Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

1909 április 25. •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« vek tételeit egyenkint összegezvén a pénztári számadást teljesen rendben találta. Az egyesületi pénztáros a takarékpénztári könyvecskéket és készpénzkészletet ft bizottságnak bematatván, azok a könyvekben kitüntetett tételekkel teljesen megegyeztek; melyek után a számvizsgálóbizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy az 1908 évi számadásokra nézve Fitos Márton pénztárnoknak s felinentvényt a szokásos fenntartással adja meg. II. Az egyesület vagyoni állapota 1908 évi december hó 31-én. 1. Pénzkészlet a pénztárban 1850.44 K. 2. 3 darab takarékpénztári könyvben elhelyezve 51814.06 K. 3. Alapítványi kötvényben 400 K. 4 Kötvénykamat hátralék 241.34 K. 5. Ingatlanok becsértéke 36000 K. 6. Orsz. Központi Hitelszövetkezet 463 sorozat 09 szánni alapítványi részjegye 1000 K. 7. Könyvtár értéke 240' K. 8. Tígdíj hátralék 3780.50 K. 9. Tenyészalap követelése 764 68 K. 10. Vármegyei Központi Mezőgazdasági Bizottság tartozása 850 K. 11 1. Boschán Gyula ügyésznél állampapír 208 K. Összesen: 97149.02 K. III. Az egyesület követeléseinek behajtására javasolja a bizottság: 1. Baranyay Elek elleni 400 K alapítványi követelés behajtassék. 2. A tagdíjhátralékosoknál javasolja a bizottság, hogy az alant kitüntetett hátralékosoktól a tagdíjak behajtassanak, u. m. Bozzay Pál 40 K, Ferenozy József 40 K, Horváth Antal 52.50 K, Horváth István basa 50 K, Kustán község 40 K, Kohn és Wirth 40 K, Lengyel Bernát 50 K, Németh Jenő 60 K, Obersohn Mór 50 K, Polgár Jenő 50 K, Skublics Imre 100 K, Strausz Sándor 40 K, Ulicsni Károly 40 K, Weisz Miksa 50 K, Zsiga Mihály 50 K, Bottornya 80 K, Badacsonytomaj 40 K, Zalagógónfa 40 K, Lenti 60 K, Pacsa 40 K, Zalaszentgrót 40 K. A tagok sorából törlendő Horváth Vince, egyúttal 60 K tagdíjhátraléka behajthatlanság miatt szintén törlendő. Kámán Ferenc 50 korona tagdíjhátralékát a bizottság szintén törlendőnek javasolja, miután a tágsági kötelezvény nem az ő nevére, hanem a Bak községi úrbéresek nevére állíttatott ki s ezek nevében irta a kötelezvényt alá. Javasolja a bizottság, hogy a Baranyay Ödön és Ebergényi Gizella elleni tenyészalap követelések szintén behajtassanak. Végül pedig a Zalaegerszeg város által megvett és eddig ki nem fizetett villanytelep telkének árát, hátralékos kamataival együtt, szintén behajtatni javasolj?, a bizottság. IV. A számvizsgálóbizottság az 1909 évi löltségvetést a következőkben terjeszti elő: Bevétel: 1. Pénzkészlet a pénztárban 1850.44 K. 2. Tagdíjakból 4000 K. 3. Hátralékos tagdíjakból 1000 K. 4. Takarékpénztári kamatok 2350.69 K. 5. Az Első Magyar Altalános Biztopító Társaság által fizetendő jutalék 1000 K. 6. Egyesületi kert bére 170 K. 7. Áruraktár utáni jutalék 300 K. 8. Az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet alapítványi részjegyének kamata 50 K. 9. A Központi Mezőgazdasági Bizottság tartozása 850 K. Összesen; 11571.13 K. Kiadás: 1. titkár fizetése és lakbére 3000 K. 2. Pénztárnok fizetése 600 K. 3. „Zalamegyé"nek mint hivatalos lapnak átalány 1000 K. 4. Postaköltség 400 K. 5. Iroda fűtés és világítás 300 K. 6. Állatdíjazásokra 600 K. 7. Irodaszerek és nyomtatványokra 300 K. 8. Ösztöndíj 200 K. 9. Gazdaköröknek tagsági járulék 150 K. 10. Útiköltségekre 800 K. 11. G. E O. Sz.-nek tagdija 200 K. 12. Szaklapok és könyvekre 100 K. 13. írógép törlesztése 234 K. 14. Adó 120 K. 15. Előre nem látható kiadásokra 300 K. Összesen: 9654 korona. Az 1908 évi áruraktári jutalék a számadások megvizsgálásáig még nem folyt be, az csak a rézgáliccal való leszámolás után íog folyósíttatni. Számvizsgáló bizottság az állampapír hollétéről felvilágosítást kér. Végül javaso'ja a számvizsgáló bizottság, hogy a Zalavármegyei Nemesi választmány ismételten kerestessék meg az évi 600 korona segélyösszeg újból való folyósítása végett. Egyé!) tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Kmf. Csutor János számv. b. elnök. Oltay Guidó számv. b. tag. Filos Márton g. e. pénztárnok. Malatinszky Ferenc ezámv. b. tag. Sziics Dezső számv. b. tag. Sárközy Viktor. g, e. titkár. Gazdakörök számadásai, A pacsai járási gazdakör 1908 évi bevételei : pénzlármuradvány 1769 K 60 f; — a földművelési miniszter adománya Pötréte közaég részére beszerzendő szelelő rostám 200 K; — ugyanannak adománya Alsórajk község részére beszerzendő hídmérlegre 200 K ; a Zalavármegyei Gazdasági Egyesülettől kiutalt tagsági jutalék és állatdijazási költség 665 K; — P: osa és vidéke hitelszövetkezetnél elhelyezett tőke kamatai 104 K 05 f; —összesen 2938 K 65 f. — Kiadások: Pötréte és Alsórajk községek részére kiutalt államsegély 400 K ; — Hahót község tagsági díjának viaszatésítése az anyaegyesülethez 20 K 12 í; — bádogos számla kiegyenlítése 14 K ; összesen 434 K 12 f; pénztári maradvány 2504 K 53 f. A pacsai járási gazdakör 1909 évi költségelőirányzata. Bevétel-, pénztári maradvány 2504 K 53 f; — anyaegyesülettől rendes tagok után 100 K; — községek hozzájárulása 120 K; — kamatok 100 K, összesen 2824 K 53 f. — Kiadások. Pölöske község részére egy rosta és 1 trieur 220 K ; — irodaszerekre 30 K; — előre nem látható kiadások 100 K; összesen 350 K. Remélhető maradvány 2474 K 53 f. A sümegvidéki gazdakör 1908 évi számadása. Bevételek: 1907 évi maradvány 910 K 73 f; — a Sümegi Takarékpénztártól állatdíjazásra 30 K; — államsegély 800 K; — az anyaegyesülettől csemetékre 69 K 23 f; — a földművelési minisztériumtól gépekre 400 K ; — betétkamatok 34 K 78 f; — a járási gazdaszövetség adománya 49 K 36 f; — tagdíjakból 618 K; — az anyaegyesülettől 182 K; összesen 3094 K 10 f. — Kiadások-, rosta szállításáért 3 K 71 f; — gépek biztosítása 12 K 79 f; — rostáért 74 K 80 f; — O. M. Sz. G. egyesületének 9 K 12 f; — nyugtabélyeg 2 K 50; — az anyaegyesületnél fenállott adósságra 708 K 22 f; — csemeték ára, szállítási és szétosztási költsége 69 K 23 f; — az O. M. G. E. tagdíja 40 K 12 f; — 3 drb töltögető eke 120 K; — rostaszállítások, kioserélés, javítás 53 K 65 f; — nyugtabélyeg 1 K 26 f; — fuvar 10 K; — gépjavítás 6 K 20 f; — állatdíjazás költségei Csabrendeken 196 K; — gépjavítás 7 K 24 f; — titkár tiszteletdíja 200 K; — nyomtatványok stb. 59 K 60 f; — postadíjak 35 K 56 f; összesen 1590 K; — maradvány 1504 K 10 f. A novai járási gazdakör 1908 évi számadása. Bevétel: pénztármaradvány 519 K 43 f; — gazdaköri tagdíjakból 442 K; — betétkamat 21 K 15 f; — Stádel gépgyártól 12 K 90 f; — rézgálicból 575 K 10 f; összesen 1570 K 58 f. — Kiadások: jutalomdíjak állatdíj ázáskor 150 K; munkásoknak 19 K 60 f; — állatdíjazási költségek 10 K 06 f; — jegyző tiszteletdíja 50 K; — rézgálicárt 571 K 90 f; — postadíj és fuvar 15 K 62 f; bélyegző 7 K 95 f; összesen 825 K 13 f; maradvány 745 K 45 f. Vagyonkimutatás. Pénztári maradvány 745 K 45 f; tagdíj hátralék 721 K; leltár értéke 1033 K 20 f; összesen 2499 K 65 f. A Nagykanizsa város és járási gazdakör 1908 évi számadása. Bevételek: pénztári maradvány 890 K 89 f; — tagdíjak után az anyaegyesülettől 338 K ; — pártoló tagok díja 368 K; — nyugtahiány megtérítés 4 K; — bikavásárból 32 K; — Vizlendvay Sándor elnök ajándéka 25 K ; — fuvarmegtérítés az anyaegyesülettől 24 K; szénkénegraktár után 50 K 60 f; — biztosítási jutalékok 79 K 01 f; — betétkamat 26 K 33 f; — összesen 1837 K 83 f. — Kiadások: az O. M. G. E. tagdíja 34 K; — „Zala" tiszteletdíja 30 K; — nyomtatványok 15 K; — postaköltség 38 K 59 f; — irodai cikkek 5 K; — bikavásár költségei 55 K 68 f; — személyi díjazások és fuvarok 32 K ; — „Nép barátja naptárakért 38 K; — szénkénegraktári feleslegek a kezelőuek 50 K 60 f; biztosítási jutalékok 39 K 51 f; — maradvány 1499 K 45 f. Költségvetés 1909 évre. Bevételek: maradvány 1499 K 45 f; — rendes tagok után 300 K; — pártoló tagdíjhátralék 262 K; — 1909 évi pártoló tagsági díjak 374 K ; — tenyészállatvásárból 40 K; — adományokból 50 K; — jutalék a „Gazdák Biztosító Szövetkezetétől" 40 K 55 f; betétkamat 34 K; — összesen 2600 K. — Kiadások: O. M. G. E. tagdíja 24 K; — nyomtatványok és hirdetmények 100 K ; — tiszteletdíjak 60 K ; — helyiség bére 120 K ; — irodaszerek 5 K; — postaköltség 41 K; — beszerzések és kiállítási költségek 150 K; — be nem folyó tagdíjak 300 K; — előre nem látható kiadások 100 K; remélhető maradvány 1700 K. A burgonya és takarmányrépa műtrágyázása. Az id i tavaszi takarmányhiány és a rossz termés általánosan sok gazdát arra kényszeritett, hogy jószágállományát csak a legszükségesebbre redukálja. Ennek természetes következménye, hogy a kevés ístálótrágya előállítása folytán sok gazda a burgonya és répaföldjeit nem képes kellően megtrágyázni, melynek következménye azután gyönge termés. Mivel az istállótrágya u^yis mindig szűken van, a trágyázás elmaradása a jövőben is megboszulná magát. Azok a gazdák tehát, akik nem rendelkeznek annyi ístálótrágya felett, amennyi a burgonya és répaföldek trágyázására szükséges, csak saját érdekükben cselekszenek, ha annak pótlására műtrágyát alkalmaznak. Az annál is inkább érthetőbb, miután e növények nagyon gyönge gyökérzettel birnak és csak az esetben szolgálnak megfelelő termésekkel, ha könnyen felvehető tápanyagok, elegendő mennyiségben állanak rendelkezésükre. A kérdés csak az, hogy hogyan kell a trágyázást keresztül vinni ? Miután a gazdaságok legnagyobb része forgóba van osztva, a földek mindig csak egy bizonyos idő letelte után lesznek trágyázva. Ha azonban az ístálótrágya hiánya miatt ez nem volna lehetséges, ugy trágyázatlanul maradnak, mig a sor megint reájuk kerül és a következő évben a trágyázandó területből osak egy részt lehetne rendesen megtrágyázni, vagy ha az egész terület lesz megtrágyázva, ugy természetesen nem kapja meg a megfelelő mennyiséget. Természetes, hogy ilyen gazdálkodás mellett a földek idővel gyöngék lesznek, aminek következménye megint kisebb termés. Nézetem szerint a gazda akkor cselekszik helyesen, ha a rendelkezésére álló istálótrágyával lehetőleg az egész trágyázandó területet megtrágyázza, esetleg osak féltrágyával, mert e mennyiség is kedvező hatással lesz a talaj fizikai tulajdonságaira. A hiányzó tápanyagokat azonban műtrágyával kell pótolni ós ez esetben a szokásos műtrágya mennyiségek kétharmadát vagy felét kell alkalmazni. Máskép áll a dolog, ha a burgonya vagy répaföld egyáltalán nem kap istállótrágyát. Ez esetben a műtrágya pótolja az istálótrágyát, amiért is annyi műtrágyát kell alkalmazni, amennyi szükséges, hogy a növények tápanyag szükségletét kielégítsük és azáltal a következő termést biztosítjuk. Ami az alkalmazandó mű

frágya mennyiséget illeti, nem lehet általánosan érvényes számokat adni, mert ez a talaj összetételétől, az elővetemény és az előzetes trágyázástól függ. Minden esetre azonban jó erőben levő talajon kevesebbet kell alkalmazui, mint gyönge vagy elszegényedett talajon, mivel nem minden talaj, mely az úgynevezett jó talajok közé tartozik, tényleg jó talaj is. Ez utóbbi rossz művelés és hiányos trágyázás által tápanyagokban sokszor szegényebb, mint az úgynevezett könnyű talajok. Jatka szerint 60—70 q burgonya termés kat. holdankint középtermésnek mondható és jó erőben levő talajon ez 80—100 q tokozható. Cserháti szerint jó esztendőben a termés 150 q-ig emelkedhetik. Az ily termések természetesen osak oly esetben érhetők el, ha a viszonyoknak megfelelő féleségét választjuk és azt megfelelő művelésben részesítjük. Természetes dolog, hogy a nagyobb termés nagyobb tápanyag mennyiséget is igényel. 80 q termés körülbelül 50 kg. kálit, 15 kg. foszforsavat és 30 kg. nitrogént von el a talajból. 100 q Ístálótrágya pedig körülbelül megfelel a