Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-16 / 7. szám

XXVII* évtotyam* ZsTl&egerftzeg, IS08 február 16, 7, szám. eidflzetéai dtj; Égési ávr« . 10 IC — f. Fél évre . . 5 ÍC — f Negy*d évre. 2 K 60 f LVTrg szám Arp £0 fillér Hirdetések : Megállapodás gzerint. -Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vmza ZALA VÁRiEGYEI Politikai és társadalmi hetilap. — IVIegjelenik minden vasárnap. Munkásházak. A íöldinflvelésügyi miniszter a gazdasági munkásházak létesítésének állami támogatásáról szóló 1907 évi 46 törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott rendeletében a törvényhatóságokat szólítja akcióra a munkáslakások létesítés* érdekében. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága múlt héten tartott közgyűlésének tárgysorozatába szintén fel volt véve a miniszteri rendelet, azonban u dolog természetéből folyólag—• az érdemleges intézkedést első sorban adatgyűjtésnek kell megelőznie s csak ha megállapíttatik: hol élnek nagyobb számban gazdasági munká -ok, hol van lakásszükség 8 hol indokolják a gazdasági viszonyok munkás lakáaok létesítését, akkor kerülhet a sor a gyakorlati kivitelre. A hoz tehát, hogy vármegyénk mely részein és mily mérvben volna helyén ennek a nagy horderejű szociális ujitásnak a megvalósítása, egyelőre nem lehet szólni. De épen mivel az ügy még az előkészítés stádiumában van, nagyou üdvös dolog volna, ha nemcsak a közigazgatási hatóságok, hanem a vármegye intéző körei is foglalkoznának már most azzal a kérdéssel: vajon hol létesíttessenek munkáslakfísok. igaz, hogy nálunk még a lakáskérdés nem öltött oly akut. jelleget, mint az ország egyes tulnépes, vagy latifundiumokkal bővelkedő vidékein, de már több helyen kezdi felütni fejét a lakásszükség, amely vagy a szegény napszámos kizsákmányolására, vagy kivándorlásra, legalább is áttelepülésre vezet. Ennek természetesen legelső sorban a gazdák adják meg az árát, mert folytonosan fogy a munkáskéz és emelkedik a munkabér. Ismert jelenség, hogy a falvakban szaporodnak a teljesen vagyontalan munkások, akik bérlakásra szorulnak. Egyrészt okszerű következménye ez a természetes szaporodásnak, másrészről azonban a gazdasági viszonyokban rejlő okok is közrehatnak abban, hogy mindig több lesz a ház nélküli gazdasági munkás és szaporodnak azok is, akik bár törpe birtokok tulajdonosai. de házat szerezni nem képesek. A parcellázások legtöbbször csak elméletben szaporitják az úgynevezett önálló kisexistanciák számát, mig a gyakorlatban ugy alakul a dolog, hogy egy csomó gazdasági cseléd elveszíti a kenyerét s a parcellázott, birtokot nugszerzi a vagyonosabb elem, legjobb esetben a már vagyonnal biró parasztság. A gazdasági cseléd ritkán van abban a helyzetben, hogy a fel" osztásra kerülő birtokból egypár holdat kihasíttasson magának s önálló kisgazdává váljon. A szociálpolitikának arra a magaslatáról, ahol a teljesen szegény elemet juttatja vagyonhoz az önzetlenség s ahol a tőke önzetlenül és biztosíték nélkül siessen a proletárok zsebébe, még nem érkeztünk el. Erre az aranykorra valósziniileg még néhány ezer évig várnunk kell. A kenyér nélkül maradó cselédnép tehát behúzódik a falvakba zsellérnek s árendás házat keres. Ott telepszik le, ahol olcsóbban kap, mert a mi mezei munkásnépünk bámulatos igénytelensége mellett a legelső életkérdés az olcsó lakás. Ez az oka annak, hogy ahol elég sok kiadó lakás van, rendszerint megszaporodik a nninkásuép. Mert falun még nem a szükségletnek megfelelően emelkedik a kiadó lakások száma, hanem a kibérelhető lakások szaporitják a betelepülést. Sok helyen a belsőségeknek már a í^abkirály éneke. — Részlet egy verses regényből. — Szeretlek! s íme büszkén hirdetem, Hogy a szerelmünk ára küzdelem '. Tengernyi bűnnel, szennyes áradattul Lesz ma jd a harc, de minket felmagasztal! Már áll a harc, de még te nem tudod, Csak sejteti szerelmi sóhajod . . . Már áll a harc, a bűnös szó kikezdett. Sárral dobálja szivedet, a szentet! f'.n hallom egyre a szidalmakat. Hogy a vérem megáll egy perc alatt . . . S hol a káromkodók halomra gyűlnek, Fehéren vágok vissza én a bűnnek. Fenséges miséged trónusán, . A saencedély pirosló hajnalán Kitűztem már a győzedelmi zászlói: Szerelmedért halálig harcba szállok! láng József. A tanár ur bajusza. írta: Elek Márton. Siket Huba és Sárkány Ludmilla (brr, micsoda anyós lesz majd belőle) a tnegyebálon ismerkedtek meg egymással. Siket Huba az építészeti szakiskolának volt oz ttj és fiatal tanára, Sárkány Ludmillát pedig Sárkány Jónás, a kóusav- és műtrágya gyár derék igazgatója vallotta 7-ik leányának. Huba (szólítsuk őket ezentúl bizalmasan) magas szikár ember volt. Hiába is koresel rajta kellemes, megnyerő vonást, nem találsz. Modora katonásan nyers, férfiasan nyilt. Pajtásai ezért nevették. Az iskolában zsarnok volt. Hatalmát lépten-nyomon, sokszor kegyetlenül éreztette. Tanítványai ezért gyűlölték. Általában nem kedvelték és nem tetszett. És mégis volt rajta valami, ami határozottan érdekessé tette. Ezt az ő híressé vált bajuszának köszönhette. Csudálatos isteni adomány volt ez. Vakítóan fénylő, hosszú fekete bajuszszálak tömör sorban nyúltak fel mindkét oldalon majdnem a szeméig. Ha ránéuott valaki, önkéntelenül is tisztelettel bámult gazdájára. Egyik embert megáldja az Isten nagy fejjel, a másikat erős karokkal, a harmadikat csengő hanggal, Hubát páratlanul szép bajusszal ruházta fel. Sok leány, asszony bomlott már ezért utána, nem csoda hát, ha Ludmillát sem hagyta hidegen. Ludmilla különben is azon nők közé tartozott, akik a különösségeket szeretik. Andalgó, ábrándozó teremtés volt. Sokan fogták rá, hogy csinos, még többen, hogy nem szép. Hogy az első hosszú ruhát felvette, férfi után vágyódott. Különleges férii után, akin valami határozottan érdekes vau. A bajuszért különösen rajongott. Egyik nő a férfiben a férfiasságot szereti, a másik a deli termetet, a harmadik a szép szemeket, a negyedik az egyenruhák után szalad, van aki troubadourért eped. És igy tovább, ahány nő, annyiféle óhaj, vagy nézet. Ludmilla a bajuszt beosülte a férfiban a 1 jgtöbbre. Ez fejezett ki nála mindent; a szépséget, okosságot, jellemet egyaránt. l)e óriási szakismerete is volt benne. Tudta, hogy a szőke és rövid bajusz tulajdonosa: puha, gyáva ember. A kifent, hosszú, fekete bajusz erőt árul el, de nyers modort is. A rendetlen bajusz izgága, felületes emberre vall. A lenyírt bajuszu férfit nem is vette komolyan, a csupasz arcút meg szánalmasan lemosoiyogta. Ellenben a szépen gondozott, nem túlságosan hosszú, mindkét oldalán egyforma, felkanyarodó bajusz előtte nagy tiszteletben állott. Ludmilla attól a pillanattól kezdve, hogy Hubát megismerte, többé elfelejteni nem tudta. Olyan bajuszt még igazán nem látott. Vájjon melyik leányt is hagyhatta látása hidegen?! Addig-addig gondolt rá, addig-addig forgatta agyában, mig egyszer csak észrevette, hogy a szive hevesen dobog, hogy Hubába szerelmes lett. És mivel Hubának erről tudomása nem lehetett, azon törte folyton a fejét, hogyan adja ezt neki tudomására. Meg nem mondhatja, sem nem irhát, sem nem izenhet neki, ezzel elriasztaná magától. Hát majd észrevéteti Hubával érzelmeit, szándékát. Ettől a pillanattól kezdve valósággal üldözte szegény Hubát. Kileste, hogy melyik családnál mikor jelenik meg s ő is ott termett. Huba a lyceumban felMstl számunk 14