Zalamegyei Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 204. szám)
1930-09-10 / 204. szám
Szerda, 1930 szeptember 10. XIII. évfolyam 204 szám. Ara 12 fillér Felelős szerkesztős PESTHY PÁL dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. POLSTIKA^JAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. Előfizetési árak: egy hónapra240 pengő» negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Vass József Bpest, szept. 9. Hétfőn a kora délelőtti órákban döbbenetes hir futott végig a főváros utcáin, szájrói-szájra járt: Vass miniszter meghalt. A hir annyira váratlan volt, hogy az első percekben mindenki kételkedéssel fogadta. De hamarosan kiderült, hogy a hir szomorú valóság. A szerkesztőségeket a közönség valósággal megostromolta, hogy részleteket tudjon meg a nagy miniszter haláláról. Az újságok egymásután tették közzé jelentéseiket, majd megjelent a hivatalos jelentés is és igy a déli órákban már nyilvánosságra jutott a tragikus haláleset minden részlete. Vass József dr. népjóléti miniszter vasárnap Egerben volt az iparosotíhon felavatási ünnepélyén, ahol még egészen jókedvűnek látszott. De mégis, mintha érezte volna közelgő háláját, ünnepi beszédében, amely egyike volt szónoki remekeinek, a halálról, az elmúlásról szólt beszéde végén. A miniszter a késő esti órákban érkezett haza Budapestre Kinizsi-utcai lakására. Soffőrjének meghagyta, hogy fél 9 órára álljon elő, mert hivatalába megy. A soffőr hétfőn reggel pontosan megjelent, de a mindig pontos népjóléti miniszter nem mutatkozott. Vass Máriának, a miniszter nővérének, aki együtt lakott bátyjával, valamint a házban lakó Sebestyén József dr. miniszteri tanácsosnak feltűnt a dolog és zörgettek a miniszter bezárt ajtaján. Mivel válasz nem érkezett, rosszat sejtve feltörték az ajtót és ekkor eléjük tárult a megdöbbentő kép: Vass miniszter nyitott szemmel, nyugodt arccal holtan feküdt ágyában. A halál hírére egymásután érkeztek a halottas házba a kormány tagjai, a miniszter jóbarátai, akik megrendülve, könnyezve vették körül a halott minisztert. Több orvos is érkezett, akik pontosan megállapították a halál okát. Vass miniszter másfél év óta fogyó kúrát tartott, napjában úgyszólván csak egyszer evett és igy 26 kilót fogyott le. Ez a radikális kúra erősen megrongálta szervezetét. Ehhez járult, hogy az erős dohányzástól nikotinmérgezést kapott. Ez a két körülmény agyvérzést okozott, amely kioltotta életét. A halál a hajnali órákban következett be. A népjóléti miniszter halála óriási részvétet keltett az egész országban és a külföldön is. A kormányzó mély megdöbbenéssel értesült az eseményről és megtörtén mondotta, hogy Vass József halála mérhetetlen csapás az országra. Megdöbbenéssel értesült a hirről Bethlen miniszterelnök is. A temetés. Vass minisztert a nemzet halottjának tekintik és temetéséről a kormány gondoskodik. Holttestét pénteken délután az országház előtt ravatalozzák fel és itt szenteli be Serédi hercegprímás. Utána a felsőház és a képviselőház elnökei, valamint a kormány elnöke, vagy helyettese mondanak búcsúbeszédet. Ezután a gyászmenet az egyetemi templomba indul és ott helyezik örök nyugalomra Vass minisztert a nagy magyar katolikus férfiak panteonjában Itt az újabb beszentelést Zichy Gyula gróf kalocsai érsek végzi. Az engesztelő szentmiseáldozatot Szmrecsányi Lajos egri érsek mutatja be szombaton a koronázó templomban. Vass miniszter élete. Vass József dr. Sárváron született iparos családból. A középiskoláinak jeles eredménnyel való elvégzése után a székesfehérvári egyházmegyébe lépett papnövendéknek és a nagytehetségü ifjút Steiner Fülöp püspök a római kollégiumba küldte tanulmányainak folytatására. Felszentelése után rövid ideig káplánkodott, majd Székesfehérvárra került be, ahol csakhamar nagy szervező munkát indított meg. Szóval és tollal egyaránt küzdött a Katolikus Népszövetség megszervezéséért, majd az ifjúságra irányította teljes figyelmét és állandó agilitással létrehozója lett a katolikus nevelés szolgálatában álló internálnak. — Később meghívást kapott a budai Szent Imre kollégium megszervezésére is, ezt az intézményt is tető alá hozta még a világháború előtt és ettől kezdve szeretettel dolgozott az intézetben az egyetemi ifjúság lelki nevelésén. Ez a működése persze nem volt népszerű a Galilei-kör és más nemzetrontó alakulatok táborában s a komunizmus alatt a lelkes papot halálra is keresték a terrorfiuk. Vass a zalamegyei Gógánfa községben rejtőzött el előlük s a menedékért haláláig hálás volt Zala iránt. A komun bukása után visszatért működési székhelyére, Budapestre, amelynek egyetemén pevezték ki a hitelemzés és ékesszólástan tanárává. Ekkor Vass már egyike volt az ország legnépszerűbb embereinek s amikor a közélelmezés kérdésének rendezéséről irt nagyjelentőségű cikkei is feltűnést keltettek, közélelmezési és munkaügyi miniszterré nevezte ki a kormányzó. így került be Vass az országos politika intézői közé. A közélelmezési tárcát rövidebb ideig a kultuszminiszterivel cserélte fel, majd átvévén a népjóléti kormányzatot, azt egész haláláig megtartotta. Tehetsége az ország ügyeinek irányításában uj erőt és tápot kapott, s egyéniségének olyan súlya volt, hogy ő volt a miniszterelnök helyettese is. Bámulatos munkabírása, amely a vakációt sem ismerte, jó szive, ragyogó szónoki képessége, a legkomplikált ügyekben való tisztánlátása, erélyessége és szociális alkotásainak és korszerű reformjainak soha nem lankadó irama még a szociáldemokrata tábort is elismerésre és meghajlásra késztette. Hogy Magyarország államéletének hajója a legválságosabb években sem süllyedt el, liogy a politika és a társadalom erőinek egyensúlya nem bomlott meg, az annak a Vass Józsefnek történelmi érdeme, aki magát a „szegények miniszteréinek nevezte s hivatását ennek megfelelőleg gyakorolta is. A munkásember bajainak legnagyobb megértője volt, folyvást a munkaalmak teremtésén fáradozott, hogy a kenyéradást összekösse a jóléti és egészségügyi intézmények teremtésével. Gondoskodott a munkában megrokkantak és az elaggottak sorsáról is s mint a magyar ujságiró-rend legnemesebb megértője, a toll katonáinak jobblétét is intézményesen elősegítette. — Politikája a magyarság erkölcsi, szociális és gazdasági erősítésében csúcsosodott ki, a keresztény nemzeti irány vezéralakja volt, tagja a keresztény gazdasági pártnak, záloga a középutas kormány és a párt együttműködésének. Sárvár, Zalaszentgrót, Szombathely mandátumot adott neki. A hittudománynak jeles művelője volt, legismertebb munkája az, amely Szent Ágoston Vallomásainak művészi fordítását tartalmazza. Egyházi téren is fényes karriert futott be s kalocsai nagypréposti stallumba emelkedett. Közéleti működését számos kitüntetés jutalmazta, miniszterségének 10 éves fordulóján pedig a kormányzó az: I. osztályú magyar érdemkeresztet adta neki. Vass miniszter és Zalaegerszeg. Zalaegerszeg város Trianon utáni életében kiváló szerep jut az ő egyéniségének. Neki köszönhető, hogy a nagy lakásnyomort itt mihamar lendületes építkezés váltotta fel. Az állami kislakás- építéssel kapcsolatban az ő szive és esze dolgozott, ahogy szokta mondani: „az én kedves Zalám* székvárosáért. Ingyen épületanyagot bocsátott a város rendelkezésére s ezzel számos magánházat is tető alá segített. Megalkotta a fogoly- és internálótábor helyén a Munkásszanatóriumot úgy, hogy a város érdekei a legmesszebbmenő kielégülést nyerjenek. Nagy érdeme, hogy az uj vasútállomás a jelenlegi remek formájában nyert megoldást, Vass miniszter gyors közbenjárása akadályozta meg, hogy az eredeti tervet nem egyszerűsítették le valami sablonos épületre. A jótékony egyesületeknek mindig rendelkezésére állott, az iparosok érdekeit melegen istápolta, a Vass-féle ruha-, cipőakció soksok gyermeknek szerzett ünnepi örömet, sok szülő szeméből törölte ki a könnyet. A Notre Dame zárda idetelepítésében is nagy része volt, mert a törökbálinti épület átvételével módot nyújtott az anyagi nehézségek leküzdésére* A polgármester gyakran tisztelgett nála, persze mindig egy csomó kérést terjesztett elő & amit lehetett, Vass miniszter mindig előzékenyen teljesített. Az uj kórház Zalaegerszegen való felépítésének ügyét haláláig szivén viselte, tetemes anyagi hozzájárulást helyezett kilátásba s a kórházépítés szükségessége mellett foglalt állást az egyik parlamenti beszédében is. Méltán választotta meg a város őt díszpolgárává, mindig az egerszegiek javán dolgozott és bár a legelfoglaltabb miniszter volt, háromszor is meglátogatta Egerszeget. Tragikus halálának hire azért különösen nagy fájdalmat keltett itt s a középületeken lengő fekete zászlók a város gyászoló szivének jelképei. Zala megye részvéte* Zala vármegye közigazgatási bizottságának mai ülésén Bődy
