Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)
1909-10-03 / 40. szám
8 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 1909 október 3. nagyon elbusulta magát az asszony; átment a templomba meggyónni, azután hazatért, hogy a ház körül foglalkozzék. Mikor dolgával elvégzett, elment, hogy többé vissza se térjen. A kotoralsódomborui állomás közelében a robogó vonat elé vetette magát, mely a felismerhetetlenségig összeroncsolta. Odahaza megtalálták irott végrendeletét, mely szerint minden vagyonát férjének hagyományozta. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium megbízásából a Fenyőháza és Rankfüred, állami kezelésben lévő szállodákat a budapesti asztalosok bútorcsarnok szövetkezete rendezte be, praktikus sima angol, modern bútorokkal, bebizonyítva ezzel versenyképességük és megbízhatóságukat. — Ajánljuk t. olvasóitknak eme bizalmat érdemlő Szövetkezet készítményeinek megtekintését és pártolását. Közelebbi adatokat mai számunkban megjelenő hirdetésünk nyújt. Szüreti mulatság. A zalaegerszegi munkásegylet szüreti mulatságán befolyt 1. jegyekből : 101 K., 2. felülfizetésekből; 34 K 80 f., 3. szőlőből: 11 K, összesen: 144 K 80 f. melyből levonva a 74 K 68 f. kiadást, maradt tiszta jövedelem : 73 K 12 f. Felülfizettek : Dr Raszter Ödön és Lázár József 5- 5 k-t, Dr Fürst Béla 4 k 40 í t, Legáth Kálmán és Dr Kele Antal 4—4 k-t. Tölti István 3 k-t, N. N. 2 k-t, Simon József l k 20 f-t, Gerencsér Ernő és Pollák Ede 1—1 k-t, Fülöp Ferencné, Engelhardt Sándor, Zimicz Lajos, Kertész József, Simon József, Baumgartner Antal és Árvay József 40—40 f, Pálfi István, Huber Sándor, N. N., Moray János, Muth S?ámi, Szűcs György és Bedics István 20—20 f, összesen 34 K 50 f, mely szives adományozásokért köszönetét nyilvánitja az elnökség. Megint a bicska. Megint akcióba lépett a bicska s kioltotta egy ember élétét. A szécsiszigeti bucsun történt, hogy a falu korcsmájában a szomszédos falvak legényei mulattak. Ott volt Szabó István uradalmi kocsis és vele volt mostoha nővére, egy nyomorék mankón ' járó nő. Kondákor Imre, aki bár tudta, hogy nyomorék, táncra kérte fel a nőt. Szabó látta a gúnyt, ezért rendreutasította Kondákort. Erre az bicskát rántva Szabó hasába döfte, aki ott nyomban meghalt. Kondákort letartóztatták. Letartóztatott sikkasztó. Pék János keszthelyi államvasuti díjnok nagyban legénykedett Keszthelyen. Telt marokkal szórta a pénzt és ezen a réven sok barátot és barátnőt szerzett magának. De az olyan kis városban, mint Keszthely is, nehéz valamit titokban tartani. Végre rájöttek, hogy Pék Jánosnak nincs rendben a szénája. Megvizsgálták a kezére bizott pénzt s abban néhány ezer K hiányt észleltek, ami a gavallér kezén úszott el. Ezért aztán letartóztatták. Szélhámos ügynökök. Ma már nem sikerül minden szélhámosnak a magyar kisgazdát ugy becsapni, mint előbb. A sok visszaélés bizalmatlanokká tette őket. Pórul járt a mult héten két jeles férfiú is, akik gazdasági gépeket kínáltak nagyon olcsón s kedvező fizetési feltételek mellett. Tele volt a zsebük árjegyzékkel és megrendelési bárcákkal. Néhány gazda érdeklődött is a gépek iránt, de amikor az ügynökök előleget sürgettek, húzódoztak az iigylet megkötésétől. A véletlen ua-y hozta magával, hogy a két ur összetalálkozott egy nagyobb cég megbizottjával. Eí azután leleplezte őket, amire néhány gazda nekiesett Sehwarcz és Já'íói uraknak s ugy elrakták őket, hogy alig tudtak elvánszorogni a szentiváni állomásig. Nyelves asszony. Köbli Antal zalaegerszegi lakós napszámos elment a minap a korcsmába, hogy égő szomját lecsillspítsa. A korcsmában találkozott néhány ismerőséve 1, a kikkel elbeszélgetve iddogált tovább és már jó későre járt az idő, mikor eszébe jutott, hogy haza kellene nézni \ Felkászolódott tehát és lakása felé bandukolt. A mint odaért, az ajtót zárva találta, kopogtatására kinyílt az s nyomban megjelent az asszony a küszöbön, aki olyan szavakkal és címekkel fogadta férjuramat, hogy eonek elment a kedve attól, hogy a lakásba lépjen. Kiment tehát a pajtába, ott elővette a borotváját s elvágta a nyakát. A vágás azonban fájdalmat okozott Köblinek, kinek jajgatására összesereglettek a házbeliek s beszállították a kórházba, a hol most ápolják. Zalaegerszeg város bajai. Községi takarékpénztár. II. Essentiális tartalma az, hogy a váms közjövedelmeinek szaporítására szüksége van a városnak a végből, hogy kulturális feladatait elvégezhesse, s hogy ezt a célt az adózó polgárok túlfeszített megerőltetése nélkül másként, mint községi takarékpénztár létesítése által a város közönsége el nem érheti. „A községi takarékpénztár" — mondja Udvardy képviselő ur, szaporítaná a város jövedelmeit, támogatója lenne a lakósságnak az által, hogy a városunkban fennálló takarékpénztáraknál olcsóbb kamatra nyújtana kölcsönt s egyben a többi pénzintézeteket a kamat számításban mérséklőén befolyásolná. Módot nyújtana a városnak szükségleteinek fedezésére kölcsön előlegeket igénybe venni, egy-egy alakuló gyáriparnak létesítésihez támogatást nyújtani, s ekként indirekte is a város anyagi helyzetének javulását előmozdítani. A sok oldalú tanulmányozásra valló jivaslatnak megokolása után végső eredmény képen indítványozza a községi takarékpénztár létesítését. Ezt a kérdést többféle szempontból érdemes megvizsgálnunk. Az a kérdés, hogy célra vezető, hasznot hajtó lenno-e a városra? Létesíthető-e, megv;:nnak-e a módok, az eszközök ahhoz, hogy az felállítható legyen, s mikor lehet és mikor célszerű annak létesítése ? Minő természetűek azok az akadályok, amelyek felállításának útjában állanak ? Lényegileg mik lehetnek azok az okok, amelyek létesítése ellen komoly sulylyal felhozhatók ? Az, hogy szükségtelen, talán felesleges, mert a gazdasági élet nem kívánja, mivel az elégséges számú pénzintézet bőségesen ellátja a helyi piacot s inkább veszedelmes konkurrenciát idéz elő, mintsem hogy egészséges irányba terelué a hitel nyújtás eszközeit, másrészről pedig elősegítené a könnyelmű hiteleket. A takarékpénztár felállításának általános szükségét Zalaegerszegre nézve már bizonyítottam. Bizonyítja ezt nemcsak a magyarországi városoknak egész sorozata, ahol a pénzintézetek számára való tekintet nélkül, a közszükség érzetéből egymás után állítják fel a községi takarékpénztárakat, még Budapest is, ahol pedig kisebb nagyobb pénziutézetek gomba módjára keletkeznek és szaporodnak, hanem jóformán az egész külföld, még Anglia példája is, ahol alig van község, pedig városai elég gazdagok, ahol már régóta ne volnának községi takarékpénztárak. Az általános jelentőségű indokoktól könnyű ut vezet a speoiális okokhoz. Ha általános szükség van a takarékpénztár létesítésére, a különleges, a helyi szükségletek még inkább megokolttá teszik azt Zalaegerszegre nézve. A gazdag városok felhasználják annak a jövedelmeiből várható nyereséget, mennyivel inkább rászorul arra Zalaegerszeg városa. Zalaegerszeg városában működő takarékpénztárak a forgalmuk tekintélyes részét 6°/ 0-os kamatnál magasabb kamatszedés mellett bonyolítják le. Az amerikai pénzválságos időkben a kamatláb 8°/ 0-nál jóval nagyobb volt. Ezt igazán mivel sem lehet megokolni, mert Zalaegerszeget az amerikai pénzválság bizony parányit sem érintette s hatása csakis a nagyobb kamat szedésében nyilvánult meg. Ez a helyzet elfogadható okul szolgál arra, hogy olyan pénzintézet létesíttessék, amelynek nincs szüksége arra, hogy egy másik világrészben bekövetkezett pénzspekulációkat használjon fel a hiteit kereső szegény népnek nagyobb mértékű, okkal meg nem magyarázható megadóztatására. Ilyen pénzintézet osak a községi takarékpénztár, mivel itt a nyereség nem a kevés számú részvényesnek, hanem az egész közönségnek válik a javára s az egész közönség mindenkor az élő lelkiismeret, amely a saját érdekéből is tiltakoznék az ok nélkül való, szükségtelen, a nagyközönségre káros s nem remélt nyereség ellen. A részvényes, egy részvénye után, a rendszerint jó üzletbe befektetett tőkéjének 15—25 50 százalékát nyeri a szó valódi értelmében, mert egy tollvonást sem kell érte tennie. Az érdeke az, hogy ez a nyereség minél nagyobb legyen. A községi takarékpénztár nyeresége nem jut a közönség egyes tagjainak a kezébe, hanem a köznek a hasznára válik. A „köznek használni" a fogalma kizárja a nagyobb kamat szedése által a „köznek ártani" fogalmát. I^az, hogy mindegyik takarékpénztár azzal a hangzatos jelszóval alakul, hogy az ipar s a kereskedelem és kisbirtokos érdekeit kívánja alőmozdítani, és mindez közérdekűnek ítélhető. Igaz az is, hogy széltében hosszában hangzik az a frázis, hogy ime a kisbirtokosok csakis akként juthattak a mostani kedvező helyzetbe, hogy marhaállományaikat szaporíthatták, hogy Cs. és kir. udv. fogorvos Dr.J.G.Fopp száj- és fogvize 2.80, 2.—, 1.— Fog-créme 60 f. Valódi csakis, ha cégemmel van ellátva. Magyarországon 1850 óta közkedveltségig mint egyetlen tanárok által ajánlt legerőteljesebb, legegészségesebb és leghatékonyabb fogszer. 1 %j\J kJáL&I^k 1L# I "JUnk © IM ü Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az áilati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyáK sohasem póíoljáK. A kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és aj;';n atot kér a BUDAPEST-^OBrtMYAI TRRGYflSZflRITOGYRR Büs. siyt, Sciie rumpi és latsa cégtől Sü!Í<M>3St t IX.. il;lói-út 21. szám.
