Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-22 / 43. szám

1905 október 1. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 7 beszédet mond. 8. Hymnus. Előadja Sándor Zsig­mond művészeti szakosztálya. (Folytatásul este 8 órakor társasvaosora lesz az étteremben.) Belépő : ülőhely 1 K, állóhely 50 f, karzat 30 f. Jegyek kaphatók Fangler Mihály kereskedésében Fangler Gyulánál s délután már 1 órakor uz ünnepély helyén. Bartha Miklós meghalt. A magyar hirlapiro­dolom egyik oszlopa kidőlt. Bartha Miklós, a vezércikk irás nagy művésze, meghalt 57 éves korában Budapesten. Azok a szenvedélyes cikkek, amelyeket a » Magyarország* hasábjain írt, formá­ban annyira tökéletesek, nyelvezetben s érzésben annyira magyarok, hogy örökké mintái maradnak aunak az irodalmi műfajnak, amelyet a magyar hirlapirás vezércikknek nevez. Bartha Miklós irói tehetsége, a magyarságért hevülő lelkesodése előtt fejet hajtanak még azok is, akik őt mint embert elitélték s mint politikust üldözték. El­ismerik róla azt, hogy hutalmas agitatórius tehet­ség volt, hogy irása, tettei, érzése, erényei és hihái teljesen magyarok voltak. A nemzeti küz­delemnek 6 _a függetlenségi pártnak jelentőség­teljes alakja mult el az élők sorából. Tegyen minden magyar ember egy babérlevelet a sírjára. Izr. istentisztelet. A péntek esti istentisztelet további intézkedésig 5 órakor kezdődik. Kitüntetett ezredes. A király Cech József ezredest, a nagykanizsai 20-ik. honvéd gyalog­ezred parancsnokát, a csapatvezetésben tanúsított különösen buzgó és sikeres működése elismeréseül a 3-ik osztályú vaskoronarenddel tüntette ki. Cech ezredes polgári körben is népszerű férfiú s kitüntetésének bajtársain kivül Nagykanizsa város társadalma őszintéa örül. Eljegyzések. Pozsgay Andor csabrendeki gyógy­szerész eljegyezte Babolchay Adél kisasszonyt Nagyatádról. — Grünvald Aladár zalaegerszegi kereskedő eljegyezte Stern Rezsin kisasszonyt Pacsáról. Ezüstlakodalom. Mayer István, a novai járás népszerű főszolgabirája, október 16-án ünnepelte házasságának negyedszázados évfordulóját. Ax ünDep szűk családi körre szorítkozott ugyan, de a járás intelügentiája is részt kért belőle ós a főszolgabírót szép emléktárgyakkal lepte meg. Őszinte szívvel osatlakozunk mi is a szerencsét kivánók nagy seregéhez. Zalaegerszeg város 1906 évi virilistái. 1. Zalaegerszegi takarékpt. részv. társ. 17443 K 04 f. 2. Zalamegye közp. takarékpt. részv. társ. 14623 K 07 f. 3. Szombathelyi püspökség2-szeres 6234 K 24 f. 4. Gráner Géza vaskereskedő 2- szeres 5495 K 78 f. 5. Zalavármegyei takpt. rt. 38ol K 39 f. 6. Legáth Kálmán apát pieb. 2-szeres 2834 K 64 f. 7. Kaszter Sándor gyógyszerész oki. 1639 K 74 f. 8. Fürst Benedek földbirt. 1347. K 97 f. 9. Hajik István ügyvédi oki. 1211 K 98 f. 10. Schütz Sándor és fiu keresk.cég 1169 K 60 f. 11. Dr Czinder István ügyvédi oki. 1088 K 46 f. 12. Dr Háry István in. főorvos oki. 890 K 80 f. 13. Grümbaum Ferenc keresk. földbirt. 775 K 13 f. 14. Büchler Jakab bőr­kereskedő 748 K 12 f. 15 Thassy Kristóf m. t. főügyész oki. 737 K 76 f. 16. Dr Obersohn Mór ügyvédi ok. 735 K 68 f. 17. Izraelita hit­község 715 K 26 f. 18. Boschán Gyula ügyvéd oki. 690 K 82 f. 10. Özv. Hagymássy Gyuláné birtokos 682 K 60 f. 20. Skublics Imre kir. közjző oki. 682 K. 21. Dr Isoó Jánosné birto­kos 665 K ,06 f. 22. Dr Hajós Ignác ügyvéd oki. 651 K 02 f. 23. Löwenstein Jakab és Ignác gabonakeresk. 645 K 55 f. 24. Rosenberg Zsigmond kereskedő 638 K 95 f. 25. Özv. Bilisics Józsetné téglagyáros 621 K 35 f. 26. Dr Berger Béla ügyvéd oki. 615 K 76 f. 27. Dr Keresztury József ügyvéd oki. 592 K 20 t. 28. Paslek Lajos gyógyszerész oki. 582 K 44 f. 29. Deutsch Ferenc bőrkeresk. 551 K 68 f. 30. Heinrich W. és L. kereskedő 543 K 12 f. 31. Dr Kele Antal ügyvéd oki. 528 K 82 f. 32. Ján Ferenc kereskedő 519 K 93 f. 33. Weinberger Hermán s fia keresk. 517 K 50 f. 34. Dervarics Lajos kereskedő 510 K 42 f. Póttagok: 1. Dr Zarka Zsigmond m. árv­ülnök oki. 505 K 81 f. 2. Kosztelitz Miksa kereskedő 504 K 45 f. 3. Fischer Pál takpt. igazg. 484 K 10 f. 4. Horvát Miklós kereskedő 480 K 95 f. 5. Fenyvesi Miksa kereskedő 463 M 38 f. 6. Özv. Kaiser Józsefné birtokos 435 K 40 f. A zalaegerszegi népkonyha részére Kaiser János (Bécs) 12 koronát s egy zalaegerszegi asztaltár­saság 3 K 20 fillért adományoztak, amelyekért hálás köszönetet mond a népkonyha vézetője. — A népkonyha ismét elkezdi működését, hogy a szegényeknek ebédet adjon s megmentse a nélkü­lözéstől azokat, akik tél idején nem képesek maguknak u mindennapi kenyeret megkeresni. A jószívű emberbarátok jóindulatába ajáljuk ezt a humánus intézményt, amely csak könyörado­mányokból tartható fenn. Népgyűlés. A zalaszentgróthi választókerület­ben ma két népgyűlés lesz. Délelőtt 11 órakor Zalaszentgróthon, délután '/ 24 órakor Sümegen jönnek össze a választók. A népgyűlésen jelen lesznek : Eitner Zsigmond, gróf Batthyány Tivadar, gróf Batthyány József, Farkas József, Hellebronth Géza, Héderváry Lehel, Ráth Endre ós Zlinszky István orsz. képviselők. Gyászhir. Jerfy Adolf nagyrécsei bérlő, a tör­vényhatósági bizottság tagja, meghalt 60 éves korában, e hó 16-ikán. A megboldogult tevékeny részt vett a közéletben s különösen a gazdasági mozgalmukban. Elnöke volt a Nagykanizsa járás és városi gazdakörnek, amelynek élén buzgó tevé­kenységet fejtett ki. Altalános szeretet és tisztelet vette körül s halála mély részvétet keltett. Özvegye, hat gyermeke és széleskörű rokonság gyászolják. Helyőrség változás. 1906 év tavaszán több helyőrségi változás lesz. A többek között a 48-ik gyalogezred ezredtörzse és két zászlóalja Sopron­ból és két zászlóalja Nagykanizsáról Trebinjébe fog áthelyeztetni. A villamos telep építése. A zalaegerszegi villa­mos tele]) nemsokára felépül. Megírtuk, hogy a Ganz gyár a Gazdasági Egyesület Kossuth Lujoa utcai házának háta mögött fekvő telket megvette s a telep az újonnan nyitott utca sarkán épül. Az előrehaladott idény miatt azonban valószínű­nek jelezték, hogy az építkezés a tavaszra marad. A Ganz gyár igazgatósága azonban elhatározta, hogy a munkálatokat még ez óv évben megkezdi s a jövő héten az építés meg is kezdődik. A telepet tehát a jövő óv elején üzembe helyezik. Kitüntetett csendörőrmaster. Gábriel Alajos csendőrőrmester sokáig volt a zalaegerszegi Örs parancsnoka. Innét Dombóvárra került járásőr­mesternek. Zalaegerszegen ópugy mint Dombó­váron fáradhatatlan buzgalommal teljesítette kötelességét s különösen uz aratósztrájk alatt oly derekasun viselte magát, hogy Tolnavármegye közönsége elismerésének jegyzőkönyvileg adott kifejezést. A vármegye alispánja erről a kitünte­tett őrmestert azzal értesítette, hogy a vármegye közgyűlésének hazafias elismerését a kerületi parancsnokságnak is tudomására hozza. Rabsegéíyzö egyesület Nagykanizsán. Tóth László, a nagykanizsai kir. törvényszék elnöke október 29-én délelőtt 11 órára értekezletet hivott össze, a rabsegélyző egyesüiet megalakítása céljá­ból. Az értekezlot a törvényszék totárgyalási termében lesz. Jánka hegyközség 1905 évi oktober hó 29-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlést tart, mely­nek tárgya az 1906 évi költségvetés megállapí­tása. E közgyűlésre Jánka hegyközség tagjai meghivatnak. Tánck0SZ0l"UC8ka. Mayersberg Frida tánctanító hat hétre hirdetett tánctanfolyamát, bevégezni készül; a szokásos koszorúcskát folyó október hó 28 áu szándékozik megtartani. Az erre vonat­kozó bővebb értesítések később fognak közzé­tétetni A kanizsai járás községi és körjegyzők egy­lete október hó 26 napján Sormáson a körjegyzői irodában, egyleti fennállásának és Grünfeld József sormási körjegyző egyleti tag jegyzői működésé­nek 25 éves jubileuma megünneplése céljából díszközgyűlést tart. A jubileumi ünnepély tárgy­sorozata : 1. Délelőtt 10 órakor a díszközgyűlés megnyitása. 2. Délelőtt ]0 l/ 4 órakor ünnepélyes ÍTe Deum« a sormási róm. kath. templomban. 3. Délelőtt 11 órakor a díszközgyűlés folytatása. Tárgyai: a) Elnöki megnyitó; b) Az egylet 25 éves fennállása törtéuetének vázolása; c) Grün­feld József tagtárs üdvözlése; d) A díszközgyű­lés bezárása. Községek szétválasztása. Kustánszeg község név alatt 1904 évben Kustánszeg, Vargaszeg és Kislengyel községeket egyesítették, azonban a szétszórt s egymástól távol esc eme három köz­ségnek az adminisztraciója annyira nehézkessé vált, hogy kénytolen volt a kormány az egye­sítést feloldani. Igy Kustánszeg megmaradt önálló községnek, Kislengyelt pedig Vargaszeggel Kis­lengyel d4v alatt egyesítették. Uj zenekar Zalaegerszegen. Horváth Jóska zalaegerszegi cigányprímás bandája feloszlott, mert a prímás Budapestre költözött, ahol egyik első zenekar tagja lett. Horváth Jóska helyébe most Pika József körmendi zenekarve­zető lépett, aki uj bandát szervez. Pika József a zenekar prímása ós karmestere is, emellett jó szóló hegedűs, aki zenei tudását a főváros zene­karaiban szerezte. A banda móg nem teljes ugyan, de jól játszik. A farsangig azonban annyira szer­vezve lesz, hogy a bálokra nem kell idegen zene­karra szorulnunk. Pika József hegedű órákat is ad kezdőknek és haladóknak. A kőművesek sztrájkja megszűnt. A munká­sok meggondolták a dolgot, fölvették ismét szer­számjaikat, munkába álltak és szorgalmasan dolgoznak ugy mint előbb tették. A sztrájk alatt történt, hogy Morandini Tamás építőmester Ekler János kőművest hivta munkára s ez el is akart menni, azonban Horvát Sándor kőműves azzal fenyegette, hogy leüti, ha munkára vállalkozni mer. És Ekler félve a fenyegetéstől, nem mert munkára vállalkozni. Most megszűnt a sztrájk, mindenki dolgozik s keres kenyeret a család­jának. Kitiltott agitátor. A zalaegerszegi munkások körében az ujabb időben rohamosan terjednek s mély gyökeret vernek a nemzetközi szocinlismus tanai. Ezeknek a tanoknak nem csak buzgó ter­jesztője, h a nem erős agitátora is volt Gál István kőműves, aki a mult nyáron került ide. Ő volt a sztrájk mozgalmak lelkes vezetője s a nyáron egy nagyszabású népgyűlést is szervezett. A leg­utolsó sztrájk alatt a városkapitány Gál Istvánt kiutasította Zalaegerszeg város területéről. Ujoncozási munkálatok megkezdése. Zulavár­megye alispánja 1905 október hó 14-ón 18885/ni. 905. sz. a. kelt rendeletével akkóp intézkedett, hogy mintán a törvényen kivüli állapot meg­szűntével valószínűleg legelső sorban az ujonc­jutalék fog megszavaztatni, melynek megtörtén­tével az újoncozás foganatosítását is elrendelik, nehogy fennakadás történjék, utasítja az illeté­kes hatóságokat, hogy az 1906 évi ujoncozási előmunkálatokat a végrehajtási utasítás értelmé­ben teljesítítsók. Azok az ifjak tehát, a kik a jövő évben újoncozás alá kerülnek, kötelesek ille­tékes elöljáróságuknál összeírás végett szóval vagy írásban jelentkezni, a Ijmely jelentkezésről a köz­ségi elöljáróságok elismervényt tartoznak adni. Verekedő fuvarosok. Beke János ságodi lakos fuvaros Vidovics István itteni fuvarossal valami fölött összekülönbözött és az utcán verekedni kezdtek, a mi nagy csoportulást idézett elő. A rendőrségnek kellett közbelépni, hogy a vereke­dőket szétválassza és a nagy néptömeget szótosz­lassa. A verekedő tuvarosok ellen megindították a kihágási büntető eljárást. A cigány. Kolompár MáriIlka nekeresdi cigány­asszony mult vasárnap bement Neuman Lajos­nak a Batthyány utcában levő üzletébe, hogy ott valamit vásároljon. Mialatt Neuman Lajosnó a cigányasszonyt kiszolgálva, ettől elfordult, ez belenyúlt a pónzesfiókba s abból nógy koronát kilopott. Neumanné észrevett valamit és kérdőre vonta a cigányasszonyt, a ki persze protestált a gyanúsítás ellen. Csakhamar rendőr került a helyszínére, a ki beakarta kisórni, de az asszony ellenszegült. Jött másik két rendőr, a kiknek segítségével az asszonyt elkísérték. Ez persze óriási tömeget vonzott a Batthyány utcába ugy, hogy a közlekedés egy kis időre fenakadt. A rend­őrségen megmotozták az asszonyt, de nem talál­ták meg nála a pénzt; az asszony meg tagadta a lopást. Végre mégis ráakadtak a szoknyák egyik ráncában a 4 koronára. Ekkor az asszony nem tudott tovább tagadni. Beismerésére átkísér­ték a bírósághoz, hol 8 napi börtönre ítélték. Ha onnan kiszabadul, újra kezdi a lopást. Részeg a hivatalban. Simon Fülöp József a minap részeg állapotban beállított a helybeli rendőr­kapitányi hivatalba és ott garázdálkodni kezdett. Miután ismételt rendrautasítás sem vezetett ered­ményre, elkísérték s bezárták a börtönbe. Itt éktelen káromkodásba tört ki, minden ingóságot összetört-zuzott; végre bilincsekbe kellett verni, mert magában is kárt tett volna. Mikor kijóza­nodott, nem akart a garázda magaviseletére vissza­emlékezni, ennek dacára is azonban megindítot­ták elene a bűnvádi eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom