Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-03-01 / 49. szám

1931 március 1.

Za’amegyei Újság

A háziipar bevezetése kitűnő alkalom Göcsej megsegítésére.

Első sorban kell gondolni Göcsejre is.

Már-már azt hihettük, hogy a háziipar bevezetésének eszméje is csak azért vetődött felszinre, hogy szaporitsa a számát azoknak a gondolatoknak, amelyek sohasem érkezhetnek el a megvalósulásig. A szerdán megtartott értekezlet azonban életre keltette a három év óta szunnyadó mozgalmat és most már semmi sem áll útjában a rég óhajtott munka szervezett megindulásának.

Hogy eddig pihenni kényszerült az ügy, annak csak anyagi okai voltak. Az elhatározás, a célkitűzés és a célnak eléréséhez szükséges nemes szándék megvolt az emberekben. De hiányzott a pénz. A tervek ugyanis olyan nagyszabásúak voltak, hogy azoknak kiviteléhez igen nagy összegre lett volna szükség; ezt az összeget azonban lehetetlenség volt előteremteni. Összegyűlt üzletrészek jegyzése révén 7000 pengőnél valamivel több és

ez az aránylag csekély összeg lehetővé tette a terveknek kivitelét. Kerekszámban 7000 pengőt oszt szét kamatmentes kölcsönképen a már megalakult Vármegyei Háziipari Termelő és Értékesítő Szövetkezet és, amint a jelek mutatják, ezzel a kis összeggel megvethető az alapja annak a nagy munkának, mely a vármegye szegény népének újabb keresetforrást biztosit.

Most tehát elérkeztünk a gyakorlati kivitel határához. Zalaegerszeg polgármestere 2500, Nagykanizsáé 2000, a Gazdasági Egyesület, — «■BBraBBBBIIBHBHB

amennyiben belekapcsolódik az akcióba — szintén 2000 pengőt kap, hogy a munka megindulhasson. A kerületi háziipari felügyelőnek rendelkezésére bocsátanak 500 pengőt, hogy az egyes helyeken készített tárgyakat átvehesse s a készítőket azonnal kifizethesse. Hogy azután Zalaegerszegen milyen formában, milyen irányban és milyen mértékben indulhat meg a munka, azt a kerületi háziipari felügyelővel együtt a polgármester állapítja meg, aki természetesen az ipari és kereskedelmi érdekeltségeknek s a Mansz-nak véleményét kéri ki.

Azt, amire már régebben is többször rámutattunk, t. i. a helybeli állami polgári fiúiskola kézimunkáját s a Mansz. munkáját kell alapul venni és mintegy fejleszteni, nagyobb arányúvá tenni, most szintén megismételjük. De legközelebbi vidékünket, a Göcsejt sem szabad kifelejteni, mert hiszen minden értekezleten hallhattuk, hogy a göcseji nép milyen fogékony a kézimunka iránt, meg is csudáljuk nem egyszer azokat a pompás tárgyakat, amelyeket a göcseji ember készít és városunk tele van azokkal a csinos, erős kosarakkal, amiket kukoricaháncsból készítenek a göcseji falvakban.

Véleményünk tehát az, hogy ha a háziipari felügyelőnek rendelkezésére bocsátanak bizonyos összeget, hogy a kész tárgyakat néhány balatonmelléki fa— Áldott állapotban levő nők és ifjú anyák a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata által rendes gyomor- és bélmüködést érnek el. A modern nőgyógyitás főképviselői a Ferenc József vizet igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. 3259

A vasárnapi emericanásiünnepségj programja.

I. 9 órakor asszisztenciás szentmise. Közreműködik az egyházi ének- és zenekar.

II. 11 órakor ünnepélyes avatás a vármegyeház nagytermében.

Az avató káptalan tagjai: Ber- nolák Nándor ny. miniszter, Csath Béla postafőígazgató, dr. Szent- györgyi Elemér ügyvéd, az Eme- ricana archiadvocatusa, Kerntler Kálmán p. ü. államtitkár, Ury Lajos táblai tanácselnök. — Az avatás sorrendje: Károlyi György gróf protektor avatása, majd prior-, lelkész-, nagyur- és do- minusavatás. — Utána rövid matiné.

Műsor:

1. Az egyházi énekkar számai

a) Feléd oh Istenem . . .

b) Schubert: Kapunk előtt.

c) Brahms: Bölcsődal.

2. Mécs László: „Ha egyszer...“ és „Vége a fiatalságnak“ c. verseket szavalja Kovács Béla mérnök.

3. Ünnepi beszéd.

4. Az egyházi énekkar számai:

a) Sárgul a falevél.

b) Gaál S.: Garam mentén. Vegyeskarra átírta Németh József karnagy.

c) Fichtner: Diadalének.

Az ünnepély nyilvános, belépődíj nincs.

A gépirókisasszony.

Olga szőke feje buzgón hajolt a kockásfedelü füzet fölé, ceruzája villámgyorsan követte főnöke diktandóját.

— Következő pont. Per esetére szerződő felek alávetik magukat a x .... i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság illetékességének, — diktálta Károlyi ügyvéd ur —, satöbbi, a többit tudja kisasszony, a szokásos befejezés, dátum, aláírások. így! evvel elkészültünk. De most jön a feketeleves, kedves kisasszony! Ennek a szerződésnek holnap reggel nyolc órára két példányban el kell készülnie, mert a gróf nyolcra autót küld értem és én viszem magammal a végrendelettel együtt ki a kastélyba.

Olga a karkötő órájára nézett.

— Most már hét óra múlt, ügyvéd ur és az én anyám napok óta beteg . . . nem tudom, hogy . . .

— Hát nézze, kisasszony, én nem kívánok senkitől sem lehetetlent. Úgy gondoltam, hogy maga most szépen hazamegy, ha az édesanyja miatt nyugtalan, vagy hogy ő ne nyugtalankodjék, szóval hogy a kedélyek rendbe- jőjjenek. Aztán beül az én költségemre egy taxiba, kilenc óra tájban visszajön és természetesen

külön tiszteletdij fejében, szépen legépeli ezt a szerződést. Rendben van? Taxin megy most haza is és holnap délelőtt nem kell bejönnie. No, látom már, hogy menni fog. Maga okos lány. — Hát alaposan kimerültünk. Négy órai munka, ilyen iramban! Én most megfürdöm és átöltözöm, a kislányom valami vacsorát és házibált rendez. Igaz is, kisasz- szony, ne ide jöjjön be este, hanem a francia kisasszony szobájába visszük a gépet, mert az irodát kártyaszobának rendezik be az asszonyok.

— Kérem szépen, akkor kilenc órára visszajövök, — mondta Olga és sietve összeszedte írásait. Gyorsan felöltözött, bár tudta, hogy már hiába siet, Gyurka már biztosan elment. Hát nem is várhatta meg. Hat óra helyett negyed nyolckor jön ki az irodából! — Szegény fiú, képzelem, hogy átfázott ebben az időben, — gondolta —, talán felnéz hozzánk, sietek haza.

De otthon csak az édesanyját találta az ágyban és a kishugát, aki még a leckéjét tanulta. Az anyja aggódva nézett rá:

— Már a Gyurka is itt volt, hol voltál eddig, fiam?

— Az irodában, anyus és még vissza kell mennem, annyi

dolgunk van. Az öreg egy rém hosszú szerződést diktált. Külön kapok érte és autón jövök haza. Ne légy nyugtalan. Jól fog esni az a kis pénz, legalább húsz pengőt kinézek ebből a munkából. Ránk fér, nem igaz? Csak Gyurkát sajnálom; mit üzent?

— Hogy nem várhatott tovább, mert ma este meg van valahová hiva és holnap felhív telefonon, — mondta a kislány.

— Meg van hiva? Érdekes, eddig nem is említette. Hja, mióta a mérnök urat olyan jó álláshoz segítettem, azóta, ugylátszik, nagyban viszi a . ..

— Ugyan Olga, ne légy oly keserű, hiszen fiatalember! — mondta az anyja.

— Fiatalember? Hát én mi vagyok? Öt éve gürcölök és hónapok óta még moziban sem voltam. Amig nem volt meg az állása milyen szépen üldögélt itt este, még vasárnap is, most egyszerre jégre jár, meg van hiva! A múltkor kért, hogy szóljak az öregnek, nincs-e a Sárkány müveknél üresedés, oda volna jó bejutni, az öreg ott főrészvény' nagy befolyása van. Még az kellene, az öreg előtt lealázkodni, aztán ő meg fütyül majd rám 1

— Ugyan, ugyan fiam, nem olyan gyerek az. Ennyi év óta olyan szépen megvagytok, most

luban átvehesse, a Göcsejben készült tárgyak átvételéről is hasonlóképen kellene gondoskodni.

Érkezett is már hozzánk ebben az irányban felszólalás. A göcseji nép ugyanis mellőztetését látja abban az intézkedésben, hogy csak a Balatonvidék, tehát megint csak a vármegye keleti része az édesgyerek, Göcsej pedig csak — mostoha. Úgy kellene tehát ezt a kérdést megnyugtatóan elintézni, hogy a háziipari felügyelő a rendelkezésére bocsátott összegből Göcsejnek is juttasson és, ha a miniszter megadja azt, amit kérelmeztek s amire Csák Viktor miniszteri kiküldött szerint biztosan számíthatunk is, a felügyelőnek még nagyobb összeget kell a készítmények átvehetése céljából rendelkezésére bocsátani, mert a munka csak akkor nyerhet nagyobb lendületet, ha a nép munkájának ellenértékét azonnal meg is kapja és nem kell csinos készítményeinek otthon a kamarában, padláson, pajtában rongálódnia, mig piacra viheti s apránként értékesítheti azokat.

Amikor tehát kiváncsi érdeklődéssel várjuk a városban a szervezett háziipari munka bevezetését, egyben várjuk azt is, hogy haladéktalanul tegyék meg a lépéseket abban az irányban is, hogy a göcseji nép a jövő télen már szintén dolgozhassák és készítményeiért azonnal pénzt is kaphasson.

— Megbízatás. Zalavármegye kir. tanfelügyelője felkereste és megbízta Twnrosek László dr. pacsai lakos körorvost, hogy a pacsai tanonctanfolyam felügyelő bizottságában a tanfelügyelőséget képviselje.

már jó állása van, egy-két év múlva elvesz feleségül, hisz szeretitek egymást.

Olga ezalatt odakészitett mindent a betegnek és kitálalta a vacsorát hármuknak. Alig evett valamit, máris öltözött.

— Gyalog megyek, anyám, nincs olyan hideg, megspórolom azt a két pengőt, — mondta kezet csókolva.

*

A mademoiselle szobája ez este inkább raktárnak látszott, mint szobának. Volt ott mindenféle bútor, amit fölöslegesnek találtak a többi szobákban. A hervatag arcú nevelőkisasszony, aki tizenöt éve volt a háznál és már inkább a házvezetőnő szerepét töltötte be, a nagyságos asszony régi selyemruhájában a szomszédos leányszobában öltöztette Ági kisasz- szonyt.

Mikor Olga hozzáfogott a gépeléshez, udvariasan benyitott a mademoiselle és megkérdezte, jól van-e elhelyezve az Írógép. Azután senki sem törődött vele többet. Az egész pompás, nagy lakás úgy rengett, búgott, mint egy méhkas. Előbb a vendégek érkezésének zaja jutott el hozzá, azután a vacsora alatt, mint finom, különleges muzsika az ezüst, porcellán és kristály csen-