Zalamegyei Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 98-106. szám)

1930-05-01 / 98. szám

Felelős szerkesztő: PESTHY PÁL dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128 szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Tapolca, Sümeg, Lenti. — Tudósítók minden nagyobb zalai községben. SPQLITlIUUJilAPILAP Megjelenik hétfő és ez ünnepet követő nap kivételével minden nap. Előfizetési árak: egy hónapra 240 pengő, negyedévre 7*20 pengő. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk Kéziratokat nem adunk vissza. Küldöttség utján kéri Zalaegerszeg a középitkezések elrendelését a munkanélküliség enyhítése érdekében. Az alispán elrendelte a zalai analfabéták összeírását. Zalaegerszeg, ápr. 30. A vár­megye alispánja az analfabétizmus megszüntetése ügyében a községi és körjegyzőknek rendeletet adott ki, amely többek között a követ­kezőket tartalmazza: Az állam fejlődésének, a társa­dalmi rend helyes irányú kiala­kulásának alapja a népkultura, amely a nemzet gazdasági hely­zetével is szoros kapcsolatban van. Minél nagyobb az államot alkotó állampolgárok műveltsége, annál nagyobb a nemzet kultu­rális és gazdasági ereje. Az irni- olvasni nem tudó analfabéta, a tudatlan, visszatartja a törekvőket és ezzel kárt okoz az államra, a társadalomra és önmagára egy­aránt. Az elnökletem alatt álló Zala vármegye Iskolánkivüli Népmű­velési Bizottsága az 1920. évi népszámlálási statisztikai kimuta­tásban feltüntetett 51.964 hat éven felüli irni-olvasni nem tudók számának redukálása céljából az előző és folyó évben már sok analfabéta tanfolyamot szervezett. Az iskolában községekben épült népiskolák is nagyban redukálták e számot, de azért még mindig tekintélyes számú analfabéta van a vármegyében. A még meglevő irni-olvasni nem tudók számának csökkentése, illetve végleges el­tüntetése nemcsak egyéni, hanem nemzeti érdek egyaránt, különö­sen most, az utolsó pillanatban, mert közeleg az 1930. december 31, amikor a népszámlálás adatai fogják eldönteni a városok, köz­ségek és a vármegye kulturális állapotát, amelynek fokmérője az analfabétáinak száma lesz. Hogy a városok és községek jelenlegi kulturális állapotáról hü képet nyerjenek, s az elnökletem alatt álló Bizottság a szükséges intézkedéseket megtehesse, felhí­vom, hogy az analfabéták számát állapítsa meg és sürgősen ter­jessze be. A jelentések beküldése már megkezdődött, s az eddig beér­kezettekről máris az analfabéták számának örvendetes csökkenése állapítható meg. A jelentések nemcsak az analfabéták számá­ról, de a községek kulturális vi­szonyairól is beszámolnak. (A lakosság nyelvi és vallási meg­oszlása, iskolák, tanítók száma, a lakosság foglalkozása, telepü­lési viszonyok, népművelési egye­sületek, daloskörök, könyvtárak, mozik, gazdakörök, népházak adatai.) Zalaegerszeg, ápr. 30. A város képviselőtestülete ma rendkívüli közgyűlést tartott. Napirend előtt Fridrik István a villamos bizott­ság hatásköréről kért felvilágosí­tást és a régi telep gépeinek el­adását tette szóvá. Czobor pol­gármester válaszában bejelentette, hogy ebben az ügyben szombatra rendkívüli közgyűlést hiv össze, amely egyéb ügyeket is tárgyal. A munkanélküliség kérdése. Dombay János a munkanélküli­ség ügyaben szólalt fel napirend előtt. Hangsúlyozta, hogy már hetek óta járják az egyes fóru­mokat a zalaegerszegi munka- nélküliek munkához juttatása érdekében, de eddig nem értek el lényeges eredményt. Pedig 500—600 munkanélküliről, a családtagokkal együtt mintegy 2 ezer emberről van szó, akiket már alig tud nyugalomra inteni. Azt hiszi, hogy jóakarattal lehet valamit tenni a középitkezések megkezdése érdekében. A napok­ban a népjóléti minisztériumban is járt a kórházépítés ügyében, s azt a benyomást szerezte, hogy erőteljes akcióval ebben a kér­désben el lehet valamit érni a miniszternél. Sürgős volna az elemiiskolai építkezés folytatása is. Hangsúlyozza, hogy jóakarat­tal lehet valamit tenni és kell is, mert különben a munkanélküli­ségnek veszedelmes következ­ményei lehetnek. Czobor polgármester válaszá­ban hangsúlyozta, hogy őszintén törekszik a munkanélküliség meg­szüntetésére. A kórház tervei készen vannak, csak a pénz­hiány akadályozza az építés megkezdését. Legújabban a me­gyénél ismét felmerült az a terv, hogy a régi kórházat keli ki­bővíteni. Ez ellen a városnak határozottan tiltakoznia kell, mert a kibővítés a városfejlesztés ér­dekeinek nem felel meg és egészségügyi szempontból is káros, mivel az elmeosztály lakott városrész mellett fekszik. Ehelyett kérjék az uj kórház sürgős meg­építését. A munkanélküliség eny­hítése ügyével a kormány is komolyan foglalkozik. Erre vall, hogy a belügyminiszter táviraitlag érdeklődött, van-e a városnak jogerősen elhatározott, de félben- levő építkezése. Erre ő az elemi- iskolai építkezést jelentette be, s kérte az építkezés befejezése cél­jából a függőkölcsön engedélye­zését, hivatkozva a nyomasztó munkanélküliségre. A kérdéshez még többen szól­tak hozzá, s ennek eredménye- képen elhatározták, hogy a nép­jóléti és pénzügyminiszterhez kül­döttséget menesztenek, amelynek vezetésére a főispánt kérik fel. A küldöttség kérni fogja az uj kór­háznak pavilononként való meg­építését és pedig elsősorban az elmeosztály megépítését, továbbá a pénzügyi palota, a polgári fiú­iskola felépítését, az elemmiiskolai kölcsön engedélyezését, a Rákóczi- utca burkolását. Elhatározták még, hogy a vágóhídi állatorvosi lakást sürgősen megépítteti a város a munkanélküliség enyhítése érde­kében. A polgármester közgyűlés köz­ben átment a főispánhoz, akinek referált a történtekről. A főispán készségesen vállalta,hogy a küldött­séget május hetedikén a miniszte­rek elé vezeti A küldöttségbe jelentkezni három napon belül lehet a polgármesternél. A háztartás szanálása. A napirend tárgyalása során a polgármester előterjesztést tett a városi háztartásnak ismeretes mó­don való szanálása ügyében, de az időközben végzett számítások alapján az eredeti 300 ezer pengő helyett 340 ezer pengő függőköl­csön felvételét javasolta. A javaslathoz többen szóltak hozzá, bírálva a városi háztartást és gazdálkodást, majd a polgár­mester javaslatát elfogadták Árvay László dr.-nak azzal a javaslatá­val együtt, hogy az összegből csak azok a tartozások fizethetők ki, amelyek a főszámvevő kimu­tatásában szerepelnek, a kifizetés a pénzügyi bizottság ellenőrzése mellett történik és a polgármester a kifizetett tételek jegyzékét köte­les a bizottságnak bemutatni, vé­gül a városi háztartást a kölcsön felvétele esetén 1931 január else­jéig pótköltségvetés nélkül kell biztosítani. Ezután a közgyűlés hosszú vita után kimondotta, hogy a Kossuth- utcának a Petőfi-utcától délre eső részére meghozott építési korláto­zást feloldja és ezen az utcarészen ezentúl is lehet földszintes háza­kat építeni, ha azok az esztétikai követelményeknek megfelelnek. A kórház anyagi helyzetére és a kórháznak megyei kezelésbe való átadása ügyében elfogadták a pénzügyi bizottság javaslatát. A többi kisebb ügyben szintén a bizottság javaslatait fogadták el. k Teli Anasztáz utolsó útja. Tegnap, a langyos esőt szitáló tavaszi délelőttön uj sir dombo­rult a kis Csács község csendes temetőjében. Az áldott zalai fÉHd ráborult az áldott lelkipásztor ko­porsójára. Lent alszik mélyen az alázatos szivü szerzetes, akinek arcán még pár napja a szép lé­lek mosolygott. Anasztáz testvér, az Ur igaz papja, a feledhetetlen bencés, a mindenki jóakarója, szives segítője, nemzedékek ne­mes felnevelője elment, ahová a legfőbb Dispozició szólította. És várja, amiben hitt és amithusvét- kor csengő hangon, meggyőző­déssel hirdetett: a feltámadást. A sir fejénél fakereszt a felírás­sal : itt nyugszik Dr Teli Anasz­táz. A fa majd elkorhad, mint ahogyan elhamvad a test. De az emlékezet maradandóan vissza fogja idézni mindazt, ami Teli Anasztázban a lélek volt. * Autóbuszok, autók, fogatok vit­ték a gyászolók százait Csácsba, gyalogosok hosszú sora szegte az utat a végtisztesség megadására. A falu nagy szomorúságát pana­szolta a toronyból lengő fekete zászló. Bent a templomban állott a ravatal, a bronzra fényezett ko­porsón az elhunyt papi jelvényei. Körülötte a koszorúk és csokrok,, csupa illatozó virág egész gar­madája. A szeretet és tisztelet utolsó üdvözlete. Hulló könnyek harmata rajtuk. Égőgyertyás férfi­emberek keretezik a ravatalt. A kisded templom a gyászoló kö­zönségnek csak parányi részét, tudja befogadni, a papságot, a mélyen sújtott matróna-édesanyát* az elhunyt egyéb hozzátartozóit és néhány előkelőséget. A soka­ság a templom előtt seregük és imádkozik a sűrűn permetező esőben. Itt foglal helyet számos hivatalvezető és mindenrendü tisztviselő, vármegyei kisgyülési és törvényhatósági tag, földbirto­kosok, a zalaegerszegi tanári ka­rok, iparosok, kereskedők, a Szoc. Missziótársulat, a környék egész tanítóságának képviselete, a győri* pápai és a zalaegerszegi gimná­zium és felsőkereskedelmi iskola egyensapkás tanulói intézetük képviseletében, a gyászoló fala népe, tűzoltósága, leventéi, isko­lásgyermekei. Megkondul a harang. Kezdődik az engesztelő szentmise-áldozat. Kroller Miksa kormányfőtanácsos,, zalavári apát mondja sub infula. Az asszisztenciában résztvesz Macher Emmánuel dr nagyradai bencés lelkész, Zsigmond József nemesapátii plébános, Kauzli Gyula csatári esperesplébános és Körmén dy Lajos zalaszentiváni plébános. A kóruson a férfida-

Next

/
Oldalképek
Tartalom