Zalamegyei Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 98-106. szám)
1930-05-01 / 98. szám
2 Zalamegyei Újság 1930 május 1 A Májusi 45% zsírtartalmú HORTOBÁGYI | u h t u r ó viszonteladói ára 20%-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezeti Központ, Budapest, 4. postafiók 20. lárda énekel s a komor dallamok a szívbe markolnak. Mise végeztével következik az abszolució, majd Kroller apát rövid beszédben búcsúzott az elhunyttól, mint volt tanítványától és tanártársától. Alig mond egy mondatot, elakad a hangja, any- nyira erőt vesz rajta a megindult- ság, amellyel már az abszolució közben is küzködött. Ekkor egyszerre felzokog az egész templom, nincs, aki vissza tudná tartani könnyeit. Reszkető hangon folytatja tovább a zalavári apát: ime, ő volt az igazi ember, akiben nem volt semmi csalárdság. Becsületességében mindenkiről csak becsületességet tételezett fel. Szerette a tanítványait, a híveit, szerette a hazát s áldozatosan viselte annak szenvedéseit. A mennyben is azokért fog imádkozni, akikért és amiért a földön dolgozott. Most a tűzoltók vállukra veszik a koporsót és megindul a menet a temető felé. A menetben ott látjuk a már említett apáton és a segédkező papságon kívül még Kelemen Krizosztom főapáti koadjutoit, Mázy Engelbert dr tihanyi apátot, Kocsis Lénárd dr győri, Niszler Teodóz dr pápai bencés gimnáziumi igazgatókat, Szunyogh Xavér Ferenc és Kovács Arisztid budapesti, Schaller Mátyás esztergomi, Mátrai Guidó kőszegi, Németh Döme és Sólymos Vendel pápai, Horváth Cézár dr, a csehek által megszállt komáromi bencés gimnáziumi tanárokat, Gosztonyi Nándor zala- apátii jószágkormányzót, Tihanyi Gál dr zalavári plébánost, Németh Rafael nyug. főgimnáziumi tanárt Bakonybélből, Németh Ro- muáld zalaapátii plébánost, Pehm József zalaegerszegi és Németh József pápai apátplébánosokat, Prikoszovich Endre győri Rákó- czianum internátusi igazgatót, Szabady Béla dr győri reáliskolai hittanárt, zágorhidi Czigány Gyula dióskáli esperesplébánost, P. Müller Fülöp S. J. nagykapornaki, P. Horváth Domonkos bucsu- szentlászlói ferencrendi, Szillner József alsóbagodi, Szabó József szepetki, Varga Sándor badacsonytomaji plébánosokat, P. Má- thés Hilár zalaegerszegi ferencrendi házfőnököt, Németh Károly győri és Gyömörey György zalai főispánokat, Siposs József zalaegerszegi kir. törvényszéki tanácselnököt, Varga Pál dr győri, Németh Zsigmond dr zalaegerszegi törvényszéki bírákat, Salzer Oszkár dr és Angyal Armand dr győri orvosokat, Győrből még Demetrovits Szilárd mérnököt és Schlicker Sándor nagybirtokost, Brand Sándor dr, Zala vármegye főjegyzőjét, Czobor Mátyás zalaegerszegi polgármestert, Péterffy Béla zalaegerszegi reálgimnáziumi igazgatót, Popovics Lajos rendőrtanácsost, Szirmai Miksa nyug. kir. tanfelügyelőt, Szalay László táblabirő, nyug. kir. törvényszéki vizsgálóbírót, Fatér Endre dr pénzügyigazgatóhelyettest, Mérő Géza nyug. pénzügyigazgatóhelyettest, Szeliánszky Nándor ár- yaszéki elnökhelyettest, Thury Ákos állomás-, Sanits Sándor postafőnököt, Szalay Gyula dr vármegyei főügyészt, Kölcsei- Kende Péter árvaszéki ülnököt, Farkas János állampénztári igazgatót, Békefi József dr kir. segédtanfelügyelőt, Bogyay Elemér kormányfőtanácsost, Lillik Béla népművelési titkárt, az ügyvédi és orvosi kar több tagját, Szerdahelyi Lajos hitoktatót, Rakonczay János zalaegerszegi és Bittman Antal csatári káplánokat^ Osskó Emil szanatóriumi lelkészt, Riedl- mayer János h. postafőnököt, Molnár János rendőrfőfélügyelőt, Vidóczy Pál nyug. főtanácsost, Vida János gazdasági egyesületi titkárt, Kovács Károly bankigazgatót, Cserfán Ferenc, Hűvös Salamon földbirtokosokat, Fang- ler Bélát, Lőwenstein Ignácot stb. A templomkertben letették a halottat. Itt volt a második abszolució, azután a sirhoz vitték, ahol a beszentelés után Kauzli Gyula esperesplébános, Ruis János zalabesenyői körjegyző és a győri egykori tanítványok nevében Szabady Béla dr hittanár megható beszédekben mondtak utolsó istenhozzádot az elköltöződnek, kiemelvén az ő lelkipásztori, iskolai, népművelői, társadalmi tevékenységének fáradhatatlanságát és egyéniségének sze- retetre méltóságát. Anasztáz szerzetes elvégezte a futást. Porhüvelyét átadták az anyaföldnek. És mig hántolták, hántolták a koporsót, híveinek és tisztelőinek könnyei áztattak meg minden rögöt. Közben egyre esett. Még a felhők is siratták. Végül még megemlítünk valamit. A csácsi templom oltárképe Szent Sebestyént ábrázolja. Talán nem különös, de mégis idejegyezzük, mert lehet, hogy némelyek elgondolkodnak rajta. Teli Anasztáz rendi testvére, Varga Sebestyén néhány órával előbb halt meg ... Dr. P. * Teli Anasztáz dr elhunytáról szerdán délután a városi közgyűlésen Czobor Mátyás polgármester meghatott szavakkal emlékezett meg. Hangsúlyozta, hogy az elhunytban értékes és nemesszivü ember költözött el. Teli Anasztáz dr Zalaegerszegen is sokat dolgozott lelkiek terén, s elvesztését a város egész lakossága mélyen fájlalja. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy részvétét fejezi ki a családnak és a pannonhalmi főapátnak. A zalaegerszegi kerület képviselőjének szava a Házban. Az országgyűlés költségvetési vitája alakalmából Kray István báró képviselő többek között a következőket mondta: A világháború befejezése után a háborúban résztvett országokban különös módon felvirágzott az irodalomnak egy addig kevésbbé ismert válfaja, amémoire-irodalom. Államférfiak, diplomaták, hadvezérek, magas állású állami funkcionáriusok és politikai dilettánsok is igen n3gy számban Írtak ilyen mémoire-szerü emlékiratot A legtöbb emlékirat azonban a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén és különösen nálunk Magyar- országon jelent meg. Kétségtelen, hogy az összes hadviselt és legyőzött hatalmak közül eggyel sem bánt el oly kegyetlenül a sors, mint a volt Habsburg-Monarchiával és elsősorban hazánkkal. Azok, akik a háború előtti években, majd a világháború alatt és összeomlás idején a kettős monarchia sorsát irányították, Jubiláris nemzetközi vásár Budapesten, 1930. május 3 — 12. A magyar ipar demonstrativ bemutatója számos külföldi állam részvételevél. 50%-os utazási kedvezmény. Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható : Budapesten a vásárirodánál, V., Alkotmány-utca 8. Zalaegerszegen: Klosovszky Ernő ipartestületi jegyzőnél. Igazi élvezet a NÉMETH JÓZSEF kávéja. Próbafőzés mindenkit meggyőz! A csendőrlaktanyával szemben. Telefonszóm. 207. érezték a reájuk háramlóit felelősség súlyos terhét és ettől a tehertől akarták lelkiismeretüket mentesíteni és bizony sokszor nagyon kétes értékű cselekedeteiket a közvélémény előtt tisztázni. Én, tisztelt Képviselőház, ezeknek az emlékiratoknak nagy részét elolvastam és bennük a kétségtelenül érdekes adatok mellett igen sok mentegetőzést, személyeskedést és vádaskodást találtam, de — és ez jellemző, — egyetlen egyet sem, amely nyíltan és őszintén bevallaná az elkövetett hibákat és ezek miatt mea culpát kiáltana. Súlyos hibákról, végzetes politikai ballépésekről sok szó esik a háborús emlékiratokban, de azokat sohasem a szerző, vagy anngk politikát barátai követték el, hanem szerinte mindig mást terhel értök a felelőség. Hogy Magyarország teljesen ártatlan volt a világháború felidézésében, az ma már minden kétségen felül áll. Mi áldozatai voltunk annak a közjogi kapcsolatnak, melynek folytán idegen érdekek védelmében kellett fegyvert fognunk. Az osztrák diplomácia a háború előtti években súlyos politikai baklövések egész sorát követte el. Ezeknek a baklövéseknek lettünk áldozatai mi és annak a valóban tragikus körülményeknek, hogy végsőkig, szinte az öngyilkosságig kitartottunk olyan szövetség mellett, amely szövetség ugyancsak nem fakadt a magyar nép őszinte érzelmeiből és amely reánk magyarokra nézve még győztes háború esetén is előreláthatólag igen kétes értékűvé válhatott volna. Boldogult IV. Károly királyunk nagyon helyes utón járt, amikor rövid uralkodása alatt ismételve tett kísérletet külön béke megkötése érdekében és a bekövetkezett összeomlásért súlyos felelősség terheli többek között azokat a magyar politikusokat is, akik Károly királyt ennek a különbékének idejében való megkötésében megakadályozták. Nagy hibának tartom azt, ha gazdasági válságunk súlyosságát kizárólag csak a világjelenségnek és Trianonnak a számlájára Írjuk és emellett nem vesszük észre azokat a hibákat, melyeket mi magunk követtünk el. Magyarország agrár-állam és igy gazdasági válságunk okát elsősorban az agrár-válságban kell keresnünk. Kormányunknak legelső és legfontosabb feladata kétségtelenül az, hogy a magyar föld terményei részére sürgősen megfelelő piacot biztosítson. Szomszédaink közül két állam szorul rá gazdasági termények behozatalára: Ausztria és Csehország. Itt kell tehát terményeink részére elsősorban piacot keresnünk. Mivel Csehország piaca a magyar termények részére aligha jöhet számításba, én a magam részéről az Ausztriához való gazdasági közeledésnek vagyok hive. Ausztriával évszázados közjogi és gazdasági kapcsolatban éltünk, melyet nézetem szerint elsősorban a gazdasági egymásrautaltság hozott létre. Közjogi téren ez a kapcsolat nem volt reánk nézve előnyös, de az tagadhatatlan, hogy