Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-12 / 2. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerazeg, 1908 Január 12. 2. szám. Előfizetési dije éne . 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f S'sgyad évr« . 2 K 50 ' Ügyes SKáui ára 20 liUár Hirdetések t Megállapodás sierint. = N'yilttér íoroukónt 1 K Kéziratokat U«UJ küldünk rissaa ZALA Politikai és társadalmi hetilap. YEl Megjelenik HÍRLAP minden vasárnap. Az 1907-iki esztendő gazdasági állapota és tanulságai. Irta: Éliás Mártán felső keresk. isk. tanár. Ar. elmúlt esztendő lefolyását nemzet­gazdasági szempontból bátran hasonlíthat­juk össze egy égiháború lefolyásával. Az év eleje: gyönyörű idő, telve a legjobb és legszebb reménységgel. Az 1906-iki év páratlan bőségü termése uj életet, lehelt a tespedő ország aggódó lakóiba. A tárházak­kal egyetemben telvék a pénzeassák is. Uj ipari fellendülés volt észlelhető a nemzeti kormány uralomra jutásával. Mind nagyobb örömmel tapasztalhattuk, hogy az addig idegenkedő külföldi tőke szívesen telepedik le hazánkban, Ausztria gyárosai pedig, félvén a vámsorompók esetleges felállítá­sától, sietnek a határmenti vármegyékben gyárakat alapítani. Mindenkinek lelke örült a szép kilátá­tásoktól. Mily boldog is lesz a magyar! Gyárkémények ezrei fogják hirdetni a fej­lődő Magyarország jövendő nagyságát. Megelégedett munkásszázezrek fogják bizo­nyítani, hogy kulturállam vagyunk. A gaz­dasági fellendülés nyomán javulni fog min­den társadalmi osztálynak helyzete. S egyszerre csak komor, fekete felhők jeleutek meg a ragyogó égbolton, nem is egj, hanem három helyen. Itt bent az országban, közvetlen a fejünk felett, odébb a közel nyugaton Ausztriában és a harmadik messze nyugatról, Amerikából közelgett felénk, rettenetes pusztítást sejtetve. A mult évi termés nagy csalódást hozott gazdáinknak. Becslés sze. int 21 millió mm.-val kevesebb termett, mint 1906-ban, amit még az sem pótolt, hogy a minőség s ezzel az ár is sokkal jobb volt. Hogy csak egy néhány példát hozzak fel, a buza ára 7-70-ről 13'20-ra; a rozsé 6-30-ról 11'08-ra emelkedett, tehát majdnem 100 °/o-el. Csupán a bővebb termésű tengerinél tapasztaltunk némi árcsökkenést. Gazda­körök mérvadó véleménye szerintaz 1897-iki Ínséges év óta a tavalyihoz hasonló gyenge termés nem volt. Hogy ezt az ország nagyon megérezte, természetes. Első sorban agrár­állam levén, a mindenkori terméstől függ az ország jóléte is. Sorsunk tehát nem az önmagunk, hanem a természet, a véletlen kezébe van letéve. A rosz termés nagy drágaságot idézett elő. Nem hasznos ez sem a termelőre, sem a fogyasztóra. A termelő bevétele nem gyarapodik, a fogyasztó kiadása ellenben nő. 8 a fogyasztók közül kik érzik első sorban az élotfentartásra szolgáló cikkek megdrágulását? Kétségtelenül az ipari mun­kások és a fix-fizetésü alkalmazottak. Ezek tehát helyzetükön okvetlenül segíteni akar­nak, különben összeroskadnak. Ezért talál­kozunk a mult esztendőben annyi sztrájk­kal (kb. 700, némi csökkenés az előző évivel szemben) és soha annyi országos kongresszust állami alkalmazottak nem tar­tottak,mint épen 190?-ben. Mind anyagi helyzetén akurt segíteni, ami részben Kike­rült is. Mialatt a sovány esztendő elég fekete felhőit megszoktuk, sorsunkba beletö­íődtünk; szomszédunk: Ausztria felől kedvezőtlen szelek süvítettek át az orszá­gon, kétségbeejtve — a várható égi háború pusztításaitól — az egész ország lakossá­gát: a kiegyezési tárgyalásokat értem. Amily sokat vártunk 1906-ban a nagy nemzeti kormánytól, épi n oly kereset kap­tunk 1907 év végén. Nem feladatunk e helyen bírálni a kormány működését, csupán azt jegyezhetjük meg, hogy remé­nyeinkben nagyon csalódtunk. Az önálló Magyarország helyett továbbra is megma­radtunk gyarmat-félének. Ámde érezzük azt is, hogy jobb 10 évi nyugalmas, habár lassú fejlődés, mint a bizonytalan, veszé­lyes és gyors átalakulás. A kiegyezés kapcsán sok érdekes tapasz­talatot szereztünk. Nem kellemeset ugyan, de hasznosat. Ausztria, hogy neki kedvező egyezménye­ket kössön kormánya Magyarországgal, a legnemtelenebb módon és a legérzékenyebb oldalról igyekezett bennünket sújtani. Fel­mondták kölcsöneiket, megvonták kereske­dőinktől a hitelt. A magyar bankok azon­ban derekasan megállották helyüket. A visszaözönlő sok papirt, különösen pedig záloglevelet mind vissza vásárolták s igy nagy tőzsde válságtól mentették meg az országot. Kerek 300 millió koronát fizet­tünk igy vissza. Igaz, hogy ezáltal szüne­telni volt kénytelen a bankok záloglevél osztálya, amit földbirtokosaink, városaink nagyon is érezhettek, de kárpótlást nyúj­tott érte erőnk tudata, hogy immár Ausztria vakmerő támadásaitól sem kell többé rettegnünk. Az ország gazdasági erőpróbája sikerült. Nagyobb károkat okozott Ausztria keres­Mskl ftsNumuiiifr 12 oldala kedelmünkben. A csődök száma ijesztő módon megnőtt; ijesztő módon megnőtt főleg azon üzletágakban, melyek különö­sen hitellel dolgoztak. Igy pld. a faüzletben. Némi megnyugvást csak abban találha­tunk, hogy a bukások között u. n. tisztes­ségtelen bukás alig fordult elő, ami viszont a magyar kereskedelmi osztály nagyfokú tisztességére vall. Mert bizony sok helyen a kereskedők szeretnek a zavarosban halászni. A kiegyezési válság alatt győződhettünk meg arról is, hogy a közös bank mily mértékben szolgálja az ország érdekeit. Megtagadta ,a visszleszámitolási hitelt kisebb bankjainktól, ami által sok ezer kis existentiát nyomorított meg, Sok hivatott politikus és nemzetgazdász mulatta már ki, hogy a közös bank az országra nem előnyös s hogy jövendő gazda­sági függetlenségünknek első feltétele az önálló, nemzeti bank. Hogy ennek meg kell lenni és meglesz, biztosíték erre Kossuth Ferenc újévi beszéde. Mialatt idehaza elvoltunk foglalva a kiegyezés eshetőségeivel s a rózsádnak nea mondható gazdasági állapotokon töpreng­tünk : messze nyugaton a hatalmas Ameri­kán rettenetes vihar pusztított végig. A hatalmas tölgyeket épen ugy nem kímélte, mint a kicsiny bokrokat. Pénzóriásokat temetett el, magával rántva sok millió szegény embert s munkáskezet. A rombolást legjobban megérezték a nagy nyugoti piacok, de hatástalanul a mi fejünk felett se vonult el. Megdrágult a pénz. Harminc óv óta ily pénzdrágaság nem is volt. Megérezte és megérzi ezt még most mindenki, aki hitel­lel dolgozik. Ha Angliának szabad 7°/o-ot hivatalosan szedni, akkor a magyar bankok 10—12°/o-a nem nevezhető magasnak ! ? Bankjaink azzal érvelnek, hogy nincs pénz, ezért nem adhatnak olcsó kamatra. Dehogy nincs ! Alábbi kimutatásomban bebizonyítom, hogy sokkal több pénzük van, mint azelőtt volt. Budapesten 20 uj intézet alakult 10,560.000 koronával; 14 intézet emelte alaptőkéjét 41,150.000 koronával. A vidéken 89 uj intézet alakult 18,536.000 K alaptőkével és 82 intézet 18,595.000 koronával emelte alaptőkéjét. 88,841.000 K uj tőke halmozódott fel tehát bankjainkban és a kamatláb mégis oly abnormis. Ha az okokat kutatjuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom