Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-02 / 5. szám

n04 február 2. iZalruiiegya, Zíilar árts-ügyei Hirlap« városokban pedig * 'órványwsan fordult ílő,1609 usetben jelentkoisoU, auaeiyek köíül-gyógyult 280, eltávozott vagy meghall 60, gytígyke«el<éi alatt maradt 1269. Rendőri boncolás 2, külső hullaszemlo pedig rtndőri tekintetből 10 teljesíttetett; súlyon testiifértés bejelentetett 9, öngyilkosságot 1 egvón kövatett •!, véletlen szerencsétlenségből bekövetkezett halálnak 8 egyén esett áldozatul, az elmekórnak 4 esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát; bőt éven alul elhalt gyermekek gyógykezelése 87 esetben mulasztatott el, a mulasztók ellen a törvényszerű eljárás megindíttatott. Az 1907. évi védhimlőoltás és ujraoltás eredménye lezáratott és a jegyzökönyvek a m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztettek. Első izben beoltatott 14,381, ujraoltatott 16,409. Van a Tármegye területén: leleno33, dajknságba ndott 485, elmebeteg és hülye 750, siketnéma, vak és nyomorék 766, közsegélyrc sv.orult 2072, koreset képtelen árva 1751. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota kedvező volt; ugyanis egyfelől a hivatalból jelentendő fertőző betegségek csak igeu kis mértékben voltak elterjedve, másfelől pedig egyéb állati kórok tömeges fellépése sem észleltetett. A lovak között a nagykanizsai és a p-icsai járások egyes gazdaságaiban súlyos lefolyású influenzád megbetegedések, ,a pacsai, perlaki és sümegi járások területén mirigykór, a szarvasmarhák közt pedig a picsái, sümegi és szentgrót i járásokbau a sercegő üszök, végül a szentgróti járásban ellési bénulás és tarlósömör fordult elő. Védőojtások 19 gazdaságban eszközöltettek részint lépfene, részint sercegő üszök, részint sertésorbár-c* ellen, továbbá 1 kézségben néhány kisgazdánál sercegő üs/.ök ollen. Az álíatvásárok, vaamint a marh >rakodó állomások forgalma általában gyenge volt, kivéve a Csáktornya közsi-gben tartott heti sertésvásárokut, amelyeken igen - !ónk forgalom í j!őd

;>tt !.•. Sümeg aösség sert és vusui tere ];tly. t», . mi 'y eddig nem felelt meg a törvény követelményeinek, uj sertésvásártér lett kijelölve és szabályszerűen berendezve; továbbá vármegye törvényhatósági bizottságának mult évi szeptember 9-én és folytatva tartott rendes közgyűlésében hozott határozatával kijelölt marhahajtó utaknak a határozat értelmében jelzőtáblákkal való megjelölése vármegyeszerte folyamaiban van. A lépfene, seroegő üszök és a sertésorbúnc betegségek a vármegye szarvasmarha, illetőleg sertésállományában évenkint totemes veszteségeket okoznak. Különösen egyes vidékek azok, amelyeknek talajviszonyai ezen fortőző betegségek előidézésére, szaporodására igen kedvező feltételeket nyújtanak olyannyira, hogy az ily vidékek, mint valóságos járványfészkek, ismeretesek. A nagy- és középbirtokosok már hosszabb idő óta sikeresen védekeznek az említett betegségek ellen védőojtásokkal; de nem így a kisgazdák, akiknek körében a védőojtások eszméje máig sem sebzett lélek hánytorgását az önutálat és önimádás, a kereszténység és pogányság, a nagyság és alacsonyság közt. Ő benne nemcsak Nietzsche eszméi láthatók, hanem azok a gyötrelmek is, melyeket a modern satanizmus mérge ereszt a lélekbe. Gyötrődve vallja be: Lelkem alatt egy nagy mocsár : a fortéiéin. ö nem ar erkölcstelenség apostola, mint az Alkotmány főtáltosa hiszi elvakult fanatimu3ában, hanem a modern erköioetelenaég áldozata. Könyve fölött tragikus felhő borong s az is lehetne a cimc: Bün és Bűnhődés. Nem a hazátlanság prédikátora, mikor azt mondja, hogy »A Dnnatáj bus villámhárító, Fél emberek, fél nemzetecskék számára készűit sz^gyen-kaloda*, hanem egy nagy szörnyű történeti igazság kétségbeesett sikollyal való kifejezése. Követ dobjunk ezért a költőre? De akkor dobjunk követ Berzsenyire is, hogy rettenetes ostorát megsuhogtatta felettünk egyszer. Hogy nem szereti hazáját Ady Endre? Hát akkor miért sirja el fölöttünk a leggyötrelmcsebb sírást : Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak: is mások. Ezerszer Messiások, A magyar Messiások. Ezerszer is meghalnak. 8 üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek, Óh semmit sc tehettek. tudott kellően tért foglalni. Ennek részben az az oka, hogy a beojtá* némi költséggel jtfr. Ennélfogva nem csupán az állal állomány megtartása, hanem forgalmi korlátozásokkal egybekötött hátrányuk csökkentése érdekéből is azon kérelemmel fordu't az alispán n földmi velésügyi tMinister úrhoz, hogy a szegénysor.-m gazdák az 1908. év í folyamán is ingyen kaphusanak ojtóanyagot és ! kisérletkép különösen a fonlemlített vidékeken a I m. kir. állatorvosok ojtási ós fuvardíjai 400—500 , korona erőjéig nz államkincstárból fedeztessenek. • Egyidejűleg megkeresést intézett a megyei gazdasági egyesülethez ós a megyei gazdasági bizottsághoz az iránt, hogy ezen díjak fedezéséhez hozzá| járulni szíveskedjenek. Az állati hullák eltakarítása tekintetében fonáiló szabályaink nem kielégítők. Különösen érezhető a hiánya az oly bűntető rendelkezésnek, amely az állati hullák elajándékozásának, a már elföldelt hullák illetéktelen kiásásának, elhurcolásának, eltulajdonításának megtorlására nyújtana módot. Ennélfogva tekintettel arra, hogy az ily állati hullák elhurcolása a ragadós betegségek terjesztésére alkalmas, előterjesztést tett az alispán a földtniveléaügyi Ministör úrhoz az iránt, hogy addig is, emig az állategészségügyi törvény módosítást nyerend, az állati hullák eltakarítása körül fonál ló szabályokat megfelelően kiegészítse. A sertésvész a hivatalos kimutatások adatai szerint nemcsak Zalavármegyében, de az egész országban évről-évre óriási arányokban uralkodik. Daoára annak, hogy a betegségnek Magyarországban történt első jel ntkezése óta több mint 12 év telt el, az állatorvosi tudomány még ma sem rendolkezik oly ezerrel, amely a jelzett betegség ellen sikerrel lenuo alkalmazható, pedig ez unnál szükségesebb volna, mert amint az ullategészségrendőri intézkedésekkel a mullban ncra sikerült ezen betegség eseteit lényegeden csökkent«DÍ, ép oly kevéssé remélhető az és különösen fi betegség gyökeres kiirtása a jövőbon sem, li:>cs k a7, a':..', géatségrendészeti eszközök megtelelő gyógyító, ill- tő! g az áilati szervezet ellenálló képességének fokozására aikaimaá egyéb eljárásokkal (védőojtás) nem fognak támogattutni. Országos érdek, hogy az ezen célra szüküéges kipróbált hatású gyógyszerek, illetőleg ojtóanyagok és szérumok a sertéstenyésztő gazdaközönségnek mielőbb rendelkezésére álljanak. Ennélfogva azon előterjesztés létetett a fÖldmivelésűgyi Minister úrhoz, hogy ugy anyagi áldozatok utján, valamint eg\ébként is odahatni méltóztassék, hogy ezen függő kérdés az arra hivatott gyakorlati szakférfiak és tudományos intézetek vállvetett működése által mielőbb kedvező megoldást nyerjen és hogy az eddigi kutatások eredménye közzététessék. A Minister m. é. december 1-étől kezdődőleg Zalaegerszeg székhellyel Zalamegyére kiterjedő hatáskörrel uj m. kir. állattenyésztési felügyelőséget állított fel s ezzel állattenyésztési érdekeinket mozdította elő. Hogy állattenyésztésünk emelésére az egész megyére kiterjedőleg nagyobb tevékenységet lehessen kifejteni, kívánatos volna, hogy az állattenyésztési felügyelő és a megyei szervek müködéBe közt szorosabb kapcsolat létesíttessék 8 a felügyelő a hivatalos és önkormányzati tevékenység körébe bevonassék, miért is indokolt a foldmivelésügyi Minister engedélyét kikérni arra nézve, hogy az állattenyésztési felügyelő szakelőadóként ami körbe bevonható legyen. Ami mezőgazdasági viszonyainkat illeti, az őszi időjárás általában véve száraz volt olyannyira, hogy a talajban nincs meg a vetések tavaszi fejlődéséhez szükséges nedvesség. A vetések állása mégis kielégítőnek mondható. Vannák vidékek, amelyek több csapadékot kaptak, amelyeken ezért a vetések tulbuján is fejlődtek ; azonban a kedvező időjárás következtében a csapadékban szegényebb vidékek őszi vetései is kellőkép megerősödhettek. Az enyho időjárás, mely időközönként száraz fagyokkal és kevés csapadékkal váltakozott, segítségére jött a gazdáknak annvibau, hogy az, állatállományt, még december hónapban is képesek voltuk a legelőre kihajtani és habáraz állatállomány nem talált ;is tápdus takarmányt, a legeltetés mégis nagy segítségére volt a gazdaközönségnek a téli takarmányozásban. Az állatállomány kiteleltetése általában véve nagy gondot okoz a gazdáknak és kétségtelen, hogy az állatállomány erősen megsinyli az idei tél mostoha takarmányozási viszonyait. A foldmivelésügyi Minister uraz alispán előző jelentésiben említett előteriei/.téi folytán az alorns/.odési engedély kiadását az erdészeti albizottságra bizván, ez a bizottság az engedélyt a folyamodók részére mindig kiadja. A gazdisági igáserő az őízi ós téli hónapokban csak ki3 mértékben volt igénybe véve, amennyiben takarmány kímélés szempontjából osak a legszükségesebb fogatos munkálatokat végeztették a gazdák. Az igáaerŐ legnagyobb részben trágyahordáasal és az erdei munkálatok körül felmerült fuvarozással volt elfoglalva. A gabona-árak az őszi és téli hónapokban bizonyos ingadozásnak voltak alávetve s a kedvező őszi időjárás ós a vetések jobb fejlődése következtében némileg visszaestek. A bor-árak ugy a gyengébb minőségüeknél, mint a jobb fajtáknál jól tartják magukat. A munkás- ós cselédviszonyokat illetőleg a nagy ipari válságok, a pénz drágulása ós a mult. óv gyengébb termése kedvező hatást gyakoroltak ; a gyökeresebb orvoslást azonban — amennyire ez a létező törvények keretében lehetséges, — a törvényhatósági bizottság le3z hivatva megfelelő szabályrendeletek alkotásával — ami már napi r< ndre van kitűzve — megadni. A hatóságok minden lehetőt elkövetnek a helyzet javítására. A munkás- és egyleti ügyekben az eljárás az eddigi gyakorlat szerint történik. A vármegye területén az 1907. év november 1-től december 31-éig előfordult tüzesetek száma 37 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a beterjesztett kimutatások szerint 69.608 K 70 fillér, melyből biztosítás folytán megtérült 30.337 K 70 fillér s így a szenvedett kár 39.271 koronára rug. A tüzet a teljesített vizsgálatok ezerint 15 esetben gyújtogatás, 2 esetben gyermekek játéka, 5 esetben gondatlanság okozta, 15 esetben pedig a tüz keletkezesének oka kideríthetlen maradt. A személy- és vagyonbiztonság súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményekkel nem lett megzavarva; a kisebb bűnesetek tettesei pedig legnagyobb részben a csendőrség által kinyomozva és r<z illetékes hatóságnak feljelentve lettek. A m. kir. CóOüdőráég által a lefolyt időszakban letartóztatva lett ember élete elleni bűntettért 6, súlyos testi sértésért 2, hatóság elleni erőszak bűntettéért 6, lopásért 45, rablás- és zsarolásért 7, szemérem elleni bűntettért 3, rajgánlak megsértéséért 1, csalásért 1, egyéb bűncselekményért 2 egyén; továbbá különböző természetű kihágásért 123 tettes lett az illetékes hatóságok elé vezetve. A vármegyei törzsvagyon áll 729 K 12 fillér készpénzből, 9709 K 33 f postatakarékpénztári betétből és 2364 K 41 f cselekvő hátralókból, összesen 12802 K 89 fillérből; szenvedő hátralók 600 K, tiszta vagyon 12202 K 89 fillér. — A cselekvő hátralék egy 1892. évi közgyűlési határozat alapján vizjogi rendezési ügyekre adott előlegből származik, melynek behajtása iránt az eljárás folyamatban van. A törvényhatósági utak állapota általában véve kielégítő volt. A kavicsszállítás a november hó l-ig 1 íeghosszabbított határidőre csekély kivétellel befejeztetett s a fedanyag az utibizottságok közreműködésével felülvizsgáltatván, átvétetett. Az utszemélyzet általában véve a kavics beágyazásával és a kerékvágások behúzásával foglalkozott. A községek az átkelési szakaszok fontartása körüli teendőiknek most már általában megfeleltek és különösen a kavics beágyazását és az evvel kapcsolatos munkákat kifogástalanul teljesítették. A utarfot nem fizetők, de 3 napi szolgáimánnyal utmunkára kötelezettek főként kaviciheágyazási munkálatokat végeztek. Utrendőri kihágás az e'mult negyedévben 10 esetben észleltetett, amelyek az illetékes járási főszolgabiráknak be is jelentettek. Nevezetesebb ut- és hídépítési munkálatok, tekintettel az építésre alkalmatlan időszakra, nem fordultak elő; csak az előző időszakban megkezdett és folyamatban maradt munkálatok nyertek befejezést. Az apróbb javítási munkálatok a szükséghez képest megtétettek. A fedanyag felosztás? iránt a folyó évre nézve a javaslat a megyei közigazgatási bizottság elé terjesztetett s az érdemben az utibrzottsági tárgyalások e hó végén s a jövő hó elején tartatnak meg. A törvényhatósági közutak műszaki szolgálatának szerveze'se tárgyában alkotott uj szabályrendelet életbelépvén, annak végrehajtása és különösen a felügyelet és ellenőrzés érdekéből részben már megtéttettek, részben pedig fokozatosan megteendők a szükséghez képest az intézkedéseket. Általában véve nagy hátrányára volt