Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-19 / 3. szám

1908 január 19. >Zalamegye, Zalavárix. egyei Hírlap* 3 szláv irodalmi nyelven irt hittani könyvek kiküszöbölése s a muraközi népnek s.^ját tájuyolvóre fordított hittani tankönyvek vieseaállítáa* tárgyában. Pénzügy. A kir. péutsügyiga^alö jelentette, j hogy egyenes adóból dao

timb»r hóban befolyt 668.951 K 55 f, 1906 évi decemberben pedig j 985.476 K 54 f, tehát az 1907 évi befizetés : 316 524 K 99 fillérrel ősökként. A mult egész j évben 5.399.184 K 62 f, 1906-bau 5.399.003 ; K 99 f egyeues adó folyt be, vagyis 511.849 37 fillérrel" kevesebb. A ' hátralék 1.557.861 K 80 fillért tesz ki, amely a mult évi hátralék s a folyó évi kivetés 22'3°/,-ának felel meg. Hadmentességi dijban decemberben 45.302 K 73 f, az egész évben 178.632 K 86 f volt u bevétel, amely a mult évi 121.555 K 90 f bevétellel szemben 57076 K 96 f emelkedést tüntet fel. Bélyeg és jói/illetékben bevettek a mult hónapban 114 095 K 45 fillért, 1907-ben 1.302.402 52 fillért. Az egész évi bevétel 131.040 K 87 fillérrel emelkedett. Illeték egyenériékben befolyt decemberben 1598 K 96 *f, az egész évben 38.593 K 24 f. Az egész évi bevétíl, 1906 évhez viszonyítva, 19077 K 31 fillérrel kevesebb. Fogyasttási és italadóban a mult hónapban 283.189 K 05 f, az egész évben 2 824.373 K 17 f folyt bcs. 1906-ban 2.902.123 K 19 fillért vettek be, tehát e ciranél a bevétel 137.949 K ' 99 f csökkenést tüntet fel. Italmércsi illetékben decemberben 2374 K 50 > f, az egész évben 71.726 K 50 f folyt be. A bevétel 1901 évhez viszonyítva itt is csökkent 828 K 25 fillérrel. Dohányjövedékben a mult hónapban 231.462 K 45 f, az egész évben 2.713.148 K 35 f, > 1906-ban 2.689.141 K 22 f volt a bevétel, j tehát a bevétel 24007 K 13 fillérrel emelkedett Sój öv ed ékben a mull hónapban 18. 256 K 47 fillért, az egész évben 159.141 K 06 fillért vettek be. E eimnél a bevétel 25.826 K 52 fillérrel emelkedett. Leirtak deoemberben 53.481 K 24 f egyenes adót és 7250 K 38 f hadmentessógi dijat, ideiglenes házadó mentességet 79, fizetési halasztást 11 esetben engedélyeztek. Közutak. Utfentartási szempontból a december havi időjárás kedvezőtlen volt. Eső, rá hirtelen fagy, megint lágy idő ős hó az alacsonyabb l'ekvésü éa gyengóbb altalaju utakat meglazi- : tották, miáltal helyenkint mélyebb kerékvágások képződtek. Általában azonban a£ utak állapota az időjáráshoz viszonyítva kielégítő volt. Elemi eseményekből származó károk az utakon nem fordultak elő. Az utakon a következő itt és műtárgy építések voltak folyamatban, illetve végeztettek: 1. a pscsai utbiztogi járásban az Alibáufa— szentmihályi uton levő 2,3 és 4 számú, továbbá a Szentmihály—zalaistvándi uton a 17 é* 19 számú fahidak javíttattak. A pacsai utbiztosi járásban azonfelül 200 db uj kerékvető helyeztetett el. 2. A novai utbiztosi járásban a Vorhota— zágorhidai uton levő 43. számú, a Dobronbegy— Szilvágy—ezuppi uton levő 25, 26, 42 és 43. számú, a Bak—Nova—lentii uton levő 35, 38, 40, 44, 46 és 48 számú, a csömödéri szárnyuton levő 3. számú fahidaknak folyamatban volt javítása befejeztetett. 3. Az alsólendcai utbiztosi járásban a Csesztreg —ramocsai uton levő 4. számú faáteresz és az alsólendvai vasúti hozzájáró uton levő fahíd javítása befejeztetett. 4. A letenyei utbiztosi járásban kijavíttatott a Csáktornya—dobri uton levő 13. számú faáteresz és 15. számú fabid, valamint az Alsólendva—letenyei uton levő 27. és 32. számú fahidak. A Sormás—molnári ut 8—9 km. szakaszán uj beionoső áteresz helyeztetett el 10/a sz. alatt. 5. A csáktornyai utbiztosi járásban kijavíttatott a Muraszerdahely—ráczkanizsai uton levő 18. ég 23. számú fahíd, a Miksavár—stridói uton pedig a 11. számú fahid. Ezenfelül elhelyeztetett 100 db kerékvető. A Csáktornya—stridói ut 9—10. km. szakaszán az ut 60 fm. hosszban kiszélesíttetett és szebályoztatott. Kisebb utrendőri kihágás észletetett a sümegi járásban két izben, a pacsai járásban egy izben és a csáktornyai járásban bárom izben. Ezen kihágási esetek bejelentettek az illetékes járási főszolgabíróknak. Az ut,személyzet a* időjáráshoz képest kavicstíritéssel, kerékvágások bclmzásával, vizereszté*sel és az utmenti fák hernyózfísával foglalkozott. Közgazdaság. Az 1907 óv utolsó hónapja főleg a kisgazdákra nagyon kedvező lefolyásúnak mondható. Eltekiutvo attól, hogy az őszi szárazs íg miatt későn vetett buzik o hónapban fő az enyhe időjárás folytán még fejlődhettek, előnye az enyhe időjárásnak abbán nvivánult, hogy az állatállomány móg e hó folyamán is talált kint a mozőn táplálókot. Később beállott néhány napi fagyos időjárás viszont alkalmas volt arra, hogy az egyes helyeken bujává fejlődött őszi vetések lelegeltethessenek. A vetésekre vonatkozólag megjegyezhetem, miszerint némely helyen egérkár is tapasztalható, ámbár nom oly mórvii, hogy komolyabb veszély fenyegetne. Az egerek elszaporodását elősegítette az enyhe, kevés osapadóku időjárás. Habár hó ós eső alakjában volt is csapadók e hónapban, de még sem volt az, amit téli, a talaj által elraktározandó nedvességnek tekintünk. A gazdasági igás erő e hónapban különböző fuvarozási munkálatokkal volt elfoglalva. Az állatállomány teleltetésén ámbár sokat segített az enyhe őszi időjárás s a később beállott száraz fagy, azonban a kiteleltetés mindenütt sok gondot okoz. Az állategészségügyi viszonyok decemberben kedvezők voltak. Sertósorbáuc és sertésvósztől eltekintve úgyszólván nem is fordult elő lényeges mérvűén állati betegség. A gabona árak e hóban visszamentek, inig a takarmány árak most is tartják magukat. A bor árak e hóban sem mutattak valami lényegesebb változást. Az állatárak, tekintve a mult hónapok már rosszabbodott viszonyait, még gyengébbnek minősiihetők. Külr'nöseu áll ez a hízott állatokra, melyek az aránytalanul drága takarmányozás mellett átlagban alig értékesíthetők jobban 70—80 fillérnél. Az állatvásárok forgalma e hónapban gyenge volt. A felhajtások általában roszak voltak, a kereslet viszont a vásárokon nagy volt. Eladások csak már a fentebb jelzett alaosonyabb árakon történtek. Közgazdasági állapotunkra való tekintettel nem lehet figyelmen kívül hagynunk azt, hogy a külömböző körülmények behatás* folytán a mezei munkások kedélye higgadtabb, a munkák vállalásánál megfontolással járnak el s nem idegenkednek attól, hogy az előző évek szokásai szerint már most a rendes bérfeltételek mellett a tavaszi és nyári munkálatokra leszerződjenek. Aktualitások. Nemzetiségi kérdés Zalavármegyében. Eddig csak megvoltunk békében. Az ország egyik legmagyarabb vármegyéjének hittük ós tudtuk magunkat, mert hiszen abban a szép meggyőződésben ringatóztunk, hogy a horvátjaink s a vendjeink is soveniszta magyarok. Haladt a magyarosítás is ugy ahogy. Az iskolákban megtanult a kis horvát fiu magyarul, a katonaságnál is ragadt rá valami s a nép körében nem is volt idegenkedés észrevehető a magyarosítás ellen. Önérzettől dagadt a kebelünk, amikor azt a rózsás álmot láttuk, hogy a harmadik generáció Muraközben is, a vendvidéken is színmagyar lesz s ezzel meghódítunk egy szép darab földet és nagy tömeg munkás, iparkodó népet a magyar kulturának, a magyar állameszmónek. Igaz, a magyar tanítók, az állami iskolák sokat tettek, a horvát papok és a Dráván túlról átkalandozó bitang izgatók mindent elrontottak. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy Zalavármegyóben ninc3 nemzetiségi kérdés. Ne higyjíik el, akárki mondja, hogy csak hiábavaló vészkiáltás, az ördögnek falra festése a muraközi horvát mozgolódásról való beszéd. Nem lujuuk fel semmit, de nem is szépítgetünk semmit. A viszonyokat ma már eléggé ismerjük ahoz, hogy alaposan megítélhessük a muraközi dolgokat s beleláthassunk abba a machinációba, amely a becsületes horvátok felizgatása, a magyarságtól való elidegenítése érdekében folyik. ! Igenis van ma már Muraközben nemzetiségi kérdés. Nem olyan akut, mint a románok ós tótok között. A megjelenési formája, bevallott céljai is mások. De vau I Hogy a nemzetiségi mozgolódás nem tud olyan mérvet ölteni, mint például Erdélyben, kizárólag annak köszönhető, hogy a muraközi horvátságnak nincsenek a saját kebeléből támadt izgatói. A muraközi ifjak, ha magasabb iskolákba kerültek, magyar intézetekben tanultak a nemoaak érzésben, hanem nyelvben is magyarokká váltak. Az az egy két kivétei, akik Zágrábban iskoláztak s magukba szedték az illír hóbortot, nem jött számba. A muraközben ugy politikai, mint kultu-ális téren a magyar intelligencia vezetett mindig s vezet ma is. Erre támaszkodva dolgozhatott sikeresen a közigazgatás és a magyar iskola. A magyar intelligenciát nem tudták ellensúlyozni a horvát papok sem. Annak ti bakafántoskodásnak, amit egy két heookáplán kifejtett, mélyebb nyoma nem maradt a nép lelkületében. Így volt ez a legújabb időkig. Néhány esztendő előtt azonban már gyanús jelek mutatkoztak. A kis horvát gyerek az iskolában még lelkesen elszavalta a „Talpra magyart" a tanfelügyelő előtt, de mihelyt az iskolát elhagyta, nem akart magyarul tudni többé. Befészkelték magukat a horvátországi biztosító társaságok, majd horvát újságok és könyvek. S amilyen mértékben kezdett a Dráván tul ágaekodni a horvát nemzeti öntudat, a Muraközben épugy észrevehető volt a nemzetiségi jelszavak térhódítása Nem kell azt hinni, hogy a faji összetartozandóság érzete hatna a muraközi népre, — hiszen kulturája, tradíciói és érdekei nincsenek közösségben a Dráván tuliakkal. Önálló kultura híján a nyelvét sem féltette a magyarság előre nyomulásától. Tervszerűen izgatták ós izgatják különösen ma. Az izgatókat természetesen bajos megcsípni és leleplezni, mert hiszen nem nemzetiségi jelszavak alatt dolgoznak. Egyházi, községi és egyéb érdekeket védelmeznek s ájtatos szemforgatással hódolnak a magyar állameszmónek. Ne higyje senki, hogy amikor a magyarul éneklő kántort a lábánál fogva húzzák ki a templomból, vagy amikor horvát apácákat küldenak Zágrábból; amikor az érsek megtagadja a megválasztott tanitó megerősítését, azzal az indokolással, hogy nem tud horvátul; amikor zágrábi piros ós liiasziu öves főurak barátságos látogatásokat tesznek a muraközi parochiákon, hogy mindez cél nélkül, titkos kezek működése ég Zágráb felől jövő biztatás nélkül történnők. És mikor küldöttség megy Zágrábba, hogy szabad-e a magyar kántort, akit a magyar hatóságok választottak é» megerősítettek, a templomból kidobni ? Zágrábból pedig olyanforma válasz érkezik, amely nem sok respektust árul el a magyar hatóságok iránt. Ne higyje senki, hogy a tisztelettudó és tekintélyeket ismerő muraközi paraszt osak ugy a maga elhatározásából szembe áll a hatósággal. Megmagyarázzák annak bőven, hogy Zágrábból jő az üdv, Magyarország felől a kárhozat. A lelke üdvösségét pedig minden jóravaló katolikus ember félti, hát még az a szegény pór, aki meg van győződve arról, hogy az Úristen a horvát káplántól kér információt: milyen buzgó ember volt a Markó Megyimurecz ? Védelmezte-e az Ur templomát, hogy abban csak horvát ének szálljon a Mindenható trónusához. Mert elhiszi a jámbor horvát talán móg azt is, hogy magyarul a menyországban nem tudnak s kedvesebb az Istennek a horvát imádság. Dolgozzák a muraközi embert a Dráván túlról erősen. Magdics Pero, egy kis apró humunculus lapot is alapított, hogy átköpködhessen Varasdról Csáktornyára. És hangzik a „Za Medjimurje" anélkül, hogy magyar részről erélyesebben a körmükre koppintauának. Hogy van nemzetiségi fészkelődés a Muraközben, bizonyítja a Csáktornyái Kereskedelmi Kaszinó felhívása, amelyben adományokat kór arra a célra, hogy a fészkelődőst ellensúlyozza s a magyarosítást terjessze. Le a kalappal I Ez beszéd ! A csáktornyaiak legelső társasköre nem elégszik meg azzal, hogy kényelmes kártya szobákat rendezzen be, hanem mint kulturális oélokat szolgáló egyesület nemzeti célokat jis szolgál. Nem is elhatározás, amely előtt meg kell hajolni s meg keli nyitani az erszényeket. Zalavármegye elég nagy, elég gazdag és elég lelkesült ahoz, hogy a csáktornyaiak kérő szava viszhangra találjon. Pénzintézetek