Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-19 / 3. szám

•Zaíamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 január 19. kezeti akció, a cselédjutalmazások, a népies mintagazdaságok, állatdíjazások, háziipari tanfolyamok stb. stb. Évről-évre többet ad ki a kormány szociális célokra s minden mozdulat, minden lépés arról tesz bizonyságot, hogy az alsóbb osztályok jóléte, érdeke iránt kormányzati körökben megvan a kellő érzék. Különösen Darányi Ignác földmivelési minisztert nem lehet azzal vádolni, hogy a népért nem érez. Mi zalavármegyeiek ismerjük már régen a nép, a magyar kisgazda iránt való érzelmeit. Hiszen szőlőink rekonstruálását neki köszönhetjük s az ő nevéhez fűződik a Balatonpart újból való felvirágzása. Aki tehát még mindig nem biiik a kormányzat szociális irányzatában, az vagy erőszakos szociáldemokrata, vagy többet csak azért követel, hogy népszerűséget szerezzen. Mert nálunk a népszerűség alapja még mindig az, hogy ki tud nagyobbat mondani a népnek s ki tudja jobban szidni a mindenkori kormányt. Vagy hát mit is óhajtanak még többet a magyar kisgazda részére azok. akik keveslik a kormány szociális tevékenységét? A válasz rendesen ebben a három kívánságban csúcsosodik ki : teljes politikai jogokat, kevesebb adót és több földet. A két első kívánságról most ne beszéljünk. A választói jog meglesz. <•> :<dó leszállítás máris megvan. C-ak a földosztásról akarunk néhány szót ejteni. Tudja mindenki, hogy nagyon sok helyen, különösen a latifundiumok tövében, a nép nem képes földhöz jutni. A belső égek elaprózásánál ez a nagy gazdasági baj erősen szembe is ötlik. De általánosságban véve az úgynevezett földéhség azért mégis csak amolyan divatos frázis, amely nagyon alkalmas arra, hogy a panamázó, a nép tudatlanságát kihasználó urak a parcellázáson sok ezer forintokat vágjanak zsebre. Talán helyén való volna itt elmondani néhány parcellázás történetét s egyes epizódjait, amelyek nagyon meggyőző érveket szolgáltatnának arra, hogy a magyar paraszt nem mindenütt földéhes, hanem valósággal ugy ugratják neki a drága vásárnak, amely esetleg majd az apai jusst is a parcellázok és bankok kezébe juttatja. De erről most szintén nem beszélünk, mert ezt a témát máskorra tartjuk fenu. Az adatokat összeszedhetjük saját vármegyénkből, amelyben feliHötte a fejét a parcellázási mánia. A már megtörtént s a folyamatban levő földosztásból pedig azt a tapasztalaiot merítettük, hogy első sorban nem több föld kell a magyar népnek, hanem több kultura, intenzívebb gazdálkodás. Hiába szerez a mi parasztunk több földet, ez az önnálló kis existenciák súlyát, gazdasági erejét s a nemzet vagyonát nem fogja gyarapítani mindaddig, amig a nép gazdálkodási rendszere át nem alakul. Hiába sajátitják ki alatifundimokat, hiába szorítják a közép birtokos osztályt mindig szűkebb térre, ez nem fogja a szociális kérdést megoldaui. Hanem igenis tökéletesíteni kell a kisgazdaságokat s a kultura magasabb fokain emelkedik a paraszt osztály gazdasági erőben magától is. Nem lesz szükség lelkiismeretlen parcellázásokra, uzsora bankok panamáira, hogy a paraszt földhöz jusson. Az igazi korszerű szociális tevékenység az, amely megvédi a népet, a zsákmányolástól s rávezeti arra az útra, amely a művelődéi magasabb fokaihoz vezet. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-én tartotta január havi rendes ülését, gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. A bizottság hosszasabban s több izben foglalkozott a muraközi ügyekkel, nevezetesen a murac?ányi zendüléssel is, amelyre vonatkozólag Bosnyák Géza bizottsági tag interpellált. Ugyauis Dergovics György muracsányi községi iskolai kántortanítót, ki nem régen a közigazgatási bizottság kiküldöttének elnöklete alatt, a törvényes formák teljes betartásával választott meg az iskolaszék — a hivek meggátolták kántori teendőinek teljesítésében. Csak Muracsány községben tüöb napon át elhelyezett csendőrök segítségével lehetett a zendüléssé fajult izgatás komolyabb eredményét meggátolni. Az egész ügy szálai — amint ez már ismeretes — Zágrábig vezetnek, hova Peczek György címzetes kanonok vezetése mellett küldöttség ment s a végeredmény az lett, hogy az érsek Dergovics Györgyöt, mert horvátul nem tud, kántornak nem fogadta. Jóllehet a kántortauítói pályázatban a horvát nyelv tadása feli éleiül kikötve nem volt. Árvay Lajos alispán bemutatta a járási főszolgabírótól épp tíz ülés reggelén beé.kezett adatokat; egyben főszolgabírónak a csend helyreálltáról szóló jelentését. A/, izgatás miatt a törvényes intézkedések folyamatba tétetnek. A közigazgatási bizottság Dergovics György megválasztását jóváhagyta s dijlevelét megerősítette. Batthyány Pál gróf főispán megemlékezett a muraközi tájnyelvre fordított hittani tankönyvek helyett