Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

1910 augusztus 14. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 7 és Goldfinger Dezső 1—1 koronát. Fogadják a nemesszivü adakozók az ipartestület köszönetét. Iparos tanoncok munkakiállítása. Az ipartestület az idei tanonc munkakiállítását karácsonyi vásárral fogja összekötni. A Balatoni Szövetség közgyűlése. A Balatoni Szövetség vasárnap tagjainak nagy érdeklődése mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését Keszthelyen. A közgyűlést vezető alelnök, dr óváry Ferenc örömmel állapította meg, hogy a szövetség iránt az érdeklődés állandóan fokozódik, a kormány, valamint a balatoni vármegyék a szövetség előterjesztéseit szivesen fogadják és ennek nyomán segédkeznek a Balaton-vidék kulturális ós gazdasági föl lendítésében. Majd Széchenyi Aladár gróf szólott. Megköszönvén a tagok bizalmát, kijelentette, hogy a szövetség által mivelt téren mindenkor hűséges segitő társ kíván lenni. Hertelendy Ferenc alelnök hasonló kijelentést tett, miután a közgyűlés zajos éljenzéssel vette tudomásul az alelnökök nyilatkozatait. Nagy éljenzéssel fogadta a közgyűlés Djrányi Ignác dr üdvözlő-táviratát. Az évi sokoldalú munkásságról szóló tartalmas jelentést Cséplő Géza titkár mutatta be. Fekete János dr nagy elismeréssel emelte ki az igazgatóválasztmány, az elnökség és a tisztikar munkás ságát, szóba hozta a somogyi partok mostoha útviszonyait, sürgetve ezek javitását ós a vízisport fejlesztését. Övári Ferenc alelnök fölvilágositásul előadta, hogy a szövetség már foglalkozott a somogyi utakkal, majd kifejtette, hogy a sport dolgában kötelessége minden fürdőnek megtenni a magáét. Tudomásul vétetvén a jelentés, a közgyűlés kiegészitete az igazgatóválasztmányt. A közgyűlés nem fogadta el Kvassay Jenőnek azt az indítványát, hogy a szövetség közgyűlései ' a jövőre kizáróan Balatonfüreden és Siófokon tartassanak. Az igazgatóválasztmány javaslata alapján elhatározta a közgyűlés, hogy a tervezett mezőgazdasági íőiskolának Keszthelyen leendő elhelyezése iránt lépést tesz és ez akciójának a támogatására főikéri Festetics Tassilo grófot. A kérdésről folyt vitában a szólók egyat^int hangoztatták, hogy a főiskolák vidéki elhelyezése az ifjúság számára sokkal kedvezőbb, mint a fővárosban. Ezután a közgyűlés nagy érdeklődése mellett Széchényi Aladár gróf tartotta meg előadását, melynek címe Fogyó munkáskeze a Dunántulon. Az előadó, mint gyakorlati gazda, esztendők óta figyeli meg, hogy miként váltja föl a gazdaságokban a munkások vig danáját a g^pek zakatolása. Annak, hogy a Dunántulon fogy a munkáskéz, hármasoka vau. Ezek között első a tüdővész, aztán a kivándorlás, amely a Dunántulról Szlavóniába, Erdélyből Romániába s az egész országból Amerikába szállitja az embereket. A 3 dik legfőbb ok, a Dunántulon pusztító népbetegség, az Egyke. Sorra veszi a népnek sok baját s mindegyikkel külön foglalkozván, orvosszert tanácsol a baj leküzdésére. Szól a termelés hiányosságáról, az értékesítési viszonyok pusztulásáról, propagálja a bérlőszövetkezeteket, kimutatja, hogy mezőgazdasági ipar .megalapozásával és kifejlesztésével mily üdvös eredményt lehetne elérni. Fejtegetéseinek súlypontját az egykére veti és e tekintetben ismerteti a Somogy vármegye, valamint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület akcióját, amely kellő társadalmi és kormányzati támogatás mellett sokat javíthat az állapotokon. Örömmel konstatálja, hogy a küszöbön álló népszámlálás már foglalkozik ezzel a helyzettel. A közgyűlés éber figyelemmel hallgatta az előadást 8 végül zajosan megéljenezte Széchenyi Aladár grófot. Lenkei Vilmos dr a Balaton gyógyító hatásáról tartott előadást. Egyenkint és igen részletesen karolta föl az egyes éghajlati tényezők hatását az ember szervezetére. Különösen hangoztatta, hogy a Balaton-vidék enyhe, meleg levegője, ennek közepes páratartalma a szervezetre kitűnő hatással van, mig viszont az e vidéken uralkodó áll andó légáramlás ós napsütés a szervezetet nagyobb munkára serkenti és ezáltal gyakorolja és erősíti. Az utóbbi éghajlati tényezőkhöz hasonlóan hat a Balatonban való fürdés és hullámcsapás, valamint a fürdés közben történő sütkérezés és légfürdés is. Az érdekes előadással végződött a közgyűlés. Lovas csendőrök. Emiitettük már a kormánynak azt a tervét, hogy a vármegye területén lévő csendőrsöket lovasitott osendőrökkel szándékozik szaporítani. Célja, hogy a csendőrintézmény életrevalóságát még inkább fokozza és a közbiztonságot lehetőleg fejlessze. A minap érkezett rendelet a járási hatóságokhoz, hogy igyekezzenek a csendőrőrsökre beosztandó lovas csendőrök lovai számára 2, 3, esetleg 4 drb ló befogadására alkalmas istállónak kibérléte iránt gondoskodni és az eredményről tegyenek a vármegye alispánjához jelentést. — A lovas csendőrök beosztása ós szolgálatba lépése tehát már küszöbön van. Szerencsétlenül járt milliomosnő. Az északolaszországi Kasztelfrankó közelében borzalmas halállal halt meg gelsei Guttmann Emma, Pollák L;ijos nagykanizsai bankár özvegye. Az őrült sebességgel száguldó automobilja egy lejtős útról a Collazini folyóba zuhant. Guttmann Emma azonnal szörnyet halt, a soffor, valamint a milliomosuő társaságában levő unokaöccse, Tarnóczy Vladimír pedig halálosan megsebesültek. A szerencsétlenül járt milliomosnő holttestét Nagykanizsára szállítják s ott helyezik örök nyugalomra. Csere. Kis leányomat, kit Zalaegerszegen a polgári isko'ában óhajtok taníttatni, olyan szülőkhöz szeretném adni, kik viszont fiukat az alsólendvai polgári iskolába akarják járatni. E hó 15-én Zalaegerszegen leszek, kérem a t. szülőket, hogy címeiket e lap nyomdájában beadni szíveskedjenek. Tisztelettel Csizsek Károly leudvahosszutalusi áll. tanító. Elveszett pénzeslevél. Frisch József tapolcai borkereskedő cég 3900 koronával terhelt ajánlott levelet adott fel a Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókja cimére. A levél Nagykanizsára meg is érkezett, az Tausz György levélhordó kézbesítő könyvébe be is Íratott, de a bankhoz nem érkezett. A vizsgálat megindult. Tausz levélhordót és Herceg Lőrinc postaszolgát vették gyanúba. Tausz ártatlansága nyomban kiderült és szabadon bocsátották. Herceg ellen folyik a vizsgálat. Elégett mindene. Özv. Keglevics Györgyné kerecsenyi lakos udvarában a napokban gondatlanság következtében tűz ütött ki, ami az erős szélben néhány negyedóra alatt elhamvasztott 2 pajtát, 1 félházat, töméntelen gabonát, takarmányt és gazdasági eszközöket. A szegény asszonynak majdnem mindene, mintegy 15,000 korona értékű vagyona elpusztult, amelyből nem fog megtérülni semmi, mert az elégett vagyon egyáltalán nem volt biztosí'va. Halál a Balatonban. Ipper Miklós dúsgazdag budapesti magánzó családjával együtt Bilatonbogláron nyaralt. Ipper szombaton fürödni ment a Balatonba, fürdés közben azonban hirtelen szívgörosöt kapott s elmerült a vizben. Mire segélyére siettek, már halott volt. Vizbefult leányok. Fürdeni mentek Vágó Ferenc kővágóőrsi gazdaembernek Fáni nevü 22 és Róza nevü 27 éves leányai. A tó hűs habjaiban lubickoltak jókedvűen. Amint gondtalanul játszadoztak a vizben és futkostak ide-oda, olyan helyre találtak menni, a hol a viz több méter mély. A leányok nem tudtak uázni, hanem ösztönszerűleg egymásba kapaszkodtak s elkezdtek segítség után kiabálni; azonban nem lévén senki közelben, aki a két leánynak segítségére lehetett volna, belefúltak a tóba. Csak napok múlva fogták ki hulláikat. A szegény szülők bánata és fájdalma megmérhetetlen. Szerencsétlenség a cséplőgépnél. Vigan dolgoztak.a szomszédos Cséb községben egyik gazdaember udvarán. Fürge leányok szaporán hordták a kévéket a géphez és sietve dobták a gép gyomrába. A gópen dolgozó munkások közt volt Erdei János csébi legény. A gabnakévéket adogatta az úgynevezett etetőnek. És a mint igy dolgozott, vigyázatlanságból a dobba lépett, mely ballábát térdben ketté törte. Későn vették észre a szerencsétlenségét, soká tartott, a mig a gépet megállították s a szerencsétlenül járt 20 éves legényt kivették s ápolás alá vették. Nyomban orvosért küldtek, hogy gyógykezelés alá vegye, mielőtt azonban ez a helyszínére ért, Erdei János elvérzett. Titokzatos halál. Pénteken reggel Sáskán négy fejszecsapástól eredő fejsebtől borítva halva találták saját lakásának szobájában Takács Illés sáskai gazdát. Takáos állítólag egyedül szokott aludni a szobában, családja pedig, mint máskor is, így nyár idején, a pajtában aludt. A nyomozás szorgalmasan folyik, mert Takács bizonyosan gyilkos kéz áldozata. Szülők figyelmébe ajánljuk Rőser tan- és nevelő intézetét Budapesten (alapittatot 1853ban). E kitűnő hírnévnek örvendői ntézet magában foglal 3 osztályú felső kereskedelmi iskolá, mely teljesen egyrangu az állami, községi testületi felső kereskedelmi iskolákkal- és 4 osztályú polgári iskolát. Bizonyítványai államérvényesek és az egyéves önkéntességre jogosítanak. Vidéki tanulók az iskolákkal kapcsolatos nevelő internátusba felvétetnek. Értesítést küld Rőser Jáonos igazgató, Budapest, VI. Aradi-utsza 10. A tehén ára. Hajdárovios Márt belicai parasztasszony a napokban vásárra vezette egy tehenét s ott hamar megalkudott egy vevővel 100 forint vételárban. A vevő az alku után átadott Hojdárovicsnak 100 K-át s azt mondta neki, hogy az 100 forint, amit a parasztasszony el is hitt s azzal a tehenet elhajtotta. Később felvilágosították Hajtlárovics Marit, aki irni és számolni nem tud, hogy becsapták, mert 100 forint az nem 100 korona. Erre a becsapott asszony feljelentést tett az ismeretlen vevő ellen. Czigányok rablótámadása. Négy zalamegyei kóbor cigány, ifj. Horváth József, Vajda Ilona, Kolompár Pál és Horváth János a napokban betörtek Kapolcson özv. Takács Jánosné kisbirtokoshoz és a szomszédaihoz s ott több ruhaneműt és készpénzt elrabolva, éppen elakartak menekülni, amikor a károsultak észrevették és utánuk vetették magukat. A cigányok erre dulakodni kezdtek Takácsnéékkal, jobbra-balra | ütlegeket osztogattak s a nagy lármában sikerült mind a négyüknek elillanni. Később a csendőrök elfogták őket s bekísérték a járásb írósághoz. Végzetes játék a mezőn. Mándi József esztergályi földmives együtt dolgozott a cséplésnél László Ilona odavaló fiatal leánnyal. A cséplőgép javában dolgozott, amikor Mándi hanyag könnyelműségből egy kéve gabonával megdobta László Ilonát. A leány a súlyos, durva ütéstől a cséplőgép dobjába esett, ahol összezúzta magát. A gyakorlat emberei gyakorlati Kísérlete! alapján bizonyítják, hogy a kőbányai szárított hizósertéstrágyával minden gazdasági növénynél fényes eredményeket érteR el. Minden gazda kérje saját érdeKében ezen szakvéleményeket BUD&PEST- KŐBáNYAI TBÁGYAíiZÁRITÓGY *R tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a Bosányi, Schietrumpf és T rsa cég Budapest, IX., öltő út 21. szám. ÜT Szives figyelmébe: Minden hirdetéshez uj szaKvélemény van melléKelve ! ~QM A különbség a szárított sertéstrágyával s a közönséges i-tállótrágyával betrágyázott területeken szemlátomást a sertéstrííjya javára mutatkozott s ha eddigi kedvező tapasztalatainkat a más terjedelmesebb próbák is beigazolnák, ugy teljesen melózni fogjuk a Közönséges istaílói ágyával vaió trágyázást. Oltási P. és fiai, Esztergom. Az Önök által szállított és nyirbogdányi homoki szőlőtelepemen használt sertéstrágya hatása szembetűnően eredményes vo!t. A nagy termés igen szépen öeért s a trágyázott a trágyázatlannal szemben feltűnően Kivált. Haas Ignácz, Nyíregyháza.