Zalamegyei Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 98-106. szám)

1930-05-01 / 98. szám

2 Zalamegyei Újság 1930 május 1 A Májusi 45% zsírtartalmú HORTOBÁGYI | u h t u r ó viszonteladói ára 20%-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezeti Központ, Budapest, 4. postafiók 20. lárda énekel s a komor dallamok a szívbe markolnak. Mise végeztével következik az abszolució, majd Kroller apát rö­vid beszédben búcsúzott az el­hunyttól, mint volt tanítványától és tanártársától. Alig mond egy mondatot, elakad a hangja, any- nyira erőt vesz rajta a megindult- ság, amellyel már az abszolució közben is küzködött. Ekkor egy­szerre felzokog az egész templom, nincs, aki vissza tudná tartani könnyeit. Reszkető hangon foly­tatja tovább a zalavári apát: ime, ő volt az igazi ember, akiben nem volt semmi csalárdság. Be­csületességében mindenkiről csak becsületességet tételezett fel. Sze­rette a tanítványait, a híveit, sze­rette a hazát s áldozatosan vi­selte annak szenvedéseit. A mennyben is azokért fog imád­kozni, akikért és amiért a földön dolgozott. Most a tűzoltók vállukra ve­szik a koporsót és megindul a menet a temető felé. A menetben ott látjuk a már említett apáton és a segédkező papságon kívül még Kelemen Krizosztom főapáti koadjutoit, Mázy Engelbert dr tihanyi apátot, Kocsis Lénárd dr győri, Niszler Teodóz dr pápai bencés gimnáziumi igazgatókat, Szunyogh Xavér Ferenc és Ko­vács Arisztid budapesti, Schaller Mátyás esztergomi, Mátrai Guidó kőszegi, Németh Döme és Sóly­mos Vendel pápai, Horváth Cé­zár dr, a csehek által megszállt komáromi bencés gimnáziumi ta­nárokat, Gosztonyi Nándor zala- apátii jószágkormányzót, Tihanyi Gál dr zalavári plébánost, Né­meth Rafael nyug. főgimnáziumi tanárt Bakonybélből, Németh Ro- muáld zalaapátii plébánost, Pehm József zalaegerszegi és Németh József pápai apátplébánosokat, Prikoszovich Endre győri Rákó- czianum internátusi igazgatót, Szabady Béla dr győri reáliskolai hittanárt, zágorhidi Czigány Gyula dióskáli esperesplébánost, P. Mül­ler Fülöp S. J. nagykapornaki, P. Horváth Domonkos bucsu- szentlászlói ferencrendi, Szillner József alsóbagodi, Szabó József szepetki, Varga Sándor bada­csonytomaji plébánosokat, P. Má- thés Hilár zalaegerszegi ferenc­rendi házfőnököt, Németh Károly győri és Gyömörey György zalai főispánokat, Siposs József zala­egerszegi kir. törvényszéki tanács­elnököt, Varga Pál dr győri, Né­meth Zsigmond dr zalaegerszegi törvényszéki bírákat, Salzer Osz­kár dr és Angyal Armand dr győri orvosokat, Győrből még Demetrovits Szilárd mérnököt és Schlicker Sándor nagybirtokost, Brand Sándor dr, Zala vármegye főjegyzőjét, Czobor Mátyás zala­egerszegi polgármestert, Péterffy Béla zalaegerszegi reálgimnáziumi igazgatót, Popovics Lajos rendőr­tanácsost, Szirmai Miksa nyug. kir. tanfelügyelőt, Szalay László táblabirő, nyug. kir. törvényszéki vizsgálóbírót, Fatér Endre dr pénzügyigazgatóhelyettest, Mérő Géza nyug. pénzügyigazgatóhe­lyettest, Szeliánszky Nándor ár- yaszéki elnökhelyettest, Thury Ákos állomás-, Sanits Sándor postafőnököt, Szalay Gyula dr vármegyei főügyészt, Kölcsei- Kende Péter árvaszéki ülnököt, Farkas János állampénztári igaz­gatót, Békefi József dr kir. segéd­tanfelügyelőt, Bogyay Elemér kor­mányfőtanácsost, Lillik Béla nép­művelési titkárt, az ügyvédi és orvosi kar több tagját, Szerda­helyi Lajos hitoktatót, Rakonczay János zalaegerszegi és Bittman Antal csatári káplánokat^ Osskó Emil szanatóriumi lelkészt, Riedl- mayer János h. postafőnököt, Molnár János rendőrfőfélügyelőt, Vidóczy Pál nyug. főtanácsost, Vida János gazdasági egyesületi titkárt, Kovács Károly bankigaz­gatót, Cserfán Ferenc, Hűvös Salamon földbirtokosokat, Fang- ler Bélát, Lőwenstein Ignácot stb. A templomkertben letették a halottat. Itt volt a második ab­szolució, azután a sirhoz vitték, ahol a beszentelés után Kauzli Gyula esperesplébános, Ruis Já­nos zalabesenyői körjegyző és a győri egykori tanítványok nevé­ben Szabady Béla dr hittanár megható beszédekben mondtak utolsó istenhozzádot az elköltö­ződnek, kiemelvén az ő lelkipász­tori, iskolai, népművelői, társa­dalmi tevékenységének fáradha­tatlanságát és egyéniségének sze- retetre méltóságát. Anasztáz szerzetes elvégezte a futást. Porhüvelyét átadták az anyaföldnek. És mig hántolták, hántolták a koporsót, híveinek és tisztelőinek könnyei áztattak meg minden rögöt. Közben egyre esett. Még a felhők is siratták. Végül még megemlítünk vala­mit. A csácsi templom oltárképe Szent Sebestyént ábrázolja. Talán nem különös, de mégis ideje­gyezzük, mert lehet, hogy néme­lyek elgondolkodnak rajta. Teli Anasztáz rendi testvére, Varga Sebestyén néhány órával előbb halt meg ... Dr. P. * Teli Anasztáz dr elhunytáról szerdán délután a városi közgyű­lésen Czobor Mátyás polgármes­ter meghatott szavakkal emléke­zett meg. Hangsúlyozta, hogy az elhunytban értékes és nemesszivü ember költözött el. Teli Anasz­táz dr Zalaegerszegen is sokat dolgozott lelkiek terén, s elvesz­tését a város egész lakossága mélyen fájlalja. Indítványára a közgyűlés elha­tározta, hogy részvétét fejezi ki a családnak és a pannonhalmi fő­apátnak. A zalaegerszegi kerület képviselőjének szava a Házban. Az országgyűlés költségvetési vitája alakalmából Kray István báró képviselő többek között a következőket mondta: A világháború befejezése után a háborúban résztvett országok­ban különös módon felvirágzott az irodalomnak egy addig kevésbbé ismert válfaja, amémoire-irodalom. Államférfiak, diplomaták, hadve­zérek, magas állású állami funk­cionáriusok és politikai dilettánsok is igen n3gy számban Írtak ilyen mémoire-szerü emlékiratot A legtöbb emlékirat azonban a volt Osztrák-Magyar Monarchia terü­letén és különösen nálunk Magyar- országon jelent meg. Kétségtelen, hogy az összes hadviselt és legyőzött hatalmak közül eggyel sem bánt el oly kegyetlenül a sors, mint a volt Habsburg-Monarchiával és első­sorban hazánkkal. Azok, akik a háború előtti években, majd a világháború alatt és összeomlás idején a kettős monarchia sorsát irányították, Jubiláris nemzetközi vásár Budapesten, 1930. május 3 — 12. A magyar ipar demonstrativ bemutatója számos külföldi állam részvételevél. 50%-os utazási kedvezmény. Felvilágosítás és vásárigazolvány kapható : Budapesten a vásárirodánál, V., Alkotmány-utca 8. Zalaegerszegen: Klosovszky Ernő ipartestületi jegyzőnél. Igazi élvezet a NÉMETH JÓZSEF kávéja. Próbafőzés mindenkit meggyőz! A csendőrlaktanyával szemben. Telefonszóm. 207. érezték a reájuk háramlóit felelős­ség súlyos terhét és ettől a teher­től akarták lelkiismeretüket men­tesíteni és bizony sokszor nagyon kétes értékű cselekedeteiket a közvélémény előtt tisztázni. Én, tisztelt Képviselőház, ezek­nek az emlékiratoknak nagy részét elolvastam és bennük a kétségte­lenül érdekes adatok mellett igen sok mentegetőzést, személyeske­dést és vádaskodást találtam, de — és ez jellemző, — egyetlen egyet sem, amely nyíltan és őszin­tén bevallaná az elkövetett hibá­kat és ezek miatt mea culpát kiáltana. Súlyos hibákról, végze­tes politikai ballépésekről sok szó esik a háborús emlékiratokban, de azokat sohasem a szerző, vagy anngk politikát barátai követték el, hanem szerinte mindig mást terhel értök a felelőség. Hogy Magyarország teljesen ár­tatlan volt a világháború felidézé­sében, az ma már minden kétsé­gen felül áll. Mi áldozatai voltunk annak a közjogi kapcsolatnak, melynek folytán idegen érdekek védelmében kellett fegyvert fog­nunk. Az osztrák diplomácia a háború előtti években súlyos politikai baklövések egész sorát követte el. Ezeknek a baklövéseknek lettünk áldozatai mi és annak a valóban tragikus kö­rülményeknek, hogy végsőkig, szinte az öngyilkosságig kitartot­tunk olyan szövetség mellett, amely szövetség ugyancsak nem fakadt a magyar nép őszinte ér­zelmeiből és amely reánk magya­rokra nézve még győztes háború esetén is előreláthatólag igen ké­tes értékűvé válhatott volna. Boldogult IV. Károly királyunk nagyon helyes utón járt, amikor rövid uralkodása alatt ismételve tett kísérletet külön béke megkö­tése érdekében és a bekövetkezett összeomlásért súlyos felelősség terheli többek között azokat a magyar politikusokat is, akik Károly királyt ennek a különbékének idejében való megkötésében meg­akadályozták. Nagy hibának tartom azt, ha gazdasági válságunk súlyosságát kizárólag csak a világjelenségnek és Trianonnak a számlájára Írjuk és emellett nem vesszük észre azokat a hibákat, melyeket mi magunk követtünk el. Magyarország agrár-állam és igy gazdasági válságunk okát elsősor­ban az agrár-válságban kell keresnünk. Kormányunknak legelső és leg­fontosabb feladata kétségtelenül az, hogy a magyar föld terményei részére sürgősen megfelelő piacot biztosítson. Szomszédaink közül két állam szorul rá gazdasági ter­mények behozatalára: Ausztria és Csehország. Itt kell tehát termé­nyeink részére elsősorban piacot keresnünk. Mivel Csehország piaca a magyar termények részére aligha jöhet számításba, én a magam részéről az Ausztriához való gaz­dasági közeledésnek vagyok hive. Ausztriával évszázados közjogi és gazdasági kapcsolatban éltünk, melyet nézetem szerint elsősorban a gazdasági egymásrautaltság ho­zott létre. Közjogi téren ez a kap­csolat nem volt reánk nézve elő­nyös, de az tagadhatatlan, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom