Zalamegyei Ujság, 1931. április-június (14. évfolyam, 74-149. szám)

1931-04-01 / 74. szám

XBV. évfolyam 74. »*4w, Ai«a 12 filEév* |VÜ 1931 április I Szerda. ■hmhii»iiihiíiiiiiii iiiiiii niiiiiinlim« ii lm■!! 9 Főtiszt. GosztonV' 54 Mi lesz most ? Valahogyan csak megusztuk ezt a telet is. Hála Istennek, nagyobb bajok nem történtek Nem halt éhen senki sem, nem fagyott meg fütetlen lakásában senki sem. Az inségakció keretében, ha nem is sikerült mindent úgy intézni, ahogy kívánatos lett volna, mégis elér­tünk annyit, hogy a mindennapi betevő falatkenyér, meg a tüzelő­anyag minimuma eljutott oda, ahol arra a legnagyobb szükség volt. A szegény iskolásgyermekekről is gondoskodott a társadalom a jó­tékonysági egyesületek utján, me­leg téli ruhát és lábbelit juttatván nekik. Az inségakció vezetői gondoskodtak egy kis húsvéti se­gélyről is, és hogy ezt megad­hassák, az utóbbi hetekben vala­mivel csökkentették a segélyezés mérvét. Hát eddig csak megvolnánk. De most jön a nagy kérdés: mi következik ezután? A közsegélye­zések megszűnnek, mert nincs mi­ből adni. A kormány többet nem adhat, mint amennyit adott. A tár­sadalom? Miből adjon? Meg­adóztatta magát, amennyire csak tehette ... És jönnek az úgyne­vezett „éhes hónapok“, amiket még a termelők is csak a legna­gyobb nélkülözésekkel képesek átúszni, mert a készletek javarészt már kifogytak. Mindenki sokat várt a tavasz­tól. Hogy miért? — nem tudjuk. Talán azért, mert feltétlen bizo­nyosra vették, hogy, mihelyt a a tavasz hivatalosan beköszönt, azonnal megnyílik a bőségszaru és abból csak úgy hull a pénz ? Számítani erre lehetett is a sok biztatgatás és Ígérgetés után; ámde nem száz százaléknyira, amint az Zalaegerszegen szokás. Itt ugyanis mindent készpénznek vesznek az emberek, mihelyt valaki moso­lyogva szól hozzájok. Azt hittük, márciusban már megkezdik a lak- tanyaépitést, sőt a polgári fiúiskola építése is mihamar megkezdődik, legalább is elég időben, hogy még ennek az évnek folyamán be is költözködhessék uj otthonába az iskola. Hiszen maga a kultusz- miniszter parancsolta ki múlt évi rendeletével a polgári fiúiskolát ennek az évnek végére a gimná­ziumból. Az uj elemi iskoláról nem is kell beszélni. Ott rendben van minden. Azután meg: a vá­ros a 189 ezer pengős kölcsönt is megkapja stb. stb. Szóval: volt, mire építeni s miért várni a ta­vaszt. Csak épen azt nem mond­ták, hogy lesz már sóska is a ré­teken. S amiképen nyáron minden bokor szállást ad, azonképen nyújt táplálékot a rét is szép, nagyle- velü sóskájával. Itt állunk április elején, — a szokatlanul hideg idő ellenére is — tavaszba^. Mire van kilátás ? Ezideig semmire. Még azt sem : US*'« P'étón0S Zalacsány ztö: HERBOLY FERENC. ~ i i 1 K A I NAPILAP megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2;4Q pengő negyedévre 7*20 pengő. tudjuk, mikor kezdőd’k a munka a lakianyánál. Másféle közmun­kára ezidőszerint kilátás nincs. Tehetünk-e föl tehát más kérdést, mint azt: mi lesz most? A mun­kanélküliek száma nem csökken, mert foglalkozáshoz nem juthat­nak. Magánosok igyekeznek ugyan tehetségükhöz mérten valamit csi­nálni, mert, amint láthatjuk, egy- egy ház csak épül. De az ilyen építkezések egy százalékkal sem javítanak a helyzeten. Azt