Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-28 / 48. szám

1909 november 28 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 leütésekben jelcztetett, az idén jóval nagyobb területen jelentkezett mint az előző években; mindazonáltal kevés helyen és leginkább [osak ott fajult járványnyá, ahol a betegség késedelmes bejelentése vagy eltitkolása folytán az óvintézkedések nem voltak kellő időben megtehetők. Sajnálattal kell megemlítenem, hogy ezen betegség ellen a gyakorlatban igen jól bevált védőojtásokat az érdekeltek még most sem veszik igénybe oly kiterjedésben, a mint az a sikeres védekezés érdekében kívánatos lenne, jóllehet hogy a fertőzött községek lakosságának figyelme a védőojtások hasznos és szükséges voltára mindenkor felhiva lesz. Ugy ezen most emiitett, valamint a másik, nem kevésbbé veszedelmes sertésbetegség terjesztésében igen nagy szerepük van a vándorcigányoknak, a kik a dögtereken elásott sertéshullákat kiássák. Sajnos, a hatóságok csaknem tehetetlenül állanak e garázdálkodásokkal szemben, mert egyfelől a tetteseket csak a lehető legritkább esetekben sikerült kinyomozni, másfelől pedig a megtorlás az idevonatkozó büntetőhatározatok hiányossága miatt is akadályokba ütközik. Az e tárgyban, vagyis a hullalopások megakadályozását célzó büntető határozatok megállapítása iránt a földmivelésügyi minister úrhoz már régebben tett felterjesztése még mindig nem nyert elintézést. A lépfene előfordulása az esetek túlnyomó többségében alacsony fekvésű, vizallásos, vagy időnként áradásoknak kitett és tapasztalás szerint ép azért a lépfene csiráinak szaporodására igen alkalmas talajú legelőkön való fertőzésre volt visszavezethető. A takonykór, a meiy vármegyénkben már évek óla nem fordult elő, 1 lovon lett megállapítva, a mely a jelek szerint már fertőzötten került ide Somogy vármegyéből. Miután a beteg ló a törvény értelmében hatóságilag kiirtatott, más lovakat pedig nem fertőzött meg, a betegség megszűnt. A rühkór szünőben van, az időszak végén már csak 3 község volt fertőzve. Védőojtások 4 községben kisgazdák állatain, továbbá 48 közép- és nagyobb gazdaságban eszközöltettek lépfene, sercegő üszök, sertésorbánc és sertésvész ellen. Az állatvásárok forgalma augusztus havában és szeptember első felében általában lanyha, itt-ott legfeljebb közepes, azontúl általában közepes, de helyenkint élénk volt. Az állatrakodó állomások forgalma közepjs volt. Közgazdaság. Az aratási és cséplési munkálatok bevégeztével, amelyek a gabona késői érése következtében jó későre kinyúltak, a vetési munkálatokhoz kellett a gazdáknak fogniok. Az időjárás e^en munkálatokra oly kedvező volt, hogy a vetőmag a legjobban megmunkált földbe volt elhelyezhető s a vetések korán és szépen egyenleteseu kikeltek ugy, hogy a jövő évi termést illetőleg az ősz elején a legszebb reményekre jogosítottak. Azonban sajnos, a kedvező időjárásban a vetések ellenségei is jobban megtaláltak életföltételeiket és főként a korai vetésekben több helyen nagyobb pusztítást okoztak. Igy Göcsejben a csimaz, más vidékeken pedig részben a csimaz, részben a hesseni légy, részben a gabona-futrinka okoztak károkat, amelyek egyes helyeken oly tetemesek voltak, hogy a vetéseket feiülvetni, vagy kiszántani 8 a földet újra eivetni kellett. A különben kedvező időjárású ősz lehetővé tette, hogy az állatállomány a réteken és legelőkön zöld takarmánnyal volt október hó végéig, még november hóban is részben eltariható. Az ily módon nyert takarmánypótlék állatállományunk teleltetését, általában véve nagyban elősegíti, mégis akadnak egyes vidékek, amelyek ez évben is küzdenek a takarmányhiánnyal. Különösen a megye északi, Vasmegyével határos részeiben fordul elő ez az eset. A takarmány- és szalmaszükében szenvedő gazdaságokat és vidékeket annyival jobban sújtja ez a csapás, mivel a kormány azon okból, hogy a szárazság-okozta károk szórványosan merültek föl, szállítási kedvezményeket nem engedélyezett s a gazdák, akik e cikkekből pótlásra szorulnak, messze vidékről, drága fuvar mellett kénytelenek födözni szükségletűket. Az őszi termények közül a tengeri termése álialáüospágban jó volt s a répa termése ellen sem lehet kifogást emelni. A burgonya termése azonban a f. év folyamán is uralkodott betegségek következtében oly eltéréseket mutat, hogy^ átlagosságban a legnehezebben határozható meg. Ugyanis egyes helyeken a termés egészen kifogástalan úgy minőség, mint mennyiség tekintetében, mig más vidékeken minőségileg, másokon pedig minőségileg ée mennyiségileg is kifogásolható volt. A szüreteléaek a szőlő rothadása miatt sok helyen korán kezdettek meg és nagyon eltérő eredménnyel nyertek kedvező időjárás mellett befejezést. A korai szedés hátrányosan befolyásolta a minőséget, amely ott, ahol később szüreteltek, megközelíti, sőt el is éri a tavalyi jó minőséget. A mennyiséget sok helyen a tavaszi fagy, a kedvezőtlen virágzás, a peronospora pusztítása és ott, ahol későn szüreteltek, a rothadás is tetemesen csökkentette ; azonban egyes szőlőhegyeken a termés megközelíti, sőt el is éri a tavalyi termés mennyiségét. Átlag véve a mult évi termésnek mintegy 60—70 százaléka termett csak ez évben, minőségileg pedig 15—20 százalékkal visszamaradt a mult évi mögött. A gyümölcsfélékből gesztenyén, mogyorón és dión kivül osak itt-ott termett szilva, baracK, alma és körte. A gabonaárak a lefolyt időszakban kialakultak ; oly mérvű áringadozások, mint amilyenek az aratás és cséplés idejében előfordultak, már nem voltak észlelhetők; az árak a világpiaci szükségletnek megfelelőleg szilárd alakulásukat meg is tartják. Az állatárakat illetőleg amennyiben a kedvező őszi időjárás a takarmánytermési viszonyokat javította s amily mérvben kedvezőbbé vált a teleltetés, éppen oly mértékben emelkedtek az állatárak. A takarmánynemüek és erőtakarmányok árai a kedvező őszi időjárás következtében lényegesen visszamentek olyannyira, hogy az ősz folyamáu ugy a szálas, mint az erőtakarmányok olcsóbbért voltak beszerezhetők, miut julius, augusztus hónapokban. Az árak általánosságban azért még mindig elég magasak, amit a gabona, szóval a kenyérterméuyek magasabb áralakulásának kell tulajdonítanunk. A must ára a szüret előtt oly alacsony volt, amilyen már évek óta nem volt. Ez a kedvezőtlen áralakulás annál kevésbé indokolt, mert a megye átlagos közép termésével az egész ország gyenge termése áll szembon, amely tényből kifolyólag magasabb árakra van kilátás. Az árak később némileg javultak ugyan, de még mindig nem érték el a megvárható szinvonalat. Több helyről oly irányú panaszok érkeztek, hogy ninos kellő kereslet a borra. Tüzek. A vármegye területén az 1909 évi augusztus 1-étől október hó 31-ig előfordult tüzesetek száma 37 volt, amelyeknél az összes elhamvasztott érték a beterjesztett kimutatások szerint 81831 k képviselt. Biztosítás folytán megtérül ebből 27095 korona érték s igy a szenvedett kár 53472 koronára rug. A tüzet, a teljesített vizsgálatok szerint 4 esetben gyermekek játéka, 4 esetben gyújtogatás, 16 esetben gondatlanság, 4 esetben villámosapás okozta; a tüz keletkezésének oka 9 esetben kiderithetlen maradt. Közrendészet. A személy- és vagyonbiztonság súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményekkel nem lett megzavarva; a kisebb bűnesetek tettesei pedig legnagyobb részben a csendőrség által kinyomozva és az illetékes hatóságnak feljelentve lettek. A m. kir. csendőrség által az elmúlt időszakban ember élete elleni bűntettért 23, súlyos testi sértésért 221, hatóság elleni erőszak bűntettért 14, lopásért 232, szemérem elleni bűntettért 15, csalásért 20 és gy ujtogatásért 72 egyéu lett letartóztatva ; különböző természetű kihágásokért pedig 86 tettes lett az illetékes hatóságoknak följelentve. A vándorcigányok ellen tett hatósági intézkedéseket részint a hivatalvizsgálatok alkalmával, részint az előző jelentése szerint elrendelt uj nyilvántartások nyomán ellenőrizte s a szükség- ós lehetőséghez képest fejleszteni fogja. E tekintetben megbeszéléseket folytatja a csendőrkerületi parancsnokkal is. Gróf Batthyány Pál bucsuzása. Zalaegerszeg város és az egész vármegye közönsége a szeretetnek és tiszteletnek megkapó jeleivel árasztja el a búcsúzó főispánt. Azt hisszük, nem volt még példa arra, hogy egy állásából távozó főispán annyi ováoióban részesült volna, mint gróf Bttthyány Pál. Levelekkel, üdvözlő sürgönyökkel árasztják el s a küldöttségek, ünnepélyek egymást érik. Mult héten búcsúzott el a vármegyei tisztikar is, amelyet Árvay Lajos alispán vezetett a főispán elé. Bejöttek erre az alkalomra a járási főszolgabirák, szolgabirák s több járási orvos. Gróf Batthyány Pál a főispáni lakás termében fogadta a tisztviselőket, akiket mólyen megilletett a búcsúzás. Árvay Lajos alispán tolmácsolta a vármegye tisztikarának mélyen érzett szeretetét, tiszteletét és háláját azon jóságos kormányzásért, azon megbecsülésért és elismerésért, amelyben gróf Batthyány Pál főispánságának ideje alatt minden egyes tisztviselőnek része volt. A távozó főispán további jóindulatába ajánlotta a vármegye tisztikarát, amelynek szeretete és ragaszkodása kiséri őt akkor is, amikor diszes állásából távozik. Gróf Batthyány Pál valósággal a könnyekig megindult, amikor maga előtt látta azt a tisztikart, amely iránt mindig atyailag érzett s amellyel szemben becsülésének annyi jelét adta. Könny rezgett a szemében, hangja megremegett s alig tudta megindultságát annyira elnyomni, hogy a szivekhez szóló szavakban buo'sut vegyen a tisztikartól. Gróf Batthyány Pál a búcsúzó tisztviselőkhöz a következő beszédet intézte : Kedves Barátaim 1 Fogadjátok szivem mélyéből fakadó köszönetemet szives megjelenéstekért és azokért az érzelmekért, melyeket vezéretek, az alispán ur, annyi melegséggel volt szives kifejezni és tolmáosolni az imént, — abból az alkalomból, hogy a vármegye főispáni székéből távozom. Nagyon jól esik lelkemnek, hogy kérés nélkül is összegyűltetek még egyszer körülöttem és hogy az a bajtársi érzület, mely három és fél esztendős főispáni működésem kezdete óta fűzött hozzátok, oly termékeny és meleg viszonzásra talált nálatok. Mert én kezdettől fogva bajtársaimnak tekintettelek benneteket és soha sem kivántam más lenni számatokra, mint bizalmas barátatok ós készséges segítőtársatok. Nagy örömömre szolgál és kedves emlékül viszem magammal magánéletembe, hogy az elmúlt idő mindenben beváltotta azokat a reményeimet és azt a várakozásomat, melyeket az alispán ur által a vármegyeházban történt üdvözlésem alkalmával képzettségiekhez, kötelességtuelástokhoz és egyéniségtekhez fűztem. Fogadjátok mélyen átérzett hálámat és köszönetemet azért a támogatásért, melyben működésem alatt részesítettetek, a ragaszkodásnak és a szeretetnek azon jeleiért, melyekkel ugy a múltban, mint most a buosuzás pillanatában elhalmoztatok. Utaink elválnak, — de én a magam részéről a közös működés és negyedfélóves érintkezésünk emlékeit nagy szeretettel őrzöm meg számotokra életem hátralevő részére ós mindig a legnagyobb örömmel ós legmelegebb készséggel fogok reDdelkezástekre állani, ha bármi tekintetben is szolgálatotokra lehetek. Isten áldjon meg benneteket! A legőszintébb megilletődéssel fogadták a tisztviselők gróf Batthyány Pál buosuzó szavait s ugy érezte mindenki, hogy a ragaszkodás kötelékei szorosabbra fűződtek ós annak a szívben, lélekben nemes, gondolkodásában és cselekedeteiben igaz férfiúnak távozása pótolhatatlan veszteség a tisztviselői karra nézve. » • * Kedden Zalaegerszeg város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést, tartott s jegyzőkönyvileg adott kifejezést gróf Batthyány Pál iránti hódolatának és szeretetének. A képviselőtestület a jegyzőkönyvi kivonatot hétfőn délelőtt fogja átnyújtani. * * * Szerdán fáklyásmenet, szerenád ós bankett volt gróf Batthyány Pál tiszteletére. A fáklyásmenet 6 órakor indult el az ipartestület házától s mire a vármegyeházig ért, ezrekre szaporodott az éljenző tömeg. A vármegyeház előtt nem lehetett mozogni, ugy ellepte a teret a sokaság, amely szűnni nem akaró óijenzéssel fogadta az ablakban megjelenő főispánt. A Dalkör — Kuruoz János vezetése alatt —