Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-02 / 5. szám

*Zalam6gye, Zalavármegyei Biriap« 1908 f«bruir 2. általán nem érthető a külföld informálásá­nak mostani módja. Az még hagyján, hogy drága pénzen idegen világlapokban teazünk közzé bennün­ket dicsérő cikkeket. Hanem az már iga­zán különös, hogy Berlinben amolyan sajtóiroda félét létesítenek és annak veze­tésével azt az embert bizzák meg, ki egy­magában többet ártott a magyarság ügyé­nek, mint az összes rágalmazások. Az árulót háborús időben agyonlövik, békében meg­vetik-, hogy jön hát ahhoz Vé3zi József ur, hogy ezek helyett jutalmat kapjon, jutalmat ós életfogytiglan tartó ellátást? Vészi József képviseli külföldön a magyar érdekeket! Risura teneatis amici?! Vészi József, a mindenkori kormányok uszály­hordozója. Vészi, Kristóffynak a csatlósa! Jaj nekünk, ha ez igy van ! Megérdemeljük a sorsunkat, ha konclesőket küldöznek érde­keink védelmére a külföld empóriumaiba. Miért nem keresnek a nemzet vezető osztályai összeköttetéseket a külföldön, ugy mint gróf Mailáth Jó/.sef teszi ? Miért szolgáltatjuk ki magunkat védelem nélkül a rágalmazóknak? Miért? Mert nekünk igy kényelmesebb. A német had ugasson, azéit: extra Hungáriám non est vita. Közigazgatás. Zalavármegye alispánja terjedelmes jelentés­ben számol be a törvényhatósági bizottságnak a közigazgatás állapotáról. A február 9 ikén tartandó rendes közgyűlés elé terjesztett jelen­tés alapján közöljük az alábbi adatokat. A dec-mberi közgyűlés határozata folytán meg­felelő intézkedések tétettek az iránt, hogy a rendőrhatóságok a táncvigalmak, mulatságok stb. engedélyezése tárgyában kiboosátott belügyminis­teri körrendelet értelmében olyankor, amikor bucsuk alkalmával, vagy bármely más időben vagy alkalomból kifolyólag táncvigalom vagy más mulatság engedélyezése lesz kérve, fokozott figye­lemmel legyenek a közbiztonsági, közegészségügyi és más rendőri tekintetekre, valamint az enge­délyt kérők és hozzátartozóik megbízhatóságára s K legkörüliekiutŐbb módon megállapítsák, vál­jon védelemben fognak-e részesülni a fenforgó összes érdekek és megvannak-e e részben a kellő bi*tosítékok; ha pedig a tervbevett mulatság általábnn véve semmi szempontból sem esik kifo­gás alá, az engedély Jidejének, terjedelmének a meghatározásánál is óvatosan járjanak el; egytil­tal pedig arról is gondolkodjanak, hogy ha a mulatság a közerkölesiségre, a közbiztonságra, a közrendre és nyugalomra nézve veszélyessé válnék, vagy az engedélytől eltérés történnék, avagy a rendőri szabályok megsértetnéuek, a mulatság azonnal beszüntettessék s az illetők ellen a megtorló eljárás folyamatba tétessék. A hatóságok utasíttattak, hogy a 15 éven alul lévő gyermekeknek a mulatóhelyekről való távoltartása tárgyáoau alkotott megyei szabályrendelet intéz­kedései betartására felügyeljenek. Rendelotet adott ki az alispán a tűzrendészeit szabályrendelet végrehajtására, különösen a köz­ségi tűzoltóság szervezésére, betanítására, a tiie­őrs'g tisztviselői megválasztására, a tűzoltó gépek és más eszközök beszerzésére sjókarban tartására, a tűzoltó kerületek beosat.ágára, a köteles tűzoltók összeírására, a megváltási díjak beszedésére, az ezekből alakított tűzoltói segélyalap kezelésére ós gyarapítására, a tűzoltók segélyezésére. Tapasztaltatott, hogy az úgynevezett vándor­legények azon ürügy alatt, hogy munkát, alkal­mazást keresnek, bejárják a vármegyét és község­ről-községro, házról-házra menve koldulnak, sőt — különösen kedvező alkalom esetén — durva magaviselettel, fenyegetődzéssel megfélemlítik, könyöradomány nyújtására kényszerítik a lakos­ságot s általában véve állandó u veszélyére van­nak az állami és társadalmi rendnek, a vagyon­és szeinóly bút ji;-ígnak ; továbbá, h >,*y azok gyakr;in üzlet- és keresetszerüleg s előre kic.-i ,ált terv szerint egész rendszerességgel körutazásszerü­leg kóborolják be a vármegyét s a szomszédos vármegyéké', sőt az országot azért, hogy munka­nélkül koldulással és alkalomadtán tiltott uton keressék létfentartási eszközeiket s az amúgy is nehezen élő lakósság nyakán élősködjenek. Utasít­tattak a rendőrhatóságok arra nézve, hogy ezen türhetlen állapotnak véget vess n k. A segédjegyzői állásoknak államsegéllyel leendő rendszerei-ítése iránt indított eljárás folyamán 5 jegyzőségre nézve hozta az alispán ily állás rend­szeresítését a Beiügyminister urnái javaslatba, jóllehet az a rendelkezésre álló hitelre való íekin­tettel osak 2 —3 jegyzőségre volt kilátásba he­lyezve. A belügyininister ur azonbau méltányolva a leihozott indokokat, mind az ölre (vonyarcz vashegyi, csonkahegyhát!, szentpéteruri, zalakop­pányi és oaáktornya-vidéki körjegyzőségre) meg­adta az államsegélyt és pedig az elsőre — a szövetkezett községek által felajánlott 400 koronát számításba véve — 600, a többire 1000—1000 koronát, vagyis azt az összeget, amelynél kisebb a segédjegyző fizetése nem leh«t, de a két utóbbira csak az 1908. évi állami költségvetési törvény megalkotása után fogja azt folyósítani. Ezek alapján a segédjegyzői állások KZ^rvexás* legkö­zelebb megtörténik. Ax eddigi környezetükben erkölcsi romlásnak kitolt vagy züllésnek indult jjytrmsktknok »z állami gyermekvédelem körében való oltalma tár­gyában kibocsátott belügyministíri körrendeUi végrehajtása körül az a sajnos eset merült fel, hogy a körrendelet 'lapján gyermekmenhelybe szállított cigánygyermekek visszaadattak szüleik­nek. Ez okból intézkedést kért az alispán a bel­ügyminister úrtól arra nézve, hogy az ily gyer­mekek a menhelyekbe befogadtassanak. A kivándorlás a tudvalevő okokból nemcsak hanyatlóban vau, hanem a visssavándorlás is megindult. A m. kir. határszéli rendőrség Csák­tornyái különítményén deozember hóban egr kivándorló sem lett, feltartóztatva, de annál na­gyobb számú visszavándorlónak járt a határ­széltől való hazautazásban segítsógéra a határ­rendőrség. A Cunard L. hajóitársaságnak Fiúmé­ból legutóbb indult és kivándorlók szállítására szánt hajója egyetlenegy kivándorló nélkül indult Ncwyork felé. Egyebekben a kivándorlókk-.l szemben az eddigi eljárás less követve. Akiván­dorlásra csábítók ellen és a osábitás magakadá­lyozására a törvényes intézkedések megtétettek. A kivándorlás elősegítésének eseteiből kifolyólag a nyomozások megindíttaltak és eredménnyel befejeztettek. A Szepetkrc kijelölt, de megfelelő helyiség hiányában ideiglenesen Oltárban felállított uj csendőr-őrs végleges elhelyezése iránt megindí­tott eljárás eredményre vezetvén, az őrsnek Sze­p tkí:n le-ndő elhelyezése elrendeltetett. A i ' yt-i teli fonh ílózat létesítését illetőleg a terve* és költségvetések a p.'csi pósta- és távírda igazgatóságtól beérkezvén, kimeriiő uU&itásokat kell kiadni azon óéiból, hogy az érdekelt közsé­gekkel megtartandó tárgyalások eredményre ve­zessenek s a közgyűlés a vármegyei telefonháló­zat felállítása tárgyában érdemileg határozhasson. Közegészségügy. A felnőttek egészségi állapota kedvező volt; osupín a zalaszentgróti járás képezett kivételt, amelyben az influenza, a tüdő­hurut és lob nagyobb számban fordult elő. A gyermekek egészségi állapota nem volt ked­vező. 'Általába n véve a légzőszervek bántalmai uralkodtak; a pacsai, Csáktornyái, keszth-lyi' ós sümegi járásokban pedig a vörhenyben és kanyaró­ban való megbetegedések száma emelkedett. A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak közül előfordult roncsoló toroklob 47, kanyaró 168, hasihagymáz 62, vörheny .241, bárány­himlő 9, gyermekágyi láz 1, hökhurut 13. A szemosés köthárgyalob, mely a perlaki, csák­tornyai és alsólendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásban és rendezett tanácsú ós Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borúsnak, büszke szertelennek, Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton. ős Napkelet ilyennek álmodta : Merésznek, újnak, Nemes, örök nagy gyermeknek, Naplelkünek, szomjasnak, busítónak. Nyugtalan vitéznek." Fogunk-o ezzel vitatkozni ? Nem abban kell-e itt gyönyörködni, hogy egy lángzó sziv mily naivan kiárad nekünk? Ha helytelenítenénk ilyenformán: »fiatalember, nem szabad kegyet­lennek, büszkének, szertelennek lenni egy jó honpolgárnak*, nem lennénk-e olyan nevetsége­sek, mint Báró Berzsenyi J ques, ki azt mondja : »Yörösmartyt helyeslem* . . . Miről lehet megismerni, hogy valaki a s/ivé­ből beszél ? hogy ar. érzelem, a szenvedély, a pátosz nyilatkozik szavaiban ? Ez a legnehezebb kérdések egyike; ezt meghatározni alig lehet biztosan, legfölobb megérezni. Aki nem érzi az •lragadtatott diadal vad örömének lüktető rit­musát c sorokbn, az ne vegyen a kezébe verset : Vad paripáim, hajrá. Tomporotok ma véresre verem, .Ma én vagyok ifjú Apolló. No, ki jön utánunk ? Ki éri utói tüzes szekerem? Gyi keselyem: fi«tal Bün, Gyi jó lovam : fekete Álom, Mi áttörünk, vad paripáim, Ezen a szürke életen, Mi áttörünk a barna halálon. Kis kordék döcögése Átkát utánunk szórja, no szórja. Ugye paripáim? hol járunk mi nkkor, Hol jár már akkor Az uj daloknak ifjú Apollója? A z A oime ennek a versnek : »D ilok t üzes ezoke­réu.« S valóban ezekből a strófákból, sorokból kiérezni a vad vágtatás robaját, lpgalább nekem olv.sása közben a rémülettől elállt a szivem dobogás*, annyira hallottam ezt a phsétoni dör­gését a megrázkódtatott levegőnek ! Ilyesmit magyar nyelven nem igen lehet olvasni. S van a kötetben ilyen tökéletesen, szinte kísérteties kifejező erővel megirt rapszódiájj egy csomó, melynek az értelmén se igen kell törni a fejét a nyájas olvasónak. Ilyen: »Absolon boldog szégyeno,* »Ulök az asztultrónuson*, A nagy pénztárnok.* Egyedül a tengerrel, »Igy szólna szóm*, »Havasok és Riviéra* stb. Nem is annyira a gondolatok maguk jelzik bizonyos érzelem jelenlétét, hanem a gondolatoknak, kife­jezéseknek bizonyos recdetleu reüdje. Logika? Logika a szónok latba a és oz értekezésben ós a matematikai levezetésben van helyén. Oh az Endrfídi Sándorok és Ábrányi Emilek sivár, logikus szónoklatai, melyeket versbe szedtek, csengő-bongó rímekkel teleaggattak! A szív beszídét épen a szaggatott, inverziós, rövidé*, vissza-vissza térő, képletes, hézagos stilus jellemzi, ahogy Shakespeare hősei beszélnek ÍIZ indulat paroxizmusában, vagy mint az Énekek Ént-kóban beszél Sulamith a könyvek könyve fenségesen értelmetlen stílusában : Ápoljon ajka csókja, Bornál szerelmed édesb. Kenetjeid szagosak : \ Ömlő' kenet te hired. Ezért szüzek szeretnek. Oh vonj magadhoz! Ki meri állítani, hogy nem tökéletes kifeje­zése ez a szerelem hő odaadásának ? s ki tudja elemezni logikailag és grammatikailag? Arany Jáuosr k három legmélvsegesebh hangulat u balla­<1 ja : Bor vitéz, TeDgeri hántás, Vörös Rjbék. No és szeretném látni azt a pooseós professzort, ki sorról-sorra kielégítő magyarázatát adja n'jkem e bámulatos alkotásoknak. Ady Endrének legtöbb verse olyan érzés, hangulat kifejezése, mely neki legsajátabb-aajátja. Mint a ntígy modern iropre«siónista festők : Van Gogh, Cezanne, Gangin, D< gas, Manet, Sisiey, Pissarro, a magyaroknál Rippl-Rónai, Ferenczy Károly, Vaszary, a pillanat elillanó hangulatát akarják megragadni s színekkel kifejezni, ugy ő is a pillanat költője. Ha érz\, hogy uj hangulat kapta meg, melynek uj a szine, uj a zcufcje: azt aknrja szavakba lehelni. 8 beteges érzékeny­ségével megérez az uj eszmék keltette minden sajátos hangulatot. Szenvedő idegei szinte oz uj kor eolbárfája, mely minden kis szellőre hangot ad s ahol nekünk érthetetlennek látszik, ott olyan hangulatot fej az ki, mit még mi nem éltünk át, mert nem szenvedtünk annyit, nem égtiink le erkölcsileg annyiszor, idegeink nem voltak olyan feszültségben, hogy megláttunk volna olyau víziókat, mint RE Ő víziói. S éizékeny lelke tízszeresen szenvedi a modern

Next

/
Oldalképek
Tartalom