Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-19 / 64. szám

XIV. évfolyam 64. tsém. Ära 12 fillér K938 március 19 Csütörtök. ZAH»*'fiYEI UJSA6 . urnák W főtiszt. • i ásztó plébános utna Gosztonyv ^alacsány esztő: HERBOLY FERENC. IKAI NAPILAP I Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő enik hétköznap a kora délutáni órákban. I negyedévre 7#20 pengő. ^SÚBBCSKSiXRSai 54 Moszkva ellen. A forradalmi nyugtalanság, mely napjainkban az egész vilá­got gyötri, sokkal mélyebbről jön, mint általában gondolnánk. Gyökerében oka ennek nem az orosz bolseviki propaganda, ha­nem a faji elszegényedésnek a folyamata, amely a múltak nagy civilizációit elpusztította és el­pusztulással fenyegeti a mienket is. Egy nagyszerű amerikai iró, Lothrop Stoddard Írja ezt egy világokat bejáró könyvnek az elő­szavában. Ezt a könyvet, amely­nek cime: „Lázadás a civilizáció ellen“ és amelynek óriási jelen­tőségét dr. Horváth Dániel igaz­ságügyminiszteri tanácsos, egyik legjobb angolunk, divinált lélek­kel felismerte s a könyvet magyar nyelvre átültette, világszerte úgy emlegetik, mint amely könyv a bolsevizmus okaiba és az ellene való védekezés módszereibe leg­mélyebben világit bele. — Sötét üszkösödésnek nevezi a civilizált társadalomnak azt az óriási hi­báját, hogy az alvilág népe, az underman, hihetetlen mértékben szaporodik, ellenben a felsőbb lény, a mai középosztály, a super­man, állandóan fogy és a nagy tömegek, a proletártömegek a folyton fogyó intelligens emberek erejének fogyatkozásával mértani arányban veszik át a világ kor­mányzásában való főhatalmat. A társadalmi forradalomnak, amely ma Oroszország területén már civilizációt pusztított, Stoddard sze­rint csak akkor lesz vége, ha a világ müveit, a mai civilizációért élő rétege felismeri védekezési kötelességeit és ahelyett, hogy üzleteket kötne Moszkvával, szem- beáll vele és megsemmisiti azt a barbarizmust, amely könyörtele­nül, erősen készül arra, hogy világszerte eloltsa a mai civili­záció lámpáját. Megszakítani ve­lük minden érintkezést, elszige­telni őket, izolálni gazdaságilag és szellemileg és irtó hadjáratot viselni apostolai ellen, ez a nem rémült, de bátor és hangos ta­nulság szüremlik elő a bátor könyv minden sorából. De vájjon megértik-e, meg­értjük-e? Mert Moszkva népe nem a nemesbarbárok építő mun­káját csinálja, hanem a barbáro­két és ha ezek a barbárok le­rombolják a mai civilizációt, Stoddard szerint nincs újabb ci­vilizáció. Mert nincsenek többé a világban nemesbarbárok. Ezek a barbárok, a polgárokat üldözött páriákká sülyesztették, a lakosság többi részétől, mint bélpokloso- kat rendszeresen távoltartották, azután legyilkolták. Moszkva jól tudja, hogy valami készül ellene erre nyugaton. Kö­zölte is ezt már a világgal. Azon­ban — legalább is látszat szerint — nem fél, mert nagyon szívé­lyes viszonyt tart fönn egyes európai államokkal. És, amig az európai államok között barátokat számlál, mindig számit arra is, hogy ezek megakadályozzák az eliene tervezett támadást. — A Moszkva ellen indítandó háború­ban polgári államok is ismét szembekerülnének egymással. Ezt pedig mindenképen el kell ke­rülni. Az európai államoknak, jobban mondva nemzeteknek, A sármelléki birtokvásárlás és az azzal kapcsolatos bérleti szer­ződés ügye ismert már nem csak olvasóink, hanem az egész or­szág előtt. Elsőnek mi foglalkoz­tunk a dologgal a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságá­nak tárgyalása alapján. Nem akarjuk most ismételten élűiről kezdeni az egészet, hiszen leg­utóbbi számunkban is ismertettük kivonatosan a dolgot és a fővá­rosi lapok is foglalkoznak azzal, mert miniszteri döntés is történt már a bérleti szerződés ügyében, — amint azt tegnap jelentettük. Sokan azt mondják, hogy a kérdés ezzel a miniszteri határo­zattal lekerült a napirendről. Mi azonban ezt hinni hajlandók nem vagyunk. Inkább számítunk arra, hogy a földművelési miniszter revízió alá veszi a döntést és földhöz juttatja hat zalai község kisbirtokosait. Mert hát tulajdonképen miről is van itt szó? Arról, hogy föld­höz jussanak azok, akik arra tényleg rá vannak szorulva, akik­nek ekzisztenciájok függ attól, így gondolkodott a viszonyokkal teljesen ismerős albizottság is és azért hatott mennykőcsapásként a miniszter döntése. Annak a hat községnek, neve­zetesen Sármellék, Égenföld, Zala- vár, Szentgyörgyvár, Zalaapáti és Köszvényes községeknek népe szívesen megvásárolta, vagy bérbe­vette volna illő áron azt a kö­rülbelül 800 holdnyi birtokot. Ennek tudatában nem adta hozzá­járulását a gazdasági albizottság ahoz, hogy Őrffy Imre dr. országgyűlési képviselő az általa megvásárolt birtokot Reischl Imre keszthelyi városbirónak adja bérbe. A gazdasági albizottság