Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

1909 május 30. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 3 területére lép, Árvay Lajos alispán fogadta az érkezőket, majd Szűcs József ref. lelkész beszélt s íölelevenitette a régi kortesnótát, a mely tizenkét esztendő előtt élt a nép ajkán, a mikor Kossuth képviselőjelölt volt. Kossuth ellenjelöltje víisutat igért és a nép azt mondotta: »Nem kell vasút, éljen Kossuth !c Most már a nóta ugy változott: »Van már vasút, éljen Kossuth !« Szterényi válaszában utalt arra, hogy a vasút nagy közgazdasági jelentősége mellett helyi érdeket is szolgál, a mennyiben a vármegye két részét kapcsolja össze, a melyek eddig alig érintkezhettek egymással. Balatonfüreden lelkes, gyönyörű fogadtatásban volt része az államtitkárnak ős kíséretének. A pályaudvart teljesen megtöltötte a közönség. A lakosság igaz örömmel várta a megnyitó vonatot, mert végre valahára megvalósulva látta régi vágyát. Segesdy Miklós üdvözölte az államtitkárt. A vasút hirdetni fogja — úgymond — a nemzeti kormány dicsőségét, amely nem szavakkal, hanem tettekkel igyekszik az ország javát előmozdítani. A kormány átérezte ennek a vasútnak nagy közgazdasági jelentőségét ég azért nem ajándékképpen, hanem mint szükségletet kielégítő intézményt létesítette azt. Balatonfüreden a vonat két óra hosszáig állott s az államtitkár és kísérete Vaszary Kolos hercegprímás vendégei voltak villás reggelire. A heroegprimás gyengélkedett s ezért a házigazda tisztét Kohl Medárd püspök töltötte be, aki szép felköszöntőben éltette Kossuth Ferencet és Szterényi Józsefet. Balatonfüredről tovább haladt a vonat Tapolca felé. Ünnepélyes fogadtatás volt Alsódörgicsén, Köveskálon, Révfülöpön, Badacsonytomájon. Tapolcán nagy közönség várta az érkezőket s a pályaudvarra robogó vonatot lelkes éljenzés fogadta. Az üdvözlő beszédet Mjrton Grula mondta, amire az államtitkiú- a következőleg válaszolt: — Elérkezve az uj vasútvonal végpontjára, mely összeköttetést létesit az ország fővárosa és a Balatonvidék e gyönyörű pontja között, jóleső örömmel kell konstatálnom mindenekelőtt ennek a kiváló jelentőségű útnak sikerét. Jóleső örömmel konstatálom, hogy a mit a törvényhozás áldozatkészsége és a kormány jóindulata létesített, azt a technikai tudományok alkalmazása és az e tudomány alkalmazása körül kifejtett buzgólkodás a legteljesebb sikerrel fejezte be. Itt, a vonal végpontján, mielőtt átadnám a vonalat a forgalomnak, megköszönve az önök szives üdvözletét, miniszterem üdvözletét tolmácsolom önöknek. Tapolca város lekötelező előzékenységet és szívességet tanúsított, a melylyel szemben jól esik megállapitanom, hogy ezt tapasztaltuk az önök részéről e vállalkozás első pillanatától kezdve, legyenek meggyőződve, hogy a milyen Istenhozottat mondanak önök a kormánynak és az államvasutaknak ennél a vasútnál, olyan lesz a fogadj isten is a kormány és a magyar államvasút részéről. Örömmel adom át ezennel a balatonvidéki vasutat a forgalomnak, őszinte büszkeséggel hirdetve önöknek azt, hogy e nemzeti mű be van fejezve. A vendégek részt vettek a város által adott lakomán, amely alatt Glázer Sándor gyógyszerész köszöntötte íel az államtitkárt. Szterényi József államtitkár válaszában utalt arra, hogy az agrárizmus és merkantilizmus kell hogy egymást szervesen kiegészítse és erősítse. Amaz termelője emennek, emez fogyasztója amannak. Niucs erőteljesebb fejlesztője a mezőgazdasági életnek, mint a fejlett ipar és kereskedelem. Ha nálunk mindenki komoly munkával becsületesen teljesiti kötelességét, akkor az ország virágzása biztositva van. Erre emeli poharát és köszönti a gyönyörűen fejlődő Tapolca várost. A bankett után Szterényi József államtitkár és kísérete Sümegre rándu't. A kivándorlás korlátozása. Mennyi ankét zajlott le, mennyi tinta fogyott el a nemzetiitó csapás miatt! Es amig ankéteztünk, cikkeket irtunk, egyre özönlött a nép Ameiikába, ahol ugy kihasználták a munkabíró, de tanulatlan magyart, hogy ezrek pusztultak el az emberölő munkában. A magyar kivándorlók legnagyobb része a bányákban és a vasgyárakban kapott alkalmazást, ahol a magas munkabérért az egészségét, az életét követelték. A kivándorló magyarok között ritka, nagyon ritka volt az olyan, aki vagyont szerzett. Legfeljebb néhány ezer koronát takarítottak uiog azok, akik önmegtartóztatással éltek. Az élelmes és értelmes német kivándorlók közül ellenben sokan nagy vagyonhoz jutottak s az a szívósság és egymáshoz való ragaszkodás, amely a germán fajt jellemzi, az Egyesült Államok számottevő elemévé tette a németséget. A magyarság ellenben alárendelt helyzetben maradt s majdnem egy sorban emlegették a kínaiakkal; kizsákmányolták ós lenézték. A kormány látta azt a rombolást, arait a kivándorlás végzett; tudta, hogy a tengeren tul milyen a nemzet fiainak sorsa, mégis évtizedeken keresztül tétlenül nézto a vérvesztést. Legfeljebb ankéteket tartatott s a vármegyéket utasitotta, hogy tartsák vissza a népet. A hamis szabadelvüség, amely az egyén korlátlan szabadságát a nemzet érdekei fölé helyezte, megtűrte az emberkereskedést, elnézte a népbolonditást és a legszegényebb elemnek az ügynökök 03 hajóstársaságok által való kiuzsorázását. Sőt még hasznot is húzott belőle. Egyfelől pusztult a munkabíró elem, másfelől szaporodtak az élősdiek, a munkára képtelen csavargók. Meglazult az a kötelék, amely a föld népét a röghöz kötötte s kozmopolita szellem kapott lábra a falvakban is. Lehetetlen megbeosülni azt a veszteséget, amelyet a kivándorlás anyagi és erkölcsi javainkban okozott. És mégis hosszú idő kellett ahhoz, hogy az elveken és elméleti igazságokon való nyargalást feladjuk — az önvédelemért. Az 1909. II. t.-c. és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet, amely a mult héten jelent meg a hivatalos lapban, más elveken épült fel mint elődei. Még mindig nem tartalmaz olyan radikális intézkedéseket, amilyeneket a társadalom sürget, da már megnehezíti a könnyelmű kivándorlást, a csábítást 8 a kivándorlókat intenzivebben védi. Az utasítás első fejezete megállapítja, hogy ki tekintendő kivándorlónak, valamint részletesen rendelkezik abban az irányban, hogy a kivándorlás minő korlátozásoknak vau alávetve. A kivándorlás korlátozása tekintetében három irányban tartalmaz rendelkezést. Az egyik irányban, amikor állampolgárok részint személyes viszonyaik következtében, részint önmaguktól függő vagy önmaguk által támasztott és sok esetben általuk el is hárítható akadály által — főként saját és hozzátartozóik érdekében — vannak a kivándorlásban korlátozva, a másik irányban pedig, amikor tizenhét éves koruktól addig, míg a védtörvényen alapuló állítási vagy szolgálati kötelezettség alatt állanak, a kiván lorlásban állami szempontból olyképen vannak korlátozva, hogy csak a belügyminiszterrel egyetértően kiadott engedély alapján — óvadék letétele mellett — vándorolhatnak ki. Igy például a kiskorúak csakis atyjuknak hatóságilag hitelesített, illetőleg gyámjuknak gyámhitóságilag jóváhagyott beleegyezése mellett vándorolhatnak ki, ha egyébként rendeltetési helyükön való elhelyezésük biztosittatott. Az elhelyezés biztosításának igazolása nem követelendő akkor, ha a kiskorú kint lévő szüleihez, vagy ezek egyikéhez utazik. Kiskorú nők és tizenhat éven aluli férfiszemélyek kivándorlásánál igazolandó, hogy megbízható felnőtt személyek kíséretében ós felügyelete alatt utaznak. 17 éven felüli férfiszemélyek állitási-, illetőleg szolgálati kötelezettségük leteltéig csak a belügyminiszternek a honvédelmi minisztorrel egyetértőleg Írásban kiadott engedélye alapján vándorolhatnak ki és pedig osakis akkor, ha a folyamodó a belügyminiszter által 100 koronától 1000 koronáig terjodhető összegben megállapított készpénzovadékot valamelyik postatakarékpénztárnál befizették. Részletesen intézkedik azután az utasítás abban az irányban, hogy nem vándorolhatnak ki azok, akik ellen szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban, továbbá a szabadságvesztéere elitéltek a büntetés végrehajthatósága idejében. Azok a szülők, akik 16 éven aluli gyermekeiket otthon hagyni szándékoznak, anélkül, hogy állandó gondozásukat kellően biztosították volna; valamint azok, akik otthonmaradó keresetképtelen és igy segélyükre utalt hozzátartozójuknak kellő ellátásáról nem gondoskodtak ; azok, kik a rendeltetési helyig való utazáshoz szükséges pénzösszeggel nem birnak, vagy nem felelnek meg azon feltételeknek, amelyek a bevándorlásra vonatkozólag meg vannak szabva; azok, akik részére valamely külállam kormánya vagy valamely gyarmatosító vagy hasonló társulat vagy magánszemély által tervezett telepités céljából egészen vagy részben ingyenes szállítás, vagy a szállítási költségek előlegezése helyeztetett kilátásba; azok, akik a külföldről államköltségen szállíttattak haza s a szállítási költséget meg nem térítették; végül uem vándorolhatnak ki azok, akik a kivándorlásban egyéb törvények rendelkezései értelmében korlátozva vannak. A kivándorlás tekintetében például a törvény által meg nem jelölt külön korlátozásokat állított fel a gazda és a gaadasági csaléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907 :XLV. t.-c. 5. §-a. Minden egyes kivándorlónak abba az államba szóló útlevéllel kell ellátva lennie, amelybe kivándorolni szándékozik. A belügyminiszter a kivándorlást bizonyos meghatározott oly útvonalra szoríthatja, amely az állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbnek mutatkozik. Ezen útvonal vagy utvonalakat a belügyminiszter külön rendeletben állapítja meg. Az ország határszélein fekvő állomásokon a határszéli rendőrség s amely területeken pedig ez még felállítva nincs, a csendőrség a kivándorlókat az ország határának átlépése előtt vizsgálat alá venni köteles. A vizsgálatnál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy azok az utazók, akik nem kivándorlók, zaklatásnak kitéve ne legyenek. A kivándorlók, bármely irányban utazzanak is, hajójegyeiket csak engedéllyel biró vállalkozónál szerezhetik be. A kivándorlóknál talált és engedélylyel nem biró vállalkozóktól, vagy ezek ügynökeitől szerzett hajójegyeket, hajójegyelőleg-nyugtákat le kell foglalni és további eljárás végett a belügyministerhez felterjeszteni. Az utasítás második fejezete a szállító vállalkozókról intézkedik ós elsősorban megállapítja, hogy annak, aki kivándorlók szállításával akar foglalkozni, engedéylyel kell Jbírnia, amelyet a belügyminister ad meg. A külföldi, vagy külföldön tartózkodó magyar vállalkozó köteles helyettest alkalmazni, aki a szállítási üzletből eredő összes ügyekben teljes joggal és személyes felelősséggel képviseli a vállalkozót, hatóságokkal és magánosokkal szemben. A száliító vállalkozókra vonatkozó általános feltételelek igazolásán, illetőleg teljesítésén kívül köteles továbbá minden folyamodó azt az országot, országrészt vagy az egyes helyeket, tengeri kikötőhelyeket megjelölni, ahonnan ós r-- sí5vS C4S K3 K-ST- 5$3 KS ÍM ^ sístssa&to&Mc használják a hölgyek előszeretettel a zsírtalan ibolya Krémet? Mert teljesen ártalmatlan s kiváló hatású. Eltávolítja a szeplőt, pattanást és már rövid ideig tartó használat után üdévé, finommá teszi a bőit Kapható: Kocsuba Emil gyógyszertárában Zalaegerszegen.