Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-25 / 17. szám

8 »Ealamegye, ZalarArmegyei Hirlapc 1809 Április 25. burgonya tápanyag szükségleteinek, ha ae egése mennyiség azonnal rendelkezésére állana. Ez azonban nem ugy van, mert a* istálótrágyában levő tápanyagoknak előbb a növény által felvehető alakba kell átalakulniok, amiért is az első évben nem érvényesül a* egész mennyiség. Ez esetben célszerű tehát, ha a szükséges tápanyagok felét műtrágyával bocsátjuk a burgonya rendelkezésére. 50 kg. 40°/» káiisó és 75 kg. szuporfoszfát lesz a megfelelő mennyiség. Másképp áll a dolog, ha semmi istálótrágyát nem alkalmazunk és ez esetben a tápanyagok egéss mennyiségét műtrágyával kell pótolni és mivel ezeknek egy részét a talaj visszatartja, valamivel többet kell adni, mint amennyit a növények szükségeinek. Kat. holdankint körülbelül 100—150 klg. 40% káiisó, 170—225 kg. szuperfoszfát és 75—100 kg. chiiisalétrom vagy kénsavas ammoniak lesz a megfelelő mennyiség. Takarmányrépa alá, melyből egy 300 q termés, mely jó középtermésnek mondható, átlag kat. holdankint 84 kg. kálit, 36 kg. nitrogént és 18 kg. fosztorsavat igényel, kat. holdankint 100—200 kg. 40°/

0 káiisó, 100—200 kg. szuperfoszfát, 100—200 kg. chilisalétrom vagy kénsavas ammoniakot kell alkalmazni. Mivel e növény oly sok tápanyagot igényel, célszerű lesz még az esetben is káli és foszforsavtrágyát alkalmazni, ha egy kat. holdra 200 q istálótrágya esik. Számtalan kísérlet bizonyítja, hogy ezeknek alkalmazása a termést, talajféleség különbség nélkül, jelentékenyen fokozta. Amint már mondva volt, az alkalmazandó műtrágya mennyiségére nézve általánosan érvényes számok nem adhatók, mert az különböző körülményektől függ. A gazda tehát saját érdekében oselekszik, ha kísérletek 'által meggyőződik arról, hogy melyik trágyaféle, illetőleg változat és mely mennyiség jövedelmez neki legjobban. H. H. A m. kir. Postatakarékpénztár felhívása. A m. kir. Postatakarékpénztár Igazgatósága a zárt betétkönyvecskék megkedveltetése céljából a következő átiratot intézte a Gazdasági Egyesülethez : A m. kir. postatakarékpénztár az államnak azon intézete, amely első sorban az alsóbb néposztályok takarékossági hajlamának s es által anyagi boldogulásának és jólétének fejlesztésére, emelésére törekedett s minden alkalmat és módot megragadva azon van, hogy ezen oéljának minél hathatósabban megfelelhessen, ez év folyamán ügykörét egy uj intézménnyel, a zárt betét- és járadékkönyvecskék intézményével bővítette. A takarékosság fejlesztésének ezen ujabb hatalmas eszköze lényegében ugy határozható meg, hogy a betevő zárt betétkönyvecskére elhelyezett betétösszegek felmondásának jogáról egy előre meghatározott feltétel teljesüléséig önként és visszavonhatatlanul lemond. A választható teltételek a következők: 1. nagykorúság esetére, 2. férjhez menetel esetére, 3. katonai szolgálat esetére, 4. meghatározott időre és 5. számszerűleg meghatározott összeg erejéig, A. zárttá nyilvánítás kiterjedhet a betét után járó kamatokra is. Nagyfontosságú előnyöket Dyujt ez az újítás különösen a társadalom első sorban keresetre és takarékosságra utalt elemeinek akkor, midőn megvédi egyrészt a betevőt a megtakarított összegek elfecsérlése ellen, másrészt biztosítja arról, hogy a zárt betétkönyvecske váltásakor kitűzött célját még akkor is elérje, ha később jó szándékát megváltoztatná, kitartását elve«zítoné s ezzel reá nézve az ingyenes biztosítás egy nemét fogja megvalósítani. Ami pedig a kamatlábat illeti, arra nézve megjegyezzük, hogy a postatakarékpénztár a zárt betétkönyvecskék tulajdonosainak a rendes betéteknél számított kamatlábnál magasabb kamatoztatás előnyét nyújtja és pedig ezen magasabb kamatoztatásnak a mindenkori kamatlábnál legalábbis l/

f °/

e-»l többet kell kitennie. Ezek mellett a t. Cím figyelmét már most fczon kiváló előnyökre óhajtanók fölhívni, melyeket ezen áldásos intézmény különösen a gazdasági munkásokra és cselédekre, de magukra a munkaadókra nézve magában rejt. Tagadhatatlan, hogy serkentő és buzdító hatással volna az a komoly munkásságra, ha munkaadója akkor, midőn felfogadja, oly irányú biztosítást nyújtana, hogy akár a tiszta jövedelemből, akár keresményén felül még hetenként— havonként bizonyos összeget tesz télre számára, amelyet így egy bizonyos tekintélyesebb összegig emelkedve 10 vagy több évi szolgálat után kapna osak meg, avagy pedig a munkaadó lekötne részére idő feltétellel jutalomként bisojuyos összeget, hasonlóan a mai, az egyes ministeriumok részéről adott ipari és gazdasági munkásjutalmakhoz a igy annak tudatában dolgoznék, hogy bizonyos idő múlva munkabérén felül még jutalomban is részesül. E szerint tehát különösen a meghatározott idő és összeg feltétele volna az, mely e téren külöDÖS sikerrel alkalmazható lenne. S a betétkönyv váltásának megvalósítása oly módon volna a legegyszerűbben keresztülvihető, hogy a munkaadó mint befizető a jutalmul kitűzött összeget egy összegben helyezné el meghatározott idő pl. 10 év feltételével, annak kikötése mellett, hogy ezen idő eltelte után a betétkönyv sorsa fölötti rendelkezési jog az illető munkásra fog szállani; vagy pedig akként, hogy a munkaadó egyezerre csak egy minimális összeget, pl. 10 K helyezne el a betétkönyvecskére s azt megbatározott összeg, mondjuk 200 K eléréseig szóló feltétellel nyilvánítaná zárttá. Viszont a munkaadó érdeke is biztosítva lenne az által, hogy mint befizető a munkásnak szolgálatból kiállása vagy bármely más az egymás között történt megállapodást felbontó ok esetén a betét felett való rendelkezési jogát el nem veszíti. Bőségesen kárpótolná ezért a osekély anyagi áldozatért a munkaadót azon kedvező állapot elérése, hogy addig az ideig állandó, jó munkássá lesznek, kikre mindenkor bizton számíthat. Midőn tehát mindezek alapján a t. Cimnek szíves figyelmébe ajánljuk a zárt betétkönyve^akéknek valóban áldásthozó intézményét, egyúttal felkéljük, hogy unnak fejlesztésében a máikifejtett hazafias és gazdasági cél érdekében saját hatáskörében közreműködni szíveskedjék. 1. A zárt betétkönyvec3kékről. 1. Mi a zárt betétkönyvecske? A m. kir. postatakarékpénztár által kiállított oly betétkönyvecske, a melyből az elhelyezett betétösszeg — a betevő (a befizető) Írásban nyilvánított kívánsága folytán — mindaddig ki nem vehető, mig as a föltétel, amelyet a betevő (befisető) as első betét alkalmával vagy bármikor utóbb kikötött, be nem teljesedett. A kikötött feltétel beteljesedéseig tehát a betétösszeg föl nem mondható, viszont addig a postatakarékpénztár sem fizetheti vissza a betétet. A zárttá nyilvánítás kiterjedhet a kamatokra is, de a betevő (befizető) a kamatélvezetet fönntarthatja magának. A zárt betétkönyvecske külső alakjára nézve a többi postatakarékpénztári betétkönyvecskétől csakis abban különbözik, hogy a címlapja és a törzslapja (a melyen a betevő személyi adatai vannak fölsorolva) >Zárt< föiirással van ellátva. 2. Mik a zárt betétkönyvecskék előnyei ? A zárt betétkönyvecske váltásával első sorban as a nagy előny jár, hogy az ilyen betétkönyvecske nemcsak a megtakarított összegek kamatozó elhelyezésére alkalmas, hanem egyúttal biztosítás jellegével is bir, amennyiben a betevő önmaga részére, vagy mint befizető akár gyermekei, felesége, testvérei vagy egyéb hozzátartozói, akár pedig bármely harmadik személy részére a magyar állam szavatossága alatt álló postatakarékpénztárba betéteket helyezhet el kamatozásra abból a célból, hogy a zárt betéthönyvecskére elhelyezett pénzösszeg csakis egy bizonyos esemény bekövetkezése alkalmával vagy egy bizonyos idő elteltével, vagy ha a betét már egy bizonyos nagyságú összeget ért el, fizettessék vissza a betétkönyv tulajdonosának. Ez által ugyanis a betevő biztosítja önmagát, a befizető pedig azt, aki részére a zárt betétkönyveoskét váltotta, hogy azt a célt, amelynek kedvéért takarékoskodik, el is érte. így tehát a zárt betétkönyvecske további betétek elhelyezésére nem kötelező díjmentes biztosítás. 3. Ki válthat zárt betétkönyvecskét? A tn. kir. postatakarékpénztár minden egyes betevőjének (befizetőjének) jogában áll az önmaga vagy egy harmadik szem ély részére váltott betétkönyvecskét az engedélyezett föltételek egyikének kikötése mellett záritá nyilvánítani. Akiknek már van betétkönyvecskéjük, vagy mint befizetők már váltottak más részére betétkönyvecskét, azok ezt a már meglevő betétkönyvecskét is zárttá nyilváníthatják és pedig tetszésük szerint akár as egész betétet, akár osak egy részét. 4. Mely föltételek köthetők ki a a betétkönyveoske zárttá nyilvánítása alkalmával ? A kiköthető föltételek a következők: a) nagykorúság esetére; b) férjhezmenetel esetére; o) katonai szolgálat esetére; d) a zárttá nyilvánítás megbatározott időtartamra; e) és végül megh itározott összeg erejéig. A föltételek megválasztásánál a követkelőkre kell ügyelni: Az egyéni betevő (befizető, járadékkönyvtulajdonos) tehát magánszemély az a—e) alatt felsorolt föltételek közül osak egyet választhat; két vagy több föltétel nem köthető ki. Bármelyikét is választja az illető, számolnia kell azzal is, hogy az intézmény oélja és jellegének megóvása érdekében a postatakarákpénztár ragaszkodni kénytelen a minimális 3 év betartásához. A jogi személy (egylet, társaság, erkölcái testület stb.), mint betevő, saját betétköny veoskéjére nézve csakis a d) és c) alatti feltételek egyikét választhatja. 5. Mi a teendője annak, aki zárt betétkönyvet akar váltani vagy a meglevő betétkönyvét zárttá akarja nyilvánítani? A lakásához legközelebb eső postahis

Tatalba megy, ahol ezt a szándékát bejelenti, mire a postahivatal a 154. számú nyomtatványon díj- és bélyegmentesen egy nyilatkozatot állít ki, melyben a betevő (a befizető) bejelenti a postatakarékpénztárnak, hogy a betétkönyvet zárttá nyilvánítja és az előbb felsorolt öt feltétel közül melyiket választja. 6. Mikor mondhatja föl a betevő a zárt betétkönyvecskére elhelyezett betétet? A betevő (befizető) a zárttá nyilvánításról szóló nyilatkozat aláírása után már nem mondhatja föl a betétet mindaddig, mig az általa választott feltétel nem teljesül. De ha a betevő kétséget kizárólag be tudja bizonyítani, hogy az általa választott föltétel nem teljesedhetik be, a postatakarékpénztártól a betétösszeg kifizetését kívánhatja. 7. Mennyi kamatot fizet a m. kir. postatakarékpénztár a zárt betétkönyvecskékre elhelyezett betétek után ? A postatakarékpénztár a zárt betétkönyvecskékre elhelyezett betétek után a takarékbetétekre nézve általában megállapítottnál mindig legalább °/

0-kal nagyobb kamatot fizet. A zárt betétkönyvekre elhelyezett takarékbetétek kamatlába ezidő sseriut 3'6°/

0. Uj szénkénegraktár. A földművelési miniszter értesítette a Zalavármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy Akaiiban bizományi szénkénegraktárt létesített, amelyet a község kezel. Szőlószállító kosarak. A m. kir. földművelési minisztérium hegyvidéki kirendeltsége (Munkács) arról értesítette a Gazdasági Egyesületet, hogy a felügyelete alatt működő kosárfonó szövetkezetek az év telén fehér hámozott füzvesszőből mintegy 100000 darab 5—8 kg-os szőllőszállító kosarat állítottak elő, amelyek ezrét a huízti, nagyszőllősi vagy beregszászi vasúti állomáson kocsikba rakva 32 koronáért hnjlandók szállítani. A hegyvidékről nyirágseprők is jutányosán szerezhetők be, amennyiben a Máv. szabványú saját nyéllel négy gúzsba kötőit nyirágseprüket a hegyvidéki seprükötők a munkáosi vagy beregilosvai állomásokról darabonként 12 fillérért szállítanak. Hivatalos rovat. i. As 1894. XII. te. 50. §-a alapján felhívom a város határában levő birtokosokat s fa tulajdonosokat, hogy ». fákon a gyümölcstermést veszélyeztető hernyókat nyers petroieutpba mártott s hosszú fanyélro erősített ssivacesal, vagv ronggyal haladéktalanul s napról uapra pusztítsák, nemkülönben a folyó evben szintén tömegesen jelentkező cserebogarakat összeszedve elégessék s eat mindaddig a legnagyobb gonddal • lelkiismeretességgel foganatosítsák, a mi,' u cserebogarak megjalenése tart. Ezen rendelkezést nem teljesítő a mulasztó birtokosokkal szemben a hivatkozott törvény 95. §. k) pontja alapján 100 koronáig terjedhető