Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-17 / 3. szám

6 »Zftlamegye, Zedavárracgjei Ilirl 1209 január 17. ágakat ismertetjük, melyekkel a bank foglalkozni óhajt, be fogja látni mindenki, hogy mily fontos, hézagpótló, közhasznú vállalkozásról van itt szó. Első és legfőbb feladata lesz, mint a programm is mondja: „tárházak létesítése gabonanemüek, borok és minndennemü iparoikkek számára". A földbirtokos, a gabonakereskedő, a szőlősgazda, a csizmadia és asztalos stb. nem lesz kénytelen túladni áruin akarva nem akarva, hanem egyszerűen betárolja a tárházba, mely azt gondozza, kezeli és ha kell, előleget is ad rá. így a termelő nyugodtan várhatja ba a jobb conjuűcturákat. További feladata lesz: „áruosztály létesítése, mely foglalkozik mindennemű nyersterménvek értékesítésével, gazdasági gépek és eszközök eladásával és minden oly árucikk beszerzésével, melyek a mezőgazdaságban használtatnak". A kereskedelem érdekeit előmozdítandó, a kereskedők hitelképességét mindenféle módon erősíteni, támogatni fogja. Létesíteni fog földhaszonbérlő szövetkezeteket, melyek által a kisgazda kedvező feltételekkel földhöz jut. Támogatni akarja az ipari és kereskedelmi vállalatok megalakulását. Végezni fog parcellázásokat, felvette programmjába a korrekt tisztviselői-kölcsönök nyújtását stb. Mindezeken kivűl pedig végezni fogja az összes bankszerű műveleteket. Ha csak a fontosabb terveket fogja megvalósítani a bank, ugy rövid idő alatt — hihetőleg — Zalaegerszeg ipari és kereskedelmi élete kedvezőbb képet íog mutatni. Érdeke ezen bank létesítése mindenkinek. Senki érdekeit bántani nem fogja, ellenben mindenkiét védeni fog törekedni. Talán épen ez az oka, hogy minden körben szokatlan érdeklődéssel kisérik a tervet és hogy már számos helybeli és vidéki kiváló személyiség jeieutette be leghathatósabb támogatását. A tárgyalások az érdekelt körökkel annyira előrehaladtak, hogy a fiók megnyitása csak rövid idő kérdése. Az üstökösök. A Z. 1. M. Körnek 1908 évi dec. 18-án tartott pzabadlyceumi előadásán felolvasta: dr Keresztury József.) IV. Tudjuk, hogy a rádioactiv testek egyik legjellemzőbb sajátsága az, hogy magukból állandóan bizonyos igen finom anyagot, úgynevezett emanatiót bocsának ki, miközben egyúttal gyengén világítanak is. Eonek az emanatiónak a keletkezését ugy magyarázzuk, hogy a rádióaotiv testek atomjai részekre bomlanak, miközben a felszabaduló emanatió-részecskék óriási — a hang terjedési sebességét megközelítő — erővel löketnek el. Amennyire bizonyos, hogy a különböző elemek atomsulya különböző, ép oly bizonyos az is, hogy a különböző elemek atomjai állagukban is különbözők, bárha mind egy eredetűek. És ha az anyagot fejlődni látjuk a moleculákban, a vegyületekben, a sejtekben éR a legkülönbözőbb élő szervezetekben, akkor kétségtelen ez a fejlődés az atomokban is. Éz az atomi fejlődés az emelkedő suiy felé szükségszerüleg aecendens s ha a fejlődésnek van ascendens része, kell descendens periódusának is lenni. Az a körforgás, melyet az anyag az ásványországból kiindulva a növény és állatvilágon át aránylag rövid idő alatt úgyszólván szemünk láttára megtesz, és az a fejlődési folyamat, amely alatt ekként a legegyszerűbb elemi testekből a legkomplicáltabb szerves vegyületek lesznek, majd pedig a fejlődés legmagasabb pontjáról visszafelé íordulva fokról-fokra lejebb szállnak, mignem oda érnek vissza, ahonnét kiindultak, örök példa és mindenkor biztos vezérfonál lehet a természetes fejlődés terén kutató emberiség előtt. — És ha megfontoljuk, hogy a rádioactiv jelenségek csakis azoknál a testeknél jelentkeznek, amelyeknek atomnulya a legnagyobb, ilyenek a rádium, thorium, polónium, radiotellurium stb. és ha tudjuk, hogy e jelenségek oka abban keresendő, hogy a testek atomjai elemi részeikre szétbomlanak, akkor önként kínálkozik az a feltevés, hogy annak a fejlődési folyamatnak, amelynek ascendens szakasza az atomi fejlődés terén a legkönnyebb atomoktól a legsulyosabbakig vezet, descendens szakasza a rádioactiv jelenségeknél tapasztalható bomlással veszi kezdetét. E feltevést még indokoltabbá teszi az a körülmény, hogy a rádioactiv testek által kilövelt emanatióról azt találták, hogy ha azt egyéb idegen alkatrészektől megszabadítják, nem egyéb, mint hélium; ez a felette könnyű és nemes illanó gáz, amelyet még földünk óriási vonzóereje sem tud visszatartani s íunelyet ezideig mesterséges utón még nem sikerült a legerősebb chemiai vegyszerek által sem megkötni. — Akik tavalyi előadásomból emlékeznek a világtestek keletkezésére, azok tudni fogják, hogy ez az elem »z égitestek anyagát szolgáltató sidericus ködök keletkezésénél is fontos szerepet játszik. Ezek az elsődleges ködök ugyanis legfőképen hidrogénből és héliumból, ebből a két legkönnyebb gázból állanak. Ha pedig ez az elem a fejlődés kezdetén már ott szerepel az anyag keletkezésénél, csak természetes, hogy a bomlás kezdetéti is ez hagyja el legelőször a sülyedő hajót. És ami áll az elemekre, amelyek ma még a föld gyomrában mint egyBzerü szervetlen testek fekszenek, holnap már a növényekbeu mint komplikált szerves vegyületek jelentkeznek, holnapután pedig már husunk és vérünk alkatrészét képezik, hogy aztán megint visszatérjenek azon az uton, amelyen idáig jutottak, oda, ahonnan jöttek; ugyanaz áll, — mert ugyanannak kell állaDia — az atomokra épugy, mint a legnagyobb égitestekre nézve is. Mert a fejlődés terén a nagyobb csak ismétlése a kisebbnek, a nem a fajnak s a faj az egyednek. Az égitestek is keletkeznek, fejlődnek és aztán elmúlnak, mint minden a nagy természetben. Rájuk nézve is eljön egyszer az az idő, midőn fejlődésük delelő pontra ér és az építés munkáját felváltja a rombolás nemezise. Az égitestek, ha eljön az idejűk, — csak ugy, mint a rádiumatomok — alkotó részeikre bomlanak, szétfoszlauak s roncsaik szerte szóródnak a nagy világűrben. — Ilyen roncsoknak tartóin én az üstökösöket. Azért nőin tudjuk eredetüket meghatározni; azért jönnek hozzánk átér minden elképzelhető irányából és azért vész utjuk a végtelenségbe. Minden üstökös rádioactiv testek kisebb-nagyobb halmaza, melyek eszerint már önmagukban is oszló félben levő anyagok. — E feltevésemen nincs mit csodálkoznunk, mert hiszen tudjuk, hogy maga a föld is nagy mértékben radioaotiv. Ez a körülmény rnegmagyarázhatóvá teszi, honnét vau az üstökösöknek saját fényük, de megmagyarázhatóvá teszi azt is, miért látszik a naptól minden üstökös egyformán olyannak, mint egy halványan világító ködfolt. Ez a gyenge fényű átlátszó anyag az emanatió, amely ekkor még a mag körül egyenletesen van elosztva s azt gömbalakban veszi körül. De hát a csóva és a fejnek külöuös változásai ? E kérdésekre is kielégítő válasz adható. Köztudomású, hogy a radioaotiv testek által kibocsátott sugarak rendszerint három félék és eleotromagneses hatással különféleképen téríthetők ki irányukból. Leginkább és legkönnyebben eltéréthetők az úgynevezett alpha sugarak, kevésbbé és nehezebben a béta sugarak, mig a gammasugarak kitérítése eddig egyáltalán netn sikerült. — Vannak azonban olyan radioaotiv testek is, amelyek csak egy fajta sugarakat bocsátanak ki. A napnak óriási electromos és mágneses erejét ismerjük s igy csak természetesnek találjuk, hogyha feléje egy radioaotiv test közeledik, arra nem marad hatás nélkül és pedig annál kevésbbé, mert hiszen tudjuk azt is, hogy a radioactiv sugarakban a szétpattant negatív és pozitív electrónok röpködnek. Ezeket a/ electrónokat — különösen pedig a tömegben túlnyomó pozitív töltésüeket — a napnak hasonló electromos hatása óriási erővel taszítja s ha meggondoljuk, hogy ezek az electrónok már a szétpattanáskor közel 800.000 km. másodpercenkinti sebességet nyeroek, akkor elképzelhetjük, jobban mondva fogalmat sem alkothatunk magunknak arról a sebességről, amelylyel ezek az elemi anyagrészecskék az üstökös magjától eltaszíttatnak és utjukban az üstökös csóváját megalkotják. — Olyan állapot ez, amelyben az anyagot már a mechanika törvényei sem kötik s amelyhez csak a Krookes osövekben izzó gázok állapotát lehet némiképen hasonlítani. E hasonlat is azonban csak azért bír némi alappal, mert Krookes csövekuél keletkező cső — kathod és Röntgen — sugarak hatásaikban sok analógiát mutatnak a rüdioactiv • jelenségeknél észlelt alpha, béta és gamma sugarakhoz. A mig azonban egyrészt a nap eleetromoa ereje az üstökös csóváját alkotó anyagot taszítja, addig annak mágneses ereje a csóvában röpködő elemi anyagrészecskék sugár-pályáját meggörbiti és pedig egyformán, ha a sugarak egyneműek s különböző mértékben, ha a sugarak különnemüek. így megmagyarázható a különböző irányú egyes, kettes és többes csóva képződés is. A nap taszító electromos hatása folytán az üstökös fejnek azon a részén, amely a nap felé van fordulva a kisugárzó anyagnak nagymérvű torlódása, sűrűsödése áll be, ép ugy, mint mikor a tenger hulláma a parti zátonyokba ütközik. Innét származnak azok a burokszerü fényes ivek, amelyek az üstökösök fejében észlelhetők. A világűr végtelenségéből származó üstököstömegeket rendszerünk központja, a nap vonzása hozza közelünkbe; naprendszerünk hatalmas bolygói ragadják meg és láncolják örökre hozzánk; nap és bolygók egymással vetélkedve morzsolják szét és emésztik fel az eredetileg egységes tömegeket. — Aki valaha mikroskop alatt megfigyelte, miként vonja magába és emészti meg HZ egysejtű infuzorium a nálánál még kisebb állati és növéDyi véglényeket, az előtt hű másolatban előtte áll az a kép, hogyan kerülnek az üstökösök naprendszerünkbe s hogy emésztődnek tel ott. — Naprendszerünk egy élő sejtje a világűrnek s a bolygók csak molekulák ennek szervezetében. Rendszerünk él, mert táplálkozik, fejlődik, mert assimilál és növekszik; Földünk 10.000 esztendő alatt — pedig mi ez egy égitest életében — 8760 millió kilogrammal növekszik súlyban azoktól a hullócsillagoktól, amelyek az üstökösök poraiból reá hullanak ós légkörében elégnek. Hát akkor a nap, amelynek izzó légkörében egyetlen óra alatt a meteorok megszámlálhatatlan milliói vesznek el. Zöliner az égitestekről levált forgásoknak nevezi az üstökösöket, én lejárt rendszerek maradékainak s a még élő rendszerek tápszereinek tartom azokat. • * • De legyen bármiként, HZ az egy bizonyos, hogy az üstökösök nemcsak a legszebb, hanem egyúttal a legérdekesebb égitestek is, amelyek méltán megérdemlik, hogy különös előszeretettel foglalkozzunk velük. És ha előadásommal ezt az érdeklődést legkisebb mértékben is sikerült fokoznom, célomat elértem, mert „szavam nem volt a pusztába kiáltó szava" ! Vége. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A m. kir. technológiai iparmuzeum igazgatósága által Budapesten január hó derekára tervezett szappaDgyártási és zsiradék vegyészeti tanfolyam január hó 15-ike helyett előreláthatólag f. évi március hó elején fog megnyílni és tartama három hónapra fog terjedni. Minthogy a tanfolyam megtartása a jelentkezők számától is függ, az érdeklődő és a tanfolyamon résztvenni kivánó iparosok (segédmunkások) kamaránknál mielőbb jelentkezzenek. Sopron, 1909. évi január hó 8-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamaraHivatalos rovat i. A város területén szórványosan fellépett vörheny (scharlaoh) járványnak orvosi vélemény szerint logulkalm ísabb közvetítői piacon vásárolt élelmi cikkek, különösen tej és tejtermékek lévén, felhivom a város lakósságát, hogy saját érdekében, főleg tejet és termékeket nyers állapotban egyáltalán ne fogyasszon. II. A Zalaegerszeg városi közkórházzal kaposolatos elmekórházuál üresedésben levő ehneosztály orvosi állására pályázatot hirdetek. Az elmeosztály orvos évi fizetése a közkórház pénztárából 1800 korona s az oivos magánorvosi gyakorlatra jogosult. Az elmegyógyászati gyakorlattal bíró pályázók előnyben részesülnek.