Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)
1925-04-25 / 93. szám
Ára 1560 korona Szombat, 1925 április 25: Vili. évfolyam 93. szám Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth-«. 12. Telefon: 183. szám. Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 6. Telefon: 67. szám. Névtelen levelekre nem válaszolunk, -o- Kéziratokat nem adunk vissza. -oPOLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. Vidéki szerkesztőségek és fiókhiadókivatatok s Keszthely, Kisfaludy-utca 15. sz. Tapolea, Sacsányi-utca 5. sz. Sümeg, Kisfaludy-u. 17. se. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 koron§, negyedévre 90.000 korona.-o- Amerikába egy évre 6 dollár. -oTünetek. Az Országos Balneologiai Egyesület ez évi közgyűlése igen nívós és tartalmas volt. Az előadások magas színvonala és értékes tartalma mellett azonban még egy más figyelemreméltó jelenség is észlelhető volt a közgyűlésen. Jóformán az összes előadók beszédéből kicsendült a magyar fürdők iránt való aggódó szeretet s a törekvés, hogy fürdőinket a pusztulástól, a fürdővendég- hiány okozta anyagi zavaroktól lehetőleg megmentsék. Ezen aggodalmat és törekvést mindenesetre csak fokozta jelen szomorú gazdasági helyzetünk s a magyar közönség nagy pénzte- telensége. Ezen tényeket meglehetősen alá is húzta a közgyűlésen jóformán minden szónok s a most következő fürdőidényt általában a lehető legrosszabbnak jósolták. A helyzet tényleg olyan, amilyennek a gyűlés rajzolta s a fürdőévad sikerültségéről tett jóslások is valószínűleg teljesedni fognak. Azt azonban, hogy a Szentév valami nagyon csökkentő hatással lenne a fürdők látogatottságára, már nem igen fogadhatjuk el. Vámossy dr. eme szavai; „Amit még meghagyott a gazdasági válság, azt abszorbeálja a Szentév“, kissé túlzott aggodalmat fejeznek ki. Másrészt meg a helyzetnek meglehetős nemismeréséből származnak. Azokat a vendégeket, s azon vendégek pénzéi tartja Vámossy dr. a magyar fürdők részére elveszettnek, amely vendégek a Szentév alkalmával Rómába utaznak s igy a fürdőzés költségeit talán a zarándokúira költik ? Ezzel elárulja, hogy a fürdők és nyaralók magyar törzsközönségét nem ismeri. Nyugodt lehet Vámossy dr. elnök ur, hogy azok közül, akik Szentévet járni mennek Rómába, igen kevesen szoktak fürdőzni és nyaralni. A fürdőkre tehát ez a Szenfévjárás csak alig valami kis veszteséget jelent. Mindezen felül Vámossy dr. fentidézett szavai nem mondhatók egészen tapintatosaknak és figyelmeseknek sem az ország lakosságának kétharmadrészét kitevő katolikus magyarsággal szemben. Szörnyen megsérthetik e szavak a katolikus vallási érzékenységet. | S ezen sérelem nagyságát csak növelheti az a fentebb kimutatott tény, hogy a Szentév zarándokai Szentév nélkül sem igen fürdőznek. Helytelen és tapintatlan dolog tehát a magyar fürdőnyomoruság bűnbakjának a Szentévet, illetve a Rómába zarándokló magyar ka- tolikusságot állítani. Feltéve, hogy a balneologiai kongresszuson az idézett szavak jóhiszeműen hangzottak el, akkor is a jövőre az elnök úrtól több tapintatot, figyelmet s legalább is a fürdőző közönség állományának reálisabb ismerését kérjük. A miniszterelnök szerint a visz- szaélések csak kevéssé befolyásolják a választások eredményét. Vita a választás tisztaságáról. — A választójogi bizottsása több ellenzéki módosítást fonadott el. Bpest, úpr. 24. A választójogi bizottság ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Kállay Tibor elnök. Puky Endre előadó az 51 - ík szakaszt ismertette. Szilágyi Lajos napirend előtti felszólalásában kifogásolta, hogy a bizottság tagjai közül csak tizenegyen jelentek meg. Majd indítványt nyújtott be a választási idő kitolása céljából, s azt 25—30 napban kívánja megáilapiíani. Rassay Károly: A választás a kitűzési naptól kezdve a 30-ik nap legyen. Azt javasolja, hogy a választást vasárnapra, vagy ünnepnapra tűzzék ki. Rakovszky Iván belügyminiszter : Nem helyesli Rassay különös javaslatát. Az ünnepnap legyen pihenő Ernszt Sándor: Hozzájárul Szilágyi javaslatához, Az 51* ik § t Szilágyi módosításával, az 52-ik §-í vita nélkül fogadták el. Szilágyi a köztisztviselők ellen. Az 53 ik §. 5, pontjánál Szilágyi ellenzi, hogy köztisztviselő tagja legyen a választási bizottságnak. Rakovszky Iván: Ha Szilágyi indítványát elfogadnánk, akkor megbélyegeznénk a tisztviselőket. A magyar köztisztviselőben meg lehet biznl. Sok helyen mást mint köztisztviselőt nem is lehetne a bizottságba beválasztani. — Az eredeti S javaslatot fogadják el. A 58. §-nál Szilágyi indítványozta, hogy a választások előtt a szávaiókat alaposan ki keit oktatni a tudnivalókra. Az 59. §~nál Ernszt Sándor a választócédulákkal való visszaéléseket teszi szóvá. Szilágyi Lajos két módosítást terjeszt be. Az első arra vonatkozik, hogy a rendőrhatóság a bejelentéstől számított ne 20, hanem 12 óra alatt nyilatkozzék, hogy a gyűlés megtartható-e. Kéri továbbá, hogy a választói gyűlés megtartására az engedélyt a jelölt kérhesse és ne kívánják meg hozzá négy választópolgár aláírását. A választások tisztasága. Meskó Zoltán előadja, hogy korábban már kijelentette, hogy nem | annyira a választás titkosságára, mint inkább a választás tisztaságára helyez súlyt. Szilágyi ezért megrótta, hogy elárulta a titkosság tekintetében elfoglalt álláspontját. Most is kijelenti azonban, hogy inkább félannyian szavazzanak le titkosan, mint kéfszer- annyian a terror hatása alatt. Rakovszky belügyminiszter nem fogadja el Szilágyi módosító indítványát, mert a hatóságnak egy időben sok kérvény felett kell döntenie, s igy szükséges a 20 óra. A múlt választások visszaélései. Bethlen miniszterelnök válaszolt ezután Szilágyinak, aki a múlt választásokon történt atrocitásokat hangoztatta. Szerinte minden választásnál vannak visszaélések, de kijelenti, hogy ha voliak is a múlt választásnál visszaélések, azok végső eredményben a választások kimenetelére aligha voltak befolyással. Példa erre Szilágyi esete, aki mégis képviselő lett. A hatóságok túlbuzgóságát nem lehet kellőleg ellenőrizni, de ha tudomására jutott valami, mindig intézkedett. Elnök ezután szavazásra teszi fel a szakaszt. A bizottság Szilágyi és Meskó indítványainak elvetésével az eredeti szöveget fogadja ef. A 61. szakasznál Szilágyi kéri a szakasz függőben hagyását, mert a választás feletti bíráskodás a 100. § hoz tartozik. Rassay Károly nyilatkozatot kér a belügyminisztertől, hogy felfüggesztik-e a szakaszt. Rakovszky Iván belügyminiszter feleslegesnek tartja a felfüggesztést. Bejelenti, hogy időközben rájött, hogy tévedésből az 1895. évi törvénycikk idevonatkozó rendelkezését nem vették be, azért azt a 62. szakasznál elő fogja terjeszteni. Etetés-itatás és a fuvar. Rassay Károly szerint a szakasz szövegezése két irányban is helytelen. Az etetés* itatásra vonatkozó rész szövegezés olyan, hogy a tényállás bizonyítása lehetetlen. Kifogásolja, hogy nincs rend a fuvarozás tekintetében sem. Indítványozza, hogy az országos képviselőválasztások elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése és a választási helyre való szállítása és visszaszállítása. Bethlen miniszterelnök: Rassay módosításában nincs megjelölve, hogy kinek tilos ellátni és elszállítani-a választókat. Rakovszky belügyminiszter a fuvarozás betiltását csak a választás napjára tartja helyesnek. Csizmadia András felszólalása után a belügyminiszter kijelenti, hogy ami az eteiés-itatás uj szövegét illeti, ehhez hozzájárul. Azonban ami a fuvar tilosságát illeti, ezt nem lehet egyszerűen elintézni azzal a módosítással, hogy a tilalmat terjesszék ki az egész választási időre. Kéri a szakaszt ily értelemben megszavazni. A bizottság ülése ezzel egynegyed 3 órakor véget ért.
