Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-17 / 3. szám
8 délután Heroeg József a marcalii Tulipán szövetség elnökejj: A gyékényfeldolgozó háziipar fejlesztése, Szabady Sándor főtanító : Népnevelés a szövetkezetek utján, Cséplő Ernő szövetségi titkár: Zöldség és gyümölos kertészkedés cimen. Gyenesdiáson előadást tart január 27-én délután Kárpáthy János főtanító: A gyékény feldolgozó|háziipar jelentősége, Cséplő Ernő szövetségi titkár: A foldmivelésügyi ministerium népjóléti intézményei és a Balatonvidék oimen. Balaton-Lellén előadást tart február 7-én délután Dr Kukuljevio József rn. kir. állatorvos : Tehéntenyésztés és tejtermelés, Csernay Ödön közgazdasági iró: A termelés és fogyasztás szervezése, Cséplő Ernő szövetségi titkár: Zöldség és gyümölcs kertészkedés oimen. Siófokon előadást tart február 14-én délelőtt Dr Zalai Samu fürdő orvos: A balatoni fürdőtelepek csatornázásának kérdése, Csernay Ödön közgazdasági iró: A termelés és fogyasztás szervezése, délután Dr Kukuljevio József w. kir. állatorvos: Tehéntenyésztés és tejtermelés, Cséplő Ernő szövetségi titkár: A foldmivelésügyi ministerium népjóléti intézményei és a Balaton vidék oimen. Kilitin előadást tart február február 21-én délután Dr Kukuljevio József m. kir. állatorvos : Tehéntenyésztés és tejtermelés, Kájel József ref. lelkész : Népnevelés a szövetkezetek utján, Cséplő Ernő szövetségi titkár: Zöldség és gyümölos kertészkedés oimen. Balatonberényben előadást tart február 28-án délután Dr Kukuljevio József m. kir. állatorvos : Tehéntenyésztés és tejtermelés, Szabady Sándor főtanító: Népnevelés a szövetkezetek utján, Cséplő Ernő szövetségi titkár: A földraivelósügyi ministerium népjóléti intézményei és a Balatonvidék cimen. Kőröshegyen előadást tart március 7-én délután Dr Kukuljevio József m. kir. állatorvos: Tehéntenyéeztés és tejtermelés, Módra Imre ref. lelkész: Közeégünk fejlődése és a Balaton, Cséplő Ernő szövetségi titkár: A foldmivelésügyi ministerium népjóléti intézményei ós a Balatonvidék oimen. Balatonfüreden előadást tart mároius 21-én délelőtt Horváth Mihály gazd iköri elnök : Gazdasági jövőnk, Dr Kukuljevio József m. kir. állatorvos : Tehéntenyésztés és tejtermelés. Délután Csernay Ödön közgazdasági iró: A termelés és fogyasztás szervezése, Cséplő Ernő szövetségi titkár^: Zöldség és gyümölcs kertészkedés cimen. Kevés a csendőr. A vármegyei közigazgatási bizottság mult héten tartott ülésén Csertán Károly felszólalt, hogy a csendőrőrsök száma kevés, a legénység létszáma pedig alig néhány őrsön teljes, a csekély ezámu legénység tehát a közbiztonsági szolgálatot a legnagyobb erőfeszítéssel sem képes ellátni. Kéri tehát az alispánt, hogy a csendőrőrsök legénységének kiegészítése iránt illetékes helyen tegyen lépéseket. — Árvay Lajos alispán a felszólalás folytán jelentette a közigazgatási bizottságnak, hogy a csendőrség létszámának elégtelen volta nem kerülte el a figyelmét, a legénység szaporítása iránt tett is lépéseket, de azt a választ kapta, hogy a osendőrséghez kevés a jelentkező, tehát az őrsök és a legénység szaporítása egyelőre nem várható. A legénység egy részét legutóbb a Szerb határra vezényelték, ami megnehezíti a közbiztonsági szolgálat ellátását. Szabó-ipari tanfolyam. Jády Károly szabóiparost a m. kir. technologia igazgatósága szabóipari szaktanítóvá nevezte ki. E minőségében a téli hónapok alatt Tapolczán a szabóiparosok részére tart négy hétig tartó tanfolyamot. Szanatórium az alkohol-betegek számára. A vallás és a közoktatásügyi miuiszter értesítette a zalaegerszegi kir. tanfelügyelőséget, hogy Rákospalotán szanatóriumot létesített az alkohol túlságos élvezete folytán beteg papok ós a tanügyi pályán működő állami alkalmazottak részére. A szanatórium, amelybe egyelőre 12 beteget helyeznek el, ez óv január elsején nyilott meg. A betegek orvosi felügyelet mellett megfelelő ellátásban ós kezelésben részesülnek, amelynek díja napi 5—7 K állapíttatott meg, az eihelyezési osztályoknak megfelelőleg. A teljesen vagyontalan tanférfiak közül egyelőre három'részére ingyenes hely lesz adományozható. A felvétel iránti kérvények a vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz, vagy az Altalános Közjótékonysági Egyesület elnökségéhez (Budapest, VI. Eötvös-utca 8 sz.) intézeudők. sZakraegye, Zslavárra egyei Hiilap* Balatoni halászat a moziban. A Pathé fréres cég, amely a mozikhoz szükséges filmeket gyártatja és küldi szét a világ minden részébe, most a balatoni halászatról készíttet mozgófényképeket. A oég művezetője maga járt a Bilaton mellett s felvételeket szerzett a halászok munkájáról. Köszönet. A zalabéri iparos olvasókör által tartott Szilveszter estélyre báró Guttman László 5 K, Stern Mór fia Jánosházáról 2 K, Keszler Bernát ur 2 K, Fekete József és Rothauser Sámuel 1 — 1 K adományoztak. Felülfizettek: Mayer Mór 2 K, Kooh Albert, Berger Gyula, Pollák Dezső, Németh József, Németh János, Pollák Zsigmond, Cseh Némuth József, Görész Mátyás, Bács József, Stekli Elek, Wittraaun Mór, Világosi Mihály, Ádler Nándor, Madarász Imre 1 — 1 K, Szita Károly, Fekete János, Morgos J^nő, R4fi Károly, Báss Ignác, Pollák Dávidnó 40—40 fillért; Neumann Izidorné ós Koltai Mariska 20—20 fillért. A felülfizetésekért az olvasókör vezetősége ez után fejezi ki köszönetét. Öngyilkos katona. Singer Ernő diszeli születésű kereskedő segédet besorozták honvédnek. A szegény fiu fülbajos volt, a vezényszót sokszor nem hallotta s emiatt sok kellemetlensége volt feljebbvalóival. Egyébként sem volt katonának va'ó ember; túlságosan érzékeny kedélye folytonosan lázongott az altisztek durva fegyelme ellen. Nem volt nap, hogy a nyomorult néhány pofont ne kapott volna s miután örökké a szabaduláson járt az esze, dolgait pedig nem tudta katonás pontossággal ellátni, a katonai szigor örökké rajta nyargalt. Szegény Singer rosz katona volt, mert nem voltak katonai erényei és képességei. Ebből polgári észjárás szerint annak kellett volna következnie, hogy elbocsátják a nyomorultat haza a pult mellé. Mert bizony nem sok haszna van abból a hadseregnek, ha az ilyen embert a mundérban tartják, agyonkinozzák s a tisztekre azt a lehetetlen feladatot róják, hogy aki gyengének és gyávának született, abból neveljenek erős és bátor katonát. A hadseregnek az ilyen roszfülü, gyámoltalan Singerekre semmi szüksége sincs, mert bizony nem fegyver alá valók. — De a katonaságnál nem igy fogják fal a dolgot. Ott osak a fegyelem szempontjából kezelik az embereket. A huszároknál a kezelhetetlen lovat kimustrálják; a kezelhetetlen emberből azonban muszáj jó katonát faragni, ha belehal is. Ha a sorozó bizottság alkalmasnak találja s az ezredorvos azt mondja rá, hogy egészséges, akkor annak az embernek jó katonának kell lennie akkor is, ha van hozzá tehetsége, ha nincs. Singer Ernő váltig erősítgette, hogy süket, de az orvosok szimulánsnak tartották. A „szimulásnak" pedig kutya sora van. A. szegény Singer is szenvedett rengeteget s miután — ugy látszik — idegbeteg és önmagával meghasonlott ember volt, hatványozva érezte a szigort óa őrmesterének kemény bánásmódját; végül pedig valóságos üldözési mániába esett. Minden áron szabadulni akart. A vármegyei árvaszókhez is folyamodott, hogy szabadítsa meg szenvedéseitől. Az árvaszék természetesen nem tehet mást, mint jóakaró tanácsokkal látta el arra nézve, hogy — ha osakugyan beteg — hogyan kérelmezze elbocsáttatását. Az árvaszékik egy tagja hivatalos eljáráson kivül is érdeklődött Singer sorsa iránt. Maga is tartalékos katona lévén, a tiszti szemle alkalmával felkereste az elkeseredett honvédet s buzdította, hogy teljesítse híven a kötelességét, legyen türelmes és ne emlegesse folyton az öngyilkosságot. ü<3 Singért nem sikerült megvigasztalni. Folytonosan azt hangoztatta, hogy üldözik s nem birja ki a rettenetes életet. A többek közt ezt mondta : „A keresztények azt mondják, hogy a zsidók ártatlanul megfeszítették Krisztust. Én azt hiszem, hogy az Úristen Krisztus minden szenvedését nekem akarja visszafizetni". — Singer Ernőt a mult héten inaiét felpofozták, mert a felszerelése nem volt reüdben. Ez volt az utolsó pofon, amit kapott, mert aznap mellbe lőtte magát. Súlyos sebével kórházba szállították s a halállal vívódva is csak azt vallotta, hogy Egyed József őrmester üldözte. Azután meghalt és eltemették. A vizsgálat megindult, — igy szól a hivatalos tudósítás. A szombaton megtartott orvosórtekezlet alkalmával Dr. Assinger Lajos gyógyszerész a sabimentholt és sanolt (mentholestere a salioylsavnak) ! ismertette rövid előadás kapcsán. 1909~j*»u4r 17. ' " i. i i i .... . .i n A zalaegerszegi polgári {daloskör február hó 6-án az »Arany Bárányi szálloda nagytermében hangversennyel egybekötött táncmulatságot rendez. A Magyarországi szőlősgazdák országos egyesülete három évvel ezelőtt bornyilvántartást rendszeresített, amelyben részt vehetitek mindazon egyesületek, hegyközségek, gazdakörök és pinceszövetkezetek szőlőtermelő tagjai is,amelyek tagjai a Szőlősgazdák o. egyesületének. A borkimutatást 10.000 példányban küldik szót a hazai, ausztriai németországi, sohveiozi borkereskedőknek, szállodásoknak és vendéglősöknek s' a hazai és osztrák tiszti étkezdéknek; ezenkivi^l külföldi szaklapokban is közzéteszik az eladó borkészleteket. A gazdasági egyesület utján a termelők január 25-ig bejelenthetik készleteiket. Az eladó mennyiségnek legalább 10 hektoliternek keli lennie. Bejelentési díj az összmennyiség első 200 hl.-je után fizetendő; ezen felül minden megkezdett 200 hl. után l K (tehát hektoliterenként '/i f.) Minden egyes szőlőbirtokos részéről a következő adatok beküldése szükséges: Mily fajtából, mily mennyiség (hl.), mily szinü, mily évjáratú bora van. Továbbá külön-külön mi az ára hl.-ként; mi a legkisebb eladó mennyiség (hl ), ezenkívül mily borvidékhez tartozik a szőlője, mi a vasút állomás; hordóval együtt adja-e a bort, vasúthoz fuvart ad-e? Végül a termelő neve, lakhely, termelés, hely, vasútállomás. A szombathelyi gyermekmenhely kötelékébe tartozó s Zalaegerszegen elhelyezett gyermekek karácsonyfájára a következő adományok gyűltek össze: Árvay Lajosné ivón 4 K, Medgyesy Lajosné ivén 2 K 52 f, Dr Rosenthal Jenőné ivén 12 K 80 f, Dr Szigethy Elemérnó ivón 10 K. Az adományokért köszönetet mond a zalaegerszegi menhelytelep felügyelője. Az összegyűlt öszeget a menhely igazgató főorvosa a zalaegerszegi telep rendelkezésére boooátotta, az itt kihelyezett gyermekek tanszereinek s apróbb szükségleteinek beszerzése oéljából. Halálos fogadás. Egy letenyei korosmában vig társaság ült együtt. Szóbeszéd közben megemlékeztek a szokatlan nagy hidegről s valaki azt a megjegyzést kockáztatta meg, hogy ilyen kemény hidegben nem volna tanácsos meleg kabát nélkül Kanizsáig s vissza gyalogolni. A társaságban ült Takács András letenyei lako9, aki fogadást ajánlott, hogy megteszi az utat egy szál ingben, kalap és lábbeli nélkül öt forintért. A fogadást tartották és a meggondolatlan ember ott nyomában nekivetkőzött és el is indult a nagy útnak egy szál ingben, mezitláb, hajadon fővel. Amig látni lehetett, utána néztek az emberek, azután pedig visszamentek a korcsmába és tovább ittak. Takáos pedig osaknem meztelenül futott a hideg országúton, lábai alatt ropogott a keményre fagyott hó, maga meg didergett ugy, hogy csak ugy vacogott a foga. Szánalmas állapotban ért be Nagykanizsára, ahol egy ismerős korosmároshoz ment, elmondta neki a fogadás történetét s arra kérte a korcsmárost, adjon neki irást arról, hogy náia volt,- mert ezzel igazolni akarja azt, hogy az utat megtette és a fogadást megnyerte. A korcsmáros megírta az elismervényt, mellyel ez megint nekivágott az országútnak és futott vissza Latenyóre. Haza is ért, a fogadást is megnyerte, de nem örülhetett neki, mert súlyosan megbetegedett és ágynak esett. Bekellett a kórházba s/.állítani, ahol élet-halál közt lebeg. Felesége s 4 apró nevelésre szorult gyermeke siratják Takács meggondolatlanságát. Kié az utmelletti fa? Az utak mellékének befásítása az utolsó évek alatt fokozott mértékben folyik s szépen halad előre. A fák természetesen az utmellett fekvő földek szélébe ültettetnek. Koller István a közigazgatási ülésen kérdést intézett az alispánhoz aziránt, hogy ezek a fák kinek a tulajdonát képezik? Az alispán utalt a szabályrendelet azon intézkedésére, amely szerint minden tulajdonos jogosítva van az utak mellé fát ültetni s a fa a föld tulajdonosáé marad. Kéményseprő kerület kettéosztása. Az eddig egy kéményseprési munkakerületet képezett Zalaegerszeg rendezett tanácsú város s a zalaegerszegi szolgabírói járás a kereskedelemügyi nj. kir. ministerium 30969/908. számú határozatával ketté választatott. A város területén a kéményseprői teendőket Stefanecz József, míg a járásban Illés Elek kéményseprők teljesítik már január l-e óta.
