Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)
1909-07-18 / 29. szám
6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 augusztus 15. raktárhelyiségeiben vagy pedig a cikkeket a laktanyában és egyéb szükségleti helyekeu adja át a csapatoknak. Mielőtt a száüitó a cikkeket kiszolgáltatja, a felvételező különítmény paranosnoktól átveszi a felvételi okmányokat, vagyis az élelmezőr;iktár utalványát és ahol élelmezőraktár nincs, a felvételi nyugtát és a felvételi naplót. Ez utóbbi egyúttal a szállító ellennyugtáját is képezi. Összehasonlítja a nyugta adatait a felvételi naplóéval és ha az adatok egyeznek, a felvételi neplót „a szállító aláírása" cimü rovatban aláirja, a cikkeket kiszolgáltatja ós azután a felvételi nyugtát annak jeléül, hogy az abban nyugtázott cikkeket és mennyiségeket kiszolgáltatta — hátlapján aláirja. Csupán csak utalványra vagy csak nyugtára, felvételi napló nélkül, a szállítónak élelmi cikkeket kiadni nem szabad, mert a felvételi nap'ó szolgál annak mégállapitására, vájjon a nyugtázó jogosult-e a felvételezésre. Ha azonban a szállító a bizottság által tett kifogásokat meg nem szünteti és azokat alaposaknak el nem ismeri, akkor helyi bizottság megalakítását kéri, melyet sz állomásparanc3nokság haladéktalanul összehiv, melynek tárgyalásához a szállító is meghivatik. Ha a szállitó a tárgyaláson meg nem jelenik, vagy magát megbízottal nem képviselteti, vagy a helyi bizottság tárgyalásáról eltávozik, akkor e bizottság az ő, illetőleg megbízottja távollétében is határoz ós ez esetben elveszti azt a jogát, hogy a helyi bizottság határozata ellen fellebbezhessen, sőt még az is vélelmeztetik, hogy ez által a helyi bizottság határozatának magát hallgatólag aláveti. A helyi bizottság összehívását a vizsgáló katonai közegek is kérelmezhetik. A helyi bizottság szavazattöbbséggel határoz ; egyenlően megoszlott szavazatok esetében az elnök szava dönt. A bizottság határozata mindkét félre irányadó. A szállító a helyi bizottság határozatáról az elnök által mindig Írásban értesíttetik. Ha a helyi bizottság a szállítót a bizottsági költségek és a kincstárnak okozott károk megtérítésében nem marasztalj.! el, akkor e költségeket a kiiiontár viseli. A helyi bizottság határozata ellen mindkét fél a Ladtestparancsnoksághoz, illetőleg a honvéd kerületi parancsnoksághoz fellebbezhet. A fellebbezési szándék azonban a helyi bizottságnak azonnal bejelentendő és a fellebbezés 48 óra alatt az emiitett parancsnoksághoz közvetlenül benyújtandó, esetleg postán beküldendő. A szállító azonban köteles a helyi bizottság intézkedéseit — tekintet nélkül a beadott fellebbezésre és annak sorsára — feltétlenül foganatositani. A helyi bizottság jegyzőkönyvére és illetőleg u beadott fellebbezésre a hudtest, illetőleg honvédkerületi paiacosnokság által hozott határozat végleges és meg nem támadható. A kiszolgáltatás befejeztével a szállító a katonaság altal az átvételt elismerő nyugtákat jegyzékbe fog'aiva, havonta egyszer kifizetés végett a felvételezést eszközölt csapat kezelő bizottságának adja át s a pénzt a már emiitett. módon felbélyegzett nyugtára felveszi. Amidőn az ajánlatok magtételére, valamint a termények szállítási feltételeire, az átadás és átvételre vonatkozó tudnivalókat közöltem, szükségesnek vélem még a kézi bevásárlásnál a beszerzési ár megállapítására vonatkozó eljárási módozatot röviden ismertetni. A kerületi élelmszői raktárak tisztjei azon terményekről, melyeket közve( 1.-nül a termelőktől óhajtanak beszerezni, értesitik a gazdasági egyesületeket, szövetkezeteket é3 kitűzik a tárgyalás napját, amiki r a h iyi beszerzési árak állapíttatniak weg. A beszerzési árakat a gabonftéléknél mindjárt aratás után, széna és szalmánál pedig julius elején állapítja meg az ármeghatározó bizottság, melynek a katonai intendánsokon kivül a gazdasági egyletek és a kereske-. delmi kamara kiküldöttei a tagjai. A beszerzési ár az alapárból és a hozzája csatolt bonificatióból áll. Alapár gyanánt az illető helybeli piaci ár ve?udő fel, az az ár, melyet helyben a piacon jobb minőségű gabonáért fizetnek, do ennek q-ként 40 fillérrel nem szabad túlhaladni azt az árt, melyei aznap a tőzBdéa készáru üzleteknél jegyeznek. Ezen alapárhoz gabonánál b 0l 0-ut, széna és szalmánál pedig 8°/ 0-ot hozzászámítanak azért, mert a katonai élelmezésnél jobb árut követelnek, mint aminő j a tőzsdei szokványáru. Ezenkívül még hozzászámittatik az alapárhoz a bonificatión kivül q-kint, 15 fillér akkor, ha a szállított buza legalább 75 kg., a roza pedig 72 kg. hektoliterenkint. A katonai kincstár ezenkívül rz összes szállítási költséget, fogyasztási adót, kövezetvámot stb. viseli. Nagyon természetes, hogy a beszerzési árak csak ugy állapithatók meg helyesen a a valóságnak megfelelően, ha a helyi árak a legnaj gyobb körültekintéssel s hozzáértő hatósági közegek által állapíttatnak meg. A u.ai rendszer, mely e téren a városoknál általában divik, nemcsak, hogy hiányos és felületes, de egyáltalán megbízhatatlan. A katonai szállítások, mint fentiekből látható, biztos jövedelmi forrását képezhetik a gazdának, csak az előírásoknak megfelelőiem a legnagyobb pontossággal kell eljárni, amidőn a katonai hatóságok a legnagyobb készséggel részesítik előnyben a termelőket a vállalkozókkal szemben. Rendelet az 1908. évi XLVlI. t-c. 14. §-ában elrtirt bornyilvántartás vezetése tárgyában. A borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908. évi XLVII. t.-c. 14. §-u utolsó bekezdéso értelmében a bornyilvántartás vezetése alól a fö!dmivelésügyi minister a törvényhatóságok előterjesztéseire indokolt esetekben felmentéit adhat. A törvényhatóságok ide vonatkozó előterjesztéseinek megtételére folyó évi február 26-án 2506/eln. VIII/2. szám alatt kelt rendeletemmel folyó évi május 20-ig terjedő határidőt tűzvén ki, az ezen határidő alatt beérkezett előterjesztésekben tett javaslatok megfontolása alapján mindazokat, a kiknek négy (4) kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincs, ha törkölybort nem készítenek és bor, must, szőlőcefre, borkészítésre színt szőlő vagy borseprő adás-vételével vagy borméréssel, illetőleg bornak kismértékben való árusításával nem foglalkoznak, a bornyilvántartás vezetése alól — Z inplén vármegye kivételével — az ország valamennyi többi törvényhatóságának területén felmentem. Zemplén vármegye területén — a tokaji borI vidék borainak a törvény által nyújtott kü'öa; leges védelem hathatósabb biztosítása érdekéj beu — Zemplén vármegye törvényhatósági | bizottságának előterjesztésében foglalt javaslatá| hoz képest mindenki, a ti- az idézett törvényszakasz rendelkezései alá esik, kivétel nélkül . tartozik az előirt nyilvántartást vezetni. | Az idézett törvénycikk végrehajtási tárgyáj bi;n 1908 évi december 30 án 112,000. szám j alatt kiadott rendeletem 39 §-ának a boruyil| vántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseit — a kereskedelemügyi ministerrol egyetértőleg — a következőkkel egészítem ki : | 1. A boriiyilvántartást az 1908: XLVII. te. végrehajtása tárgyában 1908. évi dec -mber 30-án 112,000. szám alatt kiadott rendeletemhez IV. szám blatt melléke t minta szerint készített s az illető fél bortermelésének, illetőleg borüzletének kitérj, désöhez képest megfelelő számú ivekből összefűzött vagy bekötött fíizotben vagy könyvben kell vezetni. Ezen füzet vagy könyv lapjait, a nyilvántartás vezetésének megkezdése előtt folyó sorszámmal kell ellátui. 2. A nyilvántartási füzetet vagy könyvet az illetékes községi elöljáróság (városokban a polgármester vagy helyettese, Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáróság) által kell lebélyegeztetni. A lebélyegzés díjtalanul eszközlendő. 3. A nyilvántartásba való bejegyzésnek mindig tintával és olvashatóan kell történnie, ós pedig a bejegyzendő tételek időszerinti sorrendjében, hézag hsgyása nélkül. 4. A nyilvántartásból lapot kiszakítani, a nyilvántartásba történt bejegyzést kivakarni, kitörölni vagy másként olvashatatlanná tenni tilos. A véletlenül vagy jóhiszemüleg tett téves bejegyzés egyszerű kereaztülhuzás utján akként helyesbítendő, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon. 5. A nyilvántartást minden egyes községben, magában abban a pincében, raktárban vagy más helyiségben koll tartani, a hol a must, vagy bor v?n. Ha a tulajdonosnak ugyanabban a községbon a borkezeléssel vagy a pince felügyeletével megbízott alkalmaz >ttji vagy más meghatalmazottja van, a nyilvántartás annak a lakásán vagy üzleti irodájában is tarthatja. Az előző pont alá tartozó esetekben a tulajdonos köteles bejelenteni azon község elöljáróságának (polgármesternek, Budapest székesfővárosban a kerületi elöljáróságnak), a mely község határában a bor vagy must van, hogy a nyilvántartást hol tartja és saját felelősségére köteles gondoskodni arról, hogy a nyilvántartás ilyen esetekben is pontosan vezettessék s az illetékes hatóságnak és az 1908. évi XLVII. te. 63. §-a szerint az ellenőrzésre kiküldendő közegeknek, kivánatukra, átvizsgálás és az idézett törvény alapján folytatott kihágási ügyben felhasználandó adatok kijegyzése végett rendelkezésükre bocsáttassák. Ha a helyszínén vezetett boroyilvántartásba nyilván vétlenségből hiba csúszott be s a tévedés bizonyíltatik, az adatoknak a nyilvár tartásba tévesen történt bejegyzése alapján rendőri büntető eljárásnak nincs helye. 6. A megvett mustot vagy bort az átvétel alkalmával, az alábbi 10 ik pontban megállapított h.itáridő alatt — az összes bevételi rovatok kitöltése mellett —- még abban az eseibeu is be kell vezetni a nyilvántartásba, ha a mustot. vagy bort a vevő az átvétel után nem szállitja el azonnal, hanem ideiglenesen ott hagyja az eladónál. Ez esetben a nyilvántartás mindaddig, mig a must vagy bor ott marad, ott helyben az illető községben Vezetendő. Mikor a mustot vagy bort a véső onnan saját pincéjébe beszállítja, azt ezen pincéjének bornyilvántartásába kell átvezetni, ezen nyilvántartás bevételi rovatainak megfelelő kiiöltése mellett; az előző bekezdésben említett ideiglenes nyilvántartást pedig, — melyben az illető must vagy bor kiadásba teendő — a végleges nvilvántartá.-hoz kel! csitolni s ezzel együtt a 13 ik pontban megállapított batáridőig meg keil őrizni. H.t az ideiglenes nyilvántartásban foglalt must vagy borkészlet megosztva a tulajdonosnak több pincéjébe szállíttatott el, akkor EZ ideiglenes nyilvántartás azon község elöljáróságnál he'yeznndő el, hoi az eredetileg vezettetett s ezen hatóságok által öt évig megőrzendő. 7. Ha valamely körülbelül egyenlő minőségű nagyobi) must- vagy bormennyiség több termelőiül kisebb mennyiségekben vásároltatott össze, a termelő nevének és lakhelyének a nyilvántartás 7-ik és 8-ik bevételi rovataiba való bejegyzését helyettesíteni lehet az illető termelőkről, tisz^n bitumenből készített valódi aszfalt teiő eme?, t rtós, tiu-bisctiM, nxagtaiap, kátrányodat V: ixy «'(0'éb U>t:z«>ln«! litin igénylő BIÍLM1NAVAL íedett <e<ő Um<«E iv« szép l'uhér áwr.-d és kitűnő Védelmet is nyújt a nnp melege ellen. BITüáliNA RÉGI ZSÍNÖELYTETQK ÁTFEDÉSÉRE ÍS KIVÁLÓAN ALKALMAS. a Ü eiíiáGyári főraktár Zalaegerszeg ós vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.