min­denki tudja, hogy itt csak na- gyobbszabásu közmunkák megin­dításával történhetnék lényegesebb javulás, s a közmunkák a kor­mánytól függnek. Határozottabban, erélyesebben kellene tehát sür­getni, hogy a rég beígért közmun­kák közül legalább egyet kezdjen meg a kormány. És, ha már egy­szer komoly szándék a katona­ságnak idehelyezése, — hiszen már minden előkészület megtör­tént erre, — akkor adjon pénzt a miniszter, hogy kezdődhessék a munka. Ne pihenjenek a dolgos kezek akkor, amikor már készek a tervek. Legalább lássunk vala­mit és akkor könnyebben és nyu- godtabban várjuk a többit. A földmivelésügyi miniszter a sármelléki birtokügyről­Mayer János földmivelésügyi miniszter a képviselőház tegnapi ülésén válaszolt Farkas Tibornak a sármelléki birtokügyben elmon­dott interpellációjára. Rámutatott arra, hogy az altruista intézetek a földreform során milyen nagy ösz- szegeket bocsátottak a kisgazdák rendelkezésére. A mai nehéz vi­szonyok között a kisgazdák azon­ban nem vehetnek meg minden eladásra kerülő birtokot, különö­sen akkor nem, ha azon értékes gazdasági épületek vannak, me­lyeket nem lehet darabokra par­cellázni. A középbirtokok ala­kítása a földreform törvénnyel sem ellenkezik. A parcellázáso­kat egyébként a jövőben is a leg­nagyobb figyelemmel fogja kiépí­teni és nem tűri, hogy törvény- ellenes dolog történjék valamelyik parcellázásnál, ilyesmi a Festetics birtok parcellázásánál sem történt. A birtok egy részét megvásárló képviselő már csak azért sem ká­rosította meg a kisgazdákat, mert a Festetics hitbizomány további nagy területeket kínál megvételre vagy bérletre. Farkas Tibor viszontválaszá­ban ismét hangoztatta, hogy a földmivelésügyi kormány nemcsak ebben az esetben követett el mu­lasztást a földbirtokrendezés terén, hanem egyéb vonatkozásokban is. Több esetet ismertetett, majd ki­jelentette, hogy az egész ország abban a meggyőződésben él, hogy helyesebb földbirtokpolitikának kell következni és el kell követ­kezni a telepítés megvalósítá­sának. A minisztériumnak tudo­mással kellett bírnia és tudomása is volt az Őrffy-féle parcellázás­ról. Majd ismertette a Földhitel- intézet és Festetics herceg szer­ződését és azt a véleményét fe­jezte ki, hogy a miniszter annak idején óvatosabb lehetett volna. Ebben az ügyben olyan pénzin­tézet működött közre, amelynek szerepe nem áll harmóniában a törvény rendelkezéseivel. Külö­nösnek tartja, hogy épületek és majorok fentartása miatt községek életlehetőségeit von­ták el. A minisztérium ebben az ügyben nem teljesítette azt a mi­nimumot sem, amit teljesíthetett volna. Sehol sem olyan indo­kolt a kisbirtokok szaporítása, mint a Dunántúlon. A miniszter válaszát nem veszi tudomásul. Kétévi fegyházpa a bíróság Ferenczi Lajost. A törvényszék nem állapította mag a jogos önvédelmet. Az irsapusztai halálos vadászat ügyének tárgyalását tegnap dél­után 3 órakor folytatta a zala­egerszegi törvényszék, a tárgya­lás megnyitása után még néhány tanút hallgattak ki. Petánovics Károly, Petánovics István és Pe­tánovics Lajos, akik régebben az irsai vadászterület bérlői voltak, arról tettek vallomást, hogy Zala- lövő vidékén gyakoriak az orv­vadászok. Eseteket említettek, ami­kor a vadorzók a vadászokra lőt­tek. Petánovics Károly kijelentette, hogy ezt annak idején Ferenczi Lajossal is közölte. Bukics Gyula zalalövői kávés, aki résztvett a vadászaton, társai­hoz hasonlóan adta elő a történ­teket. Ő is megemlítette, hogy az irsai erdőben szoktak vadorzók garázdálkodni. Néhány irat ismertetése után az elnök az áldozat özvegyét kérdezte ki családi viszonyairól. Özv. Szabó Gyuláné elmondotta, hogy két gyermeke van,, de velük él urának 70 éves édesanyja is. Amíg az ura élt, bérlete volt és birkákat nevelt, s ebből éltek. Still Ernő dr. kir. ügyész vád­beszédében fentartotta a szándé­kos emberölés bűntettének vádját. Hangsúlyozta, hogy jogos önvé­delemről szó sem lehet, ellenke­zőleg a főtárgyaláson felmerült adatok a szándékosság mellett bi­zonyítanak. Briglevics Károly dr. védő hosz- szabb beszédben fejtette ki a vé­delem álláspontját. Rekonstruálta az egész tényállást és ennek alap­ján hangsúlyozta, hogy csak jogos önvédelemről lehet szó. Ezt bizo­nyítja a felhúzott ravasz és az el­sütött gyutacs. A védelem állás­pontja ugyan a jogos önvédelem,, de ha ettől eltekint, akkor sem állapítható meg a szándékossága legfeljebb a gondatlanság. Beje­lentette, hogy a vádlott máris kö­telező nyilatkozatott tett, hogy gondoskodni kíván az áldozat hozzátartozóiról. Végül felmentést kért. Ferenczi Lajos az utolsó szó jogán ártatlanságát hangoztatta. A sértett képviselője bejelentette, hogy a vádlott Írásos nyilatkozat­ban 3 ezer pengőt ajánlott fel az áldozat családjának. A biróság este 6 órakor hirdette ki ítéletét. Ez alkalomból a kö­zönség ismét zsúfolásig megtöltötte a tárgyaló termet. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Ferenczi Lajost szándékos emberölés bűn­tettében és ezért az enyhítő sza­kasz alkalmazásával 2 évi fegy- házra, valamint 3 évi hivatalvesz­tésre Ítélte. A vizsgálati fogsággal két hónapot vett kitöltöttnek. A megokolás szerint a törvény­szék kétségtelenül megállapította a szándékosságot a főtárgyaláson felmerült bizonyítékokból, viszont a jogos önvédelemnek még csak a gyanúja sem merült fel. Ep igy nem lehet szó a gondatlanságról, A biróság enyhítő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét, beismerését, azt a különösen kri­tikus helyzetet, amelyben a kérdé­ses alkalommal volt és azt a lel­kiállapotot, amelyet neuraszténiája okozott. Súlyosító körülményt nem talált. A kir. ügyész az ítélet ellen sulyositásért felebbezett és kérte a vizsgálati fogság fentartását. A védő felebbezett a bűnösség meg­állapítása miatt és felmentésért, valamint a jogos önvédelem meg nem állapítása miatt. Kérte a vád­lott szabadlábrahelyezését. Ferenczi Lajos csatlakozott vé­dőjének felebbezésáhez. A törvényszék elrendelte Fe­renczi Lajosnak azonnali szabad­lábrahelyezését, ami ellen a kir. ügyész felfolyamodást jelentett be. Ferenczi Lajos az ítélet kihir­detése után még visszatért a fog­házba, de a formaságok elintézése után rövidesen távozott a fogház­ból és hazautazott. A táblai tár­gyalást már otthon várja be. — Nyugdíjazás. Szente Sán­dor sümegi telekkönyvvezető nyu­galomba vonult. A Polgári Ön­képzőkör, amelynek 20 évig jegy­zője volt, vacsorát rendezett tisz­teletére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom