Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

1910. deeembr 18. »Zalamegye Zalavármegyei Hirlap« 3 átérzett és igaz hódolat, amely Barcza Lászlót ezutáo is kisérni fogja, életének minden utjain. A közgyűlések tagadhatatlanul a legérdeke­sebb pontjait a kitűzött választások képezték. Ezek miatt volt oly népes, mondhatni túlzsúfolt a kögyülési terem úgyannyira, hogy a legjobb igyekezettel sem lehetett volna a választások min­den momentumát megörökíteni. A hosszura nyúlt választási harcnak itt csu­pán az eredményeit közöljük a következőkben. A Csertán Károly, Eitner Zsigmond, Bogyay Máté, Barcza László és Gróf Batthyány József közigazgatósági bizottsági tagok mandátumának lejártával megüresedett helyik betöltésére ren­delte el az elnöklő alispán a titkos szavazás utján megejtendő választást, mellyel egyidejűleg folyt a központi és állandó választmányok, az igazoló és biráló bizottságok újból való válasz­tása s a nyugdíjazott Vizy Géza I. oszt. aljegyző állására a tisztújítás. A közigazgatási bizottság tagjaivá megválasz­tattak : Csertán Károly 166, Eitner Zsigmond 145, Bogyay Máté 124, ifj. Dr. Tarányi Feronc 119 és Gróf Batthyány József 114 szavazattal. Nagyobb számú szavazatokat kaptak még: Nagy László, Dr. Szigethy Elemér ós Dr. Tamás János megyebizottsági tagok is. A többi bizottsági és választmányi tagsági helyekre jóformán kivétel nélkül a régi tagokat ültette vissza a közgyűlés bizalma. Csi pán az elhalt és elköltözött tagok helyébe kerültek ujak. A közponii választmány tagjai lettek : Takács Jenő, Sege^dy Ferenc, Glazer Sándor, Gr. Batthyány Pál, Bogyay Máté, Malatinszky Ferenc, Gr. Batthyány Ernő, Gr. Batthyány Józset, Eilner Zsigmond, Dr. Tarányi Ferenc, Viriusz Vir.ce, iíj. Thassy Imre, Elek Ernő, Koller István, Dervarios Ákos, Vizlendvay Sándor, Dr, Csempesz Kálmán, Sipos Károly, idősb. Thassy Imre, Babos Ármin, Balázs Béla, Izsó Ferenc, Dr. Józsa Fábián, Dr. Tamás János, Filipics Lajos, Skublics Káyoly, Boschán Gyula, Csertán Károly, Hnjik István, S/.igethy Elemér dr., Bosnyák Géza, N igy László, König­mayer János, Háry Dezső és Czobor Mátyás. Az állandó választmány tagjai közé uj tagokul beválasztattak: Hertelendy Ferenc, Batthyány Pál gr., Szűcs Zsigmond, Nagy István, R.'ischl Richárd, Dr. Dunszt Ferenc, Szily Kálmán, Sebestyény József, Kroller Miksa, Dr. Keresztury József, Imre Antal, Csertán Károly, Dr. Zalán Gyula, Dr. Hajós Ferenc, Dr. Wolf Béla és Mesterics Aladár. A többiek mandátuma meg­ujíttatott. Ugyanigy történt a biráló és igazoló bizottságok tagjaival is. A nyugdíjazás folytán megüresedett l. oszt. jegyzői állásra a közgyűlés egyhangúlag Czobor Mátyás II. oszt. aljegyzőt választotta meg. Az ő megválasztásával üresedésbe jött II. oszt. jegyzői állásra Szeliánszky Nándor és Polgár Ferenc III. osztályú aljegyzők pályáztak. A megejtett szavazáson Szeliányszky Nándor 106 szavazatával szemben Polgár Ferenc 88 szava­zattal kisebbségben maradt. Ezután a meg­És az én fiatalemberem szinta ugy kórt, kö­nyörgött nekem, még kezet is fogott velem. U^yaii mit gondolhattam felőle. — No bizony — hagyta rá Hausmann, a szabó — remélem nem mentél neki lépre? — Hát persze hogy nem — felelt Ma­tuszka — eszem ágában sem volt ni'ki a cipőt megvinni. Azt hittem, abból eleget ért és odább áll a szomszédba. De képzeljétek csak el, ma reggel beállít hozzám s legazemberez. Az már más, goi.doltam magamban, ez az ember kezd komolyau beszélni. És mit tehettem volna? megvarrtam a cipőt. — Megbolondultál ? — fakadt ki a szijjártó. — Egy órája, hogy elküldtem neki a cipőt B itt van ni — tartotta a markát: huszonhét korona volt benne — és lássátok itt van a pénz is, már megfizette. Igy oaalódhatik az ember néha a kundsohaftokban. Az emberek szája tátva maradt. Meglátszott rajtuk, hogy csudálkoznak — fejezte be az irnok. — No mit szól ehhez, jegyző ur ? Kincs István. ürült. III. oszt. jegyzői állásra beérkezett pályá- ! zatok felett döntött a közgyűlés. A két pályázó közül Cséry Bálint közigazgatási gyakornok 118, Balogh András ugyancsak közig, gyakor­nok 51 szavazatot nyervén, Cséry Bálintot megválasztottnak jelentette ki az elnöklő Árvay Lajos alispán. A hosszantartó szavazás egész a délutáni órákba belenyúlt s igy jóformán az egész, több mint másfélszáz pontja a tárgysorozatnak a következő napra halasztatott. A milyen mozgalmas és népes volt az első napon a közgyűlési terem képe, ép olyan unott és néptelen volt a második napon. A bizottsági tagok csaknem mindannyian haza utaztak, csupán egy két helybeli, az ugyanezen napra összehívott közigazgatási bizottság tagjai jelentek meg. Nagyon természetesen a megcsappant érdeklő­dés mellett a hatalmas tárgysorozaton gőzerő­vel robogott végig a közgyűlés. Felszólalás alig történt itt-ott, az is inkább oly pontoknál, melyről a véletlenségből ludomása volt egyik­másik jelenlevőknek. A tárgysorozatot alig három óra alatt véglegesen kimerítette a közgyűlés. Érdektelen, de felesleges is volna a tárgysoro­zat minden pontjára kiterjeszkednünk. A fon­tosabbak közül is csak a legfontosabbakról referálunk a következőkben: Jóváhagyta a közgyűlés az állandó biráló választmány által bemutatott névjegyzékeket a vármegyei virilistákról és választott megye­bizottsági tagokról. Gömörkishont vármegyének a megyei tisztvi­selők statusának rendezése tárgyábin a képvi­selőházhoz intézett és ide pártolás végett áttett feliratát magáévá tette a közgyűlés s ily érte­lemben szintén felírt. Sok, részben alap híjában elutasított, rész­ben pedig megadott segély kérvény letárgyalása s egy halom ministeri rendelet tudomásul vétele után az első nagyobb érdeklődést keltett tárgy a nagykanizsai ötödik gyógyszertár ügye volt. Ennél az ügynél Tripammer Gyula, Csertán Károly, Bosnyák Géza és Koller István felszó­lalása után ugy határozott, dr. Thassy Gábor t. főorvos indítványára, a közgyűlés, hogy Föller János ós Wellmann Károly zalaegerszegi gyógyszerészek erre irányuló kérvényeit újra visszaadja a nagykanizsai városi tanácsnak véle­ményezés végett. Ugyanigy járt Orosz Ferenc budapesti lakosnak Zalaapátiban gyógyszertár felállítása iránt beadott kérvénye is. Tárgyalták Sólyomy Tivadar főszolgabíró nyug­díjaztatás és szabadságidő iránti kérvényét, özv. Czukelter Lajosné szül. S/.ecsődy Jozefa özve­gyi ellátásának felemelése iránt benyújtott kérel­mét, Gyuk István zalaszabari és Friedl Gyula felső mihályfalvi jegyző és özv. Baticz Gzörgyné ulkaparó özvegyének nyugdíj ügyeit Mindenik­ben — az ügyek természetében rejlő megszorítá­sokkal — helyet adtak a kérelmeknek. Az apróbb felebbezési, jóváhagyási és egyéb folyó ügyekből, pótadó törlésekből stb. a Zala­egerszeg r. t. város szervezési szabályrendeleté nek módosítása tárgyában hozott határozat eileni felebbezés, mely tulajdonképen tárgyalás alá nem vétetett s ugyancsak Z tlaegerszeg város házipénztárának 1910. évre szóló 9912 K. 76 fillért kitevő pótköltségvetése érdemel említést. Utóbbit két tétel kivételével, melyek közül az egyik a polgármesteri fizetésemelés összegét, másik pedig a laktanya gondnok tiszteletdíját tartalmazza, jóváhagyta a közgyűlés. A polgár­mesteri fizetés emelés összegét törölte a törvény­hatóság azzal az indokolással, hogy az erre vonatkozó határozat még nem emelkedett jog­erőre. Emlitésre érdemes még, hogy a tiszti nyug­díj alapnál mutatkozó készpénzhiány megszünte­tése végett az alispán a vármegyei összesített pótadó alapból 16.000 koronát megtérítendő előlegképen átutalt. Az erre vonatkozó jelentést tudomásul vette a közgyűlés, mely délelőtt fél tizenkettőkor ért véget. • * * A gyűlés elején volt a legérdekesebb a nagy­terem képe. Ilyenkor alakul ki a helyzet s dől el a választások sorsa. A bizottsági tagok egy része itt tájékozódik és tájékoztatik. Mert hát a választásokkal már együtt jár a korteskedés. Ezúttal pedig volt ok a korteskedésre elég. A függetlenségi párt a közigazgatási bizottságban betöltendő helyekre három tagot jelölt s ennek nyomán megindult az ellenakció 67-es jelszavak alatt. A jelszavak azonban csakhamar hatástala­noknak, vagy feleslegeseknek bizonyultak. Az elvi és pártkérdések hamarosan háttérbe szorultak a személyes szimpatia és a megszo­kott traditio előtt. — Ide 48, oda 67 — mondja egy virilista urambátyám — nekem ez jó barátom, azt meg tisztelem, ezt meg szeretem, hát ezekre szavazok. Punktum. — Szivesen, szivesen, — válaszol egy nya­kas magyar a rábeszélő urnák, de ha igy szavazok, akkor az ón barátom kibukik. Már pedig a;t nem szeretném, habár tudja, egyebekben nem engedek a 48-ból. Ebben a sarokban egy cédulát kap valaki 8 azt hálás kézszorítással elfogadja ; két lépés­sel tovább egy másik úrtól már másikat kér, egy harmadiktól megkérdi: kit írjon be és kit töröljön s mire a szavazó bizottsághoz ér, elő­vesz a mellényzsebéből egy papirosdarabot, a melyet a maga gusztusa, vagy érdekei szerint töltött ki. Igy néz ki a titkos szavazás közelről. Ezt a kis emberi gyengeséget pedig nem lehet zokon venni. Elvégre senki sem szeret a barát­jával összeveszni csak azért, mert egyes kérdé­sekben máskép gondolkozik. A csalódás azonban keservesen eshetik azok­nak az ideálista lelkeknek, akik birnak az elv­hűségben, hisznek az ígéreteknek s áldozatkész­séget várnak. Bizony sokszor rájuk cáfol az élet, sőt még egy kis titkos választás is. « * * A tisztviselői állások betöltésénél egy ujabb és mindenesetre megnyugtató tapasztalatot jegyez­hetünk fel. A törvényhatósági bizottság tagjai általánosan kezdik respektálni a hosszabb szol­gálati időt s a tisztviselők nincsenek kitéve a gyötrő bizonytalanságnak. Az előmenetel, leg­alább a rendszer által teremtett korlátokon belül, többé kevésbbé biztosítva van a méltányosság által. Ez a méltányosság érvényesült most is, ami­kor a három betöltendő állásra a hosszabb szol­gálati idővel biró pályázókat választotta meg a közgyűlés. Aki megbukott, vigasztalódhatik. Mert az a méltányosság, amely most vele szem­ben érvényesült, jövőben javára fog dönteni. A közigazgatási bizottság ülése. Mult kedden, közvetlenül a lezajlott közgyűlés után tartotta meg Zalavármegye közigazgatási bizottsága december havi ülését. Az ülés a ren­des folyó ügyeket tárgyalta. Jelen voltak az elnöklő Árvay Lajos alispánon és az előadói karon kivül: Koller István, Batthyány Pál gróf, Eitner Zsigmond, Vizlendvay Sándor, Bosnyák Géza, Tripammer Gyula, Bogyay Máté és Csertán Károly. A szakjelentéseket a következőkben adjuk : Az alispán jelentette: A vármegye területén működő csendőrség összesen 165 bűnesetben teljesített nyomozó szolgálatot. Kiderittetett 145 bűneset, a tettesek közül 191 egyén lett fel­jelentve s 30 elővezetve. A kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozó kihágás 10 esetben fordult elő. A tettesek min­denikben kiderittettek és szám szerint 26-an az illetékes büntető biróság előtt feljelentettek. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe tar­tozó kihágás 184 esetben nyomoztatott ki. A tettesek számszerint 296-an feljelentettek, közülök 11 elővezettetett. Orvosrendőri hullaszemle 11 esetben teljesít­tetett ; ezek közül 8 esetben baleset, kettőben öngyilkosság és egyben gyilkosság volt ha­lál oka. Tüzeset 16 izben fordult elő. Az okozott kár értéke 36.361 K., melyből biztosítás utján osak 26.822 K térül meg. A tüz keletkezésének oka tiz esetben kiderítetlen maradt, öt tüzeset gon­datlanságból, egy pedig gyújtogatás által ke­letkezett. Amerikába szóló útlevél 28 esetben adatott ki. Az útlevél nélküli kivándorlást a határrend­őrség ellenőrzi. A kir. tanfelügyelő jelentette: a mult hó fo­lyamán a muracsánvi iskolai építkezés befejezést nyert, a kotori községi iskola pedig állami kezelés alá került s annak két tanterem ós két

Next

/
Oldalképek
Tartalom