Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-29 / 72. szám
X8W évfolyam 72. «Kém. ára 16 fillér Ü33! mái'crjs 29 Vasárnap. Főtiszt. Gosztonv> Uszió plébános Zalacsány kesztő: HERBOLY FERENC. 54 pssssaHky^asíJffliaiHitEaEs* ..ja-ier4. Telefon: 128. szám. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2'40 pengő negyedévre 7*20 pengő. BgafflEWK-'ig' wtacrssmFGi EsggaBMaBMygg'ai Nem engedhetjük, hogy a kultusztárca megint koldustárca legyen. Incipit passió... Virágvasárnappal belépünk a krisztusi Golgotha-járás emlékei közé. Maga az ünnep ősrégi eredetű. Ezen az ünnepen kellett az ősegyházban a nagyszombaton megkeresztelendőknek az apostoli hitvallást ünnepélyesen átvenni. Spanyolországban: dominica in captillav o (fejmosó vasárnap) volt a neve, mégpedig azért, mert e napon kezdették a keresztelendők fejét megmosni. Az ünnep jellegzetes szertartása a IV. századból származó pálma, illetve barkaszentelés, mely már a szenvedések közé diadalmasan bevonuló Krisztust állítja előtérbe. A passióéneklés első írásos nyoma a Vili. századból származó római szertartásos könyv, mely kezdetben csak az énekes miséknél Írja elő a passió éneklését. Volt ez ünnepnek Franciaországban egy érdekes elnevezése: pascha floridum : virágos husvét; t. i. szokásban volt pálmaágakon kívül virágokat is szentelni. Most, amikor incipit passió ... megkezdődik a szenvedés, a zalaegerszegi dalosok is ékes szentelt virágot visznek a virágvasárnapi Krisztus elé, mikor bemutatják a nagyközönségnek azt a remekbe készült passiót, melyet Koudela Géza dr., a kiváló magyar egyházi zeneszerző irt. Dalosaink nemcsak művészit fognak nyújtani, hanem a művésziben mély és meleg nagybőjti, virág- vasárnapi hangulatot is teremtenek. A katolikus egyház gazdag liturgiájához, melyben minden mozdulat beszél, mely oly fölsé- gesen körülövezi a nagyheti Krisztust, elsőrangúan alkalmas mélység, szív és gondolat szempontjából a Koudela-passió. Főkép a zalaegerszegi dalosok elsőrangú kivitelében! Virágvasárnap délutánján a délelőtti templomi liturgia folytatódik a Kulturház nagynagytermében, hogy ezek a mély, nagy virágvasárnapi gondolatok és szivdobbanások a magunkéivá váljanak. A zene, az ének a művészetek csúcsa, vagyis a legfinomabban, a legideálisabban imitálja a nagy valóságokat. Ez az ének, ez a passió a legközelebb hozza a müértő közönséghez virágvasárnap hangulatát, amikor incipit passió ... Felzendül az ószövetség is a virágvasárnapi programban, szintén Koudela Géza mesterien megzenésített 136. zsoltárában. Az ószövetség siralma ez ; pompásan beleillik az újszövetségi siralmak : passiók harmóniái közé. Az egyház velünk él, nekünk énekel, főkép megsejthetjük ezt a nagyhét sok magasztos muzikalitásában. A zalaegerszegi dalosok is közel akarják hozni hozzánk az „ecclesia cantans“-t, az éneklő egyházat; haliga ... incipit passió .., Dr. Galambos Miklós, Koldustárcának csúfolták valamikor, a jó békevilágban a kultusztárcát, mert mindig erre jutott a legkevesebb pénz s ennek keretében is legkevesebb a népoktatásügyre. Bármelyik minisztérium tisztviselői kértek egy kis javítást, mindig kaptak legalább valamit; ha azonban a kultuszminisztérium emberei: a tanárok, vagy különösen a tanítók merészkedtek valamit kérni, azonnal készen volt a válasz: az állam pénzügyi helyzete nem engedi a kérelem teljesitését. Amolyan másodosztályú miniszterek voltak csak a kultuszminiszterek, akiknek nem igen volt szavuk a kabinetben, mert hiszen „csak“ az oktatásügy, „csak“ az ember nevelési ügye volt a kezökben. Találó volt tehát a gúnynév : koldustárca. Szégyenletesen nyomorúságos volt a népoktatásügy helyzete. Nem is jó rágondolni, mert felháborodunk, ha elgondoljuk, milyen fizetéseket adtak a tanítóknak s a népiskoláknak 80 százaléka milyen épületekben volt, különösen Göcsejben. Klebelsberg Kunó grófnak az érdeme, hogy a közoktatásügy'most általában kellő értékelésben részesül az államtól és a társadalomtól. Azt még ellenségeinek is el kell ismerniük, hogy beleverekedte magát az első- osztályú miniszterek sorába és be tudta magyarázni az ország la- kósságának, hogy kulturfölényünk- kel többet érhetünk el, mint kard- csörtetéssel. Az országos közvélemény teljes szimpátiával fordult a nevelési-oktatási ügyek felé s a miniszter iparkodott pótolni az oktatásügy minden fokozatán a régi, vétkes mulasztásokat. Ámde a bekövetkezett gazdasági válság a tempó mérséklését parancsolta. Ebből a mérséklésből pedig most alighanem visszaesés származik és a kultusztárca alighanem megint fölveszi a „koldustárca“ titulust. Mivel a tempó mérséklése nem történt meg mindjárt a gazdasági válság kitörésekor, mert hiszen a megkezdett munkát sehol abbanhagyni nem lehetett, a szimpátia ismét lohadni kezdett a közoktatásügy iránt. Hogy ez a visszaesés, — egyelőre talán csak stagnálás — föltétlenül bekövetkezik, annak előszele a Klebelsberg belügyminisztersé- géről szóló hir. Klebelsberg Kunó gróf ugyanis ért a választásokhoz, amelyeknek ideje rohamosan közeledik, tehát erősen kombinációba jöhet a belügyminiszterváltozásnál. De eltekintve ettől, Klebelsberg nem érezheti magát jól ott, ahol eddig mindig csak alkotott, fejlesztett, most azután egyszerre csak meg kell állania, sőt magának kell bizonyos tekintetben leépítenie azt, amit a fontos cél elérhetése érdekében fölépített. Beruházásokra most már alig kap valamit. (Mi lesz igy a Keszthely, márc. 28. A keszthelyi Ipartestület szerdán délután tartotta közgyűlését a városháza nagytermében nagy érdeklődés mellett. Meizler Károly elnök megnyitójában ismertette az iparosság nehéz helyzetét, majd a közgyűlés az alapszabályok módosítását tárgyalta. Ennek során elhatározták, hogy az ipartestület járási ipartestületté alakul, hogy a járás községeinek iparosai is megfelelő érdekképviselethez jussanak. Ennek megfelelően az Ipartestület a „Keszthelyi és járási Ipartestület“ nevet fogja viselni. Az eddigi ipartestület vagyonáról leltár készül és csak a bekapcsolódás után keletkező vagyon lesz az uj ipartestületé. Ezután Náray Andor iparhatósági biztos szólalt fel és nagyobb beszédben foglalkozott az iparosság súlyos helyzetével. Reményét fejezte ki, hogy a helyzet jobbra fordul és azért türelemre intette az iparosokat. Kijelentette, hogy az iparosság érdekeit tőle telhetőig mindenkor támogatja. Végül összetartásra buzdította az iparosokat. Felszólalt ismételten Meizler Károly elnök is, aki ugyancsak hangoztatta, hogy az iparosságnak összetartásra van szüksége. Elfogadta a közgyűlés Ludvigh Sándor indítványát, amelynek értelmében az Ipartestület vezetősége adózási és egyéb ügyekben, ha fontosabb kérdésről van szó, esetleg rendkívüli közgyűlésen tájékoztatja az iparosságot, vagy pedig értekezletet hiv össze. régen beígért zalaegerszegi polgári fiúiskola építésével ?) Régi tervét, hogy egy tanító 40 gyermeknél többet ne taníthasson, lassan-lassan oda kell módosítania, hogy ahol „csak 40“ tanköteles van, ott be kell zárni az iskolát és másikkal kell összeolvasztani. Lesz azután még néhány eset, ami még inkább elveszi kedvét a kultuszminíszterke- déstől. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kulturális leépítésnek kiszámíthatatlanul veszedelmes következményei lehetnek. Ha biztosítani nem tudjuk kulturfölé- nyiinket, elveszünk. Ne engedjük azért, hogy a kultusztárca is- ! mét koldustárca legyen ! Sóthy János azt hangoztatta, hogy a villanyvilágítás egyes üzemekben nagyon drága és kívánta az áramárak redukálását. A közgyűlés napirendre tért a felszólalás felett, de elfogadta Sóthynak. azt az indítványát, hogy az alapszabályok szerint válasszanak ügyészt. A tisztujitás során egyhangúlag ismét Meizler Károlyt választották elnökké, aki meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat. Ezután 12 előljárósági [rendes és, 6 póttagot választottak. Kevés kivétellel a régiek kerültek be az elöljáróságba. Újabb Scatonaszabadi- tási botrány Csehországban. Prága, márc. 28. A kassai rendőrség a katonaszabaditási affér ügyében folytatott nyomozás során 18 embert tartóztatott le. A fővádlott Martinék dr. főtörzsorvos, a kassai sorozó bizottság elnöke. A többi 17 ügynöki szolgálatot végzett Martineknekc Ügyfeleket igyekeztek szerezni a Felvidéken, az Erdőskárpátokban, de Csehországban és Morvaországban is olyan gazdag családoknál, akiknek fiai kassai illetőségűek. A főorvos megállapított taksa ellenében, amely ötezer cseh korona volt, mondotta ki ügyfeleit a katonai szolgálatra alkalmatlannak. Martinék legalább 20 esetben mentett fel teljesen egészséges férfiakat a katonai szolgálat alól. Járási ipartestületié alakult a keszthelyi ipartestület.
