Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)

1925-04-25 / 93. szám

Ára 1560 korona Szombat, 1925 április 25: Vili. évfolyam 93. szám Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth-«. 12. Telefon: 183. szám. Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 6. Telefon: 67. szám. Névtelen levelekre nem válaszolunk, -o- Kéziratokat nem adunk vissza. -o­POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. Vidéki szerkesztőségek és fiókhiadókivatatok s Keszthely, Kisfaludy-utca 15. sz. Tapolea, Sacsányi-utca 5. sz. Sümeg, Kisfaludy-u. 17. se. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 koron§, negyedévre 90.000 korona.-o- Amerikába egy évre 6 dollár. -o­Tünetek. Az Országos Balneologiai Egye­sület ez évi közgyűlése igen nívós és tartalmas volt. Az elő­adások magas színvonala és ér­tékes tartalma mellett azonban még egy más figyelemreméltó jelenség is észlelhető volt a köz­gyűlésen. Jóformán az összes előadók beszédéből kicsendült a magyar fürdők iránt való aggódó szere­tet s a törekvés, hogy fürdőin­ket a pusztulástól, a fürdővendég- hiány okozta anyagi zavaroktól lehetőleg megmentsék. Ezen ag­godalmat és törekvést minden­esetre csak fokozta jelen szo­morú gazdasági helyzetünk s a magyar közönség nagy pénzte- telensége. Ezen tényeket meg­lehetősen alá is húzta a köz­gyűlésen jóformán minden szó­nok s a most következő fürdő­idényt általában a lehető leg­rosszabbnak jósolták. A helyzet tényleg olyan, ami­lyennek a gyűlés rajzolta s a fürdőévad sikerültségéről tett jós­lások is valószínűleg teljesedni fognak. Azt azonban, hogy a Szentév valami nagyon csökkentő hatással lenne a fürdők látoga­tottságára, már nem igen fogad­hatjuk el. Vámossy dr. eme sza­vai; „Amit még meghagyott a gazdasági válság, azt abszor­beálja a Szentév“, kissé túlzott aggodalmat fejeznek ki. Másrészt meg a helyzetnek meglehetős nemismeréséből származnak. Azo­kat a vendégeket, s azon vendé­gek pénzéi tartja Vámossy dr. a magyar fürdők részére elveszett­nek, amely vendégek a Szentév alkalmával Rómába utaznak s igy a fürdőzés költségeit talán a zarándokúira költik ? Ezzel el­árulja, hogy a fürdők és nya­ralók magyar törzsközönségét nem ismeri. Nyugodt lehet Vámossy dr. elnök ur, hogy azok közül, akik Szentévet járni men­nek Rómába, igen kevesen szok­tak fürdőzni és nyaralni. A für­dőkre tehát ez a Szenfévjárás csak alig valami kis veszteséget jelent. Mindezen felül Vámossy dr. fentidézett szavai nem mondhatók egészen tapintatosaknak és fi­gyelmeseknek sem az ország lakosságának kétharmadrészét ki­tevő katolikus magyarsággal szemben. Szörnyen megsérthetik e szavak a katolikus vallási ér­zékenységet. | S ezen sérelem nagyságát csak növelheti az a fentebb kimutatott tény, hogy a Szentév zarándokai Szentév nél­kül sem igen fürdőznek. Helyte­len és tapintatlan dolog tehát a magyar fürdőnyomoruság bűn­bakjának a Szentévet, illetve a Rómába zarándokló magyar ka- tolikusságot állítani. Feltéve, hogy a balneologiai kongresszuson az idézett szavak jóhiszeműen hangzottak el, ak­kor is a jövőre az elnök úrtól több tapintatot, figyelmet s leg­alább is a fürdőző közönség állományának reálisabb ismerését kérjük. A miniszterelnök szerint a visz- szaélések csak kevéssé be­folyásolják a választások eredményét. Vita a választás tisztaságáról. — A választójogi bizottsása több ellenzéki módosítást fonadott el. Bpest, úpr. 24. A választójogi bizottság ülését délelőtt 11 óra­kor nyitotta meg Kállay Tibor elnök. Puky Endre előadó az 51 - ík szakaszt ismertette. Szilágyi Lajos napirend előtti felszólalásában kifogásolta, hogy a bizottság tagjai közül csak tizenegyen je­lentek meg. Majd indítványt nyúj­tott be a választási idő kitolása céljából, s azt 25—30 napban kívánja megáilapiíani. Rassay Károly: A választás a kitűzési naptól kezdve a 30-ik nap legyen. Azt javasolja, hogy a választást vasárnapra, vagy ünnepnapra tűzzék ki. Rakovszky Iván belügyminisz­ter : Nem helyesli Rassay különös javaslatát. Az ünnepnap legyen pihenő Ernszt Sándor: Hozzájárul Szi­lágyi javaslatához, Az 51* ik § t Szilágyi módosí­tásával, az 52-ik §-í vita nélkül fogadták el. Szilágyi a köztiszt­viselők ellen. Az 53 ik §. 5, pontjánál Szi­lágyi ellenzi, hogy köztisztvi­selő tagja legyen a választási bi­zottságnak. Rakovszky Iván: Ha Szilágyi indítványát elfogadnánk, akkor megbélyegeznénk a tisztviselőket. A magyar köztisztviselő­ben meg lehet biznl. Sok helyen mást mint köztiszt­viselőt nem is lehetne a bizott­ságba beválasztani. — Az eredeti S javaslatot fogadják el. A 58. §-nál Szilágyi indítvá­nyozta, hogy a választások előtt a szávaiókat alaposan ki keit oktatni a tudnivalókra. Az 59. §~nál Ernszt Sándor a választócédulákkal való visszaélé­seket teszi szóvá. Szilágyi Lajos két módosítást terjeszt be. Az első arra vonat­kozik, hogy a rendőrhatóság a bejelentéstől számított ne 20, hanem 12 óra alatt nyilatkozzék, hogy a gyűlés megtartható-e. Kéri továbbá, hogy a választói gyűlés megtartására az engedélyt a je­lölt kérhesse és ne kívánják meg hozzá négy választópolgár alá­írását. A választások tiszta­sága. Meskó Zoltán előadja, hogy ko­rábban már kijelentette, hogy nem | annyira a választás titkosságára, mint inkább a választás tiszta­ságára helyez súlyt. Szilágyi ezért megrótta, hogy elárulta a titkos­ság tekintetében elfoglalt állás­pontját. Most is kijelenti azonban, hogy inkább félannyian szavaz­zanak le titkosan, mint kéfszer- annyian a terror hatása alatt. Rakovszky belügyminiszter nem fogadja el Szilágyi módosító in­dítványát, mert a hatóságnak egy időben sok kérvény felett kell döntenie, s igy szükséges a 20 óra. A múlt választások visszaélései. Bethlen miniszterelnök válaszolt ezután Szilágyinak, aki a múlt választásokon történt atrocitásokat hangoztatta. Szerinte minden vá­lasztásnál vannak visszaélések, de kijelenti, hogy ha voliak is a múlt választásnál visszaélések, azok végső eredményben a vá­lasztások kimenetelére aligha vol­tak befolyással. Példa erre Szi­lágyi esete, aki mégis képviselő lett. A hatóságok túlbuzgóságát nem lehet kellőleg ellenőrizni, de ha tudomására jutott valami, min­dig intézkedett. Elnök ezután szavazásra teszi fel a szakaszt. A bizottság Szilágyi és Meskó indítványainak elveté­sével az eredeti szöveget fogadja ef. A 61. szakasznál Szilágyi kéri a szakasz függőben hagyását, mert a választás feletti bíráskodás a 100. § hoz tartozik. Rassay Károly nyilatkozatot kér a belügyminisztertől, hogy fel­függesztik-e a szakaszt. Rakovszky Iván belügyminiszter feleslegesnek tartja a felfüggesz­tést. Bejelenti, hogy időközben rájött, hogy tévedésből az 1895. évi törvénycikk idevonatkozó ren­delkezését nem vették be, azért azt a 62. szakasznál elő fogja terjeszteni. Etetés-itatás és a fuvar. Rassay Károly szerint a sza­kasz szövegezése két irányban is helytelen. Az etetés* itatásra vonat­kozó rész szövegezés olyan, hogy a tényállás bizonyítása lehetetlen. Kifogásolja, hogy nincs rend a fuvarozás tekintetében sem. Indít­ványozza, hogy az országos kép­viselőválasztások elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig tilos a választóknak bármely ellátás­ban való részesítése és a válasz­tási helyre való szállítása és vissza­szállítása. Bethlen miniszterelnök: Rassay módosításában nincs megjelölve, hogy kinek tilos ellátni és elszál­lítani-a választókat. Rakovszky belügyminiszter a fuvarozás betiltását csak a válasz­tás napjára tartja helyesnek. Csizmadia András felszólalása után a belügyminiszter kijelenti, hogy ami az eteiés-itatás uj szövegét illeti, ehhez hozzájárul. Azonban ami a fuvar tilosságát illeti, ezt nem lehet egyszerűen elintézni azzal a módosítással, hogy a tilalmat terjesszék ki az egész választási időre. Kéri a szakaszt ily értelemben megszavazni. A bizottság ülése ezzel egy­negyed 3 órakor véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom