Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)

1931-01-04 / 3. szám

X1U. évfolyam 3. s»ám. Ära 16 fillér 9931 január 4 Vasárnap. 1P« foV'sX^ Gosx^°n^ tó p\éb&n°8 u,nak USl 9 Xa\acsä«V GYEI ÚJSÁG rteeísffiftS s KEHrSBOLY FEBEMC 54 . ^»ai 4 _ .vf <4. Telefon: 128 szám. _hivatal: Nagykanizsa, Bajza utca 8. Vi déki szerkesztőségek: ^.«aztfaely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLITIKIU.JÍAPILIIP Efóe&jeleniik minden hétköznap a kora délutáni órákban. E1 ő f'i 2 e t é s i árak: egy hónapra 2’40 pengő negyedévre 7’20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. rninimiTBT«iiinr[TriiiiMi> iiniiiimiii iiiimniimiiwii ■mir»yi— Egységes nemzeti frontról hallunk sokféle nyilatkozatot. Egy­ségessé kell lennie a magyar tár­sadalomnak, hogy eredményesen vívhassa meg azt a nagy harcot, amelynek előkészületei immáron tiz esztendőnél hosszabb ideje tartanak és amelynek döntő ütkö­zete nemsokára megtörténik. Min­den becsületes magyar embernek őszinte óhaja, hogy ez az egysé­ges nemzeti front kiépüljön, csak az a baj, hogy ennek a frontnak lényegét illetően nagyon furcsa magyarázatokat hallhatunk. A kormány szükebb köreiben azt tartják, hogy az egységes nemzeti front csak akkor alakul­hat ki, ha mindenki a kormány táborába gyülekezik és tüskén- bokron keresztül követi a kor­mányt. Ami más szóval azt je­lent, hogy csapja sutba mindenki elveit, meggyőződését és legyen kormánypárti, helyeselje mindenki a kormány politikáját, mert, ha ezt nem cselekszi, akkor meg­bontja a nemzeti egységet és csak meghosszabbítja a trianoni rab­ságot. A nemzeti egységnek ilyen magyarázata ellen a leghatározot­tabban tiltakoznunk kell, mert a kormány nem sajátíthatja ki a maga részére a hazafiságot és nem mondhatja azt, hogy, aki nem áll mellette, az megbontja a nemzeti egységet, sőt! — uram bocsá’ — még tán hazaáruló is. Bizonyos nyilatkozatból ilyesmit olvashatunk ki. Azonban nem hihetjük, hogy ezek egyben fedik is magának a kormánynak állás­pontját. Inkább csak túlbuzgóság­nak tekintjük ezeket a nyilatkoza­tokat, amelyek minden valószínű­ség szerint azt a célt szolgálják, hogy megrendült pozíciókat erő­sítsenek, vagy újabb „jótétemé­nyek“ gyakorlására bírják a kor­mányt. Azt senki kétségbevonni nem akarhatja, hogy a kormány érté­kes szolgálatot tett a hazának és érdemeket szerzett az ország lábra- állitása, a belső és külső politika terén; de azt meg szintén be kell látnia mindenkinek, hogy a kor­mány gazdasági politikája lesik- lott. a helyes vágányról és jogo­san a keményebb bírálatok, vagy — mondjuk ki nyíltan — az ellenzéki megnyilatkozások, ame­lyek azonban épenséggel nem jelentik azt, hogy valaki a nem­zeti egység megbontására törek­szik. A hazafias ellenzék ép úgy kívánja a nemzeti egység-frontot, mint a kormány tábora és meg is lehet, meg is kell azt alkotni, de a pártpolitika kizárásával. Egységfront alatt senkisem értheti az egységespártiságot, még a kormánynak leghűségesebb csat­lósai sem, akik alighanem túllőnek a célon, amikor a kormány tény­kedéseinek jogos bírálatában az egység megbontását vélik fölfe­dezni. Amikor a külfölddel szem­ben érdekeinket védelmezi a kor­mány, akkor mellette van az egész ország, de mindenki fön- tarthatja magának a kritika jogát és követelheti annak a rendszer­nek megváltozását, mely helyesebb ‘•gazdasági politikát csinálni nem képes. Ne bántsa tehát senkisem azo­kat, akik épen a haza szomorú állapotán való javulás eiőíöltéte- leként a rendszerváltozást követe­lik. Ezek mindenesetre vannak olyan jó magyarok, mint azok, akik ezidőszeriní még a kormány bizalmát élvezik és a kormány pénzéért mondanak „független“ véleményt. Irtó hadjárat kezdődött Kínában a kommunisták ellen. London, jan. 3. A Reuter iroda j sanghai levelezője jelenti: Csiang I Kai Sek marsall nagy támadásra készül a középkinai kommunisták ellen. A legyező alakban kiterjesz­tett offenzivábsn 3C0 ezer főnyi í csapatok 20 ágyunaszád és 30 repülőgép vesznek részi. Csiang Kai Sek teljesen ki akarja irtani a kommunista veszélyt. Kiáltvány­ban szólította fel azokat, akik fenyegetés vagy kényszer hatása alatt csatakoztak a vörösökhöz, hogy fegyvereiket szolgáltassák be és ez esetben amnesztiában része­sülnek. Jutalmat igér azoknak, akik a kommunista vezéreket élve vagy halva elfogják. A kSsSnség tájékozatlansága miatt nehezen halad a bejelentés és a