Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-03 / 40. szám

4 »ZaIaraegye, Zalavármegyei Hirlap* 1909 október 3. képviselő ültek. A következő koosikon a képviselők, egj egy nagykanizsai párttag kíséretében. * * * Délben a Szarvas szálloda éttermében bankett volt. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt. Kétszáznál többen ültek az asztalok körül. Az asztalfőn a főispán és a képviselők foglaltak helyet. Ebéd alatt Eperjessy Gábor üdvözölte a vendégeket s Csizmazia Endre képviselő köszönte meg az üdvözlést. Az ebéd vége felé érkezett meg az agg Nedeozky Jenő, aki nyolcvan éves korában is megőrizte lángoló lelkesedését. Nedeczky Jenőt zajos éljenzéssel fogadták. A délutáni vonatokkal érkeztek meg: Szentreihályi Dezső, ifj. Thassy Imre, Nagy László, Dr Bárdió Ferenc szombathelyi kir. közjegyző, Mozsolits vasvári ügyvéd stb. A banketten és a népgyűlésen résztvevők között ott voltak a nagykanizsaiakon kivül: Filipics Lajos orsz. képviselő, Vizlendvay Sándor, Hajós Mihály, Isoó Ferenc, Viosz Ferenc, Bogyay György, Pálffy László főszoigabirák, Hayden Sándor, stb, • * * A népgyűlést az Erzsébet-királyné téren tartották meg. Tágas emelvényt építettek, amely nemzeti zászlókkal és zöld galyakkal volt díszítve. Amint a bankettről a közönség kivonult s a vezetőség és a képviselők az emelvényen elhelyezkedtek, elkezdett gyülekezni a hallgatóság, amely néhány perc alatt ezrekre szaporodott. A gyűlés lefolyása méltóságteljes, a hangulat lelkes volt. A beszédek belenyúltak a szivek mélyébe s felgyújtották a hazafiság tüzét; majd az értelemhez appelláltak, bebizonyítván azt, hogy gazdasági függetlenség nélkül nem lehetünk szabad és fejlődésre képes nemzet; hogy az önálló bank felállítása nem utópia, a függetlenségi törekvések nem lehetetlen álmok, hanem a nemzetnek olyan jogai és vágyai, amelyek megvalósítására utal bennünket a történelmi fejlődés. A nagy tömeg átérezte és megérterte a szivéhez és eszéhez intézett szavakat.. Viharos éljenzések szakították meg a beszédeket s bizonyos, hogy annak a hangulatnak, amely a hazafias ünnep nyomán támadt, elterjed a hatása az egész kerületben, mint mikor a viz tükrén keletkező hullámgyürü mind nagyobb körökben fut a partok felé. A gyűlést a dalárda éneke vezette be. A Hymnuszt levett kalappal hallgatta meg a nagy közönség. Ezután Tripammer Gyula megnyitotta a népgyűlést. A Hymnusz — úgymond — második imádsága lett a nemzetnek. Mindig fájó érzések fognak el bennünket, ha felcsendülni halljuk. Most is azt jelenti ez a dal, hogy veszélyben van a haza. Országszerte u^gindult a mozgalom, hogy kiküzdjük hazánk gazdasági függetlenségét. Ehhez a mozgalomhoz akarunk mi is csatlakozni, tanúbizonyságot akarunk arról tenni, hogy e követelés szükségessége bennünket is áthat ós mi sem mondunk le arról a nemes törekvésről, hogy az önálló nemzeti bankot 1911 -re, az önálló vámterületet 1917-re megszerezzük. Zajos éljenzéstől kísérve üdvözli a vendégeket s a népgyűlést megnyitja. A határozati javaslat előterjesztése után Bosnyák Géza, a vármegyei függetlenségi párt elnöke beszélt. Bosnyák Géza beszédei soha sem tévesztenek hatást, mert az igaz és mély meggyőződés hatja át minden szavát, formailag minden szónoklata gyönyörű s előadásának módja leköti a figyelmet. Bosnyák beszédének lényege a következő volt: A zalamegyei függetlenségi párt közgyűlése egyhangú lelkesedéssel határozatilag kimondta, hogy az önálló bank érdekében ^széleskörű mozgalmat indit és e végett az összes választókerületekben népgyüléseket tart, mert szentül él bennük a hit, hogy csakis az önálló bank és az önálló vámterület azok az eszközök, melyekkel Ausztria kiszipolyozó karjaiból kimenekülhetünk. Csak a legnagyobb fokú elfogultság merészelheti azt állítani, hogy az önálló bank ügye csak a függetlenségi párt pártkérdése. Csak a vak nem látja, mint törnek ránk Ausztria és a nemzetiségek, hogy a régi történelmi magyar hon romjain uj országot rendezzenek be s a nemzeti elemet végkép letörjék. Világos példája ennek az, hogy a választójogot a bécsi udvar nem engedi a magyarul való irás-olvasás feltételeihez kötni. Ilyen fenyegető körülmények között minden igaz magyar embernek kötelessége, hogy egyesüljünk, s igy lesz a bank nemzeti kérdéssé. Amely államnak nincs önálló bankja, az az állam nem ÖDálló, mert a bank adja meg a pénz ós a hitel önállóságát. Bár a nemzet túlnyomó többsége az önálló bank felállítását követeli, mégis vannak nálunk is hívei a közös banknak. Azt mondják, hogy rázkódtatástól féltik az országot és előbb erősödjünk meg gazdaságilag, azután állitsák fel a bankot. Erre az argumentumra egy kérdéssel felelhetünk : Tudnak-e példát a történelemben arra, hogy egy államot a saját bankja megbuktatott volna. Van-e állam, mely ugy cselekedne, hogy nemzeti kincseit idegen államba viszi, mert ott jobban meg vannak őrizve, mint itthon. Ha az önálló bank ránk nézve veszélyes lanne, legyünk róla meggyőződve, hogy az már rég fel lett volna állítva, de mert Ausztriára káros, felállítását az alkotmány letörése árán is megakadályozzák. Minden államnak meg van a nemzeti bankja, hol aranyát őrzi, csak épp<m mi ne tudnánk a pénz értékét megvédeni ? Fejtegeti az Ausztria ós Magyarország közt fenálló érdekellentéteket, melyek kizárják azt, hogy a közös bank mindkét állam gazdasági érdekeit igazságosan szolgálja. A mai harc nem a 67 éa 48 harca, hanem a közösség elkeseredett harca a függetlenséggel szemben. Küzdekmre szólítja a megye közönségét Kossuth Lyjos ama szavaival : »Az óra ütni fog, mely a nemzetek diadalmas igazságát kiszolgáltatja.« A következő szónok Nagy Dezső képviselő volt. Nagy Dezső régi, tekintélyes tagja a képviselőháznak. Nagy tudásához izzó lelkesedés járul s egy tevékeny élet tapasztalataiban megedzve, tántoríthatatlanul kitart a nemzet igazai mellett. A függetlenségi politika az ő felfogásában nem a gravámenek rendszere, hanem a megvalósításra előkészített és megérett irány. Elveit és beszédjét állhatja az a tudat, hogy Magyarország jövője a függetlenségi törekvések diadalával lesz méltó a dic3Ő történelmi múlthoz s hogy a fejlődés, az öntudatra ébredés meghozza ezt a diadalt, csak az alkalmakat nem szabad puha megalkuvással elszalasztani. Beszédének fénypontja is az volt, amikor azt bizonyította, hogy az az idő, amely a gazdasági felszabadulás megteremtésére alkalmas, elérkezett s ezt ki kell használnunk. Dr Nagy Dezső ámbár magasabb politikai szempontokkal foglalkozott s beszéde, okfejtései, történelmi reimiscenciái széles területen mozogtak, hozzá tudott férni a nép értelméhez ós gondolkodásmódjához. Megértették és lelkesültek. Ismertette az osztrák-magyar bank alapításának történetét, annak múltját, rendszerét s ennek a magyarságra, az ország közgazdasági életére kiható hibáit. A bank csak a nevében viseli a magyar jelzőt, lényegében azonban osak osztrák. Mit törődik ez az osztrák befolyás alatt álló intézmény a magyar érdekekkel! Mi gondja a magyar iparra, kereskedelemre, földművelésre ! A fő célja az osztrák érdokek istápolása s a hadi célokra való pénzgyűjtés. Ebben rejlik az oka annak, hogy Ausztria nem akarja a független magyar bank létesítését. Pedig ez az első lépés a gazdasági önállóság felé és szégyenfoltja a nemzetnek, hogy még ezt a lépést sem tudja megtenni. Az önálló bank felállításának elérkezett az ideje. A közös bank szabadalma lejárt s az csak a képviselőház hozzájárulásával hoszszabbitható meg. A király kijelentette, hogy az önálló bank felállításához nem járul hozzá; de a magyar képviselőház megtagadh-itja a szabadalom meghosszabbítását. Ezzel a király és a Demzet között alkotmányos harc tör ki, amelyben a nemzetnek kell győzödelmeskeduie, mert a külpolitikai helyzet s a nagyhatalmi állás a hadsereg fejlesztését követelik. Erre pedig sok pénz kell s a nemzet a tőle követelt milliókat jogainak kivívása nélkül nem fogja rendelkezésre bocsátani. A kiegyezést 67-ben is csak a kényszerhelyzet hozta létre. Ausztriától csak akkor várhatunk valamit, ha meg van szorulva. A mostani szorult helyzetet is ki kell használnia a nemzetnek. Ha nem kapjuk meg az önálló bankot, nem adunk egy garast sem. Ezután foglalkozott még a szónok a hatvanhetes politikával s a választójogi reformmal. Ellensége a pluralitásnak s a politikai jogokat minél szélesebb