Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)

1925-04-25 / 93. szám

2

£aiatticgycJ Ufs*3 1925 április 25

A szerb követ elhagyja Szófiát.

A bolgár események miatt később lesz a kisántánt konferenciája. — Nincsics és a bcügrádi követ két órás tárgyalása.

A kisantant konferenciája a bolgár helyzettel is foglalkozik.

Budapest, dpr. 24. A bulgáriai események miatt a kisantant konferenciáját nem május 3-án, hanem május 8-án tartják meg. A konferencia a bolgár hadsereg létszámának felemelésével is foglalkozik. A szövetségközi katonai bizottság már hozzájárult a létszám felemeléséhez. Ennek az az oka, mert meggyőződött arról, hogy különben Bulgária sohasem tudja a felforgató elemeket főidre teperni.

Belgrádban hara- j gusznak.

Belgrdd, dpr. 24. A kormány- jj hoz közelálló lapok tiltakoznak a j bolgár fegyvereserő növelése ellen. * Támadják a szófiai kormányt, ] amely megengedi, hogy a lapok j rágalmakat szórjanak Szerbiára. j A Balkán Bulgária ' ellen.

London, dpr. 24. Jugoszlávia, Oláhország és Albánia együttesen tiltakozni fognak a nagy antantnál, mivel a szövetségközi ellenőrző bizottság megengedte a bolgár haderő létszámának felemelését.

Az oláh dunai flottilla készenlétben.

Bukarest, dpr. 24. A bolgár belpolitikai helyzet miatt az oláh kormány szigorú intézkedéseket léptetett életbe. Többek között a dunai flolíillát mozgósította, nehogy a menekülő bolgár bandák oláh területre átmenekülhessenek.

Belgrdd, dpr. 24. Nincsics külügyminiszter felkereste a bolgár követet és azzal két óra hosszat tárgyalt. Nincsics energikusan követelte, hogy a bolgár kormány szüntesse meg a Szerbia tekintélyét sértő hadjáratot.

A bolgár követ a tárgyalás után az újságírók előtt kijelentette, hogy

Bulgária és Szerbia között a viszony nincs elmérgesedve.

Majd megcáfolta azokat a híreket,

Zalaegerszeg, dpr. 24. Gyakran rámutattunk egy csábos destruktiv lap ugatásaira, nyílt és burkolt izgatásaira. A * Magyar Ugar“ a lakkcipős Győzike lapja azonban mégis szabadon, vakmerő hangon csaholt.

Nem volt előtte semmi szent, semmi jó, semmi okos, semmi életrevaló, ami nemzeti, ami keresztényi.

Támadta a papot, a jegyzőt, a közhivatalnokpt, sőt burkoltan nem egyszer lövöldözött mérges nyilakat a pártatlan birói székbe is. A * Magyar Ugarinak még a birói tekintély sem volt szent. Nemátallotta kigunyolni az erkölcsöt sem, A közigazgatást pedig állandóan támadta, becsmérelte. Ha egy jegyzőnek valahol jókedve kerekedett, azt a jói értesült Magyar Ugar rögtön megtudta és

mintha a király és a kormány között feszültség volna.

Belgrdd, dpr. 24. A szerb sajtó Rusev bolgár miniszter lemondását követeli.

A szerb követ valószínűleg elhagyja Szófiát.

Ezeket a híreket a kormány félhivatalosan még nem cáfolta meg.

Szófia, dpr. 24. A város külső részében a rendőrség egy konzerv- raktárat fedezett fel, ahol az összeesküvők rejtekhelye volt. Ivan Manov, a kommunista titkos bizottság tagja a rendőrség felszólítására sem adta meg magát, ezárt a rendőrök agyonlőtték.

I másnap már lázitotta ol| vasóit az egész jegyzői

kar ellen,

5 Nem áiallotta azt sem papirra ] vetni, hogy a jegyzők a szegény ember kicsalt pénzéből mulatnak. Mindig a legszélsőbb irányzattal tartott és sokszor túltett a Népszaván. Mint a farkas a bárányok közé, úgy férkőzött be a falukba és kiszámíthatatlan pusztítást vitt véghez a politikailag éretlen tömegek között. (Politikailag csak kissé is érett ember nem vette a kezébe Drózdy förmedvényét.) Legártósabb, a legkárosabb akkor lett a szerepe, mikor a földreform tárgyalásait megkezdték. Ezen a téren olyan túlzó követelésekkel lépett elő, amelyekről még a leghangosabb demagóg sem mert álmodni.

Végre a belügyminiszter is megsokallta a Magyar Ugar izgatásait és

tegnap rendeletct adott ki, amellyel a Magyar Ugart betiltotta.

Drózdy lapja Zalában is pusztított és rontotta az egészségi s haladást. Mindenesetre örülünk, hogy végre megszabadította Zalát és a magyar népet egy för- medvénytől, de mégsem mulaszt- I hatjuk el megkérdezni: — Miért I nem előbb ? Miéit csak most?

I A belpolitika hirei*

I

Bpest, dpr. 24. A „Magyar Hírlap* irja; A demokrata szövetség részt vesz a választójogi javaslat parlamenti vitájában.

