Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-17 / 3. szám

1909 január 17. • Zalawegye, Zalavfirmegyei Hírlap* 7 Fel h ivóm a pályázni szándékozókat, hogy orvosi képesítésüket a eddigi gyakorlatukat iga­zoló okmányokkal felszerelt kérvényüket Zala­vármegye alispánjához oimezve 1909. évi feb­ruár 5-ig bezárólag a polgármesteri iktatóba Dyujtsák be. Zalaegerszegen, 1909. évi január 12. Dr Korbai, polgármester. _ _ H irek. Királyi kitüntetés, őfelsége a Király özv. Ruzsics Károlyné úrasszonynak, a közjótékony­ság terén szerzett érdemei elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Özv. Ruzsics Károlyné úrasszony kitüntetése Zalaegerszegen általános örömöt keltett, mert a kegy egy áldott jó lelket keresett fel, hogy az emberszeretet eszményeiért dobogó szív fölé tűzze az érdem keresztjét. Van jutalma a jó cselekedeteknek s az emberiség közjavaiért foly­tatott osendes es szerény UIUUKÜI IS felkeresi a legmagasabb elismerés. A Zalaegerszegi Karácsonyfa egylet huszonöt évvel ezelőtt alakult meg. Ruzsios Károlyné alapította, szerető szivének melegével, a fázó, éhező, nélkülöző szegény gyermekek iránt érzett mélységes részvétével. A családjának élő anya, amikor gyermekeinek felgyújtotta a karácsonyfa gyertyáit, arra gondolt, hogy sokan laknak a kunyhókban, rideg szobákban, akikhez nem világít be a szent ünnep fénye, akiknek nem hoz vigaszt és enyhülést a kis Jézus ajándéka. Felkereste szeretetével az elhagyottakat, az árvá­kat, azokat a gyermekeket, akik Karácsony estén is nélkülöznek, akik az öröm napján is aggodal­mat és könnyet, fájdalmat és lemondást látnak szülőik arcán, mert a gazdagok házaiból kiáradó fóny csak növeli az ő lelkük szomorúságát, éle­tük sötétségét. A kis Jézus nem hagyja el az ő szegényeit. Küld nekik augyaiokat, akik lehozzák az égből az isteni szeretet lángját; akik felölelik a nél­külözőt s elvezetik a karácsonyfa tövébe, ahol az önzetlen jóság, a legszentebb emberi érzés nyújt vigasztalást, felemel az Istenhez s a Krisztus hívja magához a kisdedeket, mert az ő ártatlan lelkeiké a mennyeknek országa. A földi élet minden nyomorúságai között a legnagyobb a gyermekek szenvedése. A leg­nagyobb és legigazságtalanabb. Az Istennek és önmagának tartozik azzal az ember, hogy a gyermekeket védje, megmentse ; éreztesse velük a szeretet hatalmát, amely enyhít és vigasztal, nemesít és jó útra vezet. A társadalom romlása a gyermekek kikében kezdődik. Azokban az elhagyott lelkekben, amelyek egész életükben csak a lemondást, az élet szigorát, az elhagyatottságot érezték. És amikor a göröngyös utakon bukdácsoló gyermek szive ki van tárva a jó és nemes befogadására, megmentheti egy gyengéd intelem, egy jótékony kéz, de örökre elveszítheti a rideg szeretetlenség, 8mely kitaszítja a szerencsétlent az emberiség nagy közösségéből. Ruzsics Károlyné az ő angyali jóságával meg­érezte a humanizmus nagy kötelességeit és szivé­nek érzésével megsejtette a gyermekek védel­mének, az ártatlan lelkek megmentésének nagy fontosbágát. Mert a szegény gyermekek karácsony­fájának felállítása, a didergők felruházása nem­csak mint az irgalmasság nemes cselekedete, hünem mint nagyfontosságu sociális munka is elismerésre és hódolatra méltó. Az irgalmasságot, a jó szivet, az önzetlen emberbaráti munkát az örök Isten jutalmazza meg a lelki megnyug­vással és túlvilági boldogsággal. A jótékony­ságnak DÍDCS földi jutalma, mert az igaz és mély emberszeretet megjutalmazására sem a föld hatal­masainak, sem a társadalomnak nincs elég eszköze. Az elismerés, a kitüntetés csak azt a mély soci­ális hatást kiséri, amely bármely szerény kör­ben mozgó jótékonyság nyomán kél. A lelkek mélyében a jótétemények és szeretet nyomán h íla ébred, amelyből kisarjad az erkölcsös élet, a munkásság, a jóság, megerősödik a hit és nemesebbek lesznek a szivek. Ki tudja megmondani, mennyi éltető ereje van a fűszálakon csillogó harmatnak? Csak azt látjuk, hogy üdít ós szebbé tesz mindent, ahová lecsapódik. Ki tudja megbecsülni, mennyi áld Is fakad egy gyengéd szóból, egy megvigasztalt gyermek szivéből; a karácsonyfa tövében, az örök isteni szeretet nevében nyújtott adomány­ból? Csak azt tudjuk, hogy humanizmus nél­kül sivár volna az élet, elveszne a lelkek emel­kedettsége s úrrá lenne a gyűlölet az emberek között. Az irgalmasság munkájából és áldozataiból ki kell vennie a részét minden érző embernek. A szeretet és jótékonyság lelkének át kell hatnia az egész emberi társadalmat. Aki a maga körében megtette emberi köteles­ségeit, az lerótta adóját az egész emberiség iránt. Aki jótéteményt gyakorol a maga kis világában, annak adósa az egész emberiség, mert a jóltevő annak a láncnak egy szemét köti, amely össze­fűz minden lelkes lényt az igaz emberi érzés­ben ; egy magját veti el annak a vetésnek, amelyből az emberiség legnagyobb javai kelnek életre. Ruzsics Károlyné úrasszony huszonöt év óta folytatja a jótékonyság áldásthozó művét. Egy negyed század óta álUa Karácsonyfaegylet élén B végtelen jóságával, szivének nemességén ala­puló tekintélyével vezette az emberszeretet munkáját. Megtette emberbaráti kötelességét, s ezért mély hódolattal, igaz tisztelettel üdvözöl­jük kitüntetése alkalmával. Adjon a gondviselés a jólelkű matronának n ég hosszú életet, testi lelki jókat s kisérje az Isten nagy áldása: a lelki megnyugvás és öntudat, minden lépését. Ozv. Ruzsios Károlyné magas kitüntetése elismerés az egyesületnek is. Örömmel vehetik tudomásul a kitüntetett urnő munkatársai, a Karáosonyfaegylet jótékony hölgyei is azt, hogy azt a osendes munkát, amelyet végeznek, elis­merés kiséri a leginagusabb helyen is. Mert hiúság nélkül való, " (önzetlen munka az, és a jótékonyság szelleme ennek az egyesületnek a kebelében ledönti a társadalmi válaszfalakat, az egyéni érzékenykedést, az ellentéteket. Mert ahol az emberszeretet igaz eszményei fényesked­nek, ott nem is lehetünk mások, mint szerető emberek ; amely körben a humanizmus szolgálata a vezéreszme, ott csak egy egy ur lehet a lel­kek fölött: a eztuc c , ar"ely felé törünk, amelynek szolgáivá szegődtünk. Mert nagy célo­kat csak ugy lehet szolgálni, ha az áldozatokat, amelyeket érte hozunk, nem érezzük; ha az egyén csak a cél szolgálatában érvényesül. Az utas akkor ér gyorsan céljához, ha nem gondol a tövisekra és nem kerülgeti a göröngyöket. Ilyen volt a Karácsonyfaegylet munkája a múltban s ezért kisérte tisztelet nemes munkás­ságát, amelyre most feltűzte az elismerés kereszt­jét a király. Megyés püspökünk ünnepe. Január 15-én mult tiz éve annak, hogy Dr István Vilmos akkor szombathelyi kanonokot Hidassy Kornél megyés püspök domiciopoliszi püspökké szentelte. Dr. István Vilmos moet már nyolc éve megyés püspöke a szombathelyi egyházmegyének. A főpásztort püspökké szentelésének tizedik évfor­dulója alkalmával tisztelettel üdvözlik hivei és Zalaegerszegnek, szülővárosának minden pol­gára, minden testi és lelki jókat kivánva az egyházmegye főpásztorának s e város kiváló szülöttének, akit az Ur magas méltóságra hivott. A földrengés áldozataiért. A kékegü Szicília felől még egyre érkeznek világszerte a gyász­hirek. A osodás szigetország népe romokká vált városai, törmelékké vált hajlékai helyén siratja a földrengés százezernyi áldozatát. A rombadölt városok helyén a hegynyi magasságra emelkedő törmelékek között még egyre folyik a mentés a borzalmas szerencsétlenség keltette részvét száz­szoros erejével és az omladékok közül még egyre húznak ki a mentőit emberfeletti munka árán a százszámra feszinre kerülő halottak között egy­egy szerencsétlent is, akiben a rettenetes szen­vedés után megőrjítő állapotban is megmaradt még az életnek egy-két gyönge szikrája. A haj­léktalanokká, koldusokká, földönfutókká vált megmenekültek százezrei pedig nagy tömegekben lepik el az ország belsejébe vezető utakat, hogy nyomorúságos életüknek biztosabb földet érje­nek el. Minden idők egyik legnagyobb szerencsétlen­sége alkalmából az egész világ egyformán mély­séges részvéttel tekint a gyászbaborult Itália felé. A müveit kul turországok mindegyike állami és társadalmi segélyként útnak indítja bőséges kinoseinek feleslegét, hogy enyhítse a szenvedést és nyomort. És hogy segítségére siessen a men­tőknek abban, ami még megmenthető. Ebben a munkában kiveszi a maga részét a szintén sok szenvedésen keresztül ment Magyar­ország is, lm nem is azokkal a gazdag eszkö­zökkel, mint amilyenekkel a milliárdok hazái tudják ezt tenni, hanem csak a maga szegényes eszközeivel, de a meleg részvét minden benső­séges éreztével. A magyarországi segélyakció élén a nemzet leghivatottabbjai állanak : Eszter­gom biboros primás érseke Vaszary Kolos; Wekerle Sándor miniszterelnök ós Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter. Induljon el a nemzet legjobbjai után az akcióban, vegyen részt a segités munkájában mindenki, gyűljenek az ado­mányok kinek-kinek tehetsége szerint forinton­kint, vagy fillérenkint, mozduljon meg a rész­vét nagy érzésében a mi társadalmunk is, hogy majd ha az irtózatos szerencsétlenség már caak elmosódó emlékezetünkben fog élni, lelkünkben érezzük mi is azt a megnyugvást, hogy — ame­lyet annak enyhítésére fordítottunk — a mi fillé­reink is letöröltek egy-egy könnyet. A gyűjtést vármegyénkben is megindítják s bekopogtatnak minden jószivü emberbaráthoz a könvörület filléreiért. Gróf Batthyány Pál főispán ur őméltósága tagja lett az országos bizott­ságnak s nemes példával jár előttünk a segély­akcióban. A vármegye több városában már meg­indult a gyűjtés; a szerencsétlenek javára hang­versenyeket terveznek s hisszük, hogy a szék­város sem fog elmaradni az adakozók sorából. Jusson eszünkbe, hogy sok ezer embertársunk lett földönfutó koldus. Éb redjen fel a szivekben a könyörület és nyujtsunk segitő kezet azok felé, akiktől mindent elvett a megrázkódó föld s a haragos tenger. Zalaegerszegen a bizottság, Dr Korbai Károly nolgármester elnöklete alatt, megalakult. Február­ban egy nagyszabású hangversenyt óhajtanak rendezni a messinaiak javára. Esperesi kinevezés. A szentgróti esperesi kerület esperesévé — miután Takáts József eddigi esperes nyuga'omba vonult — Osadinszky György zalabóri plébános, eddigi helyettes espe­res és tanfelügyelő neveztetett ki. Uj megyebizottsági tag. Zalaapátiban Takács Imre ottani körjegyző törvényhatósági bizott­sági taggá választatott. Gyászrovat. Özv. Kisjókai Baán Kálmánná szül. törökszentmiklósi Demetzky Ilona úrasszony 73 éves korában meghalt Zalaszabaron. E hó 14-én helyezték örök nyugalomra a szabari családi sírboltban. Szabad liceum. Mult vasárnap Tuczy János főgimnáziumi tanár tanulságos előadás tartott a középkorról, amelyet igaztalanul a butaság ós sötétség korának szoktak tartani. A előadó tör­ténelmi érvekkel igyekezett ezt a tévhitet elosz­latni. A nagyszámú hallgatóságot az érdekes előadás mindvégig lekötötte. — Január 17-ikére Vogel Richárd főgimnáziumi tanár előadása volt kitűzve, ami azonban elmarad, mert a szük­séges képeket nem sikerült erre a napra meg­szerezni. Kaszinóestély. Január 30-án a zalaegerszegi Kaszinó házi estólyt rendez, mely alkalommal a Csány szobor javára a nyár folyamán össze­gyűlt, de megmaradt tárgyakat kisorsolják. A meghívókban a háznagy arra kéri a hölgyeket, hogy az estólyt egyszerű toalettekkel tegyék családiassá. Házi estély. A Kei-e3kedő Ifjak Önképző Egylete f hó 23-án szombaton este könyvtára javára felolvasással, énekkel és tánccal egybe­kötött házi estólyt rendez, amelyen minden érdek­lődőt szívesen lát. Kezdete este 1/ a9 órakor. Belépő díj személyenként 1 K. A balatoni szövetség népies előadásai. A bala­toni szövetség a balatonparti községekben népies előadásokat rendez. Ezen előadások első cik'u­sának sorrendje a következő. Faluszemes községben előadást tartott január 10-én délutáu Dr Kukuljevic József m. kir. állatorvos: Tehéntenyésztés és tejtermelés, Csernay Ödön közgazdasági író: A termelés és fogyasz­tás szervezése, Cséplő Ernő szövetségi titkár : A földmivelósügyi ministerium népjóléti intéz­ményei és Balatonvidók cimen. Balaton-Bogláron előadást tart január 17-én délután Dr Kukuljevic József, m. kir. állat­orvos : Tehóntenyésztós ós tejtermelés, Cséplő Ernő szövetségi titkár: A földmivelósügyi minisz­térium népjóléti intézményei ós a Balatonvidók cimen. Balatonkereszturon előadást tart január 24-ón

Next

/
Oldalképek
Tartalom