Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-10 / 2. szám
2 1909 január 10. az 1907-iki 214 millióval, ugy hogy a rosznak mondott 1907-nél 1908. még roszabbnak látszik. Ha azonban mérlegeljük a különböző okokat, melyek az alapítási vágyat oly nagy mértékben lelohasztották, megfogjuk érteni, hogy miért nem volt 1908 a normális fejlődés esztendeje. Hajónk egyre távolodik az ó hazától, lassankint el is mosódik képe, mert lelkünket uj vágyak, uj reménységek kecsegtetik; sokszor hittel és bizalommal, de sokszor aggódva ós csüggedve: hogy vájjon mit hoz számunkra az uj haza, az uj esztendő! ? Elek Márton. Aktualitások. (Fanang.) Csendes melankóliával beléptünk a farsangba. Valamikor persze nem ezzel a hangulattal üdvözöltük a farsangot. Amikor még fiatalabbak voltunk. De fiatalabb volt talán maga az idő is, amely állítólag sohasem halad, csak mi változunk. Annyi bizonyos, hogy a kedélyek megkoptak, az emberek reálisabbak és önzőbbek lettek; a farsang poézise peig évről-évre fogy. Valamikor azt mondták, hegy a házaságokat az égben kötik ; mnjd ugy hozta az idő, hogy a bálterem lett a házasságok bevezető szintere; most már azonban az égi közvetítés sem elég hathatós és a báltermekből is kevesebb rózsaszínű hir röpü 1 ki. Börze lett az egész élet; csupa spekulánsokból áll a világ, tehát kevesebb a jókedvű emberek száma. A farsang elveszíti érdekességét ugy a nagyvárosokban, mint a vidéken. A nagy bálok kora lejárt, mert ezekben a közöus>g »vegyes * Az úgynevezett »társaság« pedig nem elég népes ahoz, hogy magának nagyszabású bálokat rendezhessen. így jártak a vidéki bálok is. A régi vármegyei bálokon együtt volt az egész m-^gye intelligenciája, mert még akkor nem volt divat a társadalmi élet mezején is apró klikkeket szervezni. A földnélküli szolgabíró együtt járta a táncot a tizezerholdas gentry fiúval s a tarlatán ruha megfért a lyoni selyem mellett. Amióta azonban a demokrácia veszedelmesen hódít, feszesebb lett az érintkezés, megosztottabb a társaság. A bálok a hiúság kirakodó vásárai lettek, amelyekből a fény kiezorílotta jókedvet. A bál ma már igazán csak társadalmi kényszer a Ieányo3 mamák és férjhezmnnő leányok részére. A táncéjszakák helyét tehát a kisebb mulatságok, hangversenyek, jelmezestélyek váltották fel. Ezekkel azután alaposan túlzsúfolták a farsangot. Nincs olyan fészek az ország legelrejtettebb zugában, ameiyDek furaangi programmjábau ne szerepelne néhány hangverseny, amelyeknek jövödelméből a jótékony egyesületeknek kellene meggazdagodniuk. Nem állunk be szemforgató morálprédikátoroknak, akik a táncot, a jókedvet, a mulatozást az ördög incselkedésének tekintik. Sít szeretjük a kedélyes mulatságokot, amelyek összehozzák a társadalmat, felüdítik a kifáradt, enervált embereket s alkalm it adnak arra, hogy az ifjúság jókedve illő formák között keressen magának kitörést. D-j épen az a baj, hogy a mi mulatságaink éppen erre nem jók. E'őször is nem hozzák össze a társadalmat, mert az emberek, még zolc is, akik a demokrácia ereje révén lettek törpe óriások, nagyon válogatósuk és nem szeretik a keveredést. Másodszor a hiúság nagyon megdrágította a mulatozást és harrnndszor mert az ifjúság nem tud ugy mulatni, mint régen, mert hátsó gondol átok bántják és gondok ; gyötrik. | A farsang tehát, malankóliával kezdődik s a régi jó időkre való emlékezéssel konstatálhatjuk, hogy megvénült az idő, megvénült minden körülöttünk s alig alig látunk őszintén vidám arooj kat. Magyarországon, a bires mulatságok foldl jón is szürke lesz az élet s épugy eltűnik a fari saog poézise, mint ahogy az olasz Cinievá! is I csak üres reklám lett, a turisták mulat*atiVíra. i Aki még tud mulatni, használja ki a hangu' latát a farsangon, mert hovatovább csak a kalen| dárium fogja jelezni, hogy mikor szoktak valaj mikor vigadni az emberek. i - * * * I (A postarabló.) Megdöbbenve olvasta az ország i azt a cinikus, elvetemült merényletet, amelyet a i székesfehérvári vasúti postán elkövetett egy I volt csendőr. j Ugy látszik, hogy a rablók az utóbbi évek i alatt szaporodnak. A pénzt szállító postakoosisok, , ' a pénzt kezelő tisztviselők élete soha sem biztos, i : Hiszen Újpesten világos nappal ruhiritak he egy bankba; Ssékesf-hérváron a vasuíi állomás tőszomszédságában levő postahivatalba tört be a felfegyverkezett rabló, Máramarosbau az országúton lőtték le a portást. A rablók ma már nem a falusi szatócsboltok aprópénzére, hanem az ' ezresekre vadásznak. Ezek a rettenetes példák arra figyelmeztetik j az intéző köröket, hogy fokozottabb eréllyel ! őriztessék a közpénzeket, mert rablók és vakmerő 1 emberek a jövendőben is lesznek, de nem mindig | akad egy-egy Berényi postaszolga, aki halál* • megvetéssel rohadjon neki a pu.s ...csőnek. Elvégre • az embernek c^ak egy élete van, amelyet nem : szeret kockáztatni ! Azok a bizonyos revolverek, amelyekkel a I pénzt kezelő tisztviselőket és levélhordókat felj fegyverzik, nem sokat érnek, mert a munkájá! ban elmerült ember nem tarthatja a kezét a forgó! pisztolyán. i Nálunk nagyon könnyelműen bánnak a pénz- I ; zel. Sokszor egy rozoga Íróasztal fiókjában vagyon ; gyűl össze ugy a postán mint az állauipénztárnk; ban. Vidéken az állampénztárukat, adóhivatalo- i ' kat éjszaka senki sem őrzi, vagy legfeljebb egy j i nap-zámost állítanak a folyosón s miután az éjeli őrnek napi 1 K fizetése és elenőrző órája van, amelyről reggel pontosan le lehet olvasni, . hogy a bakter mely órában aludt el, meg vannak nyugodva mindenek, hogy az állam kasszáját nem fúrják ki. \ Szinte érthetetlen, hogy nagy helyőrségi vároj sokban, ahol bőven vau katonaság, miért nem '• lehet a nagy közpénztárak elé éjeli őrséget állítani. Hiszen katonáé 1* néhány kiselejtezett bakancsot tartalmazó magazin ajtaja eié is p >sztot adnak s a generáiisok kapuja előtt is felállítják a faköpünyeget és a díszőrséget. Talán a katonai szellemnek ártana a po'gári ! pénzek őrzése, vagy a Hzolgálat veszélyeztetné- \ vei járna a posztoiás? Ivi az ördög tudja. Eiég ' az hozzá, hogy külön instancia keli ah >/., hr» valamelyik hatóság katonai őrségetakar kieszközölni. Hosszú és nehéz utja van ennek. De hí már egyszer kieszközölte, akkor nem tudja vissza- : eszközölni, r.mint a következő esel mutatj ;. Az adóhivatal hurcolkodott egyik helyiségből a másikba. A pénzügyigazgatóság szükségesnek látta a fokozottabb éberséget, tehát katonai őrs '- . get kórt. Az instáciára ráírták piros ceruzával: sürgős és elküldték a kaszárnyába. A zászlóalj > parancsnok azután elküldte az ezredhez, L.Z ezred ! a d uidárhoz, a dandár a kerülethez s valahol : a kabinetirodában járhatott már, amikor az adó- j hivatal a hurc olkodást befejezte. Már el is felejtenék a régi helyiséget, amelyből privát lakás lett, amikor egy káplár odaállított egy bakát szuronyos puskával a kapu eló, a Toteairehivásból idézett azon utasítással : Lélek az ajtón HÍ be se ki. Éz történt este 9 órakor. A 1 ;kó valahol lumpolni járt h éjfél körül tért h n. Az őr azonban nem eresztette be. »Zurukk« — rnondj i a hadfi s a civil kénytelen volt a korcsmába-i éjszakázni, a következő napokon p dig