Bpest, dpr. 24. A „Magyar Hírlap“ értesülése szerint Haller István visszalép a keresztény- szocialista párt éléről.

Gazdasági tárgyalások négy állammal.

Budapest, dpr. 24. A jövő kedden vagy szerdán érkezik Budapestre az osztrák delegáció. Amig Budapesten az osztrákokkal való tárgyalást tűzték napirendre, odakint már három országgal is folyik a tárgyalás a gazdasági és kereskedelmi szerződés megkötése érdekében. Franciaországgal diplomáciai utón már megkezdődött a tárgyalás, illetőleg a szerződés megkötésére irányuló eszmecsere. Olaszországgal szintén megkezdődött a tárgyalás, még pedig Rómában és ez a megbeszélés már valamivel szélesebb mederben halad, mint Franciaországgal. Még Spanyolországgal tárgyal Magyarország. Korányi Frigyes báró, a kormány megbízottja, el is utazott már Madridba, hogy előterjessze a kormány kívánságait a magyar-spanyol kereskedelmi szerződést illetőleg.

Drózdy Győző lapját betiltották.

A „Magyar Ugar“ többé nem fogja a konkolyt hinteni. — A lap veszélyeztette az állam békéjét.

A balatonfüredi szinház megalapítása és működésének első évtizedei.

Irta : Fára József, Zalavármegye főlevéltárosa.

(Utánnyomás tilos.)

A vármegye közönségét az az önző szempont indította arra, hogy Fekete Gábor társaságának szerződtetését elhatározza, hogy az immár másfél év óta játszott a vármegye különböző helyein, mig Komlóssy az egész társaságával együtt az őszi és téli idényt Kassán töltötte és csak nyaranként jött el a fürdőidényre a füredi színházba. Azt, hogy vájjon melyik társaság értékesebb, melyik nyújt művészit, melyik szolgálja jobban a magyar művelődést, teljesen figyelmen kívül hagyta, csak a maga önző érdekeit tekintette.

Ez tette szükségessé, hogy Kisfaludy a művészetről vallott felfogását előre bocsássa és hogy azok után előadhassa, hogy a művészetről vallott ilyen nézetei

mellett milyen szempontok vezérlik őt a füredi szinház igazgatásában. Elsősorban, hogy a füredi szinház jelentős voltát kellőkép igazolja, magának Füred fürdőjének a jelentőségéről szól.

Füred abban az időben fontos szerepet töltött be hazánkban. Oly pontja volt az országnak, ahol az ország minden vidékéről a magyar társadalom csaknem minden akkor számbavehető osztálya, az iparos, kereskedő, földbirtokos nemesi és főnemesi osztályok, a papirend sok-sok taggal képviselve volt Füred akkortájt — a mint Kisfaludy irja: „A magyar nemzetnek s országnak... kisded mértékbe i alakult képét viseli.“ A sok hazai fürdő-vendég mellett az akkoriban is már Európa-szerte jól ismert fürdő bőven vonzott külföldieket is, nem ritkán találunk és nem egy vendéget az osztrák örökös tartományokból, a szomszédos Németországból, Romániából, sőt a külföldi utazók, angolok, franciák, amerikaiak is leg- többnyire útba ejtik a hires fürdőhelyet.

Zala megyének ez a kiváltságos pontja volt az, amelyen oly közönség gyűlt össze, hogy olyannal nem dicsekedhetett még a megye székhelye, Zalaegerszeg sem, holott ott megyei gyűlések alkalmával szép számú közönség gyűlt össze. Azonban különbséget kell tennünk a két közönség között.

Az Egerszegen összegyűlő nemesség csak pár napig maradt ott, hogy a megyei ügyeket megbeszélje, igy ez az alkalmi gyülekezet színészet szempontjából számításba igen kevéssé jöhet. Számításba nem vehető még abból a szempontból sem, hogy csak férfiakból áll. Már pedig — Kisfaludy szerint — „Ne felejtsük pedig soha, a nőnemnek érdekét is nemcsak illő, hanem kötelességünkben is álló figyelemre méltatni, kivált azon ágá- ■ ban a művészetnek, melynek gyakorlásában ő is hasonló részt vesz, melynek nem annyira emberi ész hideg, száraz okoskodásaiból, mint a szívnek érzelmeiből, mint minden cselekedetek kútfejéből fakadóit forrása.“

Szinmüvészet szempontjából — a közönség sokaságát és összeállítását tekintve — ezek szerint Füred más elbírálásban részesítendő. De más elbírálás illeti Füredet közönségének értelmi és műveltségi színvonala szempontjából. „A Füreden összegyűlni szokott mindkét nembeli publikum — mondja Kisfaludy — mindenkor műveltséggel, értelmiséggel bíró, tehetős és kényes, nagyszerű társaság.“

Vonatkozik ez a hazai fürdővendégekre. Nem szabad azonban tekinteten kívül hagyni a külföldi fürdőlátogatókat sem, akik között nem egy igen magas személyiség is akadt. És ennél a pontnál emelkedik Kisfaludy a provinciális szempontoknál magasabbra és az általános, orszá-