Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-24 / 21. szám

2 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1908 május 24. birtokos osztályunknak be kell látnia, hogy az idők járása megváltozott és hogy a szociális munkában tevékeny részt kell vennie. Be kell látnia birtokososztályunk­nak, hogy a nép nagy rétegeit magunkhoz kell csatolni tudni. Az eredmények máris szembetűnők, bár a munka még nem hosszú idő óta folyik. A szociálistákkal és a szociálista izgatókkal nemes versenyre kell kelnünk és majd meglátjuk, majd. meg fogjuk érni, hogy az igazság diadalmas­kodni fog, a magyar népnek józan fejét állandóan elfordítani, e népet állandóan megtéveszteni nem lehet. Máris látjuk az eredményt, a sikert. Minden jel oda mu­tat és minden körülményből konstatálható, hogy a szociális izgatás Magyarországon határozottan hanyatlóban van. íme, ez a magyar agraristák legigazabb szociális programmja. Aki megérti a mi­niszter intő szavait s aszerint cselekszik, az hozzájárul ahoz, hogy az idegenből behurcolt palántát kigyomláljuk Magyar­ország áldott földjéből. Muraköz egyházi visszacsatolása. Ismeretes olvasóink előtt, liogy Zalavármegye közönsége legutóbb újra felvetette Muraköz egyházi átcsatolásának kérdését s átírt a dunáu­tuíi vármegyékhez aziránt, hogy e tárgyban az országgyűléshez intézett feliratát támogassák. Vasvármegye törvényhatósági bizottsága mult héten foglalkozott Zala átiratával. Az alispán, mielőtt a törvhat. bizottság elé terjesztette volna a kérdést, a szombathelyi megyés püspök vélemé­nyét kérte ki. Dr István Vilmos megyés püs­pök hazafias szellemű átiratban válaszolt az alispán kérdésére s nemzeti szempontból az át­csatolást feltétlenül szükségesnek tartja. Püspökünk válasza a többek között a követ­kezőket tartalmazza: »Ha a magyarok és hor­vátok között politikai ellentétek merülnek fel, pl. napjainkban is, ugyanakkor a magyarokra hátrányos a fenálló állapot, mely szerint Mura­köz a magyar hazánk területén levő zágrábi érsekséghez tartozzék. Hátrányos azért, mert Muraközben magyar nyelvű és érzelmű papság­nak van helye. A Zágrábban nevelt papok pedig nem gyakoroltatnak hazai nyelvünkben és magyar érzelmük is kétséges, amikor horvát érzelmű papok közt nevelődnek; és ha akarnának magyar érzelműek lenni, szembe kell szállniok a horvát papsággal, feltéve, hogy egyes politikai kérdé­sekben a magyarok és horvátok ellentétben álla­nak, ami ismét kelyzetükct tenné tarthatatlanná, amennyiben a horvát papság megvetésével és gyűlöletével kellene megküzdeniük. — Nagyon kényes a muraközi pappág helyzete, különösen az összeütközések ese'én. Ha jó magyar hazafiak, amilyeneknek lenniök kell, akkor a horvát pap­sággal gyűl meg a bajuk ; ha pedig a horvátok­kal tartanak, ugy együtt vétkeznek magyar hazá­juk ellen. Ezen szempontból kívánatosnak tar­tom azt, hogy Muraköz egyházilag is Magyar­országhoz csatoltassék.c A szombathelyi egyházait gye főpásztora tehát nem habozott kimondani, hogy a magyarság érdekéi ;en igenis szükséges a Muraköz egyházi elcsatolása, ami — ha egyházi szempontból nehéz kérdés is — keresztülvihető, mert a püspök egyébként bizonyosan jeiezte volna, hogy a kívánatos megoldás az egyház szempontjából kivihetetlen. Vasvármegye közönsége elé, a püspök véle­ményének hangsúlyozásával, az alispán a követ­kező határozati javaslatot terjesztette : » Vasvár­megye törvényhatósági bizottsága a Muraköznek a róm. kath. egyházi hovatartozandósága kér­désében — megerősítve a szombathelyi megyés püspök urnák hazafias szellemtől áthatott véle­ményével — teljesen egyetért Zala vármegye közönségének azon óhajával, hogy a muraközi róm. kath. lakosság egyházilag a zágrábi horvát egyházmegyétől el és akár a szombathelyi, akár a veszprémi magyar egyházmegyéhez csatoltas­sék. Ezen ügynek a magyarságnak, a magyar nemzeti állam kiépítésének érdekében folytatott céltudatos, hazafias törekvéseket mélyen érintő nagy fontosságát és ezek utján a magyar nem­zet szempontjából mérlegelt igen nagy jelentősé­gét teljes mértékben átértve és átérezve, Vas­vármegye közönsége a maga részéről legmele­gebben osatlukozik Zalavármegye átiratához s annak támogatása mellett egyidejűleg a maga részéről külön is teljes bizalommal kéri a magyar kormányt, hogy ezen üggyel sürgősen foglalkoz­zék és tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a Muraköznek egyházi visszacsatolása Őfelségének alkotmányos hozzájárulásával ugy a magyar r. kath. egyház, mint általában az egósz magyar nemzet érdekeinek megfelelő módon minél előbb megtörténhessék.« A Muraköz egyházi elcsatolásának kérdését, 1848-ig visszamenőleg, a püspöki levéltár adatai alapján a Sz. M. a következőleg ismerteti: A magysir szabadságharc kezdetén, mikor az illyrismus zászlaja alatt Horvátország részéről a haza ellenségeivel való szövetkezés folytán az osztrák kamariila vakmerősége és furfangja egyre nagyobb mérveket öltött, az akkori »honvédelmi bizottmányt a hazaellenes forradalmi törekvések ellensúlyozására halaszthatatlannak vélte azt, hogy az illyrismus manalókának közvetlenül kitett Mur iközt a zágrábi érsekségtől szeparálja s egyházilag a szombathelyi egyházmegyébe bekeblezze. A »honvédelmi bizottmány* az első felelős magyar kormány kultuszminiszterét utasította a kérdés megoldására. A kultuszminiszter Hám János akkori esztergomi érseket, ez pedig Balassa Gábor szombathelyi megyés püspököt kérte fel az ügy előkészítésére. Az átcsatolás ügyének vitelére a kormány Szcitovszky János akkori pécsi püspököt nevezte ki állami biztosnak. Ugy látszik azonban, hogy már akkor, mind­járt a tárgyalások kezdetén jelentkeztek a most is még fennálló nehézségek s majdnim elhárít­hatatlan akadályok, mert a fent említett s az ügy megoldására kitűzött tényezők addig is, mig az átcsatolás egyházjogi része az apostoli király és a római Szentszék közbenjöttével vég­legesen keresztülvihető lesz, megnyugodtak volna abban, hogy a zágrábi érseknek a Muraközre vonatkozó egyházi főhatósága a szombathelyi püspökségre ruháztassák át, aki ilyképen mint az ő helynöke intézkedett volna a Muraközben. Ez a törekvés azonban Haulik zágrábi érseknek ellenállásán meghiusult, aki főleg a király és a Szentszók előzetes hozzájárulásá­nak hiányában a közreműködést egyenesen meg­tagadta. A kérdés természetszerii'eg nyugodott a szabad sághare alatt. 1873-ban Szabó Imre szombathelyi megyés püspök az akkori kultuszminiszternek, Trefort Ágostonnak felszólítására terjedelmes és hazafias szempontok által sugalt szép memo­randumban nyilatkozott az ügy megoldásának módozatairól és nehézségeiről. Arról vo't s/ó, hogy a Muraköz 22 plébániája, 17 ulopfot káplansága mintegy 70.000 lélekkel, ha a szóm hat helyi egyházmegyéhez csatoltatnék, ezen átcsatolás következtében minő terhek ós köte­lezettségek hárulnának ugv a püspökségre, mint a Káptalanra ? Azzal tisztában volt Trefort, hogy megoldás esetén mindkét faktor dotatioja elke­rülhetetlen lesz. A terhek méreteiről kivánt tehát Cí-ak felvilágosítást s ismerni óhajtotta a püspök ezirányban elfoglalt álláspontját. Szabó Iiure memorandumában megdönthetet­len érvekkel igazolta a püspöksége , á káptalanra háruló terhek realitását. A tetemesen kibővülő egyházmegye kormá iyzása elengedhetetlen^ > teszi a püspökség ujabb dotatiój ít, legalább 3 kananoki stallumnak a zágrábi káptalanból a szombathelyibe való áthelyezését az érdemes muraközi papság számára, a növondékpapok számának legalább 8-al való emelését, a püspöki iroda kibővítését, a zágrábi megyére kiható ala­pok egy részének átcsatolását, a pécsi egyház­megye két slavon kerületének a diakovári püspök­séghez való csatolását és az egyházmegye dotatiój át az úrbéri kötvények megfelelő részének átruhá­zása által. Hogy az átcsatolás erkölcsi és nemzeti szem­pontból is minél eredményesebbé legyen, javas­latokat is tett Szabó Imre. Nevezetesen kívá­natosnak tartotta a tanulni vágyó szegénysorsu muraközi gyermekek segélyezését a minister által alapítandó tipendiumok létesítése által, a kőszegi Kelcz-Adelfify-féle árvaház istápolását, hogy abban muraközi gyermekek is neveltet­hessenek. Itt különös tekintettel kellene lenni a tanítók gyermekeire. Főleg ós elsősorban azon­ban az apostoli király előzetes hozzájárulásának megszerzését jelezte, mint az ügy kedvező s eredményes megoldásának elengedhetetlen fel­tételét. A memorandumhoz csatolta a püspök kápta­lanának pártoló véleményét is. Ugyiátszik ennek a memorandumnak meg is volt a várt hatása. 1875. november havában az apostoli király elvben (in thesi) hozzájárult ahhoz, hogy az átcsatolás egyházi kanonizálása céljából a szabályszerű diplomatiai tárgyalások megindít­tassanak és egyben Simor János biboros-herceg­primást királyi biztosi minőségben megbízta azzal, hogy a tervek és átkebelezés alkalmából szük­ségesnek mutatkozó netáni kárpótlások módo­zatának megállapítását, az érdekeit egyházmegyék főpásztorainak, káptalanjainak és papságának közbejöttével eszközölje s ezekre nézve javaslato­kat tegyen. Zalavármegye 1891-ben, később 1904-ben fel­iratilag fordult a kormányhoz és képviselőház­hoz az átcsatolás érdekében. Eredményt azon­ban nem ért el; ugyiátszik az elhárítandó nehéz­ségek, amelyeket fenntebb részben mi is érin­tettünk, még mindig f -unt,forognak. A legutóbbi horvát zavargások, bonyolult viszonyok, elkese­redett harcok, a melyekkel szemben a nemzeti kormány is tehetetlennek bizonyult, most ujabb kisérlerte buzdították Zalamegyét, m ív aggódva gondol a Muraköznek tervszerűen előkészített s fokozatosan előrehaladó elhorvátosítása elé. Uj felirattal fordul tehát a kormányhoz és parlament­hez. Egyidejűleg csatlakozásra szóiiította l'.I a szomszéd vármegyéket is. Aktualitások. (Politika.) Ugy érezzük, hogy n :gy p. iitik:-i átalakulások lógnak a levegőbeli. Ko.tsuth Ferenc pécsi nyilatkozata az átalakulás irányát is jeie/te , a a 48-as párt vezére nyüt:-n Megmondta s minő pártalakulásnak kell bekövetkeznie, ha nagyobb rázkódtatás nélkül akarjak megközelíteni Magyar­ország leljfüggetlenségét. A mai helyzet tele vvn bizonytalansági.al ; kén ó; s remény között várjuk a jövendőt. Min­il.iiH tisztában v q azzal, hogy homogén, töm-r forrást, ha gyomor-, bél- és iéjjcsőíiuruttól szabadulni akarunk, forrást, hn a veseb;.ji gyógytani akarjuk, fonást, ht elvágyhiány es emészteni zavarok nílanak be. forrást, In májbajwktíii és sárgásából szabadulni akarunk. MIT IGYUNK? igyunk mohai ~~ — igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert | nviln k „„hai csakis a természetes szénsavas «"»»ai ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk tílühai , Ai PmP* a!iÁ 9T; f?!T á S'i?' D l rfr^ tétlenül kelleme. és olcsó savanyúvá; dá* *//-ns,m.irtalm4nAI fom nemeik buí,.-, ,v*«r fortiU* StaíJSrafi i^t ? g n kuiiaö a MlfoftKbb .gyomor, léjeső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebi*on*o*odott, hogy »J -n 95 e9| k 0 1 ; " in t typhu* cholera, megkíméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helvett a baktériummentes mohai Áanes-vizzel éltek Levelesebb orvosi kétes értékű mesters^ Szén^avval'^Kt^ forrás ismertető füzetében oíva-haLó H-l,ünás ,k s- í n .. másféilite résnél w-^A^i mestersegesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsobb: hogy az Agnes-forrás vizét « te^zegénvebb em' r is me^ze, Aesse Vidék varosokban .lerakatok szereztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. - A forráskezelöséc MW* Kapható minden fuszeruzletben és elsőrangú vendéglőben. ­IV nagyobb borvíz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom