Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-10 / 2. szám

2 1909 január 10. az 1907-iki 214 millióval, ugy hogy a rosznak mondott 1907-nél 1908. még roszabbnak látszik. Ha azonban mérlegeljük a különböző okokat, melyek az alapítási vágyat oly nagy mértékben lelohasztották, megfogjuk érteni, hogy miért nem volt 1908 a nor­mális fejlődés esztendeje. Hajónk egyre távolodik az ó hazától, lassankint el is mosódik képe, mert lel­künket uj vágyak, uj reménységek kecseg­tetik; sokszor hittel és bizalommal, de sokszor aggódva ós csüggedve: hogy vájjon mit hoz számunkra az uj haza, az uj esztendő! ? Elek Márton. Aktualitások. (Fanang.) Csendes melankóliával beléptünk a farsangba. Valamikor persze nem ezzel a hangulattal üdvözöltük a farsangot. Amikor még fiatalabbak voltunk. De fiatalabb volt talán maga az idő is, amely állítólag sohasem halad, csak mi változunk. Annyi bizonyos, hogy a kedélyek megkoptak, az emberek reálisabbak és önzőbbek lettek; a farsang poézise peig évről-évre fogy. Valamikor azt mondták, hegy a házaságokat az égben kötik ; mnjd ugy hozta az idő, hogy a bálterem lett a házasságok bevezető szintere; most már azonban az égi közvetítés sem elég hathatós és a bál­termekből is kevesebb rózsaszínű hir röpü 1 ki. Börze lett az egész élet; csupa spekulánsokból áll a világ, tehát kevesebb a jókedvű emberek száma. A farsang elveszíti érdekességét ugy a nagy­városokban, mint a vidéken. A nagy bálok kora lejárt, mert ezekben a közöus>g »vegyes * Az úgynevezett »társaság« pedig nem elég népes ahoz, hogy magának nagyszabású bálokat ren­dezhessen. így jártak a vidéki bálok is. A régi vár­megyei bálokon együtt volt az egész m-^gye intelligenciája, mert még akkor nem volt divat a társadalmi élet mezején is apró klikkeket szervezni. A földnélküli szolgabíró együtt járta a táncot a tizezerholdas gentry fiúval s a tarlatán ruha megfért a lyoni selyem mellett. Amióta azonban a demokrácia veszedelmesen hódít, feszesebb lett az érintkezés, megosztottabb a társaság. A bálok a hiúság kirakodó vásárai lettek, amelyekből a fény kiezorílotta jókedvet. A bál ma már igazán csak társadalmi kényszer a Ieányo3 mamák és férjhezmnnő leányok részére. A táncéjszakák helyét tehát a kisebb mulat­ságok, hangversenyek, jelmezestélyek váltották fel. Ezekkel azután alaposan túlzsúfolták a far­sangot. Nincs olyan fészek az ország legelrej­tettebb zugában, ameiyDek furaangi programm­jábau ne szerepelne néhány hangverseny, ame­lyeknek jövödelméből a jótékony egyesületeknek kellene meggazdagodniuk. Nem állunk be szemforgató morálprédikáto­roknak, akik a táncot, a jókedvet, a mulatozást az ördög incselkedésének tekintik. Sít szeretjük a kedélyes mulatságokot, amelyek összehozzák a társadalmat, felüdítik a kifáradt, enervált embereket s alkalm it adnak arra, hogy az ifjú­ság jókedve illő formák között keressen magá­nak kitörést. D-j épen az a baj, hogy a mi mulatságaink éppen erre nem jók. E'őször is nem hozzák össze a társadalmat, mert az embe­rek, még zolc is, akik a demokrácia ereje révén lettek törpe óriások, nagyon válogatósuk és nem szeretik a keveredést. Másodszor a hiúság nagyon megdrágította a mulatozást és harrnnd­szor mert az ifjúság nem tud ugy mulatni, mint régen, mert hátsó gondol átok bántják és gondok ; gyötrik. | A farsang tehát, malankóliával kezdődik s a régi jó időkre való emlékezéssel konstatálhatjuk, hogy megvénült az idő, megvénült minden körü­löttünk s alig alig látunk őszintén vidám aroo­j kat. Magyarországon, a bires mulatságok fold­l jón is szürke lesz az élet s épugy eltűnik a far­i saog poézise, mint ahogy az olasz Cinievá! is I csak üres reklám lett, a turisták mulat*atiVíra. i Aki még tud mulatni, használja ki a hangu­' latát a farsangon, mert hovatovább csak a kalen­| dárium fogja jelezni, hogy mikor szoktak vala­j mikor vigadni az emberek. i - * * * I (A postarabló.) Megdöbbenve olvasta az ország i azt a cinikus, elvetemült merényletet, amelyet a i székesfehérvári vasúti postán elkövetett egy I volt csendőr. j Ugy látszik, hogy a rablók az utóbbi évek i alatt szaporodnak. A pénzt szállító postakoosisok, , ' a pénzt kezelő tisztviselők élete soha sem biztos, i : Hiszen Újpesten világos nappal ruhiritak he egy bankba; Ssékesf-hérváron a vasuíi állomás tőszomszédságában levő postahivatalba tört be a felfegyverkezett rabló, Máramarosbau az ország­úton lőtték le a portást. A rablók ma már nem a falusi szatócsboltok aprópénzére, hanem az ' ezresekre vadásznak. Ezek a rettenetes példák arra figyelmeztetik j az intéző köröket, hogy fokozottabb eréllyel ! őriztessék a közpénzeket, mert rablók és vakmerő 1 emberek a jövendőben is lesznek, de nem mindig | akad egy-egy Berényi postaszolga, aki halál* • megvetéssel rohadjon neki a pu.s ...csőnek. Elvégre • az embernek c^ak egy élete van, amelyet nem : szeret kockáztatni ! Azok a bizonyos revolverek, amelyekkel a I pénzt kezelő tisztviselőket és levélhordókat fel­j fegyverzik, nem sokat érnek, mert a munkájá­! ban elmerült ember nem tarthatja a kezét a forgó­! pisztolyán. i Nálunk nagyon könnyelműen bánnak a pénz- I ; zel. Sokszor egy rozoga Íróasztal fiókjában vagyon ; gyűl össze ugy a postán mint az állauipénztárnk­; ban. Vidéken az állampénztárukat, adóhivatalo- i ' kat éjszaka senki sem őrzi, vagy legfeljebb egy j i nap-zámost állítanak a folyosón s miután az éjeli őrnek napi 1 K fizetése és elenőrző órája van, amelyről reggel pontosan le lehet olvasni, . hogy a bakter mely órában aludt el, meg van­nak nyugodva mindenek, hogy az állam kasszá­ját nem fúrják ki. \ Szinte érthetetlen, hogy nagy helyőrségi váro­j sokban, ahol bőven vau katonaság, miért nem '• lehet a nagy közpénztárak elé éjeli őrséget állí­tani. Hiszen katonáé 1* néhány kiselejtezett bakan­csot tartalmazó magazin ajtaja eié is p >sztot adnak s a generáiisok kapuja előtt is felállítják a faköpünyeget és a díszőrséget. Talán a katonai szellemnek ártana a po'gári ! pénzek őrzése, vagy a Hzolgálat veszélyeztetné- \ vei járna a posztoiás? Ivi az ördög tudja. Eiég ' az hozzá, hogy külön instancia keli ah >/., hr» vala­melyik hatóság katonai őrségetakar kieszközölni. Hosszú és nehéz utja van ennek. De hí már egyszer kieszközölte, akkor nem tudja vissza- : eszközölni, r.mint a következő esel mutatj ;. Az adóhivatal hurcolkodott egyik helyiségből a másikba. A pénzügyigazgatóság szükségesnek látta a fokozottabb éberséget, tehát katonai őrs '- . get kórt. Az instáciára ráírták piros ceruzával: sürgős és elküldték a kaszárnyába. A zászlóalj > parancsnok azután elküldte az ezredhez, L.Z ezred ! a d uidárhoz, a dandár a kerülethez s valahol : a kabinetirodában járhatott már, amikor az adó- j hivatal a hurc olkodást befejezte. Már el is felej­tenék a régi helyiséget, amelyből privát lakás lett, amikor egy káplár odaállított egy bakát szuronyos puskával a kapu eló, a Toteairehivás­ból idézett azon utasítással : Lélek az ajtón HÍ be se ki. Éz történt este 9 órakor. A 1 ;kó valahol lumpolni járt h éjfél körül tért h n. Az őr azonban nem eresztette be. »Zurukk« — rnondj i a hadfi s a civil kénytelen volt a korcsmába-i éjszakázni, a következő napokon p dig lótott­futott, hogy vonják be u