Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-14 / 33. szám

8 »2alan»egye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 augusztus 14. Néhány óra múlva nagy szenvedések között meghalt. A durva legény ellen megindították az eljárást. A hányásra ingerlő ricinus olaj helyett számos orvos a Ferencz József-keserűvizet rendeli. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy ez a tiszta, természetes gyógyviz még oly esetekben is a n yakhártyák izgatása nélkül gyors és fájdalommentes tisztító ha­tással járt, amelyeknél más hashajtósze­reknek már nem volt meg a kellő hatása. A főváros egyik legrégibb köz­kórházának igazgatósága elismeré­sét ezért ekkép fejezi ki: »Mint igen hatásos levezető- és has­hajtó-ásványviz a „Ferencz József­keserűviz kiválóan ajánlható.« Utánzatoktól tessék óvakodni! Ahol raktár nincsen, legjobb közvetlenül a Ferencz József-keserűvizforrások szétkül­dési igazgatóságához Budapesten, fordulni. Lenkei Zsigmond hirdető-irodája. A magyar sajtó egy régi, ismert munkása, Lenkei Zsigmond ki évek hoszu sora óta áll a sajtó szolgálatában, újság vállalatát hirdető osztálylyal bővítette ki. Ismerve Lenkei tapasztalatait és szakértelmét, bizonyos, hogy munkássága e téren előnyére válik magyar ipar és kereskedelemnek, melynek sok hasznos szolgálatot fog tenni eme uj vállalat. Az uj hirdetési iroda vidéki osztályát Klein Simon vezeti ki hosszú ideig állott egy nagy fővárosi hirdetési iroda vidéki osztályának élén, Ez uton is kéri az uj iroda micdazokat, kik a bel- és külföldön hirdetni szándékoznak, forduljanak hozzá bizalommal felvilágosításért. — Az uj iroda címe: Budapest VII., Rózsa-utca 8. sz. Telefon 176—09. Uj százkoronás bankjegyek. Mint ismeretes, az Osztrák-Magyar-Bank augusztus hó 22-én uj százkoronás bankjegyeket boosát ki. A bankók már készen vannak, de egyelőre forgalmi érté­kük még nincs, csak augusztus hó 22-ike után bocsátják őket forgalomba. Az uj bankjegy viz­kék, helyenkint rózsaszínbe játszó. Jobb mezőjén egy női mellkép látható. A fej kissé fölfelé néz, a kéz pedig egy virágfüzért tart. Az arc ősi görög allegorikus alak, amely már szinte hagyo­mányossá vált. A nyakat födetleniil hagyó, testhez simuló s a modern reformruhák szabá­sára emlékeztető toalett sajátszerű alakot mutat. A benkjegy magyar oldala, a címertől és a szö­vegtől eltekintve, teljesen egyezik az osztrákkai, ami Magyarországon kétségkívül idegenül fog hatni. Ménlovak vásárlása. A m. kir. földmivelés­ügyi minister felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában 3 l/ t óvet betöltött, de 8-ik ^vét meg nem haladott korú ménlovak vannak és azokat eladni akarják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménlő melyik vár­megyében, városban vagy községben, esetleg pusztán van, augusztus hó 20-ig a ministerium­hoz jelantsék be. Az eladandó mének, a beje­lentések mérvéhez s a bejelentők lakásához ké­pest ugy, mint a mu'.t évben, egyes közpon­tokon fognak bizottságilag megszemléltetni s a vételár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 centi­méternél alacsonyabb mének, tekintettel a mén­telepeken már meglévő anyagra, valamint hideg­vérű mének nem vásároltatnak. A megvásárolt mének vételára azon m. kir. adóhivatalnál fog kifizettetni, melyet az eladó a vásárlás alkal­mával megjelöl. Daruvár fürdő. Aki most Daruvár fürdőbe jön, nem eléggé csodálkozhat, mily nagyszabású átváltozás történt rövid egy év alatt ezen a fürdő­helyen. Naponta késő éjjelig a legelegánsabb fürdőélet zajlik le, az újonnan épült kávéházi kioszk előtt és még csupán eddig a gyöngéd nem volt képviselve, most már számos íérfi is látható, kik csuz és köszvény bántalmak el;en keresnek orvoslást a minden kényelemmel ellá­tott központi fürdő sikerdus iszap forrásibun. Ezen iszap forrás valósággal csoda hatású. A Kurparkban mult vasárnap fényes kivilágítás mellett tűzijáték volt, f. hó 24-én egyike a leg­| jobb katonazenéknek, hangversenyez. Az ujon­! nan berendezett szobák már eddig igen szüks' 5­I geseknek bizonyultak, mert Daruvár fürdőnek még sohasem volt oly nagy látogatottsága, mint j az idén. ! A csendőrszurony. Megrendítő esetről ad hirt lakócsai tudósítónk: A lakócsai uradalomban mint mezei munkás volt alkalmazva Kovács János 25 éves karmacsi illetőségű legény, ki néhány nappal ezelőtt több társával a község egyik korosmájában mulatott. Az ittas állapot­ban levő garázda legényeket a csendőrök rendre­intették, de eredménytelenül. Ekkor történt, hogy a bortól fölhevült Kovács János Cinki József osendőrnek, aki őt a községházára akarta kisérni, ellenszegült, mire a osendőr fegyverét válláról lekapta és Kováosot ugy szúrta mellbe, hogy a szurony a hátán jött ki. A boldogtalan embert életveszélyes sérülésével bevitték a szigetvári kórházba, hol kiszenvedett. Vonat elé vetette magát. Ferencz József mária­telepi vincellér a Kanizsáról hajnali 4 órakor Budapest felé induló személyvonat elé vetette magát. A mozdony kerekei a halálra szánt em­bert darabokra tépték. Az öngyilkosság okát nem tudni. A kálóczfai bűnös család. Kerkakálóczfán nagy szenzáoiót keltett a szép Vörös Erzsébet odavaló hajadon letartóztatása. A szemre 'való, csinos leánynak viszonya volt egy kálóozfai legénnyel s ennek a viszonynak nemrég következményei mu­tatkoztak a 22 éves leányon. A leány nagyon szégyelte a dolgot, alig mert az utcára menni s szüntelenül azon törte a fejét, hogy miképpen szabadulhatna meg terhétől. Mult hó 23-án dél­előtt végre megszületett a gyermek. A leány és az anyja, Vörös Pálné még a születés előtt gon­doskodtak arról, hogy a gyermek ne maradjon életben. A gyermek röviddel a születés után tényleg meghalt. Ekkor, hogy a leány szégyent; és a bűntény ki ne derüljön, a harmadik család­tag, Vörös Pál vállalkozott rá, hogy a holttestet eltünteti. Másnap korán reggel a házi végében ásott egy gödröt és oda rejtette a holttestet. De később meggondolta, hogy ott nem jó helye lesz a holttestnek, éjjel felásta és kivitte a temetőbe, hol elföldelte. A csendőrség azonban neszét vette a dolognaK és leleplezte a bűnösöket. Vörös Erzsébetet nyomban letartóztatták és bekísérték az alsólendvai kir. járásbíróság fogházába, Vörös Pálné és férje ellen pedig megindították az eljárást. Revolveres szerelem. Büki György ozmán­bükki föidmives hiába ostromolta szerelmével Pas Mari odavaló leányt, ez nem akart hallgatni reá, mert mást szeret. Büki ezért a napokban megleste a leányt s egy revolverből hirtelen rá­lőtt. A lövés szerencsére nem talált s Pas Mari elmenekült a lövöldöző legény elől, aki ellen emberölési kisérlet miatt megindították az el­járást. Gondatlanság áldozata. A napokban végzetes szerencsétlenség történt a szécsiszentlászlói mű­malomban. Harangozó István 11 éves inas éppen az egyik motor tengelye körül dolgozott, ami­kor hirtelen elkapta a kerék s a fiút néhány pillanat alatt összezúzta. A szerencsétlenül járt fiu azonnal szörnyet halt. A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a gép tengelyét a malom tulajdonosa nem látta el védőkorláttal, pedig erre többször felszólították. Az eljárást mog­inditották ellene. Időjárás. Ebben az évben ritkán jegyezhet­tünk fel az évszaknak megfelelő napokat. Külö­nösen a nyár volt szokatlan. Vagy talán nem is volt nyár. A forróság ellen ugyanosak nem panaszkodhatott senki. Az egész kánikula mind­össze 2—3 nap volt igazi nyári meleg. Ma pedig augusztus közepén, őszi hangulat uralkodik. Az éjszakák és a reggelek hidegek, köd ereszkedik a dombok aljába s napközben sincs olyan meleg, hogy az emberről lekívánkoznék a posztó gúnya. A fürdőidénynek vége lett, még mielőtt igazán megkezdődött volna. Irodalom. y Zalavármegye az 1848/49-iki szabadságharc­ban. Történeti munkákban m;v is szegény még az irodalmunk. Különösen a nagy idők, neveze­tesebb korok eseményeinek teljes ismertetésében, nevezetesen az ország sorsára nagy változások­kal járó történelmi eseményeknek megyénkint való feldolgozásában. Amint egy-egy vármegyénk lakossága részt vett a nagy eseményekben. Már közel másfél évtizede, mindenütt a monográfiák megiratása divatos Magyarországon, mert ez a nevesebb családok történetét írja meg. De nem a történetírás céljának és rendeltetésének meg­felelően. Történetírónk ma is alig vau néhány. Ezek is többnyire egyetemi tanárok, akik a mindennapi előadásaik miatt osak alig szentel­hetnek időt a tudományos kutatásokra s a kuta­tások eredményeinek feldolgozására. A 48/49-es eseményeknek megyénkint való rendszeres fel­dolgozását egy összefoglaló nagy munkában, még meg sert* kezdték. Franciaország és Németország minden nevezetesebb korának eseményeit egész tucat történetíró szolgálja. Csak a Napoleou­korára vonatkozó munkák is már egész könyv­tárakat tesznek ki. Ezért kell örömmel fogadni nekünk magyaroknak, ha egy-egy vármegyénk szereplését valamelyik nevezetesebb kor esemé­nyeiről egy-egy tür'.énetirónk teldolgozza. Mi, zalamegyeiek, jóleső örömmel gondolhatunk arra, hogy a'z 1848/49-iki szabadságharcunknak a mi megyei elődeink dioső szereplésére vonatkozó összes eseményeit már összefoglalóan feldolgozta egy lelkes történetírónk : Nóvák Mihály állami elemi iskolai igazgató ur, akinek »Zalavármegye az 1848/49-iki szabadságharcban* cimü 400 oldalas nagy történeti munkáját a magyar sajtó, a Történelmi Társulat ós a tudományos Aka­démia nagy, általános elismeréssel fogadta. A nagyszabású munkában a terjedelmes előszón és a bevezetésen kivül külön hosszú fejezetek szó­lanak az 1848. március 15-étől julius végéig lefolyt eseményekről, az augusztusi, szeptemberi, októberi, novemberi és decemberi napokról, az 1849-iki év első feléről, a németek bejöveteléről a vármegyében, az elíogatásokró), az utolsó na­pokról, a 47-ik (zalai) önkéntes honvédzászlóalj történetéről, az 56 ik (felében zalai) és a 7-ik honvédzászlóaljakról, Csány Lászlóról, Gasparics Márkról és Csertán Sándorról s a nevezetesebb zalai honvédekről, míg a toldalék után az összes 48—49 es ?.alai honvédek hosszú uévsora fejezi be a hatalmas művet. Nóvák Mihály történet­írónak köszönettel tartozhatna a vármegye tár­sadalma, amiért ezt az örökbecsű muukát meg­írta s az ő írói érdemének az volna a méltó elismerése, ha munkája ott volna minden zala­megyei család házának szentélyében. De a bántó valóság az, hogy az 500 kötetnyi első bővített kiadásból négy esztendő után is még 300 kötet ott áll az iró könyvtárában. Pedig az irót senki sem támogatta költséges műve kiadásában. Az adatszerzés és a könyv előállításának költségeit mind a maga kicsiny, kevés tanítói fizetéséből adta össze. Felhívjuk erre a gyönyörű munkára minden zalamegyei család figyolmét, amelynek eredeti | ára 4 korona, d<; a szerző szívesen b< csáija 3 j koronáért is bír .inuk, hr.gy a nagy idők zala­megyei eseményeinek bű ismerletését és hiteles történetét megismerhesse a vármegyénk társa­dalma. — A könyv a szerzőnél kaphaló Zala­egerszegen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom