Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-12 / 58. szám

XIV» évfolyam 58. «széni. Ara 12 fillér 1931 március 12 Csütörtök. yn*- * utna^ F6üsxt. Gesz*# ***“ **** xatócs&nv GYEI ÚJSÁG roSelös szerkesztős HERBOLY FERENC 54-woztoség és kiadóhivatal: —.aegerszeg, Széchenyi-iér 4. Telefoa: 128 szám. Fiókkiadóhivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. ~ Tudósítók minden nagyobb zalai községben. IPI) L8TIKfiI__M APILAP Megjelenik minden hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési órak: egy hónapra 2‘40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Legvédtelenebb névtelen hőse korunknak a kis­iparosság. Szenved a gazda is, mert nincs ára a termésnek, de foga van az adónak. Szenved a kereskedő, mert nincs, aki vásá­roljon. De senki oly védtelenül és szervezetlenül nem áll, szemben az adószedő állammal, terheket megkétszerező Társadalombiztosí­tóval, a közszállitásoknál döntő tekintélyekkel, a minden munkát és megrendelést elhalászó kartelek­kel és az egész veszedelmes ösztönü modern forgataggal, mint a kisiparos. Ma ő a legelesettebb áldozata a nagy gazdasági válság­nak — akkor, mikor nemzeti ipar­védelem cimén minden hasznát a vámvédelemnek néhány nagyipari érdekeltség dugja zsebre. Pedig, ha van nemzeti ipar, amely a világ piacán dicsőséget szerezhetne, az épen a mi kézműiparunk. Itt van­nak szabóink, cipészeink, csizma­diáink, ötvöseink, bútorasztalo­saink, kovácsaink stb. Valamennyit maga alá teperi az értéktelen gyári verseny és az adóztatás, a különb­séget nem ismerő és értéket nem becsülő magyar „iparvédelmi“ szellem. Nem vesszük észre, hogy már néhány iparágunk pusztult ki és még sok eredeti ösztönü és érzékű kézműiparunk az idetévedt idege­nek számára szinte csudaszámba menő műbecsü tárgyakat termel­hetnének, ha hozzáértő vezetéssel és kímélettel a magyar iparosságot itthon és a külföldön, a nemzet­közi vásárokon és kiállításokon épen úgy piacra juttatnák, mint művészeinket. Ez a derék iparos­ság ismét független és teherbíró polgársággá erősödhetnék, ha Ízlé­sét, tudását szabadon érvényesít­hetné. Ha tehát a nemzeti termelés fokozására és értékesítésére áldo­zatokat hoz az ország, ne állja­nak meg a boleltánál, hanem vegyék észre a kisiparost és az iparcikkeknek is keressenek piacot, külképviseletet. A kisiparnak épen azért kell megadni a támogatást a gyáriparral szemben, hogy egyéni Ízlését vihesse be előállított tár­gyaiba és igy ne csak sablonos választék álljon előttünk. Magyaros jelleget adhatna a kisiparos készít­ményeinek, amivel sok tekintetben fel tudná lendíteni forgalmát, gyara­pítani munkaalkalmát s apasztani a munkanélküli iparossegédek számát. De a mai lehetetlenné lett hely­zetben épen erre nincs meg a módja, mert évtizedeken át senki sem nyúlt a hóna alá s végül is kihullott kezéből az alkotó szer­szám. Ahoz kell erőt adni, hogy kezébe vehesse a szerszámját és dolgozhassák vele. Zalaegerszegen BBliMWHM'IIWM — MB még is igen sok olyan régi készít­ményeket találhatunk, amelyek tényleg a régi jó időkből származ­nak s ezek között egyik-másik valóban müremekszámba is megy. Megszaporodnék az ilyen készít­A magyar statisztikai társaság keddi előadó ülésén a magyar statisztikai hivatal elnöke, Kovács Alajos dr. ismertette a népszám­lálás előzetes eredményeit. Ma­gyarország népessége 1930 de­cember 31-én 8,683,740 lélek volt. — Ugyanezen a területen 1920-ban 7,980.069 volt a lélek- szám. A tényleges szaporodás tehát 694.671, ami 8.7 százalék­nak felel meg. A természetes szaporodás alap­ján 768.150 főnyi népnövekedést várhattunk, ami 9.6 százalék sza­porodást jelentett volna, az or­szágos szaporodás azonban e mögött elmaradt 73.479 lélekkel. A kivándorlás tehát ennyivel volt nagyobb, mint a bevándorlás az elszakított területekről és kül­földről. A tényleges szaporodás ezúttal egyforma volt a várme­gyékben és a törvényhatósági jogú városokban, minthogy maga a főváros népessége az országos átlagon alul szaporodott, viszont Budapest közvetlen környéke, amely maga 40 százalékos nép­növekedést ért el, Pestvármegye adataiban szerepel. A városok közül is csak a Budapest kül­városaiul tekinthető városok és nagyobb községek mutatnak je­lentékenyebb szaporodást. Magának Budapestnek 1,004.693 lakosa van. A nagy Budapesthez számítható és vele összeépült Az idei tél ugyancsak meg- csufolja az összes jósokat. Kétszeri késői hóvihar után ma reggel a harmadik szakadt rá Zala megyére és általában az ország nyugati felére. Tegnap még jelentős olva­dás volt, de az esti órákban már hidegre fordult az idő. Az éj folyamán szélvihar lépett fel, ehhez ma reggel 7 óra tájban havazás járult, úgy hogy reggel óla való­ságos hóorkán dühöng a megyé­ben. A hóvihar máris zavarokat oko­zott a közlekedésben. Ma reggel és délelőtt a vonatok ugyan zavar­talanul elindultak és megérkeztek Zalaegerszegre, de a közúti for­ményeknek a száma, ha kisiparo­saink helyzetében változás történ­nék s ezeknek a készítményeknek \ nem is lenne nehéz külföldön is I piacot biztosítani. községekkel együtt azonban Bu­dapest agglomerált népessége 1,420.548 ra rúg. A fővároson kívül még két város van száz­ezren felüli lakossal, mégpedig Szeged, amely 135.131 és Deb­recen, amely 117.410 lakost szám­lál. Egyébként 111 városunknak és községünknek a lélekszáma haladta meg a 10.C00-et. Az összes népességből,245.561 a férfi és 4,438.179 a nő. A férfiak száma 9.6 százalékkal, a nőké pedig 7.8 százalékkal nö­vekedett. A háború után keletke­zett nagy nőtöbblet tehát jelen­tékenyen enyhült. — 1920-ban ugyanis ezer férfire 1062, most már csak 1045 nő esik. Maguk­ban a városokban azonban nö­vekedett a nőtöbblet. Igen nagy emelkedés mutatko­zik a lakóházak számában. Ezek száma ugyanis 1,175.388-ról 1,447.005-re, vagyis 23.1 száza­lékkal növekedett. A lakások sza­porulata, bár abszolút számban nagyobb volt, amennyiben az 1920. évi 1,825.565-ről 2! 89.736- ra rúgott, valamivel kisebb szá­zalékot, 19.9 százalékot mutat. A népszámlálás alkalmával meg­állapított munkanélküliek száma 227.828, ami az összes népesség­nek 2.6 százalékát, a kereső né­pességnek pedig körülbelül 5.5 százalékát teszi. galomban már kora délelőtt zava­rok mutatkoztak. A vad erővel dühöngő északi szél rövid idő alatt behordta az utakat és a leg­több helyütt dél felé már meg­akadt a közúti közlekedés. Ma délelőtt számos autó és lófogatu kocsi volt kénytelen vissza­fordulni. Zalaegerszegre ma reggel a keszthelyi postaautóbusz nagy nehézségek árán még beérkezett, de a délutáni autóbuszt Keszthely felé már nem tudták elindítani, mert a bak—pölöskei útszakasz­ról nagy hótorlaszt jelentettek a postahivatalnak. A táviróforgalom aránylag ren­des, a telefonforgalomban azonban a hóvihar súlyos zavarokat oko­zott. A zavarok az összes Zala­egerszegre befutó vezetékekre ki­terjednek. A telefonvonalakon sok az érintkezés és a levezetés, ezért a beszélgetéseket igen nehezen lehet megérteni. A zavarok helyét még nem is tudják megállapítani, mert a hóvihar lehetetlenné teszi, hogy a vonalfelvigyázók ellenőriz­hessék a vonalakat. Nagy vihar Keszt­helyen és Tapolcán. Mint Keszthelyről jelentik, a városban és környékén borzasztó erejű hóvihar tombol. A sűrű havazás miatt csak néhány lépésre látni. A városban, de különösen a környéken a vihar nagy hótor­laszokat emelt. A közlekedés már kora reggel nehézségekbe ütkö­zött. A zalaegerszegi postaautó- busz, amelynek 8 óra 10 perc az érkezési ideje, csak fél 10 órakor tudott bevergődni Keszthelyre. A délutáni járatot Zalaegerszeg felé el sem indították. Az orkán súlyos zavarokat okozott a keszthelyi telefonhálózatban. A Balaton part­ján hatalmas vihar dühöng. Tapolcai jelentés szerint a hó­vihar ott is hatalmas méreteket öltött. A környékbeli utakat ma délre nagyrészt befújta a hó. A vasúti forgalomban eddig nincs baj, de a postai forgalomban nehézségek tapasztalhatók. — A Tapolca—veszprémi postaautó­busz ma nem indulhatott el, mi­vel az Eger völgyében különösen nagy vihar dühöng. A hóvihar az egész tapolcai járásban na- gyobö erővel dühöng, mint a múlt alkalommal. — A Balaton mentén a hóvihar ereje akkora, hogy estére már számolni kell a vonatok elakadásával. Sümegen ugyancsak nagy hava­zás dühöng. A keszthelyi posta­autóbuszjáratot valószínűleg be kell szüntetni a hóvihar miatt. Elakadt a város kocsija. Hűvös Salamon botfai földbir­tokos telefonon értesítette a pol­gármestert, hogy Zalaegerszeg városnak Botfa felé tartó ko­csija a hófúvásban elakadt. Az uradalom cselédsége szabadította ki a kocsit, s az most kocsistól együtt a majorban várja az idő jobbra fordulását. Zala megyében ma nem tudtak elindulni a vidéki postakocsijára­tok sem. Csak a csesztregi járat indult meg, de valószínű, hogy nem juthatott el rendeltetési he­lyére. Nagykanizsa hó alatt. Nagykanizsáról jelentik: Ma reggel óta Nagykanizsán és kör­nyékén hóvihar dühöng, amely a városban és környékén a gyalog 8.683.140 lakosa van Magyar- országnak. A reggel éta dühöngő hóvihar máris zavarokat okozott a telefonforgalomban és a köz­úti közlekedésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom