Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-03-19 / 64. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 március 19. Kisfaludy Sándor ifjúkori költeményeiFára József tanulmánya. Zalaegerszeg irodalmi életének örvendetes eseménye: Fára József dr. vármegyei levéltárnoknak „Kisfaludy Sándor ifjúkori költeményei“ címen most megjelent tanulmánya. Az értekezés először a Győri Szemle 1930. évfolyamában látott napvilágot, de azután különlenyomat alakjában szélesebb körök számára is hozzáférhetővé vált. A tanulmány terjedelme csekély — mindössze 12 lap _ de irodalomtörténeti jelentősége annál nagyobb, irodalmi szakkörök számára szinte szenzációnak mondható. A tanulmány Kisfaludy Sándornak tiz, eddig teljesen ismeretlen költeményét fedezi fel és ismerteti. Ezekre a versekre a zalaszentmihályi Skub- lics-könyvtárban bukkant rá a jószemü kincskereső. Az egyes versek irodalmi értékéről hivatalos körök fognak dönteni, de a laikust is meglepi a versformák tisztasága, a verstechnika biztossága, amely a bravúros rövidsoru, kö- zelrimü formákban különösen feltűnik s azt a hatást kelti az olvasóban, hogy a fiatal költő ezekben a versekben trenírozott, ezekben szerezte meg az ügyességet és könnyedséget a későbbi kor súlyosabb témájú alkotásaihoz. Természetes, hogy a klasszikus hatás erősebben érezhető a fiatal Kisfaludynál. Viszont a versek muzeális értéke felbecsülhetetlen s különösen kedves Zala megye közönségének, amelynek magasztos kötelessége nagy földijének emlékét különös kegyelettel őrizni. Megjegyezzük még, hogy e tanulmányát Fára József igen rokonszenvesen irta meg. Nincs benne föllengzés és fontoskodás, nem akar a felfedezés érdeméből tőkét kovácsolni magának, megjegyzést is csak annyit fűz a versekhez, amennyi azok történetének és értékének megismeréséhez épen szükséges. A kis füzei nagy szorgalomnak és elmélyedésnek a gyümölcse. Örülnünk kell, hogy van egy ilyen elszánt búvárunk, akinek szeme és szive van az eltemetett kincsek megsejtéséhez és fáradhatatlan energiája azok feltárásához. A kis füzetnek sok értelmes olvasót, szerzőjének sok ehhez hasonló sikert kívánunk. (lyl) — A zalaegerszegi gyü- mölcstavédelmi tanfolyamvezetője. Szabó Lajos kertészeti intéző holnap Zalaegerszegre érkezik és pénteken folytatja a tanfolyamot. — Egymillió pengős közmunka Nagykanizsán. A nagy- kanizsai Ipartestület most tartott elöljárósági ülésén Kiss elnök bejelentette, hogy a honvédelmi miniszter leirata szerint az idén folytatják a nagykanizsai laktanya- építkezést. Az újabb építkezés mintegy egymillió pengős közmunkát jelent a nagykanizsai »párosok és munkások számára. — A Move közgyűlése. A Move ZSE március 21-én, határozatképtelenség esetén március 28-án délután 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését az egyesület székházában. A közgyűlés tárgyai: zárszámadás, beszámoló az elmúlt évről, költségvetés, tisztujitás Esetleges indítványok három nappal a közgyűlés előtt az elnökséggé' írásban közlendők. Százpengős varrógépeket háromszáz pengőért adnak el a falusiaknak lelkiismeretlen ügynökök. A Faluszövetség átiratot intézett a vármegye főispánjához. Az átiratban közli a szövetség, hogy különböző varrógépcégek ügynökei veszélyes tevékenységet fejtenek ki a falvakban. A varrógéptanfolyamok rendezésének látszatával kiküldött ügynökök behálózzák a falusi lakosságot és erőszakos fellépésükkel néha 50—60 gépet is sikerül egy-egy faluban eladni és pedig az alig 100 pengő értékű gépeket 330 pengőért atlják el a falusiaknak. Az ügy-» nökök ilyen esetben 50 pengő jutalékot vágnak zsebre. A törvény ugyan tiija az ilyen üzletkötést, de az ügynökök különböző engedélyekre hivatkoznak. A legtöbb gép idegen gyártmányú. Az ügynökök különböző fogásokkal veszik rá a falusiakat a vásárlásra. Olyan fizetési feltételeket Ígérnek, amelyek a kötlevélben nem szeMonok Kálmán és felesége aranyodi lakosok állottak ma a kir. törvényszék előtt azzal vá- doltan, hogy Aranyod község elüljáróságának tagjait megrágalmazták. Azt állították ugyanis az elüljárósági tagok felől, hogy a község legelőjét eladták, annak* árát elosztották maguk közt, elszivarozták, elcigarettázták. Felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén indult meg tehát az eljárás ellenük. Ez ügyben a főtárgyalást február 4-ére tűzték ki, amikor az elüljáróság tagjai vitéz Vattay körjegyző kivételével elfogadták Monok Kálmán bocsánatkérését. A bizonyítás kiegészítése céljából azonban a főtárgyalást elhalasztották s annak folytatását ma Ritka esküvő folyt le ma délben Zalaegerszegen. Az esküvőt az tette ritka eseménnyé, hogy színhelye a zalaegerszegi fogház volt. A vőlegény Nagy Gyula (kocsis) 30 éves keszthelyi cserepessegéd, a menyasszony pedig Czeglédi Rózsa 29 éves keszthelyi napszámosnő. Nagy Gyula a múlt év novemberében került csendőrkézre társával, Nagy István keszthelyi borbélysegéddel és Czeglédi Rózsával együtt. Nagy Gyula és Nagy István ellen az volt a vád, hogy betörtek a szentimrefalvai Hangya szövetkezetbe, Czeglédi Rózsát pedig orgazdasággal vádolta az ügyészség. A tárgyaláson kiderült, hogy a két férfi lelkét már számos bűncselekmény terheli és csak nemrég szabadultak ki a fegyházból. Erre való tekintettel a törvényszék az újabb betörésért a legsúlyosabb büntetést alkalmazta és Nagy Gyulát, valarepelnek. A legtöbb esetben a gépeladás vége per, végrehajtás és árverés, valamint a kisegzisz- tenciák bukása. A Faluszövetség mindezekre való tekintettel kéri a főispánt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ügynökök garázdálkodásának megakadályozására. A Faluszövetség átirata alapján Gyömörey György főispán felkérte az alispánt, hogy tegye meg a zzükségesnek látszó intézkedéseket, amelyek alkalmasak a falusiak megkárosításának megakadályozására. Kéri a főispán az alispánt, hogy utasítsa a főszolgabirákat, hogy az ilyen működési igazolványt ne láttamozzák, a csendőrőrsök pedig szigorúan vizsgálják meg az ügynökök igazolványait. Szükségesnek mondja a főispán a falusi lakosság kioktatását is. délelőttre tűzték ki. A bejelentett uj tanuk: Erhardt Ferenc, Er- hardt Pál és Erhardt Károly Monok Kálmánné ellen vallottak. A kir. ügyész Monok Kálmánt három-, feleségét pedig egyrend- beli csalás vétségében kérte bűnösnek kimondani. Monok ugyanis a sértő kifejezéseket nemcsak általában az elüljáróságra, hanem az elüljáróság három tagjára név- szerint is alkalmazta. A bíróság úgy is Ítélt és Monok Kálmánt 4 napi fogházra átalakítható 40, feleségét 2 napi fogházra átalakítható 20 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. Kötelezte őket továbbá a bűnügyi költségek megtérítésére és az ítéletnek hírlapban leendő közzétételére. Az ítélet jogerős. j mint Nagy Istvánt 8-8 évi szi- • goritott dologházra Ítélte. Czeglédi Rózsát felmentette. — A két elitéit a tárgyalás óta a zalaegerszegi fogházban várja a felső bíróságok döntését. Nagy Gyula nemrég kérelmet adott be az igazságügyminiszterhez, hogy házasságot köthessen vadházastársával, Czeglédi Rózsával. Az igazságügyminiszter engedélye most érkezett meg. Mivel a dispenzációt is sikerült kieszközölni, ma délben Nagy Gyula már meg is kötötte a házasságot a fogházban Zalaegerszegre érkezett menyasszonyával. Az uj párt Kucsera István városi aljegyző, anyakönyvvezető adta össze, a tanuk szerepét pedig két fogházőr töltötte be. Az esküvő után Nagy Gyulát visszavitték a cellába, az asszonynak pedig el kellett távoznia a fogházból és mindjárt vissza is utazott Keszthelyre. Szegény Göcsej! Már-már azt hittük, hogy a mi szép Göcsejünkről letörlődött annak a kulturátlanságnak a bélyege, amit a hosszú elhanyagoltság és elhagyatoítság sütött rá. No hát ebben a föltevésünkben is alaposan csalódtunk. A Göcsejről táplált régi rossz vélemények még ma is megvannak bizony az ország távolabb fekvő részeiben. Ami rossz, ami kulturátlanságra, sötétségre emlékeztet, az nem lehet mas, mint göcseji. Ezt a szegény Göcsejt valóban olyannak ismerik, mint amilyen hire volt akkor, amikor még sem utjai, sem iskolái nem voltak, amikor megrémültek az emberek, ha ügyes-bajos dolgaik elintézése Göcsejbe szólította őket (természetesen Göcsejen kívül lakókat). Most a napokban Győr- várinegye kisgyülésén is szóba került Göcsej, még pedig a veszprém- dombovári, tehát amolyan göcseji vasútvonallal kapcsolatosan. Győr vidéke ugyanis sokat panaszkodik amiatt, hogy rossz összeköttetése van a Balaton felé. Oda pedig az említett vasútvonal vezet, amelyen a legutóbbi nagy havazások idején szintén zavarok mutatkoztak. Szűcs Géza nevű bizottsági tag interpellált ez ügyben s többek között a következőket mondotta: A „göcseji vonat úgy viselkedik, hogy az semmi más, mint a közönség semmibevevése. . . Látjuk tehát, hale akarják szólni azt a bizonyos „cuhavöigyi“ vonatot, ott Győr és Veszprémmegyében, akkor is a „göcseji“ jelzőt kell hozzávágni. így vagyunk hát szegény Göcsejjel. Vájjon mikor Következik el már az az idő, amikor nem kell szégyenkezned azért, mert — Göcsej vagy ! *** *********+&*& — Ekler János a városi irattáros, Csiszár László a kórházi Írnok. Zalaegerszeg város képviseiőteslülete tegnap részleges tisztujitást tartott Fülöp Jenő dr. elnökletével, akit az alispán a tisztújító szék vezetésével bízott meg. A választás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és a teremben több volt az érdeklődő, mint a képviselő, bár az utóbbiak is nagy számban jelentek meg. Az irattárosi állásra a jelölő bizot'.ság Ekler János behelyettesített irattárost, Hornyik Ferenc járásbirósági napidijast és Koma- rik Miklós városi számvevőségi napidifast jelölte. Közölök 34 szavazattal Ekler Jánost választották meg Hornyik Ferenc 19 szavazata ellenében. A kórházi irnoki állásra a bizottság Bertalan Rózsi városi dijnokot, Csiszár László behelyettesített Írnokot és Keszly Imrét jelölte. Összesen 51 szavazatot adtak le. Ebből 30 CsiszárLászlóra, 21 Bertalan Rózsira esett. így Csiszár Lászlót választotáák meg írnokká. A megválasztottak a közgyűlés végén letették az esküt, majd Fülöp Jenő dr. elnök intézett hozzájok buzdító szavakat. Alkalmi vételi Tiszta gyapjú kammgarn úri szövet sorozat szép mintákban méteren- 392! ként 12 P-ért Schütz áruházban Egy aranyod! házaspár megrágalmazta a községi elöljáróságot. Házasságot kötött a zalaegerszegi fogházban a 8 évi dologházra ítélt keszthelyi betörő.
