Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-27 / 48. szám

1910. december 18. >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 509 segítségével egy szekrényből kiloptak. A tolvaj szerelmesek nagy papirdobozzal járnak és a fehérvári kapitányság adatai szerint valószinüleg Bicske felé vették u'jukat s Székesfehérvárról különösen ajánlják őket a zalaegerszegi rendőrség figyelmébe. Lopás. Horváth Istvánné csáktornyai lakos e hó 13-án a templomba ment. Miután roppant sokan tolongtak körülötte s félt, hogy mialatt ő imádkozik, valaki ellopja a pénzét, átadta ezért erszényét Ruzsics Mária nevü ismerősének. A mise után aztán, mikor vissza akarta kérni a pénzét, a leány azt felelte, hogy a templomban valaki ellopta. Horváthné azonnal a csendőrségre sietett 8 ott jelentést tett. A csendőrök azonnal nyomozni kezdtek, Ruzsics Máriát pedig egyenlőre gondjaikba vették Bővítik a balatoni vasút állomásait. Köztudomású, hogy Zalamegye pompás uj vasutjának, a tapolca—budapesti vonalnak állomásait majdnem kivétel nélkül szűkebbre szabták, mint aminő állomási felszereléseket az egyre növekedő forgalom okvetlenül megkövetel. A hibát most drága pénzen kell reparálni. Amint ugyanis feltétlenül megbízható helyről értesitenek bennünket, a kereskedelmi miniater megakarja szüntetni a balatoni vasút egyes állomásain azokat az akadályokat, amelyek az élénk forgalom lebonyolítását lépten-nyomon gátolják. Erre nézve első teendőnek az illető állomások kibővítését, az állomási vágányok meghosszabbítását, forgalmi kitérők építését tartja. Egyelőre azonban csak a börgöndi s a tapolczai csatlakozó állomásokat fogja kiépíttetni 400 ezer K költséggel, mig a többi, közei másfél millióra becsült munkát a jövő évre halasztják. A tolvajszövetség Zöld Károly balatonkereszturi gazdát, körmönfont módon fosztotta mag több szélhámos, ezerkétszáz koronájától a gazdát azon ürügygyei, hogy egy talált pénztárcza tartalmán megosztoznak, kicsalták a határba és ott a pénzét, melyet a vásáron eladott ökrökért kapott, elrabolták tőle. A károsult gazda följelentésére a csendőrség széleskörű nyomozást indított. A veszedelmes tolvajbandát, mely az ország minden részében hasonló módon garázdálkodott, végre sikerült kézrekeriteni. A gonosztevőket névszerínt Szabó (Hatos) KálmáD, Nabik Gyula, Ödön Lajos és Csimó FereDC csényci illetőségű lócsiszárokat a csendőrök fogták el és beszállították őket az ügyészség fogházába. A két előbbi pár hét előtt a zalaegerszegi vásári lopás miatt is le volt tartóztatva. Halász-tragédia. A Balaton évről-évre megkívánja a maga áldozatát. A napokban az egész Balatonon óriási vihar dühöngött, mely házmagasságnyira korbácsolta föl a tó hullámait. A vihar a révfülöpi halászokat Boglár felé sodorta. Hat ember ült a csónakban, melyet, mint könnyű dióhéjat dobált ide-oda a hullám hátáu a bősz orkán. Halálos rémületben már csak 50 méternyire voltak a halászok a boglári mólótól s azt hitték, hogy megmenekültek a hullámsirtói. Egy Jiatalmas hullám azonban lesodorta a csónakról a kormányost, aki ott halt meg a társai szemei láttára, anélkül, hogy azok megmentésére gondolhattak volna. Az öt halász emberfölötti erővel küzdve, végre partra ért. A 36 éves Török István nevü kormányos holtestét csak másnap vetette ki a Balaton, mely azóta már lecsendesedett, de nem adja vissza egy szegény gyászruhás asszony férjét, kenyéradóját. Egy reményteljes ifjU. Néhai Ríchenfeld Albert nagykanizsai mészárosnak fia eddig csak, mint az iskolásfiuk követni nem való mintaképe szerepelt. Erre a kiválóságra azok az apró bűnök kvalifikálták őt, melyek miatt végül is eltávolították a középiskolákból. Ríchenfeld Jenő azonban közéleti szereplésre vágyik, amit ugy látszik ugy vélt le-könnyebben megvalósitan i, ha belekerül a "endőrségí bünkrónikába. Az eset itt következik • A fi >1 Ö,T

g

y ,

éde8

a°yja vezeti néhai A fiu > édesanyja helyett el szokott járni férjének uz.c 4 tegnapelőtti hetivásáron a marhát vásáro n, .„

er Vilmos királ ; fiu azzal állított be Gar^ a Pé

Qz

e pék üzletébe, hogy elfogyou ^k'mée'X) marhát venni küldték és éppeD c=> ké t koronára volna szüksége, amit Gartnerto. . kölcsön. Ez ugyan kissé gyanakodva, de azeu odaadta a fiúnak a pénzt. Minthogy azonban a kitűzött óráig a fiu a kölcsönt vissza nem fizette, Giirtner a fiu anyját kereste fel, hogy pénzéhez juthasson. Ozv. Richenfeldné nagy meglepődéssel fogadta Giirtnert, mert az egész dologról mit sem tudott és kijelentette, hogy nem fizetheti meg a 20 koronát mert azt fia nem az üzlet céljaira kérte kölcsön. G/irtner Vilmos ekkor a rendőrséghez fordult panaszával mely most a reményteljes csemete ellen büntető eljárást indított. Meddig tart a husdrágaság? A husdrágaságról beszélgettek a minap egy társaságban. Valaki megjegyezte, hogy ez tűrhetetlen állapot. És elkeseredetten vetette föl a kérdést: — Kíváncsi vagyok mi lesz, ha ez a drágaság még tovább tart. Erre egy fiskális a következő anekdotát mondotta el: Egyszer egy szentéletü zsidó, akinek a gondolkozását a nyomorúság egy kissé megzavarta, elhatározta, hogy beszélni fog az Istennel s megkérdezi, mi lesz már ő vele, meddig tart még az Ínsége, nyomorúsága. A szegény ember korán reggel a templomba ment, amikor még senki sem volt ott, csak az oltár mögött készülődött a templomszolga a reggeli istentisztelethez. A szentéletü ember nagy bensőséggel és ájtatos föllendüléssel lépett az oltárhoz és igy szólt: — Te nagy Isten 1 Mond meg nekem az ég szerelmére, meddig gyötör még ez a nyomorúság ? — Egy évig 1 — felelte az oltár mögül a láthatatlan templomszolga. Az Istennel diskuráló ember folytatta : — És azután mi lesz? — Azután meg fogod szokni 1 — felelte a rejtélyes hang. — Hát ugy vagyunk a husdrágasággal is — fejezte be az anekdotát az ügyvéd — a husdrágaság addig tart, amig meg nem szokjuk. Küzdelem az orvhalásszal. Bors György halászbérlő még e hó 9-én örtilos és Belezna községek határában 6—6 drb halfogó varsát helyezett el a Dráva folyó mélyebb helyein. Néhány nappal később csónakba ült, hogy megnézze, mennyi halat fogtak a varsák, azonban hiába evezett a ladikján le s föl a folyón, a varsákat sehol sem találta. Eleinte azt hitte, hogy a viz sodorta el a halfogó kasokat, ujabb varsákat helyezett ki, azonban most már kötelek segélyével erősen a parthoz kötözte a kasokat. A bérlő két nappal később, a kora hajnali órákban újra kiment a Drávához. Elsősorban is az Őrtilos község határában kihelyezett varsákat kereste fel. Csodálkozva vette észre, hogy kikötött 6 kasból 5 hiányzik. Amint körülnézett, meglátta, hogy a Dráva közepén egy ladik úszik s rajta szépen rakásba rakva az ő elveszett, vadonatúj varsái. A csónak orrában egy ember ült, akit az első pillanatban felismert: itj. Burkovics Mihály őrtilosi orvhalász volt. A bérlő ladikba ugrott s utána evezett a csónaknak. Burkovics észrevette, hogy üldözőbe vették, ő is gyorsabb tempóban kezdett evezni lefelé a Dráván, de a bérlőnek karcsú ladikja hamarosan utolérte. Mikor Bors rászólt Burkovicsra s kérte a varsákat a halakkal, ez azzal válaszolt, hogy a kezében levő evezőlapáttal irtózatos csapást mért a bérlő felé. Bors a szörnyű ütés elől hirtelen lebukott, igy csak a homlokát súrolta egy kevéssé a lapát alfát'a

d

v

eé,

aZér

t ^ f

11

1™

31 al

a" el

b°

ri

t°

tt

a ielenuj i ~ aZOnban ne

m etette el lélek, tf f hanem átugrott Burkovics csónakjába l e\

yát lrt

n

f °

8í

98a

l, ,

e'

k!

i'

),

a "-vadász derekat. Irtózatos küzdelem fejlődött ki a két billent k7«\

A f0l

y? kÖZ

eP

é

n> a ide-oda v észéivé vétf r^, kerülés veszélyével fenyegetve a küzdőket. A bérlő irtózatos erejű ember volt, egy hirtelen, ügyes mozdulattal elkapta az orvhalász nyakát s le teperte a cs<5nak fenekére, a kezeit, lábait vastag zsineggel szorosan összekötözte, a Dráva közepén levő kis szigetre kitette és otthagyta. Aztán bement Zákányra s jelentést tett az esetről a csendőrségnek. A kiküldött, csendőrök az orvhalászt kiszabadították szörnyű helyzetéből, letartóztatták s a csurgói szolgabírósághoz kisérték. A főszolgabíró Burkovicsot kihágásért 40 korona pénzbirságra s 3 napi elzárásra itélte, honnan a büntetés kitöltése után az ügyészséghez kisérték át. Bankóevő borjú. Egyik Keszthely melletti községnek jómódú gazdája, Reidl Pál két szép tinóját eladta egyik hetivásáron. Kapott a tehenekért pár darab ropogós százkoronást. Mikor a polgár a bankókat a bugyellárisba rakosgatta, a tőle éppen megválni készülő tinók egyike hízelkedve nyalogatni kezdte volt gazdája kezét és a gazda nagy meghatottságában észre sem vette, hogy a tinó kinyalta kezéből a bankókat. Észbe kapván, hamar elkezdte a tinó szájából kiszedegetni a bankókkat, de már az egyik bankó ekkora nyom nélkül eltűnt a tinó torkában. — A tinó lenyelte a — saját maga árát. Strichnin mérgezés. Szepesy Sándorné született Kolossá -Júlia belatinci lakós, gyógyszerész özvegye a napokban megmérgezte magát és mielőtt segítség érkezett volna meghalt. A fiatal uriaszony jó módban élt. Egyetlen fiával, a ki a gyógyszertárt vezeti, a legjobb egyetértésben volt, betegség nem gyötörte s igy öngyilkosságának oka határozottan rejtély. De rejtély az is, miként juthatott a méreghez, mikor a mérget a gyógyszertárban külön kezelik és ilyenhez a gyógyszerész tudta nélkül avatatlanok hozzá nem férhetnek. Az öngyilkos úriasszony senki előtt nem árulta el, hogy életunt volna, senki nem látta ismerősei közül levertnek, vagy szomonak, azért a hatóság feladata, hogy a rejtély kulcsát megtalálja. A rejtélyes öngyilkosság, melynek tragikumát csak fokozza az, hogy özv. Szepessy Sándorné nagy tiszteletben állott az egész vidéken, a legnagyobb részvétet keltettte mindenfelé. A tolvaj cigánylányok. Forgács Juli Nana, Kolompár Zelfi és Kolompár Mári Bora, a napokban a nekeresdi cigánysátrak étlapját akarták kissé felélénkíteni. Belopóztak a zalaegerszegi tűzoltó-egylet szolgájának, Kenyeres Jánosnak lakására s éppen a tyúkól ajtaját nyitogatták, mikor Németh Mari, a szomszéd cselédje észrevette szándékukat. Hirtelen lármát csapott. Erre a cigánylányok neki estek és alaposan elverték. A közbelépő rendőrök letartóztatták a három cigánylányt 8 mig a lopási kísérletért felelősségre vonják őket, osavargásért és botrányokozásért 8—8 napi fogházra itélte a kapitányság. ki Varasdteplicen fürdőben szerzett kitűnő gyakorlatot, ajánlkozik bárhová vidékre is. Szives megkereséseket levélileg kéri Maniczky Mária Alsóbagodban (Csertán Károly urnái.) A gyakorlat emberei gyakorlati KisérleteK alapján bizonyítják, hogy a kőbányai szárított hizósertéstrágyával minden gazdasági növénynél fényes eredményeket érteK el. Minden gazda kérje saját érdeKében ezen szakvéleményeket BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁGYASZÁRITÓGYÁR tartalmazó ismertetéseket árajánlatot, melyeket készséggel küld a Bosányi, Schietrumpt és T-rsa cég Budapest, IX., Üllö'-tf 21 szára. 0f Szives figyelmébe: Minden Hirdetéshez t»j szaKvélernény van melléKelve! Az Önöktől vett szárított sertéstrágyával trágyázott földbe krumplit ültettem és a terméshozam 35 százaléKKal volt nagyobb, mint a közvetlen mellette levő táblán, melyre ezen trágyából nem szórtam. Fuchs Kálmán, Elecskei bérgazdaság. Van szerencsénk értesíteni, hogy az Önök által szállított szárított sertéstrágyát az őszi vetések alá felhasználva azzal a legjobb eredményt értüK el. Zweig Lipót és fiai, Galgócz. A szárított sertéstrágya hatásánakeredményével váraHozasomon felül voltam megelégedve. Zaboretzky Ferencz építesz, Kecskemét