alapokra kívánja fektetni, mert nagy sikereket csak a nép millióinak támogatásától vár. Lázár Pál az önálló banknak a közgazdasági és különösen a pénzügyi viszonyokra való hatásával foglalkozott. Kifejti, hogy a készfizetések felvétele, amely ép annyira szolgálja Ausztria, mint Magyarország érdekeit, nem olyan vívmány, amelyért fel lehetne áldozni az önálló bankot. Nagy derültséget keltett az a kijelentése, hogy akinek eddig semmije sem volt, a készfizetések felvétele után ugyanannyija lesz, de aranyban. Kifejtette, hogy az önálló bank felállításának pénzügyi lehetősége is megvan, mert hisz az Osztrák-Magyar Bank aranykincséből sok száz millió Magyarországé. A közös bank nem szolgálja a magyar nemzet érdekeit s mire a sokat emlegetett olcsó pénz a kis emberig jut, nagyon megdrágul. Az önálló bank ezen a bajon segitene. Dr Balogky Ernő képviselő temperamentumos szónok, a függetlenségi törekvéseknek fanatikus hive. A történelemből vett érvekkel bizonyította, hogy a dinasztia hálával tartozik a magyar nemzetnek, amely sok veszedelemből kimentette a trónt. A jutalom elnyomás, kizsákmányolás lett. Amikor a katonai kérdésekről, a vezényleti nyelvnek magyarrá tételéről volt szó, a chlopii parancsban ,.sohá"-t kiáltott az uralkodó a magyar nemzetnek. Most a közgazdasági törekvésekkel szemben hangzik el a merev tagadás. Hát szabad nemzet ez ? A törvényben biztosított jogaink nem érvényesülhetnek az uralkodó vétójával szemben. Ezt a rendszert meg kell törni. Ezzel szemben nekünk is oda kell kiáltani a sohát. Álljunk a talpunkra mindnyájan. Az a szerencsétlenségünk, hogy sok köztünk a tunya, politikai küzdelemre lusta ember. Pedig meg kellene mozdulnia még a : rögnek is, össze kellene tartania minden parányj nak, mert ha mindnyájan egy sorban állunk, a pokol kapui sem vehetnének erőt rajtunk. Összetartás és együttműködés a sikár titka. Dr Polonyi Dezső azzal kezdte a beszédét, hogy köszönetet mond gróf Batthyány Pál főispánnak, aki meghívásával módot nyújtott arra, hogy képviselői kötelességük egy részét teljesíthették. — 1848. március 15-én a nemzet által 12 pontba foglalt kívánalmak közül 10 teljesült. Most a ll-ik pontra, az önálló bankra került a sor. Kossuth Lajos maga mondta, hogy minden magyar embernek lelkiismeretbeli kötelessége a 12 pont megvalósulásán dolgozni. A bankkérdésben együtt s egy sorban kell állania az egész nemzetnek. A választói jog kiterjesztésének, az általános, egyenlő választói jognak hive. Elismeri, hog/ ennek megvalósítására a koaleált pártok kötelezettséget vállaltak, azt megalkotni a függetlenségi párt kész is, de abba a nemzetcsalásba nem megy bele, hogy a választói reform a bankkérdés kitolásával alkottassák meg. Ennek az elodázásnak osak az lehetne a célja, hogy az önálló banknak 1911-re felállítását lehetetlenné tegyék, miután arra már nem volna fizikai idő. A szónok foglalkozott ezután a 67-es pártok magatartásával. Furcsáuak találja, hogy amig a függetlenségi párt törekvéseit lehetetlennek tartják, a párt tagjait ócsárolják, addig a hatalomban kész örömmel osztoznának velük. Gaál Gaszton képviselő nagyhatású beszéde következett. Joggal mondhatjuk, hogy ez volt a gyűlés egyik fénypontja. A szónok heve, mély meggyőződéstől áthatott szavai elragadták a hallgatóságot. Lelkesedése gyújtott s viharos tetszészajt, általános lelkesedést váltott ki a keblekből. Nem fél a küzdelemtől, amely ránk fog következni, csak a nép válogassa meg azokat, akiket bizalmára móltat. Kéri a választó polgárokat, hogy ne hallgassanak azokra, akik szirénhangokon csábos ígéreteket durussotnak a fülébe. Tartson ki jogai mellett minden magyar. Küzdelem lesz az bizonyos. A király évekkel ezelőtt kijelentette, hogy a hadsereg vezényleti nyelvébe nem enged beleszólni, mert ez az ő felségjoga. A kunkhoz való jogunkat ugyan elismeri, de annak felállításába szintén nem egyezik bele. Mi egyéb ez, mint burkolt abszolutizmus? Végre valahára tisztázni kell a helyzetet. Vagy legyen alkotmányos élet, vagy kergessen bennünket a császár a pokolba s uralkodjék a katonáival. Nemsokára eljön az idő, hogy a haza sorsa a nép kezébe kerül. Akkor adjon az