lótottfutott, hogy vonják be u posztot a kapuja elől, mert harmadikán már úgysincs a házban pénz. Amikor S«ulyovszky királyi biztos trónolt a zalaegerszegi vármegye házban, bezzeg volt katonai őrszem a kapuban. Amikor azonban őméltósága elvitorlázott, csak Mihály bác-ii pipált ott az állampénztár kedvéért. A hosszuszakállu jó öreg Mihály, alii havi 30 koronákért január elsejétől december végéig virraezott és igazgatta az ellenőrző órát a folyosón levő kuokójában, mialatt elvihették volna felőle az egész pénztárt a nagykapun keresztül. Bizony bizony jó lenne a közpénzeket jobban őrizni, mert ugy látszik, a zsiványok korszaka újból elkezdődött. Egerszegi krónika. Rovatvezető: Publ. Közönség tanulmány. Nem tudom, hogy mások is u„'y vannak-e vele, de nekem az irányadónak kikiáltott fővárosi közönség egyáltalában nem imponál. Sérti nem osalc aesthetikai, de a rendes köznapi érzésemet is az a megmagyarázhatatlan tomboló tetszészaj, mely — eltekintve HZ orpheumok és kabaréktól — még a Vígszínház előadásait is kiséri. Csak a nyilvános helyek publikumával bajlódom, elég anyagot nyújt ez is; az utca, a társaság BTb. publikumáról taláu majd máskor. Van-e jó érzésű ember, kit ne boszantana vérig, hogy ezrekre menő tömeg üvölti és ujráztatjn a minden szellemesség hijáu való „Berger Z-ogát," vagya legundokabb trágárságba sűlyedő „léha nótát" ? Nem akarok én világért sem erkölcscsősz lenni, egyszer, ha már meg kell lenni, v^gig is hallgatom, de mikor látom, hogy arra érdemesés valób m él vezetet nyújtó műsorszámok ilyen pyramidália hülyeségei mellett teljesen elvesznek" és látom, hogy azok, kik velem együtt ezen boszankodnuk, szintén jámbor vidékiek, miuden érzésein fellázad az ellen,hogy bennünket, az országot bármiféle művészi tekintetben a főváros irányítson. Ám hogy az ember kétségbe még se essék, hát vaunak hangversenyek és irodalmi t ustságok matinéi, amelyeket egész örömmel végig lehet élvezni, mert ott a tereferálőket meg ti-m tűrik. 11'ndesen megnyugodva tértem haza a vidékre, abban a reményben, hogy ha otthon előadja magát valami, hát hálás és figyelmes közönség között tudom az esetleges gyönyörködtetést nyújtó műsorszámot végig élvezni. A csalódás azonbdu iith in is uton ért. Az a jó vidéki publikum nagyon elárulja magát, hogy hol szokott szórakozni, ha a fővárosban jár. Bizony nem járhat s. hová, mint kabarékba, vagy könnyű irányú tzinházakba. Csakhogy édes jó publikuma H vidéknek, ha már mindenben es mindenütt a fővárost akarod utánozui, ugy ezt a viselkedést tanúsítsd a kabaróbau vagy moziban, de koncertek alkalmából végy a pesti koncertek publikumától példát. Mert azoli, míg valami műsor szám tart, csendben v. unak. Vagy p dig ki kell jelenteni, hogy nem kell egyáltalában HVUJIUÍ komoly, léleknemesítő dolog. Mert nz, hogy egy ember nemcsak hogy éjjelétnappalát feláldozza annak az eg) két hangversenynek a sikeréért, amit egy évben tartanak, hanem még auyngi áldozatokba veri magát, pusztán azon nemes és t-e ütni a: y igi vagy erkölcsi ellenértéket nem nyújtó ambioiójáért, hogy annak a kis vidéki városnak egy p ir ke.letnesen szórakoztató perc ;t szerezzen — és a közönség ezt © m zmm Emeli az étvágyat és a testsúlyt, mcgszOníeil a ItóhiSgíst, váladékot, éjjeli Izzadást i lísIfUtökv fcühoyés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és ervos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Eoohe" eredeti csomagolást. F. KoSTresaBia-liS 5£oche & C©„ Basel ÍS kmkf' „Roehe" Kapható orvost rendeleti* • (jrdgytztrlArah* twti. — A/a avegeoklnt 4.— koron*.
