Zalamegyei Ujság, 1925. február (8. évfolyam, 46-48. szám)

1925-02-26 / 46. szám

1925 február 26 Zalatregyei Újság 3 Törvényszék. Aki pellengérre állította a menekült tisztviselőket. Németh Rozália, Paslek Lajos zala­egerszegi földbirtokos cselédleánya is­mételten is cselédkönyvét sürgette a múlt év folyamán a zalaegerszegi fő­szolgabírói hivatalban. Kérésének azon­ban nem tudtak eleget tenni, mivel a cselédkönyvek még mindig nem érkez­tek meg a belügyminisztériumból. A cselédlány, mikor ötödször ment el a cselédkönyvért, egészen közel ment Gaál István irodafőnök asztalához és a magyarázatok ellenére is, éles hangon követelte cselédkönyve kiállítását. Gaál István figyelmeztette a heveskedő lányt, hogy viselkedjék csendesebben, mert ez hivatal. Erre a lány kifakadva azt mondta, hogy ő nem ér rá mindig a hivatalba szaladni. Mivel pedig visel­kedésével azt sejttette, hogy nem hiszi el, hogy nincs cselédkönyv, Gaál István szigorúan rendreutasitotta. A lány haza­szaladt és otthon azt mondta, hogy egy tisztviselő ezen szavakkal illette: — Ez nem istálló! Takarodj innen, mert kirúglak! Paslek Lajos erre tollat ragadott és „Közigazgatási epizód11 címmel cikket S irt a Zalavármegye 1924. évi február t 26. számába. A cikk súlyos kitételekkel | sértette meg a hazájukat vesztett tiszt- jj viselőket. Paslek Lajos ugyanis azt f hitte, hogy a lányt egy menekült akarta í „kirúgni.“ Gaál István sajtó utján elkövetett ? rágalmazásért feljelentette a cikk szer- f zőjét. Ezt az ügyet most tárgyalta a zala- \ egerszegi kir. törvényszék Czikó János jj elnöklésével. Paslek nem is tagadta, j hogy a sértő cikket ő irta. Elnök: Ismerte ön Gaál Istvánt? Paslek : Nem. Elnök: Azt hittem, ismerte, mert azt f irta, hogy menekült. Paslek: Azt hittem, hogy menekült... j Elnök: Ön feltételezte tehát, hogy * aki menekült, az csak gazember lehet. jj Paslek: (nagy küzködés után) Nem. ! Minthogy a cikk különösen az érdé- \ lyieket sérti, elnök megkérdezte, hogy | járt-e Erdélyben Paslek. A vádlott za- 1 vartan mondta, hogy Torontálban volt I egy ideig gyógyszerészgyakornok. Elnök: Mennyi ideig? Paslek: Egy évig. Elnök: (erélyesen) Nem hiszem, hogy Erdélyben hosszabb időt töltött volna. Én ismerem jól Erdélyt, de ott ilyesmit, amiket maga irt, nem tapasztaltam. Majd Paslek azt bizonyítgatta, hogy a menekült tisztviselők rendkívül sú­lyosbítják terheit. ? Elnök: Mennyiben? Paslek: Mert szaporodott miattuk az adóm. Azután Paslek arról beszélt, hogy sok a tisztviselő és ismét a terheit hozta elő. Elnök: Ön áldozott talán valamit az ingatlanaiból ? Paslek: Nem, Elnök: Na látja. Lakott magánál valaki ? Paslek: Nem. Kaszaházán el van foglalva a házam. Elnök: Hova valók az ön lakói? Paslek: Nem tudom. Azután a sértett Gaál Istvánt hall­gatták ki. Gaál elmondja, hogy a cse­léd goromba volt. Az a gyanúja, hogy Paslek biztatta fel. Paslek: Nem küldtem, hogy gorom- báskodjék! Juhász István tanú emlékszik az esetre. A lány még édesanyja nevét sem tudta megmondani. Egyszer ha­ragosan azt mondta: Azt hiszik, én mindig idejárok ? Gaál sértő kifejezé­seire nem emlékszik. Kovács Hona (a másik tanú) is em­lékszik az esetre, Gaál figyelmeztette, hogy a könyvek Pesten vannak még, tehát ne gorombáskodjék. Nem emlék­szik arra, hogy Gaál azt mondta volna a lánynak: kirúgja. Németh Rozália (Paslek cselédje) megismétli, amit Pasleknak mondott, hogy Gaál ki akarta rúgni a hivatal­ból. Azután Lengyel dr. ügyész mondta el vádbeszédét. A vádat fenntartja, mert a cikk elejétől-végig rágalom. Igaztalanul vádolta a menekülteket cik­kében, amelyet alkalmazottja bemon­dása alapján irt. Pasieket sajtó utján elkövetett és hivatalból is üldözendő rágalmazásért kéri súlyosan megbün­tetni. Paslek védekezésében azt hangoz­tatta, hogy a menekülteket soha az életben nem bántotta és a cselédlány szavahihetőségét bizonyítgatta. Elnök: önnek a főbírónál, vagy al­ispánnál kellett volna jogorvoslást ke­resni. És talált volna is. Az nem szol­gálja a közérdeket, ha ön a menekül­teket megvádolja. Azután a bíróság kihirdette az íté­letet. Bűnösnek mondotta ki Paslek Lajost a sajtó utján elkövetett rágalma­zás vétségében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával 30 napi fog­házra átváltoztatható 3 millió fő- és 10 napra átváltoztatható 1 millió kor. mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet meg- okolása szerint Paslek cikke oly té­nyeket állít, amelyek ha igazak volná­nak, Gaál István ellen fegyelmi eljárást indítottak volna, sőt fegyelmi büntetést is kapott volna. A törvényszék a rá­galmazás tényálladékát bizonyítottnak vette. A törvényszék azt is megállapí­totta, hogy a cikket nem közérdekből irta, — mert épen közérdekből a hatósághoz kellett volna fordulnia. A menekültek egész légióját állította pellengérre. A cikk hangja pedig majd­nem izgató a köztisztviselők elien. Paslek és az ügyész felebbeztek. Egy volt keszthelyi gazda­sági akadémiai hallgató a tör­vényszék előtt. Ver'oőczy Gyula volt keszthelyi gazdasági akadémiai hallgató, aki a világháború alatt az összes harctereket végigküzdötte és több vitézségi érmet is szerzett, csalás­sal és lopással vádolva állt a nagy- kanizsai törvényszék előtt. A megté­vedt ember Keszthelyen társaitól ruhá­kat kért kölcsön, amelyeket azután nem adott vissza, ezenkívül a budapesti Áruforgalmi R.-T.-tól burgonyaszállitás címén 11 milliót csalt ki, de a burgo­nyát nem szállította. A tárgyaláson a vádlott mindent töredelmesen beismert. Kihallgatása után a bíróság újabb tanuk beidézését rendelte el, s ezért a tárgyalást március 16-ra napolta el. IRODALOM, MŰVÉSZÉT. * Csathő Kálmán — mint Buda­pestről telefonálják — a mai napon megvált a Nemzeti Színháztól. A zalaegerszegi színház műsora a Csütörtök: Az éj királynője. Péntek: Antónia. Szombat: Árvácska. Vasárnap délelőtt,: Napkelet rózsája. „ este: Árvácska. Hétfő: Hazajáró lélek. SPORT. A Nagykanizsai Torna Egylet vasárpap tartja országos birkózó ver­senyét. amelynek nevezési határideje most zárult le. A versenyen nagy számban vesznek részt Kaposvár, Pécs, Szombathely, Székesfehérvár és Buda­pest atlétái, köztük két olimpikon is. Keszthelyi távfutó a chatten- burgi országos versenyen. A budapesti Egyetértés Sportklubot meg­hívták a Chattenburgban tartandó or­szágos távfutó versenyre. A versenyre a klub Király Pált, Lázár Bélát és Pallag Imrét nevezte be. Pallag Imre jelenleg Keszthelyen lakik és a távfu­tásban ottan is kiváló eredményt ért el. Az Amazon szállótól a fenéki hídig levő 12 kilométeres távolságot, Bódis Mihály kerékpáros kísérete mellett, a rossz ut ellenére 52 perc alatt futotta be oda és vissza. NYILT-TÉR.*) Köszönetnyilvánítás. Folyó hó 22-én, vasárnap, a kollé­gáink által rendezett jubiláns ünnep­séggel kapcsolatban megnyilvánult jó­kívánságokért, valamint a vidékről érke­zett üzeneti, levélbeli és távirati üd­vözletekért leghálásabb köszönetét mondunk. Igaz köszönet még azoknak a meg­értő jóakaróinknak, akik ebből az al­kalomból ajándékukkal megörvendez­tetni szívesek voltak. Végül köszönetét kell még monda­nunk özv. Tivolt Gyuláné vendéglős- nének, aki a társasvacsora rendezését és kiszolgálását a várakozáson felül | kifogástalanul eszközölni szives volt. I Zalaegerszeg, 1925 febr. 25. Gangler József és Hegedűs Ferenc. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Közgazdaság: i Védjük meg gyümölcsfáinkat. (Felhívás.) Az ország gyümölcstermelésének fej­lesztéséhez és védelméhez fűződő fon­tos közgazdasági érdekre való tekin­tettel a gyümölcsfák állati- és növényi ellenségei nagyobbmérvü kártételeinek megakadályozhatása és az ellenük való rendszeres védekezés céljából a gyü­mölcsbetegségek elleni védekezés a 96950—1924. F. M. számú rendelettel kötelezővé tétetett. Ezek a betegségek: 1. Az almamoly, amely ellen legcél­szerűbben úgy védékezhetünk, hogy a tél folyamán a fák kérgét megkaparjuk és a kaparékot elégetjük. 2. A gyümölcspenész elterjedése ak­ként akadályozandó meg, hogy a fán rothadt, vagy lehullott fertőző gyümöl- j csőt, valamint a fán maradt muniákat le kell szedni és el kell égetni. Meg­támadott hajtások rajtaszáradt levelek­kel és virággal, valamint muniákkal gondosan levágandók és elégetendők. A fák alját tisztán kell tartani és a fa csurgóig fel kell ásni. A fák a tiszto­gatás, metszés és kefélés után még rügyfakadás előtt 3—4 héttel erős kénes oldattal permetezendők, amely célra használhatunk 20 fokos mészkénlevet. (1 liter mészkénlé higitva 3 liter vízzel.) Legmegfelelőbb védekező szer a „Sul- farel“. A permedével a fák oly annyira locsolandók, hogy az ágakról csurogjon. 3. A varasodás, az almán és körtén a fák levelein, zöld hajtásain és félérett gyümölcsén zöldesbarna, később fekete foltokat okoz, melyek megkeményednek. A fiatal hajtásokat pedig gubacsszerü kinövések varassá teszik. A varas, beteg galyakat ki kell vágni | és elégetni, varas részeket oltásra hasz­I nálni tilos. A fán levő beteg és lehul­lott gyümölcsöt meg keli semmisiteni. A fák alja őszkor felásandó. A fák tisz- | titás és lekefélés után még rügyfakadás í előtt erős réztartalmu permetlevekkel í permetezendők. E célra 2'4-os bordói, vagy Perosan lé használható. 4. A táska, vagy bábszilva, mely betyóka néven ismeretes, a gyümölcs­eltorzulásokat idézi elő. A gyümölcs lapos és hosszúkás, a színe sárgás lesz és korán lehull. E betegség főterjesztője, a vadmeggy, kiirtandó. A lehullott és fán eltorzult gyümölcsöt meg kell semmisiteni. A fák tisztitása, kefélése, metszése és a fák alja felásás után, rügyfakadas előtt két százalékos bordói, vagy Perosán lével megpermetezendők. Virágzás utá­ni, nyári permetezéseknél egy százalé­kos levek használhatók. Az itt felsorolt védekezések azonnal megkezdendők és legkésőbb április hó 1-ig befejezendők. Felhívom a birtokosokat, hogy a fen­tebb felsorolt káros gyümölcsbettgsé- gek ellen a saját érdekében is mindenki védekezzék, mert aki fentebbi hatósági utasításnak megfelelő védekezéseket elmulasztja, az 1894. XII. t. c. 95. § K. pontjába ütköző kihágást követ el és 500.000 koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel fog sujtatni. Ezen felül a véde­kezés a mulasztó költségére a hatóság által fog végeztetni. A védekező szerek beszerzésére és megrendelésére nézve részletes felvi­lágosítás a zalaegerszegi városháza II. em. 8. ajtó nyerhető. A polgármester. Budapest, február 25. Irányzat i az értéktőzsdén gyenge, a terménytőzs­dén tartott. Budapesti valuták hivatalos árfolyamai. Holland forint 08763—29029 márka 16992-17156, dinár 1140—1162, lei 348—350, belga frank 3624 —3656, dán kor. 12677-12807, norvég ko­rona 10832—10998; angol font 344000— 347000, lira 2903 2935, dollár (ötön leiül) 71970—72600, dollár (ötön alul) 71870-72600, francia ír. 3776-3800 szo- koi 2127 -2147, svéd korona 19274— 19442. leva 517—525, osztrák korona 102 10-102*70, svájci frank 13820 • 5 13974, lengyel márka 13793 —13947 Zürichi zárlat. Sudapest 72*—, Páris 2705*, London 2478*, Newyork 620 75, Brüsszel 2615* Milánó 2105-, Hollandia 2C8 55, Berlin 12387*, Bécs 7333, Szófia 377 5, Prága 1540*, Varsó 100*,Bukarest 255*, Belgrád 840*. T ermény tőzsde. A terménytőzsde mai irányzata tar­tott. Lényegtelen árváltoztatásokat esz­közölt az árjegyző bizottság, s a búza árát a legalacsonyabb minőségben 2500, a kölesét 5000, a korpáét 2500 koro­nával leszállította, a rozs árát 2500 ko­ronával emelte. Hivatalos árfolyamot i 76 kg-os tiszavidéki búza 562*5—565, egvéb 560*~562, 77 kg-os tiszavidéki 567-5—570, egyéb 565-567*5, 78 kg. tv. 570-572.5, egyéb 567*5—570, rozs 455*- 457 5 takarmányárpa 400 —420, sör- árpa 470-490, köles 285-295, zab 425 -440*, tengeri 260*—265“, repce 660—690, korpa 235*—237*5, lucerna 230—250, lóhere 250—270*. Lisztárak. II. kezes 00-ás 8100— 8100, 0-ás 790"—7930, 2-es 7700— 7700, 6-os 6400—6490. Budapesti malmok 00-ás 9550-9560, 0-ás 6450­9450, 2-es 88:0-8850, 4-es------­-----, 5-ös--------------, 6-os 7350— 7350 . ­Arany-ezüst. Ezüst egykoronás 5800—5950, kétkoronás 12200—12200, forintos 16500—16500, ötkoronás 31000—31000, arany tizkoronás 143 — 143000, huszkoronás 285000—286000, dukát arany 165000, ezüst 950-es fi­nomságú 148 \ 900-as 14C0, 800-a- 1200, 750-es 11C0, törtarany 14 kará­tos 260j0, szinarany 47*—48000, pla­tina 220000—230000 korona grammon- kint. Irányzat tartott, forgalom csekély. Ferencvárosi sertésvásár. Nyílt,vásári maradvány 213 drb. ser­tés. Érkezett 624 drb. sertés és 40 drb. süldő Eladatott 260 drb. süldő. Ela­datott 260 drb sertés és 40 drb. süldő. Árak: könnyű 17—18, nehéz 19—21, süldő 19—20. Zárt vásáron nem volt forgalom. i Takarmányvásár. Árak méter­mázsánként 1000 koronákban értendők. Réti széna II. rendű 80—115, III. rendű 35—75, muhar széna 13 J—170, lucerna széna 130—200, takarmányrépa 45—50, alomszalma 50—70, zsuppszalma 110— 115 ezer. Magpiac. Mák 18—19, dió 13—14, Viktória borsó 6—55C0, express borsó 65—67, lencse la 7—9, aprószemü 3— 3500, fehérbab 3800—4000, biborhere 4—45UÜ, muharmag 2—2300, cirokmag 2—2100, csillagfürt 2600-2700, bük­köny 3100—3310, szöszös 5—5500, len­mag 6200—6600, kendermag 5500—6000, tökmag 5100—5450, coriander 3800— 4200, napraforgó 3400—3500, fehér 3500—3600, olaj pogácsa 3—3200. Bőrpiac. A forgalom minimális. A gyárosok nem igen vásárolnak. Az árak nagyrészt változatlanok. Vágó­hídon fizettek magyar tehén és ökör- bőrökért 15—15.500, tarkáért 16-16500, borjubőrért 29.000 koronát A lóbőrök ára kg.-onként 10 ezer koronával csök­kent. Készbőrpiacon a forgalom vala­mennyivel föllendült. Felső és finom bőrökben az üzlet változatlan. Piaci árak Keszthelyen. Zöld­ségpiac: fokhagyma 16 ezer, vörös­hagyma 45C0, sárgarépa 1000, zöldség 1000, káposzta 2000, kelkáposzta 1000, kalarábé 1500, bab 4—4500. Tejpiac: tej 3—3500, tejfel 10 -12 ezer, túró 10 ezer, vaj 70—80 ezer, tojás 1—1300. Húspiac: marhahús 18—22 ezer, borjúhús 32—34 ezer, sertés 32—34 ezer, zsir 40—45 ezer, zsirszalonna 30 ezer, háj 35 ezer, sonka 55 ezer, sonkaszalámi 50 ezer. Halpiac: fo­gas 32—75 ezer, harcsa 20—50 ezer, ponty 26—30 ezer, csuka 16—25, ke­szeg 2—3600, garda 4—5 ezer. B a- r o m f i p i a c: csirke párja 50 ezer, tyuk drb.-j3 40 ezer, pulyka 140 ezer, kövér liba 2G0 ezer. Gabonapiac: búza 5?0, rozs 480, árpa 400, zab 370, kukorica 330 ezer korona. T akár­mány piac: Széna I r. 90, II. r. 70, alomszalma 40, sás 18 ezer korona. Fapiac: i. r. 700—800, II. r. 590— 600, vágott fa kocsija 40—53 ezer korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom