Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)
1909-09-26 / 39. szám
XXVIII. évfolyam . Zalaegerszeg, 1909. szept ember 26. 39. szám. Előfizetési dl): WfíS V W W W W Yi M V¥ T9 Hirdetések • - .- .fi 1 I 111 r nvp évre M flB B flB Hl Hj I Vf Bx soronként 1 2K5DT M n | M HH fi IV • 11, szám ára 20 fillér V J • J BH IHI • I • • • • J Kéziratokat fi 11 U A lvl JU U 1 li nem küldünk vigiza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Küzdelmek. Az eredmény tehát semmi. Sőt a semminél is kevesebb, mert arra a tudatra kellett ébrednünk, hogy Bécs nemcsak a nemzetnek a függetlenség felé való haladását ellenzi, hanem még a hatvanhetes kiegyezést is soknak találja. Még azokat a jogainkat sem érvényesíthetjük, amelyek a kiegyezésben le vannak fektetve. A magyar parlamentet csak pénzt és katonát szállító szolgahadnak, a magyar kormányt kirendelt lakájoknak szeretnék tekiuteni. A magyar miniszterek csak arra valók, hogy a császár izeneteit meghozzák, a bécsi akaratot végrehajtsák. Itthon játszhatják a kegyelmes urat, Bécsben azonban legyenek engedelmes szolgák, a kiket a legutolsó udvari inas fölényesen megmosolyog. Önérzetes államférfiú erre a szerepre természetesen nem vállalkozhatik s alkotmányos ország nem adhatja be a derekát a merev reakciónak. A kormány tehát távozik, a parlament pedig küzd tovább. Elérkezett a kényéi törés ideje. Vagy alkotmányos ország vagyunk, vagy nem. Ha szabad nemzetnek érezzük magunkat, megalázkodnunk, bécsi parancsokat elfogadnunk nem lehet. Az opportunitás ma már árulás a nemzeti ügy ellen. Teljesen mezitelenre vetkőzve, elbizakodott gőggel állt elénk az osztrák prepotencia, amely az uralkodót befolyásolja és a királyi hatalmat ellenünk igyekszik felhasználni. A Lajtán túlról diadalüvöltés hangzik át 8 piszkolódik, felénk rugdal az egész rabszolga politikát űző banda. Német, szláv — az most mindegy. Ha Magyarország elnyomatásáról és megalázásáról van szó, akkor beszüntetik az egymás közti marakodást és fennen hirdetik, hogy amig egy osztrák szív dobog, addig Magyarországon nem lehet alkotmányos szabadság. És ezért le kell törni azt az irányt, a mely végre nyiltan követelni merte a magyar nemzet jogainak érvényesítését; célul tűzte ki az egységes nemzeti állam kiépítését, a gazdasági megerősödést s el akarta tépni azt a járszalagot, amelyet a történelmi kényszer és az önző, zsákmányoló politika a nyakunkra kötöttek. A legelső lépésnél meg kellett akadnunk, mert az osztrák nem akarja kivenni a kezét a mi zsebünkből és mert már eleve bizalmatlanság kisérte azokat a politikusokat, akik nemzeti szempontokat mertek hangoztatni az uralkodó előtt. Ügy írják, hogy a király mereven idegenkedik minden engedménytől, mert a magyar politikusok magatartásában pressiót lát. Nem hajlandó sem nemzeti en- I gedményekre, sem függetlenségi kormány alakítására. Az utasítás: Maul haltén und weiter dienen. Hallgatni és engedelmeskedni. Megcsinálni a választási reformot és pedig lehetőleg úgy, hogy a vezetés kicsússzék a magyar intelligencia kezéből s minél több megbízhatatlan elem kerüljön be a parlamentbe; megszavazni pénzt és katonát, szállítani az annexió költségeit s a hadihajók árát. A többség pedig nyugodjék bele abba, hogy a kormányzásnak csak alárendelt teendőit bizzák rá, de az irányitást engedje át azoknak, akik a bizalmat kiszolgálták. Erre azonban ninca kormány, nincs többség. A behódoltatás nem megy csak úgy, ahogyan a lelkesülő osztrák szivek képzelik. Azt a meggyalázást, hogy minden ügyünk, amelyekhez az osztráknak semmi köze sincs, osztrák akarat és császári parancsszó szerint intéztessék el, nem fogjuk tűrni. A küzdelem elkerülhetetlen. Meglehet, hogy már a legközelebbi jövőben árulók és lakájok kezébe kerül az ország sorsának intézése. Meglehet, hogy a politikai élet súlypontja újra a vármegyékbe helyeződik át, mert sok példa mutatja, hogy az alkotmány elleni merényletektől nem riadnak vissza. A függetlenségi eszméktől jobban félnek ottfönn, mint az ország békéjének megzavarásától. És ha bekövetkezik a küzdelem ideje, szükség lesz minden parányra, amely él, mozog és érez; szükség lesz minden hazafias elhatározásra és kitartásra. A parlamentarismus sarktétele, hogy a többségnek érvényesülnie kell. Ettől tágítani sem fent, sem alant nem szabad. Minden ellenkező álláspont elárulása az alkotmányos elvnek. Bécsben a nemzet többségével szemben óhajtanak kormányozni s a machinációk oda irányulnak, hogy a függetlenségi többséget lejárassák, megbontsák, vagy ha ez nem sikerül, olyan választási reformot erőszakoljanak keresztül, amelynek segítségével az intelligencia vezető szerepét lekössék s a többséget meghamisítsák. Ezzel a törekvéssel szemben a döntő küzdelem az egész országban fog folyni. Ha az elvhőség, a kitartás lesz a jelszó, akkor a nemzet akarata érvényesül. Nem I szabad tágítani egy lépést, nem szabad megtántorodni egy pillanatig sem. Jöjjön aminek jönnnie kell. Haladjunk előre a nemzeti politika útjain. A jövő azoké, akik nem megalkuvást, hanem küzdelmet hirdetnek, mert ezek készítik elő a függetlenség felé vezető utakat. Városi közgyűlés. Megszavazták a zalalövői vasút segélyezését. Zalaegerszeg város képviselőtestülete 23-án délután rendkivüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatába fel volt véve a Zalaegerszeg— zalalövői vasút kiépiteséhez kért hozzájárulás megszavazása is. Miután Zalaegerszeg város elmaradottságát általában a közlekedési eszközök hiányainak tulajdonítják, minden vasútépítési terv iránt nagy az érdeklődés. Ezért a közgyűlés szokatlanul népes volt. A zalalövői vasút ezidőszerinti kiépítése mellett és ellen sok fontos argumentumot hoztak fel azóta, hogy a terv aktuálisjá vált. Az engedélyes kórvénye keresztül ment a bizottságok retortáin, megvitatták a kérdést a helyi sajtóban is; de annak dacára, hogy sokan voltak, akik a kért 100.000 K segély megadását eleve ellenezték, még többen, akik a 25 kilométeres vonalra ezt az összeget soknak találták, a képviselőtestület mégis majdnem egyértelmüleg megszavazta a 100.00 koronát. Ez az áldozatkészség azt bizonyítja, hogy a város közönsége nagyon éizi a modern közlekedési eszközök szaporításának szükségét. A tanáos azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az engedélyes által kért 100.000 koronát oly feltétellel szavazza meg, hogy az uj vonal kiépítésével egyidejűleg a kisfaludi fűtőház Zalaegerszegre áthelyeztessék s ha netán azért a várostól anyagi áldozat követeltetnék, a fűtőház áthelyezéséhez adandó hozzájárulás a 100.000 koronából levonatik; az uj vasút igazgatóságában egy hely a város polgármestere részére fenntartassák s Zalaegerszeg—Körmend között közvetlen összeköttetés létesíttessék. A tanács javaslatával szemben Udvardy Vince azt igyekezett bizonyítani, hogy a zalalövői összeköttetés nem elégíti ki Zalaegerszeg város közgazdasági érdekeit, mert az első sorban Zalalövő, azután Körmend emelkedésére fog vezetni s a vidék lakosságának, birtokosainak érdekeit szolgálja. Az uj vonaltól nem vár a városra nézve számottevő közgazdasági hasznot. Zalaegerszeg érdekeit csak egy fővonal elégíthetné ki, amely egyrészről Keszthelyen keresztül a balatonparti vasúttal, másrészt Szentgotthárdon keresztül a Gráz felé futó vasúttal kapcsolná össze. Ha pedig a zalalövői vicinális vasutat kiépítjük, örökre elestünk attól, hogy ezek az összeköttetések létesü'jenek, mert a helyiérdekű vonalak megváltása aránytalanul megdrágítaná az elsőrendű pályák kiépítését. A kórt 100.000 Mai számunk 10 oldal>
