Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-18 / 51. szám

10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1910 december 25. tanerővel való azonnali kiegészítését a minisz­térium elrendelte. Meglátogatta a tapolcai magánjellegű polgári ItáDyiskolát s annak összes viszonyai felől érte­kezletet tartott a fentartó és felügyelő testüle­tekkel. Ugyancsak meglátogatta a tapolcai r. kath. el. leányiskolát, a Csáktornyái áll. polgári leányiskolával kapcsolatos internátust, melyben 32 növendék van elhelyezve, továbbá a bada­csonytomaji rk. iskolát. A zalaegerszegi járási főszolgabíróval hely­színi tárgyalásokat tartottak Hottón és Bocföl­dén az uj iskolák építése ügyében. A csák­tornyai járási főszolgabíróval pedig értekezletet tartottak a drávaszentmihályi tanitó lakása, a drávasztivámi iskolázás rendezése, a százkői tanköteleseknek a drávanagyfalusi áll. iskolá­hoz csatolása, illetve ezen két község által kö­zösen építendő iskolaház, végül pedig a belicai iskolázás rendezése ügyében. Részt vett a Dunántul vármegyéinek Kapos­várott tartott Egyke kongresszusán. A kir. segédtanfelügyelők meglátogatták a muracsányi és drávaegyházi állami, a zalaszt­mihályi községi, akali, gyömörei, rigácsi r. hath , a rigácsi ág. ev. iskolákat s drávaegyházi és muracsányi községi kisdedovodákat. Részt vettek — az államépitészeti hivatal kiküldött­jével — a csabrendeki állami iskola és ovoda telekkijelölésén s a sümegi áll. ovoda építési árlejtésén. Tárgyaltak a perlaki járási főszolgabíróval a felsőpálfai államosítás s az alsó mihályfalvai is­kolázás ügyében. A t. főorvos jelentette: Az időjárás a hó első felében száraz, hideg, állandóan a fagypont alatti hőmérsékkel, második felében változékony esős, havas, bőven csapadékos jellegű volt. A felnőttek közegészségi állapota változatla­nul kedvező. Megbetegedések főleg a légcső ós emésztő szervek körében voltak. A gyermekek közegészségi állapota nem volt kedvező, a mennyiben a kanyaró több járásban, a roncsoló toroklob Zalaszsbarban járványszerü­leg fellépett s e miatt Szabarban, Gyenesdiáson, Gelsén, Sármelléken, Égenföldön az elemi isko­lák, Tapolcán pedig az ovodák bezárását kellett elrendelni. Fertőző bántalmak közül előfordult: ronosoló toroklob 32, hasi hagymáz 28, vörheny 11, ka­nyaró 349, hökhurut 15, vérhas 1, bárányhimlő 7 és gyermekágyi láz egy esetben. Orvosrendőri boncolás e hó folyamán nem történt. Külső hullaszemle 14 esetben tartatott, súlyos testi sértés 15 esetben jelentetett be. Véletlen szerencsétlenség folytán 7 egyén halt el és padig: kett'5 vizbe fulladt, kettőt a lendkerék, egyet a rádőlt f-i zúzott agyon, egy a vonat kerekei alá került, egy megégett. Szerencsétlen szülés két esetben volt orvosi beavatkozás tárgya; a műtétek mindkettőben sikerrel jártak. Elmekór miatt 6 esetben volt hivatalos be­avatkozásra szükség, kettő állami elmegyógyin­tézetbe, négy pedig a zalaegerszegi közkórház elmeosztályára szállíttatott. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatása 23 esetben lett elmulasztva. A megindított el­járás folyamán 11 felmentő és 7 marasztaló íté­letet hoztak a hatóságok, a többiben folyik az eljárás. Az egészségügyi személyzetben a következő változás történt: Bánokszentgyögy község bá­bája elhalt, Nagykapornakra Danics Antalné I r. körbába választatott meg, Muraviden az elhalt halottkém helyébe Nesztics István alkal­maztatott. A járási tiszti orvosok 71 község megvizsgá­lásáról tettek jelentést. A t. főorvos a vármegye börtönvizsgáló-bi­zottságaival együtt meglátogatta a zalaegerszegi és nagykanizsai kir. törvényszéki fogházakat. Az ott észleltekről külön jelentésben ad számot. A törvényhatósági állatorvos jelentette: Az állategészségügyi viszonyok az előző hó­naphoz képest rosszabbodtak, a mennyiben a ragadós száj- és körömfájás — bár lassan, — de folytonosan terjedt. A hó folyamán a bala­tonfüredi és zalaegerszegi járások területén lé­pett fel újólag. Mig októberban hét járás 54 községében fordult elő, addig az elmúlt hóban kilenc járás 59 községében volt elterjedve. Egyéb ragályos betegségek közül lépfenével 10 község, sertésorbánoal 12 község, sertésvész­szel 58 község volt a mult hó végén fertővé. Az összes fertőzött községek száma az október havi 169-el szemben 139 volt. Azon betegségek közül, melyek nem képezik hatósági beavatkozás tárgyát, szarvasmarhákon sercegő üszök és fertőző hüvelyhurut íorult elő. Védő oltások kilenc gazdaságban történtek lépfene, sercegő üszök, sertésorbánc és sertés­vész ellen. A ragadós száj- és körömfájás elfojtása cél­jából kirendelt kir. állatorvosok székhelyeikre visszarendeltettek s a betegségéből felgyógyult Kazár Manó sümegi állatorvos is újból elfog­lalta állását. A börtönvizsgáló bizottságok jelentése szerint a fogházakban semmi kifogásra méltó nem ta­láltatott. A közigazgatási s gyámügyi ügymenetről be­adottjelentéseketa bizottság a fentiekkel együtt tudomásul vette és a hatáskörébe tartozó fel­lebbezések és egyéb ügyek letárgyalása után az ülés befejeztetett. A hét tarlójáról. (A ponyvairodalmi remekeli.) A napokban egy zilált hajfürtü, de sima modorú fiatal ember alkalmatlankodott nálam s valószínűleg több helyen a városban. Nem akart semmi egyebet, csak azt, hogy rendeljem meg nála a bemutatott füzetes regényt. A oimére nem is emlékezem; valami rémes és szenzációsan nagyhangú volt s aligha kevésbbé ékes, mint a többi, melyek közt a »Velenczei rémes éj vagy a halva született nagyanya" osak szerény és takó szinezettel bir. Nagyon meghatott a derék ifjú bőbeszédű ismer­tetése, mely szerint a regény a legrészletesebben írja le a gonoszságnak büntetését ós az ártatlan­ság liliomának diadalát. Különösan nagyon hatott rám, midőn a címképen lefotografált páratlanul borzalmas jelenetet magyarázta költői lendülettel s biztosított, hogy ilyen jelenet és ugyanilyen élethű képek a gyorsvonat sebességével fogják egymást követni a regényben. Nagy meghatott­ságomban alig birtam a derék fiatalembert — kituszkolni. — Sokan azonban, kiknél hasonló részletes magyarázatokkal kedveskedett, talán még nálam is jobban meghatódtak és a körül­ményekhez képest vagy rendeltek tőle, vagy kidobták a sajtótermékek érdemes közvetítőjét. De bármily kevesen rendeltek is, az eredmény mindenesetre nagyobb, mint gondolhatnók, mert hisz széles e hazában mégis oly forgalmat osiuál az ilyen ponyva-vigéoek hada, hogy a tisztes­séges irodalom munkásai csak morzsákat kap­hatnak azokhoz az összegekhez képest, amennyit egy-egy ilyen regény jövedelmez a — kiadójának. Természetes, hogy Írójának a jövedelme csak a munkájával áll arányban. Napszámos munkát végez, napszámos fizetésért. Hanem az az egy bizonyos, hogy nem ártana utána nézni egyrészt annak, hogy mennyi kárt tesz az irodalomnak az ilyen téromű terjesztő vállalatok összessége, másrészt pedig annak, hogy mily óriási veszteség a nép művelődésében ezeknek a munkáknak olvasása a osakugyan irodalmi termékek helyett. Persze itt törvényes intézkedést nem várhatunk, mert az állami segit­ség csak ott jelenik meg rendszerint, ahol a kizsarolt ós lenyűgözött érdekeken már alig lehet segiteni. Itt van analógiának a könyvrészlet üzlet, a most szóvá tett visszaélésnek édes testvére ; vájjon van-e ellene segítség a törvény keretein belül? Ma még sem grass/.ál oly félelmes módon, mint előbb, aminek nem nagyon örülhetünk, mert egyedül az okból szűnt m"g pusztító ereje, hogy már ninos kit becsapni többé. Becsapták már jóformán minden olvasni tudó emberét ennek a tejjel, mézzel folyó országnak. S nem hogy a részletüzletben eladott fércműveknek a közművelődésre gyakorolt káros hatása ellen, de az anyagiakban okozott kártétel ellen sincs törvényes védelem. A műveltebb osztályt a rész­let üzlettel, a kevésbbé művelteket pedig a ponyvaregényekkel nyomoritják azért folyton és zsarolják valóságos állami hozzájárulás mellett. Ennek véget kell vetni, mert lehetetlen álla­pét, hogy az a Niok Karterek s Nobodyk meg Sobri Jóskák állami segédlettel népnevelői sze­repet tölthessenek be. * * * (A tanbetyárság) Boldog emlékezetű Tóih Béla bizonyára rosszul érezte volna magát a mult napokban, ha ugy véletlenségből végig hallgatta volna egynehány, a gyermekeik iskola­mulasztása miatt felelősségre vont szülő véde­kezését, mely oda konkludált, hogy a gyerek nem ment iskolába, mert bizony a tanítója meg­ütötte. Az egyik vádlott meghallotta a védekezés ezen uj módját a másiktól és igy védekeztek sorban. Természetes, hogy ha egyób ós jobb védekezésük nem volt, ez nem akadályozta meg a törvény szigorának az alkalmazását. Hej, derék Tóth Béla és nem kevésbé derék Kozma Andor ugy-e nem álmodtátok meg, hogy az általatok alkotott fogalom ós szó oly rövid idő alatt indokul fog szolgálni a vásott gyerekek iskolakerülésére s a vétkes szülőknél pedig mentő szalmaszálkónt fog szerepelni. Bizony csak a túlságosan érzékeny álhuma­nizmus szülötte volt a tanbetyárság fogalmának megállapítása és tilalmassá bélyegzése. Ott hibáz­ták el a mozgalom érdemes vezetői, hogy a gyermekek árt a nádvesszőnek segédtanárként való alkalmazása. Pedig hát a szülőknek hasz­nál az ilyesmi. Megóvja őket nemcsak attól, hogy neveletlen gyermekeiknek rossz tulajdon­ságai megöröködjenek, hanem attól is, hogy a szülék intelligenciájának hiányára az ily véde­kezések vessenek szomorú világosságot. Hát megverték a tanbetyárság virágkorában a gyermeket s nem lett iskola kerülő e miatt, mert ezért esetleg újra ós jobban — kikapott volna. A pajkos, de jóindulatu gyermekkel szem­ben a gyenge testi fenyíték első izben esetleg tökéletes javulást hozhat, a vásott s még az iskola kerüléstől sem irtózó gyermeknél pedig elég alkalmas arra, amit szép szerével soha sum lehet elérni, hogy t. i. beléoltsa a felsőbbség, a társadalom és törvény rendelkezéseinek tiszteletét, vagy helyesebben az ez iránt való félelmet. A szülők beteges ézékenysége, mely egy kis vesszőcsapásban merényletet lát a gyermek testi épsége ellen, sokkal rombolóbb hatású, ha magá­val a gyermekkel is éreztetik annak jelenlétét. Ha a gyermeknevelésnél a teati fenyíték teljes mellőzését propagáljuk, akkor az kell tehát, hogy az otthoni nevelést elmuiasztó szülők ellen kell a legszigorúbban eljárni s ha a felnőtt bűn­tettesekre Dáuiában a botütést, Franciaország­ban a kilencágú macskával való verést nem átallották a XX. században visszaállítani, nálunk sem ártana a rosszul nevelt gyermekek helyett a nevelést nem eszközlő szülékre a testi fenyí­téket behozni. * * * (Halálra itélt szocialisták.) Nem nálunk tör­tént az eset, ezt előre kell boosátani. Mert ha nálunk történik, bizonyára nem igy történik. Japánbau ítéltek a közelmúltban halálra vagy két tucat szociálistát, nőket, férfiakat vegyesen. Nem ismerhetjük a japán szociálistákat, nem ismerhetjük tüzetesen a japán törvényeket, de azt tudjuk, hogy a japán nép magas nivón álló életet él jogilag, társadalmilag, mindenképen. Nem ismerhetjük az eset részleteit sem, de való­színű, hogy a vádban kell oly indokolt motívum­nak lenni, amelynek alapján a szigorú ítélet esetleg elfogadhatóvá válik. Nálunk is nagy bün a felségsértés s nálunk sincs a szocializmus tanai között benne az, hogy ez ellen a törvény ellen véteni kell mindeu szociáüstának, de maga a szociálizmus sem hir­det anarchisztikus tanokat. S mégis szembeötlő, hogy nálunk is alig van hét, hogy egy-egy királysértő szociálista ne állana a törvény előtt. Hogy ennek mi az oka, nem lehet megállapí­tani. Az azonban bizonyos, hogy az egyes esetek­hez sokkal több köze vau az intelligencia hiányá­nak, mint a szociálista tanításoknak. Egész másként áll a japáni szociáíistáknál a dolog. Ott a halálra ítéltek közt doktorok s magas intelligenciájú ós képzettségű emberek követték el a felségárulás bűntettét. Vájjon mikor érjük el mi azt az időt, hogy a 8zociálisták fejei és diplomás vezető emberei állanak ki a porondra, — nem felségsértés elkövetésének szándékával, hanem azzal a szent és törhetetlen elhatározással, hogy ez<.*n'u', h l felelősségről vau szó, maguk is megállják a helyüket s nem küldenek — strohmannokat. Nem valószinü, hogy az ilyen féle perekben halálos Ítéleteket kapnának, de az több mint bizo-iyos, hogy a szervezeteknek sokkal több erkölcsi alapja és jogosultsága lenne, mint. igy, mikor a üzociáli/.ium c-itk bérli, ro >t jelent s n vezetők részéről ősik kifelé elv, belülről azon bau sziLárd alap ikra fektetett üzlet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom