Zalamegyei Ujság, 1925. február (8. évfolyam, 46-48. szám)

1925-02-26 / 46. szám

Zalamegyei Újság 1925 február 26. NAPI HÍREK. ÉVEKNEK MEGÍGÉRT BOLDOG­SÁGA. Mondtad: hiszel bennem és szeretsz; Mondtam: hiszek benned és szeretlek. * Jöttek aztán fáradt gondok, távol húzott nagy ködöt közibénk, de semmi — semmi nem győzött hitünk fölött. Mentünk, féltünk, sírtunk, vártunk, egymásért szólt az imánk és a szeretet a szivünkből mint szent áldás hullt reánk. Bús két utunk újra össze ért egy téli esteien; hogy ezután velünk járjon a boldogság s a kegyelem. * Mondod: hiszel bennem és szeretsz; Mondom: hiszek benned és szeretlek. EGY ESŐCSEPP. Egy esőcsepp hullt a kezemre és fáradt szemmel, fáradtan nézem; fényes kis esőcsepp, e meleg dologba fáradt sárga kézen oly fura. Magas felhők gyöngye a nap fényében idegesen reszket, ereszről csöppent tavaszi felhökönny, amit a napsugár a földre eresztett, hogy szivemnek nyugalmát feldúlja és felszáradjon ez elszikkadt kézen, és eltűnjön, mint minden e földön elveszve a titkos mindenségben. OROSZ IVÁN. * 6 Róm. kát: Kord. M. Prot: Sándor. Görög : Porti r. Izr: Adar 2. Nap kel: 6 óra 48 perckor. Nyug­szik: 5 óra 39 perckor. Napirend: Zalaegerszegi „Edison“- í mozi: Sába királynője. Idöjóslás: Növekedő felhőzettel és j később hőemelkedéssel csapadékra | hajló idő várható. — Istentisztelet. A nagyböjt szombatjain este 6 órakor szentbeszéd és litánia lesz Zalaegerszegen. A szent­beszédeket Gyük Pál hitoktató mondja. Március 1-én a fél 12 órai szentmisén az Egyházi Ének- és Zeneegyesület énekkara szerepel. A nagyböjt pén­tekéin délután 3 órakor keresztuti ájtatosság lesz a kórházi kápolná­ban. — Házasság. Mesterich Magdus- kát folyó hó ‘23-án vezette oltárhoz Keszthelyen Szalay Jenő dr. Az eske- tési szertartást Szalay Albin dr. pre­montrei-rendi kanonok végezte. A ta­nuk Ábrahám Andor dr. premontrei- rendi kanonok és Mesterich Elek dr. keszthelyi járási tisztifőorvos voltak. A fényes esküvőn jelen volt Keszthely és vidékének szine-java. — A szombathelyi egyház­megye római zarándoklatára február 28-ig még lehet jelentkezni. — EzUstmennyegző. A napok­ban ülte Zalakoppányban házasságának 25 éves jubileumát Hajas Ferenc ven­déglős. A jubiláns párt rokona, Kauzli Gyula csatári esperesplébános áldotta meg. — A zalaegerszegi Egyházi Ének- és Zeneegyesület szere­nádot adott Czobor Mátyás polgár- mesternek és Mérő Géza pénzügyigaz­gatóhelyettesnek, mint az egyesület kiváló támogatóinak, névnapjuk alkal­mával. — Itt említjük meg, hogy a hosszú ideje szünetelő Irodalmi és Művészeti Kör a hangszereit, kottáit használatra átengedi az Egyházi Enek- és Zeneegyesüleínek. — A jószívűségnek ritka pél­dája. Zákány községben pótolhatatlan csapás érte a — verebeket és egereket. Kilencvenötéves korában meghalt Varga György gazdaember, aki arról volt hires, hogy világéletében mindig télen csépeltette el a gabonatermését. Hiába figyelmeztették, hogy a téli cséplésig megfelezik a termést a verebek és egerek. A jó ember mindig azt vála­szolta,- hogy a verebek és egerek nem vethetnek maguknak, pedig azoknak is élniök kell. — Tűz. Tegnap déli egy órakor Zalaegerszegen tűz ütött ki a vár- megyeházával szemben levő Leitner- féle rőfös üzletben. Az üzletből kitó­duló nagy füst sok embert csalt oda. Azonban a tűz egész jelentéktelen volt és hamarosan el is oltották, úgy hogy a tűzoltóság beavatkozására nem is volt szükség. — Háziszarkák éltek Keszt­helyen a Práger Sámuel Fia keszt­helyi cégnél. A szarkák többféle árut tüntettek el, mig végre a keszthelyi rendőrség rajtacsipte őket. A háziszar­kák neveit a nyomozás érdekében nem közölhetjük. — Országos vásár Lentiben. Február 23-án tartották Lentiben az országos vásárt, amelyre a rossz idő ellenére is szép felhajtás volt állatban. Azonban kevés adás-vevés történt, mert az eladók nagyon olcsónak tartották a kínált árat s nem akarták állataikat elkótyavetyélni. Ennek megfelelöleg nagy pangás volt a kirakodó vásárban is, mert pénzt nem hoztak be az állat­vásárról és a közönség nem is tudott venni. Nagy volt a kínálat az árusok­nál. Szinte erőszakkal fogdosták a vevőket. — A zalaegerszegi zsidó hit­község küldöttsége a polgár- mesternél. Ismeretes, hogy a zala­egerszegi zsidó hitközség régóta kéri a várostól a tulajdonát képező Tompa­utcai elemi iskola épületének vissza­adását, mivel a lelkészlakás kérdése még mindig megoldatlan és a kérdést úgy akarják rendezni, hogy a Tompa­utcai házat eladnák és helyette uj lelkészlakást és egyben hitközségi házat építenének. A város a hitközség óhajá­nak mindeddig nem tehetett eleget, mivel az iskolát nem tudta megfelelő épületben elhelyezni. — A zsidó hit­község küldöttsége, hogy az ügy vég­leges megoldást nyerjen, tegnap dél­előtt a polgármesternél járt, akit arra kértek, hogy ha már az épületet nem tudják átadni, vegye azt meg a város, hogy igy a hitközség tervét megvalósít­hassa. A polgármester válaszában meg­ígérte, hogy kívánságukat a legnagyobb jóindulattal fogja kezelni és pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. — Foga nőtt egy aggastyán­nak. Budapestről jelentik : A csongrád- megyei Tömörkény községben meg­történt az a ritka eset, hogy Szemerédi Imre 87 éves és 20 év óta teljesen fogatlan aggastyánnak a felső álkap­csában 3 erős foga nőtt. Már a nyáron j szabályszerű fogzási fájdalmak lepték f el az öreget, aki most fogadkozik, 1 hogy ha az alsó álkapcsában is 3 foga i nő, akkor terepszemlét tart az özvegy s sorban levő menyecskék között és [ megnősül. | — Egy asszony a vonat elé vetette magát. Kisapáti és Nemes- gulács között a Tapolcáról induló személyvonat elé vetette magát özv. Mészáros Tamásné szül. Pap Anna , 65 éves kisapátii lakos. A szerencsétlen i asszonyt a mozdony a szó szoros értelmében lefejezte és a levágott fej a töltés mellé gurult. Az öngyilkosság biztos oka még eddig nincs kiderítve. Állítólag az asszony igen el volt kese­redve amiatt, hogy férje, Kire minden vagyonát ráköltötte, rosszul bánt vele. — Szerencsétlenség a lenti! í fűrésztelepen. A lentii hercegi i fűrésztelepen Kaj János munkást egy [ léc úgy hasbavágta, hogy belső sérülé­seket szenvedett. — Tizenkét rendbeli sikkasz­tással vádolják a volt pacsai jegyzőt. Megírtuk annak idején, hogy Gömbös Rezső pacsai jegyző lemon­dott állásáról. A lemondás azért tör­tént, mert Gömbösről furcsa hírek kezdtek keringeni és emiatt helyzete tarthatatlanná vált. Mint most kiderült, Gömbös elsikkasztotta a felektől besze­dett kincstári illetékeket, s azok ezért feljelentést is tettek ellene. A csendőr­ség az alapos gyanuokok alapján Göm­bös Rezsőt őrizetbe is vette és beszál­lította a nagykanizsai ügyészség fog­házába, ahol a vizsgálóbíró már ki is hallgatta és kihirdette előtte az előze­tes letartóztatásról szóló végzést. Göm­bös Rezső volt pacsai jegyző ellen az a vád, hogy adásvételi szerződéseket csinált és a jegyzői munkadijon kívül felvette az átruházási illetékeket — esetenként nol 600, hol 800 ezer, hol másfél millió koronát — és ezeket a pénzeket, melyeket részint a nagykani­zsai, részint a keszthelyi adóhivatalnak kellett volna beszolgáltatnia, magánál tartotta és elköltötte. De emellett a szerződést sem készítette el, vagy illetékelés végett nem mutatta be. Gömbös 1923. óta folytatta ezt a manipulációt. A dolog úgy tudódott ki, hogy a felek sokáig nem kapták meg a szokásos bekebelezési végzésüket, utánajártak az ügynek és akkor jöttek rá, hogyan „dolgoz'ik“ a jegyzőjük. Erre feljelentették a csendőrségen. Azon panaszkodik, hogy rossz [az ernyője, S nem tud újat venni, mert ke­lvés a pénze, Most itt az alkalom jó lesz fel- [használni, Kevés pénzért vehet, minden [hölgy és férfi. Száztizezerért kaphat divat- [nyelüt, szépet, Százhetvenért pedig vehet már [félselymet. Sokkal finomabb sem kerül [igen sokba, Siessen mielőbb HORVÁT divat- áruházba. EGYESÜLETI ÉLET. )( A lenti-i Római Katolikus Polgári Olvasókör saját könyvtára javára, tánccal, szerpentin és konfetti csatával egybekötött zártkörű műked­velői szinielőadást rendezett. Színre került Géczy István népszínműve: „Amit az erdő mesél“. Az előadás megfelelő erkölcsi és anyagi sikerrel zajlott le. Előfizetett-e már I a Zalamegyei Újságra? Február g 26 I Csőtört. | Zalaszentgrót múltja. Közli: Békefi László. Előszó. Ez a történelmi visszapillantás, amely Zalaszentgrót múltjára emlékezés — nem az én munkám. Néhai való édesapám és elődöm, Békefi Elek zalakoppányi igazgató-tanitó irodalmi hagyatékában találtam rá az alábbi adatokra, ki viszont Novák Mi­hály, a boldogult közismert „Réztolli“, valamint Bátorfi segítségével jutott azokhoz, közös kutatásuk révén. Ezen szétszórt halmazból egy-egy eseményt fel-fel említettem környékbeli (főleg zalaszentgróti) ismerőseim vagy jóbarátaim előtt, akik többször kifejez­ték óhajukat, hogy keressek módot arra, hogy legyen maradandóvá ez a gyűjtött anyag. így, — hogy úgy mondjam — köz­kívánatnak engedve közzéteszem soro­zatosan mindazt, amit a fentemlitettek összegyűjtöttek, kiegészítve néhol azzal, amit kutatásom és az anyag felülvizs­gálása utján megtudtam. Ismétlem tehát, hogy a munka a boldogult elhunytaké, én csak a toll- vivőjük vagyok. * Zalaszentgrót nagyon régi város. Legalább is egykorú a türjei convent alapításával. Szent-Gróth, (Szentgilórt, Szentgiróth) hajdan a türjei prépost- sághoz tartozott, mely IJ84-ben Tyrle Lambert gróf után neveztetett Türjének. Lambert gróf utóda Dénes „szent- gilórthi“ bán volt. Ezen időtől kezdve százados, vagy félszázados időközökben bár, de állan­dóan találunk feljegyzéseket Zalaszent­grót múltjából. 1242-ben IV. Béla királyunk a tatár­járás után ezen jelentékeny birtokot, már mint a Tyrle grófok i ürjéjét, vele Szent-Gróthot is a premontrei rendnek adományozta. 1335-ben a feljegyzések szerint ezen rendet nagyobbszabásu adományozásá­val gyarapitá szentgilórti Fülöp mester. 1499-ben Jánostól és Andrástól a Pogány családok többekkel egyesülten zálogba veszik „Szent-Gilort“ várát és városát s abba II. Ulászló király paran­csára a fehérvári keresztesek conventje által voltak beiktatandók. Ugyanezen idő tájban (a XV. század vége-felé) a tür­jei premontrei rend megkapta még a szentgróti malmot és a piacvámjogot, mely javak birtokában maradtak a rendnek egész a mohácsi vészig. Ezen időben alapittatott és építtetett Szent- Grót külvárosában (Polgárváros) egy női zárda, mely a türjei prépostság védnöksége alatt állott. 1526-ban már a Hagymásyaké Szent- Gróth. A Hagymásy-család innét irta előnevét. Szent-Grót ekkor már „mező­városaként szerepel és igy is említik. Ezen évben az egyik Hagymásy Szent- Gróth várának kapitánya volt. A Hagy- másyak a mohácsi vész után Luther követőivé lettek. 1541-től 1545-ig tartó időközben Hagymásy Kristóf és Euszták a türjei kolostort, sok türjei lakóházat, magát a temetőt, sőt szt. Annáról nevezett templomát földig lerombolták. A türjei monostort később Kristóf és Miklós minden birtokuktól megfosztották, Né­meth György nevű gazdatisztjüket 1605-ben börtönbe vetették, sőt Csabi Mihály nevű szolgájuk által Ujlaky La­jost, (Sümegh várában lakó veszprémi püspököt), aki egyszersmind türjei pré- ? post is volt, Sümeg várában lefejeztet­ték, testét az ablakon ledobták, fejét karóra tűzték. Ezidőben Szent-Gróth mezőváros adójának felét, mely a pré- postságot illette, erőszakkal bitorolták, szóval temérdek kárt okoztak a pré- postságnak. Ezek barbár pusztítása alatt semmi­sült meg a Szengrót-külvárosi (Polgár­város, jelenleg Kisszentgrót) már előbb említett női zárda is. Romjai fennál­lottak 1780-ig. Maradványa mais látható, az úgynevezett , puszta-torony', mely már csak denevérek és baglyok tanyája, de mégis a XV. század óta dacol az idők viharában, megfosztva támogató erőtől, elhagyottan, csonkán. Zalaszentgrót sokat emlegetett, száj- ról-szájra szálló „erős-vár“ jellege a t XV. század után, főleg a XVI. század ; közepén kezd kibontakozni, kialakulni. Ezen időre esik ugyanis a török hó­dítás kora. A mohácsi vésznap után bekövetke­zett szomorú idők nem múlhattak el nyomtalanul a mi vidékünkre sem. Az 1532-ik év már Kőszeg várának siker­telen ostromát jelenti. 1538-ban pedig megköttetett a nagyváradi béke Ferdi- nánd és János király között. A láng­eszű „Martinuzzi“, a nagyváradi „vas­püspök" János halála után annak fiá­nak, János Zsigmondnak szerette volna megszerezni, illetve visszaszerezni az erdélyi királyságot, akár török segít­séggel is. Ezidőben, 1541-ben foglalta el Szulejmán Buda várát. A szent-gróthi vár a török hódítás korában tényleg nevezetes erősség volt, mert, ha nem volt az előtt is számot­tevő erőd, az alábbiak szerint azzá erődittetett. 1556-ban Zalamegye nemesei és urai úgy egyeztek, hogy azon urak, kik a Zala folyó inneni részén (balpart) vár­ral nem bírtak, a szent-gróthi vár erő­dítésére rendeltettek akként, hogy a földesurak jobbágyaiknak szekeres" és kézimunkáit Szent-Gróth várának erő­dítésére tartoznak fordítani. A vár ekkor is a Hagymásyaké volt. 1556-ban Zalamegye három egyenlő részre osztatott s a Szent-Gróíhoz tar­tozó legközelebbi egyharmad rész az összes közmunkát a vár erősítésére tartozott adni. Már ez időben Kanizsa vára török kézen volt, ugyanis az 1601. évi or­szággyűlés határozza, a többek között: hogy Zalamegyében, .... Szent Gróth, mely vár is hivatva van erős ellentál- lást kifejteni a török berohanás és a török kézen levő Kanizsa ellen, kato­nákkal és szerekkel megerősittessék 1 1602-ben ugyanezt rendelték el; 1604-ben újra elrendelik a további megerősítést. Ugyanekkor beosztották a várhoz a közelfekvő vidéket. Ezen időre esik Rudolf uralkodása, a protestáns vallás üldözése, vagyis a vallásháború. Egyfelől a török, másfelől a tivornyázó német és más nemzeti­ségű császári tisztek és katonaság sa­nyargatták a békés népet, végre szín­vallásra késztették a magyar várurakat. 1605-ben még a Hagymásyak kezén volt Szent-Gróth. Ezideig, úgy látszik, a császár hivei voltak a Hagymásyak. Erre vall az a tény is, hogy folyton az országgyűlés sürgette, kötelezte a vi­déket a vár megerősítésére a — török­kel szemben való védekezésre. Ugyanekkor más — ide nem tartozó­okok hozták magukkal a Bocskay-fel- kelést. Hangsúlyozom, hogy „ide nem tartozó okok“, mert hiszen nekünk csak a Szent-Gróth-ra vonatkozó ada­tok felsorakoztatása a cél. (Folytatjuk.) Kffil

Next

/
Oldalképek
Tartalom