posztot a kapuja elől, mert harmadikán már úgysincs a házban pénz. Amikor S«ulyovszky királyi biztos trónolt a zala­egerszegi vármegye házban, bezzeg volt katonai őrszem a kapuban. Amikor azonban őméltósága elvitorlázott, csak Mihály bác-ii pipált ott az állampénztár kedvéért. A hosszuszakállu jó öreg Mihály, alii havi 30 koronákért január elsejétől december végéig virraezott és igazgatta az ellen­őrző órát a folyosón levő kuokójában, mialatt elvihették volna felőle az egész pénztárt a nagy­kapun keresztül. Bizony bizony jó lenne a közpénzeket jobban őrizni, mert ugy látszik, a zsiványok korszaka újból elkezdődött. Egerszegi krónika. Rovatvezető: Publ. Közönség tanulmány. Nem tudom, hogy mások is u„'y vannak-e vele, de nekem az irányadónak kikiáltott fővárosi közönség egyáltalában nem imponál. Sérti nem osalc aesthetikai, de a rendes köznapi érzésemet is az a megmagyarázhatatlan tomboló tetszészaj, mely — eltekintve HZ orpheumok és kabaréktól — még a Vígszínház előadásait is kiséri. Csak a nyilvános helyek publikumával bajló­dom, elég anyagot nyújt ez is; az utca, a tár­saság BTb. publikumáról taláu majd máskor. Van-e jó érzésű ember, kit ne boszantana vérig, hogy ezrekre menő tömeg üvölti és ujráz­tatjn a minden szellemesség hijáu való „Berger Z-ogát," vagya legundokabb trágárságba sűlyedő „léha nótát" ? Nem akarok én világért sem erkölcscsősz lenni, egyszer, ha már meg kell lenni, v^gig is hallgatom, de mikor látom, hogy arra érdemesés valób m él vezetet nyújtó műsor­számok ilyen pyramidália hülyeségei mellett teljesen elvesznek" és látom, hogy azok, kik velem együtt ezen boszankodnuk, szintén jámbor vidékiek, miuden érzésein fellázad az ellen,hogy bennünket, az országot bármiféle művészi tekin­tetben a főváros irányítson. Ám hogy az ember kétségbe még se essék, hát vaunak hangversenyek és irodalmi t ustságok matinéi, amelyeket egész örömmel végig lehet élvezni, mert ott a tereferálőket meg ti-m tűrik. 11'ndesen megnyugodva tértem haza a vidékre, abban a reményben, hogy ha otthon előadja magát valami, hát hálás és figyelmes közönség között tudom az esetleges gyönyörködtetést nyújtó műsorszámot végig élvezni. A csalódás azonbdu iith in is uton ért. Az a jó vidéki publikum nagyon elárulja magát, hogy hol szokott szórakozni, ha a fővárosban jár. Bizony nem járhat s. hová, mint kabarékba, vagy könnyű irányú tzinházakba. Csakhogy édes jó publikuma H vidéknek, ha már mindenben es mindenütt a fővárost akarod utánozui, ugy ezt a viselkedést tanúsítsd a kabaróbau vagy mozi­ban, de koncertek alkalmából végy a pesti koncertek publikumától példát. Mert azoli, míg valami műsor szám tart, csendben v. unak. Vagy p dig ki kell jelenteni, hogy nem kell egyáltalában HVUJIUÍ komoly, léleknemesítő dolog. Mert nz, hogy egy ember nemcsak hogy éjjelét­nappalát feláldozza annak az eg) két hangver­senynek a sikeréért, amit egy évben tartanak, hanem még auyngi áldozatokba veri magát, pusztán azon nemes és t-e ütni a: y igi vagy erkölcsi ellen­értéket nem nyújtó ambioiójáért, hogy annak a kis vidéki városnak egy p ir ke.letnesen szóra­koztató perc ;t szerezzen — és a közönség ezt © m zmm Emeli az étvágyat és a testsúlyt, mcgszOn­íeil a ItóhiSgíst, váladékot, éjjeli Izzadást i lísIfUtökv fcühoyés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és ervos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Eoohe" eredeti csomagolást. F. KoSTresaBia-liS 5£oche & C©„ Basel ÍS kmkf' „Roehe" Kapható orvost rendeleti* • (jrdgytztrlArah* twti. — A/a avegeoklnt 4.— koron*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom