Zalamegyei Ujság, 1931. január-március (14. évfolyam, 1-72. szám)
1931-01-04 / 3. szám
2 Zalamegyei Újság 1931 január 4. Baltasáp Zalában. Pár megjegyzés Baltazár Dezső tiszántúli református főpredikátornak a „Zalavármegye“ karácsonyi számában megjelent cikkéhez. — A „karácsonyi jóakarat“ tógájában lépett a zalai közönség elé a debreceni föpredikátor. — Milyen reflexiókat váltott ki Baltazár cikke Zala katolikusaiból ? Baltazár Dezső neve ma országszerte ismert név; a napisajtó mindig, főkép a közelmúltban sokat foglalkozott vele épen nem úgy, hogy dicsőségére szolgálna és épen nem olyan emberek szájából és tollából hallottunk bírálatot működéséről, kiket akár az ellenszenv, akár a felekezeti elfogultság vádjával lehetne illetni. Fürcsa és érdekes dolog: Baltazár az ország egyik legkatoliku- sabb megyéje közönségének cikket ir! . . . Talán békülni akar? talán a zalai közönség szimpátiáját keresi? . . . vagy talán Zalaegerszegen óhajtaná felépíteni a Pannonhalma és Debrecen közt leszakadt aranyhid egyik ^pillérjét? .. . Nem tudjuk és nem is akarunk tiltakozni szava, Írása ellen, csak pár megjegyzést füzünk cikkéhez. „Karácsonyi jóakarat“-oí kíván Baltazár tőlünk; mint szelíd óhajt veti papírra: „Vajha a karácsonyi jóakarat szentlelke megszállná a magyar társadalmat, hogy minden tagja egyértelműen dicsőítené Istent; vajha békességre igyekvéssel Isten gyermekei méltóságát nyernék és egymás iránti jóakarattal keresnék és találnák meg a közös nagy áldásokat, amelyeknek most oly kétségbeejtő ínségben van az egyes ember és az egész ország egyaránt“. Anélkül, hogy egy szó egyéni véleményt is fűznék e hangzatos, szép gondolatfutamokhoz, szabadjon Baltazárt egy más helyen megszólaltatnom. Kezemben van a Magyar Protestánsok Lapja c. hetilap II. évfolyamának 24. száma: 1928. aug. 26-áról. Az i első lapon nagy betűkkel szedve: I A Mária-kultusz. Irta: Baltazár Dezső. — „Tudvalevőleg — Írja többek közt a föpredikátor — 1921 óta hazánkban politikai jelszó lett a keresztény egység. Még papjaink egy része is“ — folytatja — „nagy lelkesedéssel karolta fel és vitte szószékre is. Mi nem tartozunk ezek közé a papok közé“. Eddig tart csak Baltazárnak karácsonyi jóakarata. Itt köztünk békéről beszél, máshol nyíltan megmutatja magát. Érezzük, tudjuk, hogy a főprédikátor urnák nem uj jellemvonását mutattuk be most, ez csak egy oldal az ő sokoldalúságából; egy arc az ő százarcuságábói. Mi nem akarunk karácsonyi békéről hallani attól, aki hol az oláh király, hol a nemzettagadó zsidó-radikálisok előtt hajlongott, aki kirohanásaival leginkább meggyalázta azt a karácsonyi jóakaratot, melyről nekünk ir. Mi zalamegyeiek, annak a megyének lakói, melynek 9L6°/o katolikus, nem akarhatunk olvasni a karácsonyi békességről attól a Baltazártól, aki — nem felejtjük el — „a sátán lelkének felülkerekedését látja a katolikusok megerősödésében“, ki „sem keresztényeknek, sem magyaroknak“ nem tart bennünket, kinek véleménye szerint mi katolikusok „a földi hatalom és nagyobb urasság kedvéért lelkiismeretfur- dalás nélkül vetjük oda áldozatul a keresztény és nemzeti eszméket“, ki bálványimádásnak bélyegzi hitünk, vallásunk középpontját, a szentmisét és nem átallotta legfölségesebb hittitkunkat, hitéletünk csúcspontját, évezredek imádságos áhítatának centrumát, szivünk királyát: az Oltáriszentséget az aranyborjúval egybevetni. (Ezeket a kirohanásokat 1926-ban szórta Baltazár a magyar katolikusokra, bővebben lásd a „Magyar Kultúra“ 1926. nov. számát 561—570. o.) Hogy mennyire becsüli Baltazár ur a karácsonyi jóakaratot, ime itt van előttünk elvben és gyakorlatban ; ezen fenti önvallomásában, gyakorlatban soha meg nem szűnő gyalázkodásaiban, melyeknek csak egy példáját mutattuk be itt. Kicsoda Baltazár? Naiv kérdés! Ki ne tudná ? — Úgy látszik mégis vannak, akik nem tudják, vannak Zalában is, hisz ékes sorait a karácsonyi jóakaratról tán néhányan aktulis erejű megtisztelésnek is gondolják. A békétlenség szellemében űzött élete mellett ne írjon Baltazár a karácsonyi jóakaratról, ezt komolyan nem vehetjük tőle! Ernszt miniszter nyilván rámutatott a főpredi- kátor ur szándékos rosszakaratára, mikor 1928. szept. 9-én itt Zalában a tapolcai katolikus napon válaszolt azokra a gyalázkodá- sokrá, amiket Baltazár az 0. R. L. E. azévi hódmezővásárhelyi gyűlésén pápa Őszentségére szórt. „Sérteget Baltazár megint bennünk. — mondotta — sértegeti a katolikus hitelveket, sértegeti n pápát, aki nélkül pedig nincs és nem is lehet katolikus egyház. Ötvenhat állam követe van a pápai trón kö ül. Miért bántják őt épen csak Magyarországon ? Más idegen államok követeit nem sértegetik, miért sértegetik a pápáét? Miez, ha nem a felekezeti békének tudatos, szándékos megzavarása ? Mi Baltazár föpredikátor ur kirohanásával e lap hasábjain, mikor ezeket elkövette, bővebben nem foglalkoztunk, de most, amikor a karácsonyi béke jelmezében zalai földre lép, ne feledjük, hogy kicsoda Baltazár, mit tesz Baltazár, mi az ő élete munkája. — Ernszt miniszter szavai szerint — a felekezeti békének tudatos, szándékos megzavarása. Ez nem uszítás, nem békeontás, nem gyűlölködés, hanem — igenis — kemény, katolikus öntudatkeltés és öntudatra ébredés. Erre nekünk, kik e megye 91'6%-át tesszük, jogunk van! Hogy kicsoda Baltazár? Nem fogom megszólaltatni az agyon* gyűlölt jezsuitákat, mert ellenszenvről regélhetnének néhányan, nem is a klérust, sőt nem is katolikustól szeretnők ítéletet hallani. — Az elmúlt év junius 2-án a felsőház színe előtt Bethlen ugyancsak lerántotta a leplet DEHHAL zongoraterem Budapest, Vili., Rákócziin 19. Telefon: József 421—04 Alapítva 1888. Aranykoszorus mester, számos kitüntetés. Képviselve külföldi gyártmányok, úgymint: Scheel, Fahr, Scholze, Rosier, Petrof, E. Produktiv, Lau berger, Stingl stb. 3898 Legnagyobb választék zongora, pianino és harmoniumokban, uj és használtakban. Előnyős árak, kedvező fizetési feltételek! Bérlet, javítás, hangolás. 3898 Baltazár Dezső működéséről. Bevallotta maga a miniszterelnök, hogy vitéz Horthy István interpellációjára felelvén igen kényes helyzetben érezte magát, hisz tulajdon református egyháza „felszentelt*^?) püspökének működése ellen kénytelen állást foglalni. Ismeretes mindnyájunk előtt, hogy Baltazár két szociáldemokrata képviselő segitségével tudott szóhoz jutni a francia külügyi bizottságban, itt mondotta el a miniszter- elnöktől a legnagyobb részében, teljes formájában és módjában hibáztatott beszédét. — Persze a katolikusok megtámadása most sem maradhatott el. Nagyon szellemesen jegyzi meg Bethlen, hogy ez a beszéd is fűszerezve volt bizonyos „színezésekkel“, mely „szinezéseetől sajnos sohasem mentesek“ — szerinte sem — „Baltazár püspök ur felszólalásai“. Halljuk csak, milyen jóindulattal szól felőlünk Párisban is a „Zala- vármegyében“ karácsonyigóakaratot hirdető Baltazár: „Sehol a világon nem olyan éles a harc a demokrata protestantizmus és a reakciós katolicizmus között, mint Magyarországon, sehol máshol a a katolikus egyháznak nincs annyi veszteni valója, mint Magyarországon. Itt vannak a legnagyobb egyházi javak, a püspökök és érsekek uradalmai és az óriási egyházi alapítványok... A katolikus főpapok és mágnások joggal félnek attól, hogy ha a Habsburgokat nem lehet visszahozni a magyar trónra, akkor elvesztik birtokukat, amelyeket a H bsburgoktól kaptak (?!...) elvesztik a birtokuk tulajdonához fűződő befolyásukat.“ Mondja meg Baltazár ur ezek után, hogy az ő ,,karácsonyi jóakarat“ himnusza többet ér-e, mit a tulajdon cikkében is elitéit „világbéke“, „mellyel a világ hatalmasságai még mindig áltatják a világot?“ Hogy szavunkat kénytelenek vagyunk felemelni, akkor, mikor a föpredikátor ur zalai földre lép, ennek az az egyedüli oka, mert éles ellentétet látunk működése és Írása között és mert meggyőződésünk az, amit ő — ugyan teljesen más kapcsotatban —" cikkében ir „hogy nem a böl- cseség hiánya, hanem a rossz- indulat gátolta, hogy az ugyvélt jóakaratokból jó cselekedet nem lehetett.“ Bethlen miniszterelnök éles, de igazságos és bölcs kritikájának végső konklúziója, mely a felsőház osztatlan helyeslésével találkozott: csak egy mód van e káros propaganda meggatlására, melyet hatalmi szóval nem lehet elnémítani: ha a magyar közvélemény lesújt azokra, kik ilyen módszerekkel próbálkoznak — mondom ez a konklusió hasonlít * ha baromfitenyésztéssel foglalkozik. A legmodernebb gyártmány, legkitűnőbb kivitet ! Gravitációs központi melegvízfűtés ! Automatikus meiegszabályozás, párologtatás és szellőztetés Amaliíh asz- besztpala belső burkolattá}. Nem vetemedik, kitűnő hőszigetelő! Elpusztíthatatlan. Tojások forgatása kívülről egy pillanat alatt! Magyar Raűiátorgyár RészY. Társ. Budapest Gyár: X., Gyömröi-nt 76—78. Városi iroda és mintaraktár: Káimán-acca 18. Telefon: 197—08. v., Mííanyák, téli csibeneielöRotreceR (battériák), ólak, baromfitenyésztési eszközök. Alacsony árak ! Kedvező fizetési feltételek 1 Szakszerüokttása! Képviselet: Mezőgazdasági és Kereskedelmi r-t. Zalaegerszeg, Wlassics Gyula utca 1. 3896
