pedig 1105 I pengő. A vigalmi adónál, a fogyasz­tási adóknál és a kereseti adók­nál 33.228 pengő, az állatvásári dijaknál 4331 pengő, a vágóhídi dijaknál 3283 pengő a bevételek csökkenése. A polgári fiúiskolá­nál a tandijak leszállítása miatt 1075 pengővel kevesebb a tandíj­bevétel. Az aszfaltozási költsé­gekre egyesektől összesen 5572 pengővel kevesebb folyt be, az erdőgazdaság jövedelme pedig 3767 pengővel csökkent a kiter­melés szünetelése miatt. A zárszámadást összehasonlitva a költségvetési előirányzattal, vég­eredményben 40.375 pengő hitel- megtakaritás mutatkozik, ezzel szemben viszont 24.949 pengő a bevételi kevesblet. Szembeállítva 1931 május 12. a két tételt, a zárszámadás az előirányzat szempontjából 15.426 pengővel kevesebb, mint a költ­ségvetés. Mivel azonban az előző évekről áthozott és a város kö­veteléseként feltüntetett összegek­ből le kellett Írni 43 ezer pengőt» amely vagy nem állott fenn mint követelés, vagy pedig behajtha­tatlan volt, igy végeredményben 15.685 pengő zárszámadási hiány mutatkozik. A város künlevősége a múlt év végén 443 ezer pengő, amely nagyobbrészt adóhátralék. A zárszámadáshoz László Jó­zsef szólt hozzá. Jóleső érzéssel állapította meg, hogy a számve­vőség alapos munkát végzett és a képviselőtestület hü képet kap­hat a város háztartási helyzetéről; Örömmel állapítja meg azt is, hogy a hiteliullépések terén nagy a javulás és ami kisebb hiteltul- lépés előfordult, az elkerülhetetlen volt. Ezután sajnálattal állapította meg, hogy a nehéz gazdasági viszonyok a város háztartásában is jelentkeztek, amennyiben a be­vételek csökkentek. Épen ezért a legnagyobb takarékosságra van szükség. Végül javasolta, hogy a képviselőtestület fejezze ki elis­merését a főszámvevőnek. Vitéz Tamásy István dr. helyet­tes polgármester köszönetét fe­jezte ki László Józsefnek azokért az elismerő szavakért, amelyekkel tisztviselőtársa működését bírálta. Megnyugvással állapította meg, hogy most már a bizottsági tagok is felcsillani látják azt a reményt, hogy a város lassanként kijut nehéz helyzetéből. Jády Károly a lakbérekről ér­deklődött, mire Szilágyi főszám­vevő kijelentette, hogy a lakbé­rekből 617 pengő nem folyt be. Ennek oka, hogy akislakásokban levő egyes munkáscsaládok és hadiözvegyek nem tudtak fizetni, s a város nem tehette ki őket télviz idején. Az a véleménye, hogy az idei évben 2500 pengőt is kitesz a lakbércsökkenés. Fridrik István az aszfaltozási íerhekről érdeklődött. A főszám­vevő közölte, hogy a városnak még 79 ezer pengő adóssága áll fenn az aszfaltozásokból kifolyóan. A bizottság végül kimondotta, hogy javasolja a közgyűlésnek, adja meg a felmentvényt a pol­gármesternek és a főszámvevő­nek, továbbá fogadja el László József indítványát. Hosszú vita után kimondotta a bizottság, hogy javasolja a meg­üresedett adóügyi számvevői állás­nak számtiszti állássá való átszer­vezését. A nemzeti zászló köte­lező használatáról szóló szabály­rendelettervezetet tárgyalták ez­után. A szabályrendelet nemzeti ünnepek alkalmával bizonyos ut­cákban kötelezővé kívánja tenni a nemzeti zászló kitűzését. A bizott­ság nem tesz javaslatot, hanem a közgyűlésre bízza a döntést. — Kereskedelmisták tanul­mányi kirándulásai. A zala­egerszegi Csány felsőkereskedelmi iskola 20 növendéke szombaton tanulmányútra ment Budapesté. Vezetők: Schischa Dávid és Rajna Ödön tanárok. Az intézet többi növendékei pedig Ferenczy Zoltán igazgató vezetésével ma reggel a baki uradalom megtekintésére in­dultak. Mindkét kiránduló csoport ma este érkezik vissza. — Bőrkabát az idei divat. Legszebb választékban, leg­olcsóbban SCHÜTZ-nél. 3921

Next

/
Oldalképek
Tartalom