a délszláv irodalmi horvát nyelven irt hittani tankönyveknek bevezetéséről a muraközi iskolákba a zágrábi egyházmegyei főhatóság által. A kő igazgatási bizottság megnyugvással vette tudomásul a főispántól és Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőtől, hogy ez érdemben kimerítő jelentés tétetett a vallás és közoktatásügyi ministerhez. Ezután a már izgatás miatt fogházzal büntetett Jurák Zvoinimir viziszentgyörgyi lelkész viselt dolgaival foglalkozott a bizottság. Ugyanis nevezett lelkész a szószékről biztatta hiveit az 1907. évi XVII. tövénycikk 18. §-a ellen; másrészt pedig a községi iskolákban megtartott hittani órák alatt ezen iskolához be nem vezetett idegen olvasókönyvből tanítgatta növendékeit. A közigazgatási bizottság mindkét esetben íi bíróságnál keres megtorlást. Mindezen jelenségekről pedig jelentést tesz a vallás és közoktatásügyi Ministerhez s több fontos javaslata kapcsán megújítja a Muraköznek egyházi tekintetben egyik magyar püspökséghez csatolása iránti kérelmét és régi óhajtását. A bizottság elé torjesztett szakelőadói jenesekből a következő adatokat közöljük. Közegészségügy. A t. főorvos jelentette, hogy PZ időjárás december hónapban enyhe volt, néhány napi faggyal. A felnőttek közegészsége ugy, mint az előző hónapban, kedvezőnek mondható. Kivételt képezett a zalaszentgróti járás, amelyben n» influenza, a tüdőhurutok és lobok nagyobb számban fordultak elő. A gyermekek közegészségügye nem volt kielégítő, nem csak a légző szervók megbetegedésének nagyobb száma miatt, hanem azért is, mert a pacsai, Csáktornyái, kc3zthalyi éa sümegi járásokban a vörheny s a kanyarójárvány emelkedőben van. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 21. hasihagymáz 39, kanyaró 111, vörheny 83, bárányhimlő 8 ós gyermekágyi láz 1 esetben. Hullaszemie volt 5; súlyos sértést hetet jelentettok be. Öngyilkosságot egy egyén követelt el é* pedig Tóth Irma nagykanizsai éves leány, aki villót ivott. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak négy egyén esett áldozatul. Ezek közül egy (Pasics Mári.i 3 éves aztanciineozhegyi gyermek) megégett; egy (Vujkovios Ferenc 23 éves turnischai lakos) vizbe fult; egy (Nagy Ferenc 32 éves szentjakebi lakos) !ó által agyon rúgatott; egy (Csonka József tilaji kútásó) a kútban halt meg. Elmekórnak három esete képezte hivatalos beuvatkozái tárgyát. Kettő elmegyógyintézetben, egy közkórházbun helyeztetott el. Hétévan alóli korban elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 40. Emiatt az az elsőfokú hatóságok 21 elmarasztaló és 10 felmentő végzést hoztak. A vármegye területén van 13 lelenc, 485 dsjkaságbu adott, 750 elmebeteg hülye, 766 siketnéma, vak nyomorék, 2072 közsegélyre szorult, 1751 kt-reset képtelen árva. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy meglátogatta a keszthelyi polgári leányiskolákat, kivette a r. kath. leányiskolát ellátó szerzetesnőktől az esküt, értekezett a katonai parancsnoksággal és polgári iskola tantestületével a tová; b szolgáló altisztek polgári iskolai tanfolyamának szervezése felől. Csáktornyán elnökölt a pótUnképesitő vizsgálóion; meglátogatta az alsödomborui clerrú iskolát, melynek tantestü'etévo! az iskolai élet összes mozzanatait felölelő értekezletet tartott. A muravidi iskola államosítása tárgyában a helyszínén begyűjtötte az adatokat. Kotor község érdekeltségével a községi iskolának már u szervezéskor kért államositása ügyében a helyszinen eljárt. A szcnlmáriai elöljáróságot a miniszter és a közigazgatási bizottság rendelkezései értelmében az alsómihályoveczi uj községi iskola szervezésére vonatkozó hatósági intézkedések foganatosítására felhívta. Meglátogatta a draskoveozi iskolát éi kisdedovodát; Viziszentgyörgyön az elöljáróságot a második tanítói áliás államsegélye iránt boterjesztett okmányok pótlása s « folytatólag érvényesítendő államosítás érdemében etzközlendő adatgyűjtés felől törvényes utasításokkal ellátta. Ugyanitt meggyőződést szerzett, a hittanóra alatt idegen olvasókönyvből eszközölt olvasástanitás beszüntetése érdemében tett intézkedések foganatosításáról. Kir. sojjCdtaníelügyolő meglátogatta a baki, botfai és besenyői, sárhidai, boczföldi és csatári iskolákat ; rész vett a Szontkozmidombjáu emelendő iskola szervezése ügyében tartott tárgyaláson; állami kezelésbe vette a hosszutalui községi iskolát. Tapolcza község érdekeltsége kérvényt adott be a minisztc-rhez állami polgári leányiskola felállítási iránt. A miniszter tárgyalások megtartását rendelte el Zalalövő, Z.tlamihályfa, IDrávaváBárhely és Muraszerdahely községekkel, állami óvodák felállítása iránt. Hernyók, eddig iskolailag csatlakozó község önálló iskolát nyitott. A kir. tanfelügyelő tüzetes jelentést tett a miniszterhez a muraközi iskolákba behozott dél-