népszámlálás. Zalaegerszeg város területén, mint már megírtuk, a belügy­miniszter rendelete érteimében minden lakost be kell jelenteni. A munkát az első alkalommal a rendőrség házról-házra járva végzi és ebből a célból 16 rend őr járja a várost péntek reggel óta, Az első nap tapasztalatai azt mutatják, hogy a közönség tájé­kozatlansága sok nehézségei okoz. Sokan nem tudják szüleik nevét pontosan megmondani. Sok ne­hézség van a születési évvel és hellyel. Akárhányan azt felelik a születési helyre vonatkozó kér­désre, hogy Zala megyében szü­lettek. Gyakori eset, hogy a bejelen- tendők nem tudják megmondani a házszámot, sőt előfordul, hogy az utcát sem, amelyben laknak. Végül lassúvá teszi az összeírást, hogy sok embert nem találnak otthon az összeirók. Remélhető, hogy 2 — 3 nap múlva, amikor az összeirók már gyakorlottabbak lesznek, a munka gyorsabban fog haladni. Mivel az összeírást tizedi­kére be kell fejezni, esetleg a rend­őrség vezetője újabb embereket állít munkába. A népszámlálási összeirók ha­sonló nehézséggel küzdenek, mint a rendőrség. A polgármesternek tudomására jutott, hogy egyes házaknál — még intelligens emberek is — nem engedik be a népszámláló bizto­sokat. Figyelmezteti ezért a la­kosságot, hogy ha valahol ilyen eset előfordul, az illetők ellen a törvény értelmében a legszigo­rúbban jár el. Nagy izgalmak előzik meg a Népszövetség ülését. London, jan. 3. A Temps sze­rint a legközelebbi népszövetségi ülés erős próbára teszi Hender­son elnöki képességeit. A német kiküldöttek ugyanis minden bi­zonnyal a legutóbbi német vá­lasztások hatása alatt foglalnak állást az egyes kérdésekben. Az ülésnek főleg két tárgya európai jelentőségű, amelynek vitáját iz­gatott érdeklődés előzi meg. Az ez egyik a feísősziléziai kisebb­ségek panasza, a másik a le­szerelést előkészítő bizotlság je­lentése. — Könnyen lehetséges, hogy a német delegátusok ko­rábbi időre kívánják kitűzni a leszerelési konferenciát, mint az ju nagyhatalmaknak megfelelne. London, jan. 3. Ben Riley angol képviselő a Manschester Guardi­anban közölt nyílt levelében a a középeurópai nemzeti kisebb­ségek hatásosabb védelmét sürgeti. Tizenkét évvel ezelőtt — Írja — a nagyhatalmak 20 millió főnyi kisebbséget szolgáltattak ki az utódállamok kénye-kedvének. E szerencsétlenek segélykiáltása azóta is süket fülekre talált. Egymagá­ban Jugoszláviában 7 millió ki­sebbséget fosztottak meg emberi jogaitól, amilyen a nemzeti nyelv használata, a nemzeti okta­tás, a vallás-, vélemény- és sajtó- szabadság, a gazdasági és poli­tikai egyenjogúság. A békeszerző­désnek egyik alapvető feltétele volt, hogy a kisebbségek az uj államokban a többséggel egyenlő jogokat élveznek. Ezt a hatalmak a legünnepélyesebb módon garan­tálták, a szerződések azonban csak írott malaszt maradtak. A kisebbségeket elnyomják és üldö­zik, a népszövetség pedig, amely­nek feladata volna a kisebbségek védelme, ennek teljesítésére kép­telen. Ezért a nyugati államok kötelessége a kisebbségek szen­vedéseit a világ elé tárni. A balkán-bizottsághoz hasonló szervnek kellene a kisebbségek sorsát tanulmányozni. Tapasztalt kutatóknak kellene megvizsgálni, a panaszokat és azokat jelentés­ben a legnagyobb nyilvánosság elé tárni. Ez megerősíthetné azok álláspontját, akiknek meggyőző­dése, hogy a kisebbségek üldö­zése fenyegeti a nemzetközi békét. S&pipu indiai &os*sssézi2?t London, jan. Az indiai alkot­mányreform értekezletének bizott­ságában Sapru indiai liberális vezér nagy beszédet mondott. Rá­mutatott, hogy szó sem lehet kompromisszumról. Oly kormányt akarnak, amely az indiai törvény­hozás többségének tagjaiból áll és annak felelős. Egy indiai kor­mány jobban tudná biztosítani a törvények fentartását, mint India mostani kormánya. Indiában ma 50—60 ezer férfi és nő van po­litikai okokból elzárva. Sokan vannak közöttük olyanok, akiknek itt, az alkotmányozó értekezleten lenne a helye és sokan vannak köztük olyanok, akik az értekez­leten jelenlevő indiaiknak jó ba- rátjaik. Lehet, hogy ezek rossz utón járnak, de vállalták a szen­vedés keresztjét, mert elveszítették bizalmukat az angol kormányban. Anglia többet tett a szabadság érdekében, mint bármely más állam. Rajta a sor, hogy most is tradíciójához híven cselekedjék. A Reuter szerint Saprut nemcsak honfitársai, de a britt delegátusok is megéljenezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom