Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
9 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* s a rabláncokat széttörte az események kényszere, Kossuth Lajos nevével üdvözöltük az uj kort, mert bele volt irva a mi lelkeinkbe, hogy minden, ami a magyar nemzet boldogulását és szabadságát szolgálja, az <5 szellemének diadala. Kossuth vetette el a magot s mi csak aratunk már; felszedjük az ő termékenyítő hatásának gyümölcseit. A nagy bujdosó, az agg remete elköltözött apáihoz. Eltemettük a hazai földbe. De halála után is él, vezet és kormányoz. A túlvilágról is izeneteket küld nemzetének. Haló porai körül is telve van Kossuth eszményeivel, kultuszával az egész ország. Az a mauzóleum, amelybe koporsóját helyezték, összeomolhat; a márvány porrá válhat, de amig magyar él e földön, Kossuth neve és hatása örökké fennmarad. A magyar lélek mindig meg fogja érteni: mit izen nemzetének a fényes menyországból Kossuth Lajos. Közigazgatás. Zalavármegye alispánja által a f. é. aug.— októberi időszakra vonatkozólag a törvényhatósági bizottsághoz tett jelentésből az alábbi fontosabb adatokat közöljük. A községeknek uj határjelző táblákkal leendő ellátása tárgyában kiküldött bizotíság a beérkezett ajánlatokat és mintákat megvizsgálván, egy 50X33 cm nagyságú fahátlappal védett ós horganyzott vaslemezből előállított községi határjelző táblát választott ki a községek részére. Amint a határjelző táblák mennyisége iránt bekivánt adatok beérkeznek, ezen táblák a bizottság utasításához képest, a községek részére megrendeltetnek. A segédjegyzői állások szervezése már mindazon körjegyzőségekben befejeztetett, amelyek ilyen állások rendszeresítésére államsegélyt kaptak. A m. kir. bel- és igazságügyi miniszter urak a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: 20. tcikk alapjáu a rendőri büntető (kihágási) eljárásra vonatkozó egységes szabályzatot kibocsátották s azt, ámbár életbeléptetési ideje még nincs meghatározva, tanulmányozás végett már megküldötték. A szabályzat annyiból, hogy az eddigi szabályoktól eltérőleg az összes kihágási ügyekben követendő eljárást egységessé teszi és a közvádnak a közérdek szempontjából vaió képviseletét, — ami eddig hiányzott, — behozza, kétségen kivül üdvös lesz. Igaz, hogy a szabályzat az általánostól eltérő külön ügyviteli szabályok kiadását helyezi kilátásba, ami viszout az egyöntetűség rovására esik ; azonban remélhető, hogy a külön szabályzat csakis a bün'ető eljárás természetéből folyó legszükségesebb módosításokat fogja az általános ügyviteli szabályokban eszközölni. Az uj eljárási szabályoknak a közvádat képviselő tiszti ügyészekre vonatkozó rendelkezései a szabályzat életbeléptekor közgyűlési intézkedést fognak igényelni. A m. kir. pénzügyminiszter ur a járási számvevői intézmény fokozatos fejlesztése céljából a zalaegerszegi és alsóiendvai járásokba l—1 segélydijas pénzügyi számgyakoraoki állást rendszeresített. A gazda ós a gazdasági cseléd közt lévő jogviszony szabályozásáról szóló 1907 : 45. t.-c. életbelépte óta lejárt egy év folyama alatt 7 kihágási ügy került másodfokú elbírálás alá, amelyek cselédek ellen indíttattak és büntető ítéletekkel fejeztettek be. Vitás ügy 39 került II fokú döntés alá, amelyek gazdasági cselédek által bérkövetelés iránt indíttattak gazdáik ellenében. Ezen ügyek abban a szellemben döntetnek el, amely a közgyűlést, a megyei központi gazdasági bizottságot és gazdasági egyesületet a törvényjavaslat tárgyalásakor vezérelte. A kivándorlás, mely az 1906. és 1907. években nagy arányokat öltött és a mult évben tetemesen csökkent, amennyiben osak 289 egyén folyamodott útlevélért, a folyó évben némi emelkedést mutat, amennyiben az útlevélért folyamodók száma már eddig 537-et tesz ki. Az útlevelek kiadása körül a már bejelentett eddigi eljárás követtetik. Közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota igen kedvező volt, amennyiben csekély betegforgalom mellett csak váltólázak és a légző és emésztőszervek hurutos — kedvező kimeneletü — bántalmai észleltettek. Október hó 2-ik felében a vármegye egész területén szórványosan a hasihagymáz megbetegedések — Renyhe lefolyású — esetei ','mutatkoztak, mely okból a betegség terjedésének meggátlása és fokozott ellenőrzése céljából a szükséges intézkedések megtétettek. A gyermekek közegészségi állapota szintéu elég jó volt. A fertőző betegségek közül a vörheny, diphtt-ritis, hökhurut, vérhas és hasihagymáz szórványosan fordultak elő. Uralkodó betegségek a légző és emésztő szervek hurutos bántalmai voltak. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közül előfordult: roncsoló toroklob 59, hasihagymáz 121, vörheny 86, kanyaró 55, hökhurut 21, vérhas 40, gyermekágyi láz 2. A szemcsés köthártyalob, mely a perlaki, Csáktornyái, alsóiendvai és ujabban a nagykanizsai járásban (Murakereszturon) tájkórosan uralkodik, a többi járásokban és rendezett tanácsú városokban pedig szórványosan fordult elő, 2415 esetben jelentkezett; ezek kö/ül gyógyult: 216 ; végleg eltávozott vagy meghalt 35, gyógykezelés alatt maradt: 2164 Rendőri boncolás teljesíttetett 22 esetben, küiső huilaszemle volt 50, suiyos sértés bejelentetett 33, öngyilkosságot 14 egyén követett el, véletlen szerencsétlenség általi halálnak 28 egyén esett áldozatul, szerencsétlen szülés 2 esetében volt orvosi beavatkozásra szükség, elmekórnak 9 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát és az illetők közül 7 állami elmegyógyintézetbe szállíttatott, 2 házi ápolásban, megfigyelés alatt áll. Hét éven aluli gyermekek gyógyíttatása 76 esetben lett elmulasztva, a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás megindittatott. Van a vármegye területén : leleno 64, dajkaságba adott gyermek 350, elmebeteg és hülye 691, siketnéma, vak és nyomorék 751, keresetképteien árva 1482, a közsegélyre szorultak száma 1951. A járási tiszti orvosok 54 községben teljesítették a községi közegészségügyi vizsgálatot. A vármegye tiszti főorvosa megvizsgálta az alsóiendvai, légrádi, balatonfüredi, köveskáli, tapolozai, sümegi, osabrendeki, bellatinci és osáktornyai nyilvános jeliegü, továbbá a badacsonytomaji, kapolcsi, héviz fürdői, bánokszentgyörgyi, csesztregi, lendvavásárheiyi és stridóvári kézigyógyszertárakat, közegészségügyi tekintetben megvizsgálta az alsóiendvai, balatonfüredi, Csáktornyái és sümegi járásorvosi és a iégrádi, mur^szentmártoni, stridóvári és viziszentgyörgyi j ugyzői hivatalokat; egészségügyi vizsgálatot teljesített a balatonfüredi és hévizi gyógyfürdőkben, ellenőrizte a badacsony-tom tji bazaltbányában alkalmazott egyéneknek egészségügyi ellátását, felülvizsgálta az alsóiendvai járásban, Muraszentmártonban, Stridóváron, Viziszentgyörgyön ós Csáktornya nagyközségben a traohomás betegek orvosi gyógykezelését, azoknak osztályozását megejtette, a fertőző betegségek elleni óvintézkedéseket több községben és Nagykanizsán többször ellenőrizte s a talált közegészségi hiányok megszüntetése iránt javaslatokat terjesztett elő s a Budapesten 1909. évi augusztus hó 29-től szept. 4-ig megtartott nemzetközi Orvosi Congressuson — a vármegye képviseletében — a f. évi május hó 10-én hozott 578l/ni. 909. sz. közgyűlési határozat folytán megjelent s az egyes szakosztályok ülésein résztvett. Állategészségügy. A hivatalból jelentendő ragadós állati betegségek közüi a lépfene, takonykór, ivarszervi hólyagos kiütés, rühkór, sertósorbát.o és a sertésvósz esetei fordultak elő, amelyek közül a sertésorbánc, amiként már előbbi jevérrel teltsége, az idegek önemésztő munkája, tulosigázottsága s ernyedtsége. E túlfeszültség ismét zavart állapotokat, tehetetlenséget, kimerülést idéz elő, ugy szellemileg, mint testileg. Ritkaság a határozott jellem, meg«3odáijuk a vasakaratu államférfiut, aki — ha akad ilyen — oly óriási hatást képes gyakorolni a tömegre a szuggesztió törvényécél fogva, hogy tettei számára egy egész ország vakbizalmát ellenmondás nélkül kierőszakolja s a gyöngék százezreinek elméjét a maga eszejárása szerint idomítja. A modern ember szelleme inkább beteg, miat nem, teste nem kevésbbé. Látunk föltűnni zavarokat, melyek a mult századokban vagy nem voltak meg, vagy csak lappangtak, a mult század végső éveiben azonban elemi erővel törtek elő. A szellemi tulcsigázottság előidézi az idegességet. A legmodernebb bajt, mely egyrészt pusztító hatású a nemzedékek testi fejlődésére, de másrészt talán az örök természet kikutath itatlan törvényei szolgálatában áll. Az államböiosek, szooiologok, rideg statisztikusok kétségbe kezdenek esni, hogy fogy a fóka s nő az eszkimók serege, hogy jön idő, mikor az emberiségnek nem lesz kenyere, nem lesz hely, hová lábát letegye. A mindent szabályozó természet örök törvényei segíteni fognak a bajon : az idegesség B egyéb meglevő és még jövendő modern bajok elő fogják idézni először a meddőséget az elaggott népek szaporodásában, ezután a határozott apadást; hiszen e bajok elseje a föld legidegesebb nemzeténél, a franoiánál máris a legkomolyabb aggodalmakat kelti az államférfiakban. A világtörténelem súlypontjának vándorlásával lépést tart a meddőség vándorlása is. A modern ember értelmi életének túltengése okozza érzelmi életének elhanyagolását s e tekin tetben a férfi kimerültebb, érzelemnélkülibb, id ogesebb, hiperkritikusabb, mint a nő; mert a férfinál a művelődésben nagyobb a kináiat, az alkalom; érintkezése a világgal bensőbb, réaztvevése a modarn élet sodró árjában aokkal több szellemi és idegerőt kiván nála, ugy hogy nincs ideje s hajlama szellemi életének másik felét is kiművelni. Minden érzeiem, mely nem esik állampolgári kólóiméinak körébe: a lelkesed'.-, az öozetleo barátság, erkölcs, ideális szerelem csak fölösleges disz rá nézve, mert nem tartozik a modem élet belső tartalmához. De másreszt csakis napjainkban, a morál, az értelmek forrongásában, tétova kifejlődésében, az ellentétek em; korában lehetséges az érzslínek tulfiuomodása, melynél fogva bánatunkat jobban érezzük, örömünk nagyobb extasisba jön, mint h íjdan, ha külsőleg jobban uralkodunk is fölötte. S a belterjesebb eszmélés törvényénél fogva sokkéi fogékonyabbak vagyuuk az emberi nyomor, mások s?envédései iránt, mint hajdan. Csak napjainkban lehetséges, ho^y a vállá", a morái mind földíbb, mind humánusabb irányt ves', hogy nem hinyagoljuk el a beunünket körülfolyó életet a túlvilágért, hogy egymásután emeljük az emberszeretet intézményeit, vallva a szeretet vallását. S e jelenségek ismét a városi embernél sokkal gyakoribbak, mint a vidékinéi; az érteiem túlképzettsége az érzelem és inorüis jellem fölött legmeggyőzőbben nyilatkozik a művelődés központján, a nagy városokban, melyek m ísrészt, rendkivüli egyenletesíiő hatásuknál fogva tucitcuibereket termelnek s megakadályozzák az egyéniség kidomborodását . . . Csak egyes tükördarabok ezek, melyek innen is, onnan is összeszedve szakadozottan mutatnak. Akadhatna valaki, ki lehetőleg egésszé állítaná össze, hogy legalább a jelennek teljes képét látnók benne, hi nem is következtethetnénk belőle a jövőre, melyet sürü fátyol takar. Ki lebbentheti ezt föl? Mily további irányt fog veuni a mai élet, hova fog kibout*koEni, milyen jelleget fog magára ölteni, s egyáltalán diaddmaskodni fog-e benne egy meghatározott jelleg ? Hol a jós, a ki megtudná mondani, hot a 6S«m, ruely a látóhatárt elzáró ködön keresztül hatolhat? A sötét pesszimiszmu-ioak lesz-e igaza, ine.ly azt kérdi, hogy miért van mindez, mi oélja van az emberiség e folytonos vergődésének, ha mindennek kell oéljának lenni, — vagy az ideálistaknak? Mikor fogja elérni sz emberiség, végkif.'jlettségét, meglett korát, ha u^yan egyáltalán eléri, s mi fogja e meglőtt kort determinálni? Oiy kérdések, melvekre f-ileletet adni nem ad itott a véges embernek, moly öntudatlan eszköze e^y földöntúli, megfejthetetlen, titokzatos, rettenetes erőnek.
