Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-14 / 7. szám

4 A gyűlés hangulatából, az ellentétekből, vitáhói nem surranhatott át semmi a főispán otthonába. Egyértelműen, vidáman, emelkedett hangulatban folyt le a pazar lakoma és minden jelenlevő hódoló tisztelettel és késeséggel hajolt meg ac elnöki kijelentések előtt. És a zaj, a vita, küzdelom után olyan jól esik visszavonulni az ősi magyar vendégszeretet tűzhelye mellé, ahol a« alkotmányos küzdelmeket felváltja a barátság, szivealátás, a vidámság. A közgyűlés. Gróf Batthyány Pál főispán pont 10 órakor jött a nagyterembe, a vármegye tisztikarának kíséretében. Amint belépett, harsány éljenriadal üdvözölte a népszerű és szeretett főispánt. A gyűlés megnyitása, a jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése s a póttárgysor felolvasása után Koller István az alispáni jelentéshez kért szót s a választásokat megelőző korteskedést tette szóvá. A korteskedés — úgymond — alkotmányos eszköz, de azt óhajtja, hogy ennek az eszköznek alkalmazását a pályázó tisztviselők bizzák a törvényhatósági bizottság tagjaira s ne éljenek vele önmaguk, a köztisztviselői tekintély i-ovására. A tisztviselői állás tekintélyét amint maga elismeri, ugy kivánja, hogy az előtt irindenki meghajoljon s a vármegye tisztviselői azt meg is oltalmazzák. A korteskedésnek lábra kapott tulhajtásai erre nem alkalmasak. Még el sem temették a vármegye egyik főszolgabiráját, már megindult a mozgalom szavazatok gyűjtése végett. És általános szokás, hogy minden választás előtt megmozdul a pályázók rokonsága s folyik vármegyeszerte a korteskedés a legszélsőbb határokig. Kéri az alispánt, hogy ezt lehetőleg akadályozza meg. Koller István felszólalását általános helyeslés követte. Ezután az üresedésben levő állások betöltésére került a sor. A megalakított kijelölő választmány rövid ideig tartó működése alatt a közgyűlés siűnetelt. A nagyterem megtelt lármával és füsttel. Első sorban a balatonfüredi főszolgabírói állást töltötték be. A kijelölő választmány: Langer István, Farkas István, Dénes Sándor és Gájássy Lajos szolgabirákat jelölte. A főispán a névszerinti szavazást elreudelvén, három szavazatszedő küldöttség alakíttatott, a szavazás mégis egy teljes órát vett igénybe. Beadatott összesen 882 szavazat — hallatlan nagy szám ! — amelyből Langer Istvánra 192, Farkas Istvánra 150 és Gájássy Lajosra 40 szavazat esett. A tapolczai főszolgabírói állásra ketten: Karáosony Kálmán és Dénes Sándor szolgabirák pályáztak. Amint a főispán a jelölést felolvasta, Karáesony Kálmán nevének említésénél olyan éljenzés támadt, hogy majd szétvetette a termet. Névszerinti szavazást nem is kértek s Karácsony Kálmán közfelkiáltással tapolczai főszolgabíróvá választatott. Következett a két elsőosztályu szolgabírói állás betöltése. Egyhangúlag előléptette a közgyűlés Dr Skublics Gábor és Szilágyi Dezső szolgabirákat. A két másodosztályú szolgabírói állásra első helyen Dr Kiss Dezső tb. szolgabírót, második helyen Dr Vizkelety Árpád tb. aljegyzőt és harmadik helyen Cséry Bálint jogszigorlót jelölte a kijelölő választmány. Dr Kiss Dezső egyhangúlag választatott meg, Dr Vizkeletyvel szemben azonban Cséry Bálint hivei névszerinti szavazást kértek. Vizkelety 170, Cséry Bálint 90 szavazatot kapott. A választások lezajlása után a vármegye kezelésében levő tőkék elhelyezésére vonatkozó ügyet tárgyalta a közgyűlés. A vármegye főispánja a megyei pénzek gyümölcsöztetése tárgyában a dtcemberi közgyűlés által hozott határozat szövegezésére vonatkozólag átírt az alispánhoz. Az alispán az egész vármegyében eléggé ismert és sok izgalmat keltett átiratot a közgyűlés elé vitte, a közgyűlés pedig az ügyet — Baroza László egyhangúlag elfogadott indítványára — levette a napirendről. A vihar, melyet mindenki várt, szerenosére nem tört ki s a közgyűlés lelkesen megéljenezte »Zalamegye, Zalavármegye Hirlapc j a főispánt ós Baroza Lászlót, aki indítványában a következőket mondta : A mult közgyűlésen már egy ízben felszólalt a vármegye békéje érdekében s most újra mint békeszerző áll a közgiülés olé. A vármegye arra van hivatva, hogy a közérdeket szolgálja, de ezt osak ugy teljesítheti, ha minden szervének munkájában megvan az összhang, mint egy jó zenekarban, amelybe uem szabad dissonans hangoknak érvényesülni. Ebből a szempontból óhajtja, hogy a közgyűlés a szóban forgó ügy érdemleges tárgyalásába ne menjen bele, mert félő, hogy az dissonánciát kelt. A vármegyére sem kár, sem haszon nem hárul ennek az ügynek tárgyalásából. Szóló jelen volt a decemberi közgyűlésen, még sem tudna érdemlegesen dönteni a kérdésben. Hogyan dönthetnének tehát azok, akik jelen sem voltak ? A közgyűlés tehát nem lehet illetékes a vitás kérdés eldöntésére; ezért indítványozza, hogy mondja ki a törvényhatósági bizottság, miszerint — tekintve, hogy a főispán rendelete a közgyűlés határozatát nem érinti, a mai közgyűlés nem tartja magát illetékesnek az ügy elbírálására és azért azt leveszi a napirendről. Hatalmas zaj, éljenzés ós taps tört ki Baroza László beszéde után. Csak egy ellentmondó közbeszólás hangzott (ki a hibás?) de azt elnyomta a helyeslés. Ellenindítványt nem tettek s az ügy egyhangú határozattal „ad aota" került. A vármegye kezelésében levő pénzek gyümölosöztetése tekintetében a decemberi közgyűlés határozatából folyólag a mostani közgyűlésnek kellett érdemlegesen határoznia. Tudvalevőleg erős volt az az irányzat, hogy a pénzek a megyebeli intézeteknél helyeztessenek el, a megyei pénzintézetek adtak is be ajánlatokat, de a decemberi közgyűlés az elhelyezést ujabb feltételekhez kötötte s felhívta a megyei takarékpénztárakat: nyilatkozzanak arra nézve, hajlandók e uz elhelyezendő betéteket 50°/

0 erejéig értékpapírral fedezni s a betétek után 4.1 °/

0 kamatot fizetni? Több pénzintézet a feltételeket el is fogadta, de időközben az Országos Központi Hitelszövetkezet — a betétek 50°/

0-ának értékpapírral való fedezése mellett — 4°/

0 kamatot ajánlott fel. Az állandó választmány azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a vármegye tőkéi továbbra is az Országos Központi Hitelszövetkezetnél hagyassanak. E tárgyhoz Bosnyák Géza szólalt fel először. Hangsúlyozza, hogy felszólalásában csak a közérdek s annak ac igazságnak tudata vezérli, hogy egyesülésben van az erő és az erőben a siker. Néhai gróf Károlyi Sándor emlékezetéből és példájából merít lelkesedést. Gr. Károlyi Sándor mindig azt hirdette, hogy szeretettel ápoljuk nagy intézményeinket s ne feledkezzünk meg a kisgazdákról, kisiparosokról, munkásokról s munuáljuk mindig a falu jólétét. Az Országos Központi Hitelszövetkezet keretében 600 000 kisember szervezkedett s a szövetkezet áldásos működést, fejt ki. A szövetkezet a megerősödés utján halad, aminek a bizonyítására folhozzn, hogy betétei emelkednek s ma már a kisemberek apró tőkéiből összegyűlt hatalmas nemzeti vagyont kezel. Működése közgazdaságilag hasznos, mert kölcsönei után méltányos kamatot vesz. Ami azt a célt illeti, hogy a vármegye kezelésében levő tőkék a vármegyében maradjanak, erre az a megjegyzése, nogy az már itt van, mert a hitelszövetkezet megyei fiókjai után 1.700.000 K helyezett ki megyebeli kisgazdáknál. Felhívja a figyelmet arra, hogy ha a vármegye megvonja betétjeit az Országos Központi Hitelszövetkezettől, a központ kényteleu volna megtagadni a fiókok támogatását, kölcsöneit bevonná, ami közgazdasági életűnk és kiHönoseu kisgazdáink kárával járna. Kötelességének tartotta a nép érdekében felszólalni s indítványozza, hogy a megye pénzei továbbra is az Országos Közp. Hitelszövetkezetnél hagyassanak. Bosnyák Géza felszólalását általános helyeslés követte. Nedeceky Jenő annak hangsu'yozása mellett, hogy közpénzekről lévén szó, azok a köz javára gyümölosöztetendők, Bosnyák Géza indítványát pártolj,i. Eitner Zsigmond csatlakozik ugyan az indítványhoz, miután azonban Bosnyák Géza felszólalásában a megyei pénzintézetek eílen vádat lát, szükségesnek tartja haufsu.yozni, hogy a takarékpénztárak és részvénytársasági alapon 1909 február 14. szervezett hitelintézetek is ugyanazt a célt szolgálják, mint az Oraz. Közp. Hitelszövetkezet. A főispán elrendelte a névszerinti szavazást s 67 törvényhatósági bizottsági tag szavazott amellett, hogy az árvapóuzek a közp. hitelszövetkezetnél hagyassanak. Egyéb megyoi alapok vagyona a postatakarékpénztárban kezeltetik. Ezután újból megválasztotta a közgyűlés a lóavató bizottság előbbi elnökeit. Hajduvármegye és Djbreozen város közönségének a »Ne temere* kezdetű pápai bullának a ius plaoeti alapján való érvénytelenítése iráat Zala vármegye közönségébez intézett átirata soron kivül tárgyaltatott s az áliandó választmány javaslatának elfogadásával ugy határozott a közgyűlés, hogy az átiratok felett napirendre tér. A közgyűlést délutáu egy órakor a főispán felfüggesztette, illetve elnapolta. A tárgysorozatba felvett többi ügyek másnup tárgyaltattak le, megcsappant érdeklődés melleit. Fontosabb határozatok voltak : A borhamisításnak és hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóió törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet k-.posán a törvényhatósági bizottság felir a kormányhoz, hogy a bortermelőkre nézve kötelezőleg előirt nyilvántartások vezetése ne követeltessék, mert erre a kisgazdák képtelenek s a nyilvántartások vezetése céltalan és indokolatlan megterheléssel járna. Megalakíttattak egyszersmind a járási borellenőrző bizottságok. A hordójelző hivatalok berendezése, szolgálata és a jelzésekért szedhető díjnk megállapítása tárgyában hozandó határozat előkészítése végett bizottság küldetett ki. Egyszersmind kimondta a közgyűlés, hegy az eddigi hordójelző hivatalokat mind fentartja. A vármegye mouografiájáuak megírását a törvényhatósági bizottság már évek eiőtt elhatározta s a munka megírásával Dázsi Lajos egyetemi tanárt bízta meg. A muuka megírása azonban évről-évre halasztást szenvedett s Dázsi professor egyik utóbbi beadványában azt jelentette, hogy nem akarja a vármegye közönségének türelmét továbbra is próbára tenni, megbízatásáról lemond s az eddig felvett tiszteletdíjat visszafizeti. A közgyűlés most ugy határozott, hogy hajlandó a munka megírására ujabb két évi határidőt adni s felszólítja Dázsi tanárt, hogy ezen idő alatt a monográfiát irja meg. A vármegye alispánjának a perlaki megyei épület javítása és u többi főszolgabírói hivatal alkalmas elhelyezése tárgyában tett jelentése folytán a közgyűlés felhívta az alispánt, hogy a perlaki megyei épülőt eladását kísérelje meg s a főszolgabírói hivatalok elhelyezése iránt tárgyalásokat folytasson. Ezen tárggyal összekaposokatott Udvardy Vincének a novai főszolgabírói hivatal helyiségeinek felépítése iriut beadott indítványa. Huezár Károly kérvényt adott be, Badacsonytomajon gyógyszertár felállítása iránt. A vármegye közönsége az engedély megadását nem véleményezi. Ángyán János vonyaro,:vashegyi körjegyzőt a közgyűlés nyugdíjazta. A többi tárgyak kisebb fontosságú folyó ügyek voltak, amelyeket a közgyűlés délig letárgyalt. A közigazgatási bizottság iiiése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága 9-tkén tartotta meg februír havi rendes ülésát, grót Batthyány Pál főispán elnökleto alatt. Az alispán jelentette a bizottságnak, hogy január hó folyamán a csendőrség 192 esetben teljesített nyomozó sz ilgálatot; kid •ríitetett 180 bűncselekmény; a tettesek közül feljelentetett a büntető bíróságoknál 203, letartóztatásba helyeztetett 25 egyén. A kiderített büntotendő oselekméoyek közül lopás 60 esettel szerepel. A kir. járási (Íróságok hatáskörébe tartozó kihágás esete 14 ízben fordu't elő; ezekért feljelentetett 22 e^yén, míg a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt és 273 es.itban kinyomozott kihágásért 420 egyén jelentetett fel. Tüzeset kettő jeleutotett; az okozott kár ériéke 11068 K, melyből biztosítás ái al megtérült 9880 K. A tű/, keletkezésének oka 1 esetben gyujtogaiás, 1 esetben pedig gondatlanság volt. Amerikába szóló útlevél 34 drb. adatott ki, tehát nz elmúlt hónaphoz viszonyítva a osekély mérvű kivándorlás körül is npidás mutatkozik,