Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-14 / 7. szám

10C9 február 14. »Zalamegye, Zalavftrmegyei Hírlap* 5 Közegészségügy. Január hónap első felében un időjárás — néhány enyhébb naptól eltekintve, tulesigoruan téli, száraz jelleggel birt. A felnőttek közegészségi állapota, a mull hónap­hoz viszonyítva, javult. Fertőző betegség nem adta elő magát. Uralkodó betegségek voltak : a légző szerveknek hurutos és lobos bántalmai. A gvermekek egészségi állapota kedvezőtlen volt. Tótszent mártonban, Hahóton, Zdaszent­györgyön és Zalabérben a kanyaró, Felsőszeme­nyéu pedig tt vörheny járványszerüleg lépett fel s emiatt az iskolák bezárattak. Szórványosan a vörheny, dyphteritis és fültőmirigylob, továbbá légzőszervi megbetegedések észleltettek, elég kedvező lefolyással. Fertőző bántalmak közül előfordultak : ron­csoló toroklob 58, hasihagymáz 15, kanyaró 303, vörheny 141, gyermekágyi láz 3, hökhurut 23, fültőmirigylob 36 esetben. Kendőri boncolás teljesíttetett 2 esetben, külső hullaszemle volt 20, súlyos testi sértés bejelen­tetett 10. Öngyilkosságot Vörös István 70 éves rédiosi lakos követett el, aki felakasztotta magát. Véletlen szerencsétlenség következtében tizen­ketten haltak meg. Jankó Ferenc 56 éves s/écsi­szentlászlói lakos esés következtében agyrázkó­dást k*p >tt, Farkas Lajos 52 éves karmacsi és Paál István 55 éves aranyodi lakos megfagytak. Vertaries János 37 éves muraszilvágvt lakos füstbeu fulladt meg. Kiss Lajos 20 éves szent­jakabfai lakost az akalii bányában leomlott föld agyonütötte. Tornyos József 46 éves budafai lakost egy kidűlő fa sújtott halálra. Birkás Sándor 4 éves egyedutai ós Nóvák Katalin 2 l/ s éves erdősfai gyermekek megégtek. Szőke Teréz 28 éves, István 24 éves, János 16 éves és Lukács 14 éves ábrahámhegyi lakosok a Balatonba fulladtak. Szerenesétlen szülés két esetben fordult elő. Az anyák életben maradtak. Elmekórnak egy esete képezte hivatalos beavat­kozás tárgyát. Az alkoholos elmezavarbaD szen­vedő beteg a zalaegerszegi közkórházba szállít­tatott. Alsónemesapáti községben egy veszett eb három gyermeket megmart.A gyermekek a buda­pesti Pasteur intézetbe szállíttattak. Hét évnél fiatalabb gyermekek gyógyíttatását 30 esetben mulasztották el. A tiszti járásorvosok jauuár hó folyamáü 170 községben teljesítették a községi közegészség­ügyi vizsgálatokat. A traohomái betegeket kezelő orvosak közül ellenőriztetett Dr Wolf őrségen és Dr Viola Murasiklóson. A vármegye tiszti főorvosa januírban meg­vizsgálta a börtönvizsgáló bizottsággal a zala­egerszegi és nagykanizsai kir. törvényszáki fog­házakat s azokban közegészségi hiányt nem tapasztalt. Pénzügy. A kir. pénzügyigazgató jelentette, hagy január hó folyamán egyenes adóban befolyt 156 368 K 10 f, mig 1908. január havában 139.598 K 81 f, tehát az idei befizetés 16.769 K 29 fillér­rel több. Az adóhátralék 2.425.920 K 17 fillér, ami a mult évi hátralék és a folyó évi kivetés 90%-nak felel meg. Hadmentességi díjban a mult hó folyamán 3731 K 57 f, a mult év hasonló időszakában 3413 K 98 f, tehát ezidén 317 K 59 fillérrel több volt a bevétel. Bélyeg és jogilletékben befolyt 1909. január­ban 87.087 K 25 f, 1908. januárban 75 720 K 01 f. A bevétel 11.367 K24 fillérrel emel­kedett, Illeték egyenérték 1919 K 54 f folyt be, ami a mult év januári bevételt 906 K 15 fillérrel haladja meg. Fogyasztási és italadó fejében a mult hó alatt 70.922 K 17 fillért, mig 1908 januárban 212.948 K 85 fillért vettek be. A folyó évi bevélel tehát 142.026 K 68 fillérrel kisebb. Italmérési illetékben 1909 januárban 10.708 K X8 f, 1908 januárban p*dig 11.229 K 73 f volt a bevétel. A befizetés 520 IC 81 fillérrel csökkent. Dohányjövedékböl 1909. januárbin 228.312 K 94 ft, 1908 januárban 234 555 K 54 f, vagyis ezidén 6242 K 60 fillérrel kevesebbet vettek be. Sójövedékből a mult hónapban 8238 K 79 ft, 1908 januírban 9297 K 81 ft, vagyis a folyó évbtn 1059 K 01 fillérrel kevesebbet vettek be. Leírtak a mult hónapban 13.135 K 08 f egyenes f.dót és 3673 K 61 f hadmentességi díjat. Fizetési halasztást 20, ideiglenes ház adómentes­séget 166 esetben engedélyeztek. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy januárban megvizsgálta a osáktornyai állami tanítóképző intézet tanulmányi állapotát, belső ügyvitelét s az internátus összes viszonyait. A Csáktornyái kisdedovodák államosításának és az egyik külső városrészben felállítandó állami kisdedovodának ügye, összes mozzanataiban fel­dolgozva, a miniszterhez felterjesztetett. A Csák­tornyái polgári leányiskola mellé szervezendő internátus ügyében most már a kivitelnek rész­letesebb tervezete terjesztetett a miniszterhez. A zalaegerszegi polgári leányiskola mellé kézi­munkatanfolyam állíttatott, amely két évfolyamra terjed s működését ezen tanévben megkezdi. A miniszter elrendelte, hogy Zajk eddig isko­látlan községben már a következő tanévben állami iskola állíttassék. Ugyancsak leérkezett a muravidi iskola államosításának ügye is. A Csáktornyái járás főszolgabirájával s Zala­ujvár és Drávaszentiván községek érdekeltségé­vel megtárgyaltatott a szervezendő második tanitói állások ügye. Mindkét község arra való tekintettel, hogy iskoláikat eddig is a községi pénztárból tartották fenn s iskolai ingatlanuk községi jellegű, a községi jelleg megállapítása után iskoláik államosítását kérték. Megállapíttatik Százkő, Jánosfalva és Kristóf­falva iskolátlan muraközi községek állami isko­lákkal leendő ellátásának mozzanatai. Kir. tanfelügyelő meglátogatta a fifyeházai községi iskolát s az iskola személyi ügyeiben az érdekeltséggel tárgyait. Kir. segédtanfelügyelők meglátogatták a lentii, lentikápolnai, lentiszombathelyi, kerkateskándi, máhomfai, rourakirályi, hotticzai, kapcsai, alsó­lendvai, középbisztricei, zsizsekszeri, tüskeszeri, adriáuezi és oserencsóczi iskolákat. Közgazdaság. Az időjárás januárban, némi enyhülésekkel, inkább a hideg felé hajlott. Az enyhébb napokon a csekély hótakaró, amely a földet fedte, részben elolvadt ugy, hogy a nagyobb hidegek beálltával a vetések hótakaró nélkül maradtak. A vetések a hótakaró alatt fejlődtek ugyan, azonban kérdéses, hogy a bekövetkezett száraz, erős fagyok nem ártottak-e a vetéseknek annyit, amennyit a hótakaró alatt fejlődni képesek voltak. Csapadékban január hó, habár az kisebb rész­letekben esett is le, eléggé bővelkedett. Sajnos, a föld erős fagya nem engedte meg azt, hogy ezen nedvesség mind a szántóföld javára érvényesül­hessen. A mezőgazdasági külső munkálatok január hó folyamán jóformán s kizárólagosan a trágya­hordásra szorítkoztak. Az állatállomány takarmányozásában január hó lényegesebb változást nem idézett elő. Az konstatálható, hogy takarmány mindenütt osak a legszűkebb mértékben áll rendelkezésre. Az állategészségügyi viszonyok kielégítők voltak. A piaoi helyzetre jellegzetes a gabonaárak alakulása, amely teljeseu fedi a készletek osekóly­sége által indokolt magasabb árakat. E hó folyamáo a gabouaüzletben általános szilárdság és áremelkedés volt észlelhető. A borárakra január sem hozott lényegesebb változást. A készletek csak mérsékelt árak mel­lett juthatnak forgalomba s a kereslet csekély. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi visszonyai, habár december hónaphoz viszonyitva némileg rosszabbodtak, egészben véve mégis kedvezőnek mondhatók, mert mindössze 27 községben és legnagyobbrészt szórványos elterje­désben állapíttattak meg a hó folyamán ragadós betegségek. Az ezekkel fertőzött községek száma j a hó végén 13 volt, azaz héttel több, mint az • előző hónapban. A hivatalból jelentendő betegségek közül lép- : fenével e hó elején fertőzve volt 4 község, a j hó folyamán megállapíttatott 8 községben, meg- ! szűnt 8-ban, fertőzve maradt 4 község; — i veszettség 1 községben lett megállapítva; — j ivarszervi hólyagos kiütés és rühkór 1 község- j ben állapíttatott meg; — sertésorbánccal fer­tőzve volt 5 község, megállapíttatott 1 l-ben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt 12 község; — sertésvésszel fertőzve volt 17 község, megállapít­tatott 6-baii, megszűnt 9-ben, fertőeve maradt I 14 község. Azon betegségek közül, amelyek hatósági ! beavatkozás tárgyát nem képezik, előfordult a I lovak influenzája 3 gazdaságban, továbbá a lovak mirigykórja 21 gazdaságiban. Mindkét betegség enyhe lefolyású volt. Élőfordult a zalaszentgróti 1 járás területén a szarvasmarhák között a sugár | gombabetegBÓg nagyobb kiterjedésben, nyilváu i azért, mert a takarmányhiány folytán nagyobb mennyiségű töreket etetnek az állatokkal, amely takarmánnyal tudvalevőleg legkönnyebben jut a jelzett betegség ragályanyaga az állati szerve­zetbe. Védőojtások mindössze 7 gazdaságban történ­tek és pedig részint lépfene, részint sercegő üszök, részint lépfene ellen. A januárban megtartott állatvásárokon a fel­hajtás és a forgalom felerészcen lanyha felerész­ben közepes volt. A marharakodó állomások forgalma gyenge volt. A gazdasági válságokról. A „Szabad líceum"-ban felolvasta : Elek Márton, felaó keresk. islc. tanár. II. Ami pedig azt a kérdésedet illeti, hogy elejét lehet-e venni a válságnak, arra azt felelem, hogy igen. De csakis egy esetben. Ha a társa­dalmi életnek minden egy katonája, tiszta jel­lemmel, becsületes munkával szolgálná az embe­riséget, a válságok történelmében kevesebb fekete lap volna. A céltudatos munka, a bölcs mérséklet, az előrelátás, a józan életmód, azok a követe, mények, amelyek a nagy nemzeti vagy világ-katasztrófákat lehetetlenné tudnák tenni. De fájdalom, nagyon sok emberben a rut önzés, a pénz és hatalomvágy vagy pedig az ördögi gonoszság oly mértékben kivannak fej­lődve, hogy előttük nem szent sem az egyén, sem a család, sem a haza becsülete. Miattuk minden pusztulhat, csak ők maradjanak. Az államhatalom a másik tényező, mely a válságoknak elejét veheti. És tényleg a kormá­nyok mindent elkövetnek, hogy nagyobb zava­roknak elejét vegyék. Szaktudósitókat tartanak a világ minden részében, akik állandóan jelen­téseket küldenek az egyes országok állapotáról, gazdasági viszonyairól, behozataláról, kiviteléről, szükségleteiről. Havonként statisztikát csinál az ország bel- és külkereskedelmi forgalmáról. Nyilvántartja az egész világ gabonatermelését. Jótékonyan hat az árak alakulására. Ellenőrzi a vállalatok működését, gondoskodik a munkás­nak biztosításáról és közvetítéséről, üldözi a szerencsejátékokat, támogatja a szolid ós hasznos vállalatoka'.. Minden téren és minden időben odahat, hogy a káros jelenségeket orvosolja, esetleg kiküszöbölje, a hasznosakat pedig támo­gassa, elősegítse. Veszéiy idején pedig gondos­kodik arról, hogy a bajba került szolid oég vagy vállalat segíttessék, hogy újra lábra állhas­son. A kétes vállalatokat pedig pusztulni engedni, mert a válságoknak egyedüli haszna csak az, hogy a beteg gazdálkodást tönkre teszi, a gyenge szervezetű alkotásokat elsöpri, helyet adván a tisztességes, életre való vállalatok érvényesülé­sének. — És mondd apus, a válságok sokáig tartanak ? Nem mindig. Némelyik gyorsan jön és hamar eltűnik. Némelyik pedig sokáig lappang, elő­tűnik, megint elbuvik. Van olyan is, mely váratlanul érkezik s addig vendégeskedik a szegény beteg nyakán, mig teljesen meg nem fojtja. A történelem sok ily érdekes, tanulságos válságot jegyzett fel. A legérdekesebbet el uesélem. A mese szóra anya ós leánya is felemelték fejőket a kézimun­kától s az apa most már az egész családnak kezdett beszélni. A legrégibb válság idejét megállapítani nem lehet. Egy szellemes amerikai nemzetgazdász szerint az első válságot Éva idézte volna elő a paradicsomban. Tény az, hogy a primitív élet­mód mellett válságokról szó se lehet. A keoske­tenyésztéssel foglalkozó felföldi pásztornép épen ugy nem ismeri, mintáz alföldek népe : a juhász, kanász, csikós, fóldmives. Válságról csak akkor és ott lehet szó, amikor és ahol már nagyobb termelés, fogyasztás, iparvállalkozás ős kereske­delem van. Sok érdekes tünettel folyt le s leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom