Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-18 / 29. szám

1909 julíus 18. »Zalamegye, Zalav árujegyei Hírlapi ? a nyilvántartás illető tételéhez csatolandó ol>an kimutatással, a melyben világosan fel van tüntetve, hogy a nyilvántartás illető tótele alatt egy összegben bejegyzett bor- vagy mustmennyiségből melyik termelőtől mennyi vásároltatott. 8. A kik szőlőtermést vagy szőlőoefrét vásárolnak s a többektől összevásárolt szőlőtermést vagy oefrét együtt dolgozzák fel musttá, az igy nyert s körülbelül egyenlő minőségű mustmenny iséget egy tétel alatt egy összegben jegyezhetik be a nyilvántartásba. Ez esetben azonban a nyilvántartás 7-ik bevételi rovatában vagy a jelen rendelet 7-ik pontja értelmében a nyilvántartáshoz melléklendő kimutatásban különkülön fel kell tüntetni az egyes termelőktől vásárolt szőlőtermés, vagy szőlőoefre mennyiségét. A szőlőtermés suly szerint, a szőlőoefre pedig súly vagy űrmérték (hektoliter) szerint tüntetendő ki a nyilvántartásban, vagy az ahhoz csatolt kimutatásban. Ha a vevő a szőlőtermést nem lemérve veszi át, és annak árát nem az átvett mennyiség szerint fizeti ki, hanem a termést — tekintet nélkül arra, hogy mennyi lesz — a mennyiségtől függetlenül egy összegben megállapított vételárért veszi meg és azt más termelőktől vett szőlőterméssel együtt szüreteli le, vagyis a mustot összeszűri, akkor a megvett szőlőtermés sálya helyett az illető szőlőterület kiterjedését jegyezheti be a nyilvántartásba, vagy az ahhoz csatolt kimutatásba. 9. A jelen rendelet 7-ik és 8- ik pontjai értelmében a nyilvántartáshoz melléklendő kimutatásnak világosan fel kell tüntetnie, hogy az melyik községből és melyik évben és hónapban vásárolt borra, mustra, szőlőtermésre vagy szőlőcefrére vonatkozik és hivatkozásnak kell lenni rajta a nyilvántartás illető tételére. Pl.: »Kimutatás az 1909 év október havában Kiskőrös községből vásárolt mustró', (borról, szőlőtermés, ről, szőlőoefréről). Melléklet N. N. budapesti borkereskedőnek budafoki pincéjéről vezetett bornyilvántartás 112-ik bevételi tételéhez.* Ez a kimutatás az illető bornyilvántartás kiegészítő részét képezi s a nyilvántartással együtt a jelen rendelet 13-ik pontjában megállapított határidőig megőrzendő. 10 A nyilvántartásba bevezetendő tételekre vonatkozó adatok, a szüreti nagyobb forgalomra való tekintettel, az évnek szeptember 15 étől november 15-éig terjedő szakában legkésőbb nyolc (8) nap alatt, az év többi részében pedig legkésőbb három (3) nap alatt jegyzendők be a nyilvántartásba, s ugyanezen határidő alatt melléklendők a jelen rendelet 7-ik és 8-ik pontjaiban emlitet kimutatások is a nyilvántartáshoz. 11. A nyilvántartás kiadási 11-ik rovatának kitöltése, vagyis a kiadott bor vagy must bevételi tételszámára való hivatkozás csak a következő boroknál, illetőleg ezek mustjánál szükséges, u. m.; a) azoknál, a melyek a tokaji borvidék boraira az 1908: XLVII. t.-c. 17-ik §-ában megállapított elnevezések alatt hozatnak forgalomba, b) általában az asszuboroknál, c) azokuál, a melyek valamely borvidék, község, bortermő-hely, a termelő neve, vagy a szőlőfajta megnevezése mellett hozatnak forgalomba. A tömegborokra vagy közönséges borokra nézve a nyilvántartás kiadási 11-ik rovata kitöltetlenül hagyható. 12. A nyilvántartás évenként legalább egyszer lezárandó; e* alkalommal a bevételek összegéből a kiadások összege levonandó, a nyilvántartás szerint mutatkozó maradvány as akkori tényleges készlettel összehasonlítandó s az esetleges eltérés indokolása (a borkezelésnél előforduló szokásos apadás stb.) a nyilvántartásba beírandó. A lezárást rendszerint ősszel, még pedig a termelők a szüret megkezdése előtt, a borkereskedők pedig, valamint általában azok, a kik mástól vásárolt bort hoznak forgalomba (vendéglősök, kicsinyben való elárusítók stb.) a must, illetőleg az uj bor bevásárlásának megkezdése előtt, legkésőbb azonban december 31-én, még abban az esetben is kötelesek foganatosítani, ha addig mustot vagy tíj bort nem is vásároltak volna. Azok, a kik rendes kereskedelmi könyveket vezetnek, s ezeket évenként lezárják, a nyilvántartást ezen kereskedelmi könyveikkel egyidőben zárhatják le. 13. A nyilvántartás az abba tett utolsó bejegyzés napjától számított öt évig a jelen rendelet 7-ik és 8-ik pontjai szerint hozzátartozó mellékletekkel együtt megőrzendő. A kire nézve borüzletének átadása következtében a bornyilvántartás vezetésének kötelezettsége megszűnt, köteles az üzlettel együtt bornyilvántartását is átadni az uj tulajdonosnak, s ez utóbbi köteles a nyilvántartást szabályszerűen tovább vezetni. Ugyanez a kötelezettség terheli az új tulajdonost akkor is, ha örökség utján vagy másként jut az üzlet az ő tulajdonába. Egyéb esetekben, ha valakire nézve a bornyilvántartás vezetésének kötelezettsége megszűnik, a nyilvántartást a jelen rendelet 7-ik, 8-ik és 9-ik pontjai értelmében ahhoz tartozó mellékletekkel együtt azon község elöljáróságához polgármesterhez, Budapest székesfővárosban a kerületi elöljárósághoz) köteles az illető átszolgáltatni, a hol a nyilvántartás vezettetett. Az említett hatóságok kötelesek a nyilvántartást — a mellékletekkel együtt — öt évig megőrizni, s az illetékes hatóságoknak és ellenőrző közegeknek, kivánatukra, rendelkezésükre bocsátani. 14. Mindenki, a ki bornyilvántartás vezetésére köteles, tartozik ezt legkésőbb folyó évi julius 1-én megkezdeni, még pedig ugy, hogy ezen a napon az akkori összes borkészlet (esetleg must vagy borseprő) már be legyen jegyezve a nyilvántártásba. 15. Egyebekben a jelen rendelet első bekezdésében idézett 1908. évi 112,000. számú rendeletem 39. § ának rendelkezései az irányadók. 16. A jelen rendeletemben, valamint az előző pontban emiitett 1908. évi 112,000. számú rendelet 39. §-ában foglalt rendelkezések be nem tartása, az 1908: XLVII. t.-c. 42. §-ában megállapított büntetést vonja maga után. Felhívom a törvényhatóságokat, hogy az ille-^ tékes hatóságokat ezen rendeletem pontos betartássának szigorú ellenőrzésire útasítsák. Budapest, 1909. május 28-án. Darányi sk. Ministeri leiratok. Katonai szállítás. A ca. és kir. közös hadsereg, valamint a magyar királyi honvédség termény és anyagjárandósági szükségleteinek közvetlenül a termelőktől leendő beszerzése érdekében hathatós éo ügybuzgó közreműködés kifejtésére éppen ugy, mint az előző években, a folyó évben is kívánatosnak tartom a mezőgazdasági érdek képviselet összes tényezőinek figyelmét külön felhívni. A os. és kir. közös hadügyminister ur a közös hadsereg 1909/10 évi ellátási szükségleteinek beszerzése tárgyában az előző évekhez hasonlóaD az összes hadtest hadbiztosságokhoz körrendeletet intézett. Ebben a körrendeletben az ellátási szükségletek legközelebbi beszerzésére nézve általánosságban azoknak az irányelveknek alkalmazásn rendeltetett el, melyek az előző évi beszerzéseknél alkalmazásban állottak és a melyeket mu't évi junius hó 26-án 43304. f-zám alatt kelt körrendeletemben az összes érdekeltekkel közöltem. Azok az intézkedések, melyek a folyó évi hadügyministeri körrendeletben az előző évi körrendelettel szemben módosultak és a termelők részéről nagyobb érdeklődésre tarthatnak igényt, a következők : A cs. és kir. hadtest hadbiztosságok a beszerzésre kerülő ellátási szükségletek mérve felől lehetőleg május hó végéig értesítik a termelőket. A termelőktől való közvetlen vásárlások ideje az alapárak közzétételétől számított két havi időben állapíttatott meg. A kézi vásárlások azonban 1910 évi március hó végéig tartatnak. Saját termésű termények szállításánál esetleg származási bizonyítványok is bemutatandók, melyeket a községi elöljáróságok állítanak ki és a melyekben igazoltatik, hogy az illető termény a termelő közelebb megjelölt birtokán lett learatva. A szállított gabonanemüek társzerü minőségre való hozataláért egész 10°/

a-ig menő pótlékok engedélyezhetők. A szabályszerű fajsulynál nehezebb minőségű gabonanemüek métermáisánként 20 fillér pótlókkal jutalmazhatók, ha az alapár meghatározásánál alapul vett gabona átlag fajsúlya a szállítottnál alaosonyabb volt. Ugyancsak métermázsánként 20 fillér jutai lomban részesíthető az olyan gabona is, amelyben az összes tisztátlanság egy kulyszáztólinál nem nagyobb és az olyan széna, amely kiválóan jó minőségű. Az alapárak megállapítása a hadtest hadbiztosságok részéről bizottsági tárgyalások utján j történik, amelyekhez a mezőgazdasági érdek j képviseletek szintén meghivatnak. | A szükségleteknek a hadbiztosságok részéről történő kiírása alkalmával a termelők egyúttal felhivatnak annak a terménymennyiségnek kötelezettség vállalása nélkül való megközelítő bejelentésére, amelylyel a szállításokban részt venni szándékoznak. E bejelentések alapján a hadbiztosságok az egyes résztvevő termelőre eső mennyiséget megállapítják. Ahol a termelési viszonyok indokolják, a hadsereg bevásárló közegei a termelők felvilágosítására és vételek megkötésére s helyszinére is kiszállhatnak. A határidőre történő szállításoknál december hónapon tul a termelő részére minden hónapért kamatveszteség fejében az ár ViVo"

3 kárpótlásként engedélyeztetik. Az egyes szállítási részletek beszállításánál 10 napig terjedhető haladékot az élelmező intézetek is engedélyezhetnek. A gabona árhullámzásainak tekintetbe vételével, tehát nem előre meghatározott ár mellett történő szállításoknál azok a tőzsdei árak szolgálnak a szállított gabona árának megállapítására, amelyek a tőzsdei árviszonylat szempontjából figyelembe veendők. A kézi vásárlásoknál 100—500 métermázsáig terjedő ajánlatok csak ugy fogadhatók el, hi feltételezhető, hogy más kisebb termelők érdekei azzal nem sértetnek. A kézi vásárlásoknál az alapáron kivül a társzerü tisztaságra hozatalért pótlék, valamint a jobb sulyminőségek után jutalmak engedélyeztetnek. A bérleti ellátásban való részesülés érdekében a termelők a nyilvános versenyt megelőzően szintén elŐajánlatokat tehetnek. Bérleti szállításoknál a származási bizonyítvány esetleg szintén bemutatandó. Olyan bérlő, akinek évi kereseti összege 200 koronánál nem nagyobb, óvadék letételére ninosen kötelezve. Vegyelemzési bizonyítványok kiállítása. Tudomásvétel végett értesítem a t. címet, hogy a Németbirodalommal 1891. évi december hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, az 1908. évi XX. t.-cikkbe iktatott 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés 9. cikkének VIII. számához tartozó határozmányok értelmében a Németbirodalomba irányuló, házasításra szánt bor és must küldeményekre nézve a németbirodalmi vámhivatalok az orsz. m. kir. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás (Budapest), a debreceni, kassai, keszthelyi és magyaróvári m. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomás által kiállítandó vegyelemzési bizonyítványok hitelességét elfogják ismerni. Oly borküldemények ellenben, melyek kisérő bizoryi:vánnyal ninosenek ellátva, vagy a melyek kiférő bizonyítványai nem érvényesek, természetes voltuk kiderítése érdekében a németbirodalmi vámhi atalok által chemiai vizsgálat alá fognak véte .ii. A fentieklnz képest egyidejűleg utasítottam a fent megjelölt állami intézeteket, hogy a Németbirodalomba kivitelre szánt bor és must küldemények vizsgálatát megfelelően eszközöljék és az érdekeltséget a hozzájuk intézendő kérdésekre megfelelő felvilágosítással lássák el, arra az esetre is, ha a borok vagy mustok kivitele oly helyről történnék, mely a vegykisérleti állomásoktól távol esik. A hesszeni légy irtása. Mivel a hesszeni légy (lecidomya destructor) megjelenése esetén az ország nagy részében meglepően jelentékeny károkat okozhat, indíttatva érzem magam, hogy az aratás megkezdése alkalmából az Egyesült Államokban tapasztalt sikerek alapján újból a következőket rendeljem el: Azon községek illetve városok határában, hol a hesszeni légy infectió az elmúlt, vagy a folyó évben nagyobb mértékben megállapíttatott, az u. n. osalogató vetések veendők alkalmazásba. Ezek abban állanak, hogy minden táblában már augusztus utolsó, vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdáuyi őszi gabona vagy árpa vetendő, mely célra a legsilányabb minőségű vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesszeni legyek ezekbe rakják petéiket.