tehát, melynek tagjai között nagy- birtokosok vannak, határozottan a kisemberek védelmére kelt, mert közvetlen közelről ismeri azoknak helyzetét. A kérdésnek sajtó utján való olyan légkört kell teremteniök Európában, hogy az egymásközti feszültség enyhüljön, sőt meg­szűnjék, mert különben lehetet­lenség a bolsevista propagandá­nak gátat szabni és a vörös esz­mék magjainak további elhintését megakadályozni. Béküljünk ki előbb egymással, kössünk előbb egymással igazi barátságot és csak azután indul­junk mindnyájunknak legnagyobb ellensége ellen! tárgyalása megszólalásra késztette Őrffy Imrét. Hozzánk intézett le­velét közöltük is. Mi Őrffy Imre adásvételi ügyeivel semmit sem törődünk. Ellenben törődünk a kis­emberek ügyeivel és vál­tig hangoztatjuk azt, hogy ha birtokvásárlásnál kis­emberek jelentkeznek — még hozz® egyenlő fölté­telekkel, akkor őket föl­tétlenül előnyben kell ré­szesíteni, mert földhöz kell juttatni minél több magyart. És ezt hangoztatjuk továbbra is, mitsem törődve azzal, hogy Ő.ffy Imrének türelme szakad-e, vagy nem. (Olyanfélét mond ugyanis Őrffy a Budapesti Hír­lapban közölt nyilatkozatában, hogy ha őt bárki újból megtá­madná, nem tudja, hogy a birka­türelemnek nem szakad-e vége.) Mi Őrffyt nem tám-idtuk eddig sem, de, hogy mégis kitérünk nyilatkozatának erre a szakaszára, tesszük ezt azért, mert ebben a szakaszban ezeket is mondja: . . Ez pedig a merev jogi ál­lásponthoz való ragaszkodásomat fogja eredményezni, amit a tör­téntek után mindenkinek meg kell érteni s akkor a kisemberek hívatlan és hivatott „pártfogói“ magukra vessenek követ“. Nem tartjuk szükségesnek erre bővebben válaszolni, de nem is hagyhatjuk szó nélkül, mert a »pártfogók“ valamelyik kategó­riájába föltétlenül besorol minket is, akik a kisemberek érdekében foglalkoztunk és foglalkozunk is a kérdéssel. Ismételjük, nem tö­rődünk az üzletkötésekkel, de mindenesetre azt vártuk volna a minisz­tertől, hogy a bérleti szer­ződést nem hagyja jóvá akkor, amikor száz meg száz kisgazda család kí­vánta kenyerét azon a birtokon megkeresni. Csodálkozunk egyben azon is, hogyan vehette a miniszter dön­tésénél számba azt a ^nyomorú­ságos 56 holdat, amit Őrffy, vagy bárki fölkínált a népnek bérletre. Igaz, ezen felül kaphat ott még a nép a szomszédos területből is valamit, de arra ugyan alig akad bérlő. Ami hasznavehetö, az a fölkínált 56 hold. Tessék, osztoz­kodjék ezen hat községnek lega­lább 3000 lakója. Ezt a nagy­lelkű és a kisemberek megsegítése éidekében tett ajánlatot inkább hagyta volna figyelmen kívül a miniszter; döntése legalább csak meglepetést hozott volna, de nem fakasziott volna senkit keserű mosolyra. Nem hisszük tehát, hogy ebben az ügyben, mely minden részle­tében jogosan hívja ki a kritikát» a földművelésügyi miniszter ezzel a döntésével kimondotta volna az utolsó szót. A miniszternek föl­tétlenül revízió alá kell vennie döntését, mert sok száz kisember­nek érdeke követeli azt. Hiszen tudott dolog, hogy ma mindenütt, de különösen a földművelésügyi kormányzat világában a kisembe­rek megsegítése az uralkodó plánéta. Ennek a plánétának je­gyében kell a revíziót megcsinálni. Mert az az 56 hold mintha kevés volna 3000 embernek. Hogy ezt nem látta be a miniszter!... A képviselőház ülése. Bpest, márc. 18. A képvviselő- ház mai ülésén folytatták a föld- tehermentesitési törvényjavaslat tárgyalását. Tomcsányi Pál szólt elsőnek a javaslathoz azzal, hogy azt háromféle szempontból kívánja bírálni: mely tények és okok tet­ték szükségessé a javaslatot, mi volt alapelgondolás s van-e re­mény arra, hogy sikerül elérni azt arcéit, amit a javaslattal elérni kívánnak. A cél az, hogy a föld megmaradjon a tulajdonosa kezé­ben, hogy a gazdákat az eladóso­dástól megóvja, tartozását fizethesse Szükséges ehez a terményeknek megfelelő áron való eladhatása és a hitelviszonyok rendezése. A gazdatársadalom nagyobbára ön­hibáján kívül jutott mostani vál­ságos helyzetébe. Az eljárás most tehát az, hogy a bajbajutott gaz­dákon segítsünk. London, márc. 18. John Clar­ke-ot, Glasgow egyik kerületé­nek képviselőjét a London-glas- gowi expressvonaton megmarta egy kígyó, amelyet a képviselő állandóan magánál hordott. A sebet kimosták, kiégették és fer­tőtlenítették, hogy a nagyobb ve­szélyt megakadályozzák. Clarke néhány hete egy glasgowi cir­kuszban fogadásból bement az oroszlánketrecbe. Szenvedélye a veszélyes vadállatokkal való bá­nás. A képviselő igen ügyes ki- gyóbűvölő. Sebesülése alkalmával is két kígyóját mutatta be a vo­nat utasainak. Még egyszer és talán nem utoljára a sármelléki birtokügyről. A miniszternek a kisemberek érdekében revizió alá kell vennie döntését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom